Autonóm robotjárműveket programoztak a versenyző diákok a ZalaZONE-on
A Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyének online versenyén az ország minden tájáról félszáz csapat indult, csapatonként három diák és egy felkészítő tanár részvételével. A program célja az volt,
A győri Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyt rendezett középiskolások számára azzal a céllal, hogy a diákok megismerhessék az önvezető járművekhez kapcsolódó műszaki és informatikai kihívásokat számítógépes szimulációk, valamint kisméretű mobil robotplatformok alkalmazása révén.
Az online fordulót követően a legjobb csapatok az egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjában mérték össze tudásukat. A Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyének online versenyén az ország minden tájáról félszáz csapat indult, csapatonként három diák és egy felkészítő tanár részvételével. A program célja az volt, hogy a legmodernebb járműipari technológiákkal – irányítástechnikával, szenzorokkal, robotprogramozással – már középiskolás korban megismerkedhessenek a fiatalok.
Érdekesség, hogy az első négy helyezett két békéscsabai és két ceglédi team lett, amelyek a döntőben már személyes részvétellel mérkőztek meg egymással. Feladatuk nem volt más, mint leprogramozni, hogy önvezető robotjárműveik adott idő alatt a leghosszabb távot tegyék meg egy kijelölt pályán.
Autonóm robotjármű a versenypályán. (Fotó: Horváth Márton)
„Egyetemünk a hallgatók sikerességét nemcsak korszerű ismeretek átadásával alapozza meg, de készségeiket is fejleszti. A munka világában való helytálláshoz a szakmai tudás mellett elengedhetetlen például, hogy csapatban tudjanak dolgozni. Ez a hagyományteremtő céllal megrendezett verseny kitűnő lehetőség ennek gyakorlására”
– fogalmazott prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. A tudás és a csapatmunka diadalára az egyetem hallgatói csapata, a SZEnergy Team teljesítményét hozta példaként, amely tavaly világrekorddal nyert Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon. Hozzátette, a Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, többek közt a hallgatói csapatok támogatására.
Dr. Háry András, a Széchenyi-egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a járműipari tesztpálya környezete olyan újszerű technológiákra épülő programoknak ad otthont, amit ez a verseny is bemutat.
„A versenyen szereplő tehetséges diákok később akár a Széchenyi István Egyetem hallgatói is lehetnek, akik majd a ZalaZONE gyakornoki programban is részt vehetnek, és a zalaegerszegi kutatóközpont munkájába is bekapcsolódhatnak”
– villantotta meg a fiatalok előtt álló lehetőségeket a vezérigazgató.
A járműveknek az oldalfalak érintése nélkül kellett követnie a pálya ívét. (Fotó: Horváth Márton)
Merényi Ádám, a rendezvényt támogató Microsoft Magyarország oktatási üzletágvezetője szerencsésnek nevezte a fiatalokat abból a szempontból, hogy a negyedik ipari forradalomban élnek, amikor az autóipar is jelentős változáson megy keresztül, így a jövő technológiáit ismerhetik meg, és alkalmazhatják.
„Nagy gratuláció jár a csapatoknak a teljesítményükért, a Széchenyi-egyetemnek, hogy elindította a középiskolásokat megszólító versenyt, illetve a ZalaZONE-nak, hogy otthont adott az innovatív megmérettetésnek. Már az első alkalommal kiderült, hogy nagy az érdeklődés a diákok részéről, ezért érdemes folytatni a programot”
– fogalmazott.
A döntőben az autonóm robotoké volt a főszerep, amelyeket a középiskolásoknak úgy kellett programozniuk, hogy az oldalfalak érintése nélkül kövessék a kijelölt pályát, és adott idő alatt minél messzebbre jussanak. A végeredményt dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának vezetője hirdette ki. Az első helyet a ceglédi 2Fast 4U, a másodikat a békéscsabai Nemes GSZ, a harmadikat a szintén békéscsabai KÚP Team szerezte meg, míg negyedik helyezett a ceglédi BEM Maszek Bt. lett.
„Kíváncsiságból jelentkeztem a versenyre, mert a programozás már korábban is érdekelt. Emellett kicsit ki is léphettem a komfortzónámból, és nagyszerű kitekintést tudtam tenni az autonóm közlekedés irányába. Informatikai vonalon képzelem el a továbbtanulást, ezért nem kizárt, hogy a Széchenyi István Egyetemen folytatom majd tanulmányaimat”
– mondta el Vékony Zalán Olivér, a ceglédi győztes csapat tagja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.
„Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak”
– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.
Állami támogatás adhat lendületet
A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.
Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.
Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery
A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.
A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.
Mi az, ami visszatart?
Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.
Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.
A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.
A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói
A tavalyi sikeres debütálás után, idén november 13-án második alkalommal rendezik meg a Kőbányai SzakmaFesztet, ahol az érdeklődők megismerhetik Kőbánya gazdag, változatos munkáltatói arcát, a helyi kulturális életet és a kerület meghatározó cégeinek vállalati és üzleti kultúráját.
A KÖKI Bevásárlóközpontban olyan közismert, a városrészt székhelyüknek tekintő vállalatok munkáltatói márkái mutatkoznak be, mint az Aalberts, a Bosch, a Ceva-Phylaxia, a Continental, a Dreher, az Egis, a Hungaropharma vagy a Richter, illetve munkáltatói szerepkörben jelenik meg a Kőbányai Önkormányzat. Ezek a munkahelyek több mint száz szakmának, több mint ezer pozíciónak és számtalan fejlődési lehetőségnek adnak teret. A Kőbányai SzakmaFesztet az országosan is egyedinek számító kőbányai szektorközi együttműködés, az X-GAIN hívta életre.
A 70 ezer lakosú Kőbánya Budapest mértani közepe, nem véletlenül számos globális nagyvállalat magyarországi otthona, ezzel több ezer kerületi és nem helyi lakos munkahelye. Vitathatatlan páratlan ipari öröksége, a szakmai hagyományokon túl itt találhatóak a budapesti építészeti kultúra meghatározó elemei: a századfordulós műemlékektől a legmodernebb irodaházakig, mindemellett a főváros egyik legnagyobb zöld felületű kerülete, és több népszerű sportrendezvény helyszíne. Még mindig akadnak azonban, akik nem ismerik Kőbánya gazdag kulturális életét, illetve a kerület legfontosabb munkáltatóinak vállalati kultúráját. A folyamatos fejlődéshez ad lendületet a Kőbánya Gazdaságfejlesztési és Innovációs Tanács, azaz az X-GAIN tevékenysége. Az önkormányzat, a vállalati szféra és helyi közösségi szereplők Kőbánya hivatalos alapításának 150. évfordulójára készülve fogtak össze. A X. kerület 10 kiemelt nagyvállalata és a városvezetés közreműködésével 2022 tavaszán elindított tematikus platformban hatvannál is több aktív résztvevő dolgozik helyi megoldásokon; az infrastruktúrától és mobilitástól kezdődően, az egészséges életmódot és önkéntességet támogató programokon át, a helyi innováció és startup kultúra, valamint a hivatásválasztás elősegítéséig. Kiemelt terület a kerületi cégek közötti együttműködés, kommunikáció és fejlesztési koordináció.
A Kőbányai SzakmaFesztet – amely az X-GAIN 2023-ban életre hívott kezdeményezése – a tavalyi hagyományteremtő alkalom után idén új helyszínen, a KÖKI Bevásárlóközpontban szervezik meg. Az X-GAIN tagjai kiemelten fontosnak tartották, hogy a hagyományos kiállításokkal, állásbörzékkel szemben az érdeklődők ne egy rendezvénytérben, hanem olyan forgalmas csomópontban találkozzanak a munkalehetőségekkel, ahol egyébként is rendszeresen megfordulnak.
A helyi közösségek és értékek szerepének átértékelésével, a „tizenötperces városok” víziójának elterjedésével egyre fontosabb a munkavállalók közvetlen környezetében található munkahelyek megismerése és bemutatása. A Kőbányai SzakmaFeszt nem csupán állásbörze, ahol az érdeklődők ezernél is több pozíció közül válogathatnak, hanem a vállalati, az üzleti és helyi kultúra találkozási pontja is. A szervezők kiemelt célja, hogy a helyi központú nagyvállalatok üzleti és vállalati kultúrájukat bemutathassák, hogy a kőbányai lakosok és az itt dolgozók minél többet megtudjanak arról, milyen náluk, és a kerületben dolgozni, miközben a helyi kulturális lehetőségekről is tájékozódhatnak.
A rendezvényen az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a vállalatok kínálta szakmákba, és kérdéseikre azonnal választ kaphatnak a cégek képviselőitől. Emellett a látogatókat ingyenes karrier- és életvezetési tanácsadással is várják. A szervezők játékkal is segítik a látogatók és a kiállítók közötti kapcsolatfelvételt a „SzakmaFeszt útlevél” segítségével. A rendezvényt további szimulációk és interaktív játékok is színesítik majd.
A DS Smith olaszországi üzeme az ABB digitalizációs megoldásainak alkalmazásával növeli kogenerációs erőművének hatásfokát
Az ABB gőz- és energiaoptimalizálási megoldása segít a földgáz fogyasztás és a CO2 kibocsátás négy százalékkal történő csökkentésében.
Az ABB megállapodást írt alá a fenntartható csomagolási termékeiről ismert DS Smith vállalattal az ABB modern, digitális megoldásainak a DS Smith Porcariban (Lucca, Olaszország) működő papírgyárába történő szállítására, az üzem gőz- és energiatermelésének optimalizálása, valamint üzemanyag felhasználásának és szén-dioxid kibocsátásának csökkentése céljából.
A toszkán régióban működő papírgyár kulcsfontosságú termelési központ, ahol a DS Smith a csomagolási megoldások széles skáláját állítja elő, kiszolgálva ezzel az élelmiszeripart, az elektronikus kereskedelmet, a kiskereskedelmet és más ipari szektorokat. Az üzem két papírgyártó gépsort üzemeltet, valamint rendelkeznek a legkorszerűbb, jelenleg kivitelezés alatt álló, új gépsorral és egy kogenerációs erőművet is működtetnek, amely hő- és villamos energiával látja el a papírgyárat és az országos villamos energia hálózatot.
Az energetikai átállás elősegítése, lehetővé tétele
Ez a kezdeményezés összhangban van azzal, hogy az ABB az energetikai átállásra összpontosít, a környezeti hatások csökkentésének tekintetében pedig a digitális megoldások alkalmazásának szerepére helyezi a hangsúlyt.
„A gázfogyasztás és a képződött szennyezőanyagok kibocsátásának négy százalékos csökkentésével az ABB-nek a fenntarthatósághoz történő hozzájárulása érdekében tett célkitűzése is teljesül” – árulta el Sergio Durando, az ABB olaszországi, görögországi, törökországi és algériai Energia ipari (Energy Industries) üzletágának vezetője.
A féléves projekt részeként az ABB bevezette és megvalósította a gőz- és energiafelhasználás optimalizálásának céljára szolgáló ABB Ability™ OPTIMAX® (Steam and Energy Optimization) elnevezésű szoftverét. „Az ABB digitális megoldásai modern, kifinomult üzemi modelleket alkalmaznak a kogenerációs erőművek működésének jobb és hatékonyabb irányításához, oly módon segítve ezzel a fenntarthatósági célkitűzéseink elérését, hogy közben növelik a jövedelmezőséget is” – mutatott rá Fabrizio Sodini, a DS Smith erőművének vezetője.
A megoldás négy százalékkal csökkentette a DS Smith 100 MW teljesítményű kogenerációs erőművének teljes földgázfogyasztását, körülbelül 13 000 t/év nagyságúra csökkentve ezzel annak karbonlábnyomát.
Ezen felül az ABB Ability™ Optimax szoftver alkalmazása nagymértében javítja az energia piaccal egyeztetett áram-export terv nyomonkövethetőségét, a korábbi üzemelési színvonalhoz képest körülbelül 90 %-kal csökkentve a felmerülő hibákat.
Összefoglalva, a megoldás jelentős költségmegtakarítást eredményezett annak köszönhetően, hogy csökkentek a földgáz fogyasztás és a CO2 kibocsátás költségei. Ez a projekt ékesen bizonyítja az ABB szakértelmét az olyan megoldások területén, melyek úgy javítják az ügyfelek pénzügyi teljesítményét, hogy közben hozzájárulnak a környezetvédelmi céljaik eléréséhez is.
Stabil kapcsolatokra építve
A projekt fontos mozzanata, valamint új mérföldköve az ABB és a DS Smith közötti együttműködés hosszú múltra visszatekintő történetének, amely az üzem 2-es számú papírgyártó gépsorához az ABB hajtások, a speciális állandó mágneses motorok és az automatizálási rendszerek 2011. évi- telepítéséig és üzembe helyezéséig nyúlik vissza. Emellett a kogenerációs erőműben a ’90-es évek elején indult hosszú távú együttműködés is megkönnyítette és elősegítette az ABB olyan, energiamegtakarításra alkalmas megoldásainak a bevezetését, mint például az Optimax. A legutóbbi üzembe helyezés óta az ABB egy új, nagy teljesítményű hajtásokkal és motorokkal szerelt, szekcionált hajtásrendszer telepítésére is megbízást kapott az ügyfél új, újrahasznosított kartondobozokat előállító 3-as számú, jelenleg kivitelezés alatt álló papírgyártó gépsorához.
A projekt sikere előtérbe helyezi az ABB olasz Folyamat- és Energiaipari (Process Industries, Energy Industries) csapatai közötti szoros együttműködést is, kifejezésre juttatva a közös elkötelezettséget az üzemeltetés kiváló színvonalának, minőségének a fejlett, magas szintű automatizálási és digitális megoldások révén történő megvalósítására.
„Ez a hamarosan üzembe álló 3-as számú papírgyártó gépsorra is vonatkozik, melynek segítségével a Porcariban működő gyár az energiahatékonyság példaértékű modelljévé válhat” – mondta Mauro Martis, az ABB Folyamat automatizálás (Process Industries) üzletágának olaszországi vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!