Ipar

Kiegyenlíti a feszültségingadozásokat az E.ON innovációja

19 dunántúli és Budapest környéki körzetben kerülnek a hálózatra az új feszültségszabályozók.

A lakossági és vállalati részről is megnövekedett naperőmű létesítési igény, az elkövetkező időszakban a villamos hálózatra kapcsolódó nagyszámú háztartási napelemes rendszer jelentős kihívás elé állítja a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőit. A megújuló energia befogadásának biztosítására az E.ON Hungária Csoport nemrégiben egy közel négyéves, 74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési tervet jelentett be, melynek keretében mintegy 15 ezer különböző nagyságrendű beruházás valósul meg 2026-ig.

Mivel a megújuló energiaforrások hálózatra kapcsolása a megnövekedett igények miatt a hagyományos technológiákkal néhány hónap alatt nem megvalósítható, a nagyszabású hálózatfejlesztési program mellett egy komplex hálózati innovációs programot is kidolgozott az energiavállalat.

Az E.ON évek óta működő kutatás-fejlesztési projektje, a Flex.ON olyan innovatív hálózati okos technológiák fejlesztésén dolgozik, amelyek a hagyományos hálózatfejlesztés, új hálózat építése a meglévő bővítése helyett, egy adott szakaszon jelentkező egyedi problémára keresnek gyors és költséghatékony megoldást. Ilyen lehet például egy nyaralóházas terület, ahol a nyári hétvégéken jelentős, egyébként viszonylag alacsony az ügyfelek energiaigénye.

Az E.ON alternatív hálózatfejlesztési programjának egyik kulcseszköze a vonali feszültségszabályozó, amelyet a nagy terhelés vagy épp a visszatermelés nyomán a kisfeszültségű hálózaton – általában csak egy-egy utcában – jelentkező feszültségproblémák gyors megszüntetésére fejlesztettek ki. Az IVR (inline voltage regulator) segítségével megszüntethetők a hálózati feszültségingadozások, például olyan helyzetekben, amikor egy adott szakaszon a napelemes rendszerek működése miatt nappal nagyobb, estefelé és éjszaka kisebb a hálózat terhelése.

Az IVR a hazai energiapiacon újdonságerejű feszültségszabályozó eszköz, amelyet az E.ON már 2018 óta tesztel, és megbizonyosodott róla, hogy évekig megbízhatóan működik.

Jelenleg 17 darab új vonali feszültségszabályozó kezdte meg működését az E.ON szolgáltatási területén, a Dunántúlon, valamint Pest megyében, további két IVR-t pedig a tavasz folyamán szerelnek fel a szakemberek. A vállalat célja, hogy minél szélesebb körben, változatos helyszíneken, az ügyfelek igényeihez igazodva tudja hasznosítani a berendezéseket, értékes mérési információkat, adatokat gyűjtve be róluk. Az IVR-ek ezért a legkülönbözőbb helyszíneken álltak szolgálatba: szezonális fogyasztási maximumot elérő üdülőövezetben, új utcanyitásnál új építésű lakóparki környezetben, sűrűn lakott városban vagy nehezen megközelíthető, kőfejtő vagy tanösvény környéki lakosokat sűrítő hálózaton. A napelemes termelésből fakadó hálózati kihívások megoldása mellett az eszköz akkor is alkalmazható a hálózat hosszából fakadó feszültségproblémák megelőzésére, ha a kisfeszültségű hálózaton jelentkező problémákat – a három fázis valamelyikének túlterheltségét – kell tompítani, kompenzálni.

Az IVR-eket a közcélú hálózatra, saját kisfeszültségű oszlopaira szerelte fel az E.ON. Az eszköz kompakt, védett és időjárásálló, egyetlen munkanap alatt szerelhető és azonnal hálózatra köthető. Az aktív IVR-ek az eddigi adatok szerint képesek az ideális feszültségviszonyokat beállítani és azokat tartani. Az E.ON folyamatosan vizsgálja, hogy a tapasztalatok alapján milyen esetekben jelenthet megoldást az IVR a hagyományos műszaki beavatkozások helyett. Az újabb teljesítmény- és HMKE-igények nyomán az IVR egy gyorsabban kivitelezhető, olcsóbban megvalósítható alternatíva lehet a hagyományos műszaki beruházások mellett (helyett), azzal, hogy egy gyors, áthidaló megoldással képes a kisfeszültségű hálózaton fennálló feszültségviszonyokat ideálisan kezelni. A vállalatcsoport célja, hogy ezzel az új eszközzel is támogassa a napelemes rendszerek telepítését és használatát és ügyfelei elégedettségére rövidebb idő alatt kezelni tudja a feszültségpanaszokat.

A 19 darab vonali feszültségszabályzó telepítését a – korábban Innovációs és Technológiai Minisztérium – mai Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretein belül valósítja meg az E.ON 45 százalékos állami és 55 százalékban saját forrásból.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Energetika eon feszültségingadozás innováció kiegyenlítés

Up Next

Közel 80 focipályányi területen épít csúcstechnológiás, környezetbarát logisztikai parkot a WLP

Don't Miss

Autonóm robotjárműveket programoztak a versenyző diákok a ZalaZONE-on

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!