Connect with us

Ipar

Minden korábbinál gyorsabb tanulásra lehetnek képesek a Toyota robotjai

toyota

Kevesen tudják, hogy a részben vagy teljesen elektromos meghajtások mellett a Toyota vezető szerepelt tölt be a mesterséges intelligencia és a robotika területét érintő fejlesztések tekintetében is.

Ezeknek a területeknek nem csupán az jövő önvezető autóiban (és az autonóm autózás előszobájának tekintett aktív biztonsági és vezetéstámogató rendszerekben) van kiemelt szerepe, hanem a tervezési és gyártási folyamatok optimalizálásában is. A jövőképében önmagát a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiáló vállalat innovációs tevékenységét vezető Toyota Research Institute (TRI) ezúttal olyan technológiát fejlesztett ki, amely forradalmasíthatja a robotok tanulási folyamatát. Az új mesterséges intelligencia alapú diffúziós politika lehetővé teszi a robotoknak, hogy egyszerű utasítások alapján tanuljanak meg több mint 60 kézügyességi feladatot anélkül, hogy új kódot írnának. Az érintés érzékelése kulcsfontosságú ebben a folyamatban, amely lehetővé teszi a robotok számára az interakció révén történő tanulást. A TRI célja az, hogy a robotoknak 1000 új készséget tanítson meg 2024 végéig. Az új technológia sebessége és megbízhatósága jelentős lépést jelent a robotok hatékonyabbá tételében, és hozzájárul a mindennapi életünk megkönnyítéséhez.

Nem, a robotok nem veszik át a világuralmat. Ugyanakkor hamarosan elég okosak lehetnek ahhoz, hogy átvegyék az olyan egyszerű, hétköznapi feladatokat, mint például a főzés. És ez a „hamarosan” talán még hamarabb eljön majd a Toyota Research Institute robotikusai által a tanulási technológiában elért új áttörésnek köszönhetően.

Mérföldkőnek számító új technológia

A TRI Robotics laboratóriumaiban dolgozó tudósok egy csoportja azon dolgozik, hogy a robotokat úgy fejlessze, hogy azok – a Mobilitás mindenkinek szellemében – képesek legyenek az embereket támogatni. Legújabb fejlesztésük pedig egy olyan, mérföldkőnek tekinthető technológia, amely sokkal okosabbá és segítőkészebbé teszi a robotokat. Ez a fejlesztés egy mesterséges intelligenciára épülő diffúziós politikán alapul, és egyszerűbben fogalmazva lehetővé teszi a robotok számára, hogy gyorsabban tanulják meg az új készségeket. A technológia jelentős lépés a robotok számára kifejlesztett „nagy viselkedési modellek” (Large Behavior Models, LBM) felé, ugyanúgy, ahogyan a „nagy nyelvi modellek” (Large Language Models, LLM) nemrégiben forradalmasították a társalgási mesterséges intelligenciát.

Bővülő tanulási képesség

A korábbi módszerekkel ellentétben, amelyek lassúak voltak és csak bizonyos feladatokra korlátozódtak, ez a megközelítés már lehetővé tette a TRI-nél dolgozó tudósok számára, hogy egyetlen sor új kód megírása nélkül több mint 60 kézügyességi feladatot tanítsanak meg a robotoknak. A TRI célja, hogy ezt a képességet tovább bővítse, és az év végére több száz, 2024 végére pedig 1000 új készséget tanítson meg.

„Ez az új tanítási technika egyszerre nagyon hatékony és nagyon magas teljesítményű viselkedéseket eredményez, lehetővé téve a robotok számára, hogy sok tekintetben sokkal hatékonyabban erősítsék az embereket.”

– avat be Gill Pratt, a TRI vezérigazgatója és a Toyota vezető tudósa.

Új készség kevesebb mint egy nap alatt

Így működik ez a való életben. Egy ’tanár’ egy távműködtető rendszer segítségével utasít egy robotot bizonyos cselekvések végrehajtására, lényegében egy kis készségkészlet bemutatásával. Ez jelenti a folyamat kezdetét. Ezután a mesterséges intelligencián alapuló diffúziós politika több órán át szívja magába az információkat, és a háttérben finomítja a robot képességeit. Jellemzően a robot tanítása délután történik, a tanulási folyamat pedig egy éjszaka alatt. Amikor a csapat reggel visszatér, a robot képes végrehajtani az éjszaka során megtanult új viselkedési formákat.

Tanulás az érintésen keresztül

Az érintésérzékelés létfontosságú szempont ebben a tanulási folyamatban. Ahogy az emberek is jobban tanulnak az érintés és az interakció révén, úgy a robotok is nagy hasznát veszik ennek. Egy haptikus eszköznek köszönhetően, amely a tanító számára az érintés érzékét szimulálja, a robotok mostantól a környezetükkel való interakció révén tanulhatnak és fejleszthetik képességeiket. Ellenkező esetben nehezen tudnák hatékonyan végrehajtani a feladatokat. Ha érintés útján tud interakcióba lépni a környezetével, akkor sikeressé válik különböző műveletek végrehajtásában, például egy palacsinta megfordításában, ami jól mutatja az érintés beépítésének erejét a tanulási folyamatba.

„Ami annyira izgalmas ebben az új megközelítésben, az az a sebesség és megbízhatóság, amellyel új készségeket tudunk hozzáadni. Mivel ezek a készségek közvetlenül a kameraképek és a tapintásérzékelés alapján, kizárólag tanult reprezentációkat használva működnek, még olyan feladatokban is képesek jól teljesíteni, amelyek deformálható tárgyakat, ruhát és folyadékot tartalmaznak – ezek mindegyike hagyományosan rendkívül nehéz feladatot jelentettek a robotok számára.”

– árulja el Russ Tedrake, a TRI robotikai kutatásért felelős alelnöke.

Arról, hogy hogyan történik a robotok tanítása, az alábbi linken tekinthető meg videó:

Forrás: Toyota Central Europe – Hungary Kft.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít.  A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss