Connect with us
Hirdetés

Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

  • A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
  • A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
  • A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
  • Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
  • Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
  • Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
  • Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
  • A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
  • Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

2025 inspiráló hazai ipari projektjei

Különleges bemutató a jövő mérnökei számára

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül

Elektromosra cserélni a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést és a hálózatra visszatáplálni is képes fogyasztóvá válni a telephely hálózati csatlakozásainak bővítése nélkül – erre a kihívásra adott előremutató választ a Schneider Electric és a Royal Avebe közös projektje. Az európai villamosenergia-hálózat túlterheltsége egyre nagyobb akadálya az ipari elektrifikációnak és dekarbonizációnak, több mint 1700 gigawattnyi projekt vár hálózati csatlakozásra.  

Közös elektrifikációs projektet valósított meg a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a keményítő- és növényi fehérje előállítással foglalkozó szövetkezet, a Royal Avebe, amelyet a múlt héten megrendezett Hannover Messe kiállításon mutattak be. A fejlesztés célja az volt, hogy a holland cég Foxhol-i telephelyén a meglévő hálózati csatlakozásokra támaszkodva, a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek egy ipari elektromos kazánt, ezzel kiváltva a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést, miközben a telephely aktív prosumerré alakul.

Európa villamosenergia-hálózatának túlterheltsége az ipari dekarbonizáció egyik legnagyobb akadályává vált. Az Eurelectric „Power Barometer” elemzése szerint az egész kontinensen több mint 1700 gigawattnyi tiszta energia és elektrifikációs projekt vár hálózati csatlakozásra, ez 2021 óta 133%-os növekedést jelent. Csak Hollandiában több mint 14 000 vállalkozás várja a növekedéshez, az elektromos áram használatára való átálláshoz vagy a dekarbonizációhoz szükséges kapacitást, sokuk esetében a várakozás akár egy évtizedig is elhúzódhat. A „Dutch SME Monitor” adatai szerint a holland vállalkozások 90 százaléka közvetve vagy közvetlenül érzi a hálózati torlódások hatásait.

A megoldás: holisztikus elektrifikációs és digitális energiastratégia

Az Avebe arra kérte fel a Schneider Electric tanácsadói csapatát, hogy alapjaiban gondolja át, hogyan használja és kezelje az energiát a Foxhol-i telephely. Az eredmény egy integrált elektrifikációs stratégia lett, amely három pillérre épül: egységes energia- és folyamatirányítás, valós idejű energiaintelligencia és dinamikus terheléskezelés.

A platform a telephelyen található több mint 1000 mérőpont – köztük 542 intelligens középfeszültségű relé – adatai alapján ad átfogó képet az energiafelhasználásról. Ha a hálózati igény megnő, a rendszer automatikusan úgy alakítja az elektromos áram elosztását, hogy ne lépjék túl a szerződésben foglalt határokat és a műszaki feltételekhez is alkalmazkodjanak. Amikor bőségesen áll rendelkezésre megújuló energia, és alacsony a helyi hálózati igény, az üzem felveszi a többletet, és aktívan támogatja a hálózat stabilitását.

Ez az elektrifikációs projekt közvetlenül segíti az Avebe klímavédelmi céljainak megvalósítását, beleértve a 2030-ig elérendő 30 százalékos kibocsátáscsökkentést és az energiahatékonyság évente 1,5 százalékkal történő, folyamatos javítását.

„A gyártási folyamataink további elektrifikációja fontos lépés a működésünk fenntarthatóbbá tételében. A Schneider Electric-kel együtt bebizonyítjuk, hogy lehetséges valós előrelépést tenni a jövőbiztos és még inkább energiahatékony termelés felé a meglévő hálózati csatlakozásunk keretein belül is”

– mondta el Joyce de Vries-Pieterman, az Avebe kommunikációs és PR igazgatója.

„Az, amit az Avebe Foxholban elért bizonyítja az európai ipar számára, hogy működőképes ez a koncepció. A korlátozott hálózati kapacitások nem kell, hogy feltétlenül késleltessék a dekarbonizációt. Az elektrifikáció, a nyílt automatizálás és a digitális intelligencia megfelelő kombinációjával a gyártók már most cselekedhetnek”

– mutatott rá Neil Smith, a Schneider Electric fogyasztási cikkek gyártói piacáért felelős elnöke.

A technológiai architektúra

A projekt során a Schneider Electric egy teljesen integrált digitális architektúrát alakított ki, amely egyesíti az energiaellátás-automatizálást, a folyamatirányítást és az üzemeltetés valós idejű monitorozását. A megoldás része volt az EcoStruxure™ Foxboro DCS az egységes folyamatirányításhoz, az EcoStruxure™ Electrodynamic Controller a valós idejű terhelés-koordináláshoz, az EcoStruxure™ Control HMI a kezelői áttekinthetőség és beavatkozás érdekében, az EcoStruxure™ EPAS a mérnöki környezet és konfigurációhoz, valamint az AVEVA PI System az intelligens középfeszültségű relékből és régebbi eszközökből származó adatok egységes megjelenítéséhez.

Másolható modell az európai ipar számára

A Schneider Electric és az Avebe közös projektje során bevezetett dinamikus terheléskezelés, valós idejű energiaintelligencia és prosumer-képességek ugyanilyen kombinációja Európa bármely, hasonló hálózati korlátokkal szembesülő, energiaigényes ipari telephelyén alkalmazhatók. Az élelmiszer- és italgyártók, a vegyipar, a papíripar és más ágazatok vállalatai számára ez lehetőséget kínál arra, hogy előrelépjenek a dekarbonizációban anélkül, hogy meg kellene várniuk a nagyszabású hálózati infrastruktúra-bővítést, amely akár egy évtizedet is igénybe vehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Desktop helyett ipari lépték: mikor érdemes nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani

Az asztali 3D nyomtatás sok vállalatnál gyorsan eljut arra a pontra, ahol a projektek egyszerűen kinövik a rendelkezésre álló munkateret.

A nagyobb alkatrészek ilyenkor darabolva készülnek, majd ragasztással, csavarozással állnak össze – ami egy ideig működő megoldás, de egyre több kompromisszumot jelent minőségben, időben és megbízhatóságban. Ilyenkor merül fel a kérdés: nem lenne-e hatékonyabb nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani?

Erre a dilemmára is választ kaphatnak az ADMASYS HU stand látogatói az idei Ipar Napjai kiállításon, ahol élőben is bemutatkozik a nagyformátumú ipari additív gyártás egyik meghatározó rendszere, a BigRep VIIO 250.

Nem csak nagyobb alkatrészekről van szó

A nagyformátumú 3D nyomtatás – akár 1000 × 1000 × 1000 mm-es térfogattal – új megközelítést tesz lehetővé az additívra tervezésben és gyártásban. Az eddig több darabból összeállított alkatrészek, gyártósablonok és célszerszámok egyben is előállíthatók, ami jelentősen csökkenti az összeszerelési időt és a hibalehetőségeket.

Az utólagos illesztés elhagyhatóvá válik, így nő a szerkezeti integritás és javul a méretpontosság is. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a gyors iteráció, az ismételhetőség és a megbízhatóság versenyelőnyt jelent.

Ugyanakkor a siker nem kizárólag a méreten múlik. Az anyagválasztás, a gyártási folyamatokba való integráció és a megfelelő nyomtatási stratégia mind meghatározó tényezők. A nagyformátumú technológiák alkalmazása ezért jellemzően átgondolt bevezetést igényel.

Gyakorlati tippek: mitől lesz sikeres a léptékváltás?

A nagyformátumú 3D nyomtatás úttörője, a német BigRep az elmúlt években számos iparágban szerzett tapasztalatot a technológia ipari alkalmazásában. Az általuk készített szakmai anyagok rávilágítanak arra, hogy az elérhető sikereket nem pusztán a nyomtatási térfogat határozza meg.

A megfelelő alkalmazási területek kiválasztása, a célnak megfelelő alapanyagok azonosítása, a gyártási workflow átalakítása és az üzleti célokhoz illesztett bevezetés kulcsfontosságú.

Az érdeklődő vállalatok számára készült BigRep e-book gyakorlati útmutatót ad többek között:

  • a nagyformátumú 3D nyomtatás bevezetésének első lépéseihez,
  • az iparági alkalmazási példákhoz,
  • valamint a sikeres átállások tapasztalataihoz.

Töltse le ezen a linken!

ADMASYS HU: változatlan csapat és szakértelem új név alatt

A hazai piacon a BigRep megoldásait is kínáló ADMASYS HU Kft. az egyik, ha nem a legrégebbi, márkafüggetlen 3D technológiai specialista. A vállalat korábban FreeDee Kft. néven működött, a közelmúltban azonban – regionális terjeszkedésével összhangban – megújult márkanévvel folytatja tevékenységét.

Az idei Ipar Napjai kiállításon a cég most először jelenik meg az új ADMASYS brand alatt és több újdonságot is bemutat a hazai szakmai közönség számára.

3D tech premierek az Ipar Napjain

Az ADMASYS HU stand egyik kiemelt eleme a BigRep VIIO 250 lesz, amelyet most mutatnak be először az Ipar Napjain. A rendszer a nagy méretű, funkcionális alkatrészek ipari gyártására kínál megoldást, új lehetőségeket nyitva a szerszámozás, prototípusgyártás és a kis sorozatú termelés területén.

A standon emellett az ADMASYS csoport széles portfóliójából számos bizonyított és frissen bemutatkozó 3D nyomtató és 3D szkenner rendszer is megtekinthető lesz:

  • Az ipari metrológia területén egyre nagyobb szerepet kapó Shining 3D csúcskategóriás rendszerei közül bemutatkozik a FreeScan Omni – amely egyedülálló módon azonnali, fedélzeti minőségellenőrzést tesz lehetővé –, a szintén vezeték nélküli EinScan Rigil, valamint a FreeScan Trak Nova, amely nagyméretű objektumok gyors és pontos mérésére alkalmas.

A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a látogatók ne csak elméleti szinten, hanem működés közben is megismerjék a legújabb additív gyártási technológiákat, és képet kapjanak arról, hogyan illeszthetők be ezek a meglévő ipari folyamatokba.

A díjmentesen belépés az Ipar Napjaira előzetes regisztrációhoz kötött, amit itt tudnak megtenni az érdeklődők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss