Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:BME feladatok nehéz RobonAUT robotika versenyzők vik

Up Next

Így működik a zsámbéki szennyvíztisztító telep

Don't Miss

Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán

Advertisement Booking.com

Ipar

Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését

Újabb mérföldkőhöz érkezett Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedésének fenntartható átalakulása: a REVG Rhein-Erft-Verkehrsgesellschaft német közösségi közlekedés szolgáltató hivatalosan is bemutatta legújabb hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszait kerpeni telephelyén.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is”

– emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő MI-igényeire szabott infrastruktúra megoldásokat mutatott be a Schneider Electric

Előregyártott, moduláris adatközponti megoldás, a nagy sűrűségű rack rendszerek létrehozását támogató fejlesztés, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló szerverek igényeire szabott energiaelosztó egység – többek között ezeket, a következő generációs MI-infrastruktúrák kialakítását lehetővé tevő innovációkat jelentette be a Schneider Electric.

A cég olyan eszközöket ad az adatközpont-üzemeltetők és a vállalat partnereinek kezébe, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek. Új, kifejezetten a következő generációs MI-klaszterarchitektúrák intenzív igényeinek kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokat jelentett be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A mesterséges intelligencia alkalmazások gyors térhódítása miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, aminek kiszolgálására az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rackkonfigurációkat alakítanak ki. Az előrejelzések szerint akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik az ilyen konstrukciók.

A Schneider Electric új innovációi integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokat nyújtanak a cég ügyfeleinek, amelyek a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira adnak választ.

„Az MI-klaszterekhez szükséges puszta teljesítmény és sűrűség olyan szűk keresztmetszeteket okoz, amelyek új megközelítést igényelnek az adatközpontok architektúrájában. Az ügyfeleknek olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükségük, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, valamint hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató, innovatív, új generációs EcoStruxure megoldásaink pontosan ezekre a kritikus követelményekre reagálnak”

– mondta el Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

A jövő MI-infrastruktúráját támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozó, „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” előregyártott, skálázható pod-architektúrája lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagy sűrűségű rackeket telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak. A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és összeszerelve szállítják az összes komponenssel együtt a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak. A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles skálájához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak. Ezek közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására. A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az MI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) ihlette rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz. Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„A Schneider Electric innovatív megoldásai megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítanak ügyfeleink számára, amelyre szükségük van az MI-kezdeményezéseik felgyorsításához. Együtt válaszolunk az MI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan jövőbiztos megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a Schneider Electric partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új telephelyvezető a Dachser Hungary Food Logistics élén

Prazsák Gábor irányítja telephelyvezetőként 2025 májusától a Dachser Hungary Food Logistics budapesti élelmiszerlogisztikai kirendeltségét.

A több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező szakember a raktározási tevékenységért, a szerződéses logisztikáért, a belföldi disztribúcióért, az ügyfélszolgálatért és az értékesítési területért felel a Dachser budapesti telephelyén.

Prazsák Gábor közgazdász, ezen belül logisztikai szakirányon végzett. Több mint 20 éve dolgozik a logisztika területén, az elmúlt 11 évben pedig a hőmérséklet-szabályozott áruszállítás gyakorlatilag minden területével foglalkozott az értékesítéstől, operatív irányítástól kezdve a nemzetközi területeken át az üzletfejlesztésig. Május elején csatlakozott a Dachser Food Logistics csapatához, és a budapesti telephely vezetőjeként a hűtött és szárazélelmiszer-raktározási és szállítmányozási feladatokért felel. Közel 70 kolléga munkáját irányítva dolgozik az operatív vezetés mellett a folyamatok optimalizálásán, szabványos rendszerszerű működtetésén, valamint az üzletfejlesztésen.

„A fenntarthatóságra és az innovációkra, például a digitalizációra való törekvés tette számomra igazán vonzó lehetőséggé a munkavállalást a Dachsernél”

– mondta el Prazsák Gábor.

„Úgy vélem, csak ezen szempontok mentén lehet egy logisztikai vállalat hosszú távon is magas minőségben hangsúlyos szereplője a piacnak, és teljes mértékben azonosulni tudok ezekkel a vállalati értékekkel. Mindemellett remek csapat fogadott a Dachsernél, nagyon jók a kezdeti tapasztalataim, sok támogatást kapok a kollégáktól. Jó volt egy ilyen közegbe megérkezni.”

„Az élelmiszerlogisztika egy különösen kényes, nagy szakértelmet, odafigyelést, precizitást igénylő terület a tevékenységeinken belül”

– mondta el Szabó Péter, a Dachser Hungary cégvezetője.

„Ahogy mindenben, itt is a legmagasabb minőségre törekszünk, bőven az előírások betartásán túl, célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnerei legyünk. Gábor kiváló szakember, aki pontosan érti az élelmiszerlogisztika mögött rejlő felelősséget, látja a fejlődési lehetőségeket, így nagyon örülünk, hogy csatlakozott a csapathoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!