Connect with us
Hirdetés

Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

  • A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
  • A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
  • A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
  • Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
  • Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
  • Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
  • Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
  • A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
  • Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A „Vezetők” között a Schneider Electric az IDC új elemzésében

Összesen 17, a karbonkibocsátást mérő és menedzselő alkalmazásokat fejlesztő céget vizsgált meg legújabb elemzésében az IDC, melynek eredményeként a Schneider Electricet a „Vezetők” (Leaders) közé sorolta. A vállalat a Resource Advisor+ megoldásával érdemelte ki ezt az elismerést, melynek fő erősségei közé tartoznak az MI-alapú architektúra, valamint a belső platformintegráció.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a „Vezetők” kategóriába került az IDC „MarketScape: Worldwide Carbon Accounting and Management Applications 2026 Vendor Assessment” elemzésében. Az értékelés során 17 globális megoldásszállítót vizsgáltak meg a képességeik és stratégiájuk szempontjából.

 

 

Az IDC MarketScape elemzése a Schneider Electric által kínált megoldás több erősségét is kiemelte. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia-alapú (MI) architektúra. A Schneider Electric MI-ügynöke, a Sera által működtetett platform (Resource Advisor+) automatizálja az adatkinyerést, az adatok normalizálását, a kibocsátási tényezők leképezését, a közzétételi dokumentumok megszövegezését és a CSRD-kompatibilis megfelelési folyamatokat, miközben támogatja a beszállítói együttműködést és a különböző lehetséges forgatókönyvek elemzését.

Az IDC szintén az erősségek közé sorolta a belső platformintegrációt. A Resource Advisor+ platformot úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes adatáramlást és a termékek közötti interoperabilitást, így a kontextus, az ismeretek és a cselekvések megoszthatók a platformon belül és az azt használó vállalat teljes szervezetében.

A Resource Advisor+ egy MI-alapú, energia- és fenntarthatósági menedzsment platform, amelyet a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services fejlesztett ki. A 2026 elején elindított platform az energiaadatokat, a szén-dioxid-elszámolást, a beszállítói együttműködést és a jelentéstételt egyetlen, a „Responsible AI” megközelítést alkalmazó környezetben egyesíti.

A Resource Advisor+ mögött az SE Advisory Services elkötelezett szolgáltatási csapatai állnak, amelyekhez világszerte több mint 4000 tanácsadó és a Schneider Electric üzletágaiban összesen több mint 17000 szakértő csatlakozik. A szoftver és a tanácsadói szakértelem ezen kombinációja a központi eleme annak, ahogyan az SE Advisory Services segíti ügyfeleit abban, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket mérhető eredményekre váltsák.

A platform ellátási lánc-képességei a beszállítói elkötelezettség, a tanulás és a dekarbonizációs intézkedések köré épülnek. A beszállítókat a strukturált adatgyűjtésre, teljesítményértékelésre és az előrehaladás nyomon követésére épülő, átlátható, az aktuális fejlettségi szintet mutató modell segíti, amely a következő lépések felé is elirányítja őket. A célzott tanulási modulok beépített iránymutatást tartalmaznak a dekarbonizációs projektek elindításához vagy a szakértői csapatokkal való kapcsolatfelvételhez.

Az SE Advisory Services fő kezdeményezései az ellátási lánc dekarbonizációjára az „Energize” és a „Catalyze” programok. Ezek révén a beszállítók támogatást kapnak a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés kapcsán, a kibocsátás nagymértékű csökkentésében és a tudományosan megalapozott célkitűzések felé történő előrelépés felgyorsításában, miközben mérhető üzleti értéket is teremtenek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez

A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.

Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.

A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.

Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul

A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.

Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.

Schneider Electric: a beépített tapasztalat

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”

– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés

A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika

Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.

Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.

Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.

„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”

– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben

Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.

A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.

Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán

Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.

A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.

A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.

Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.

„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”

– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss