Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:BME feladatok nehéz RobonAUT robotika versenyzők vik

Up Next

Így működik a zsámbéki szennyvíztisztító telep

Don't Miss

Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán

Ipar

A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét

Egyszerű és biztonságos hozzáférést biztosít a távoli terminál egységekhez (RTU) a Schneider Electric új megoldása, tovább erősítve ezáltal az olyan kritikus infrastruktúrák, mint a víz-, olaj- és gázvezetékek védelmét.

A SCADAPack™ 470i és 474i a feladatkörök alapján történő hozzáférés-szabályozás révén támogatják a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelést is.

A víz-, olaj- és gázvezetékeket érintő kiberfenyegetések egyre veszélyesebbek és gyakoribbak, ezért a távoli és zord környezetben lévő terminál egységekhez való hozzáférés ellenőrzése létfontosságú az OT-biztonság (operatív technológia) szempontjából. Azonban ezeknek a hozzáféréseknek a kezelése veszélyes és időigényes lehet. A Schneider Electric által kínált SCADAPack 470i és 474i olyan intelligens eszközök, amelyek az összes távvezérlési és számítógépes művelethez alkalmazhatók. Ezáltal a felhasználók OT-környezetben is biztonságosan kezelhetik az RTU-hozzáférést a szabványos IT-eszközök, például az Active Directory™ segítségével.

A robusztus RTU-platform és a Linux rugalmasságának kombinációja biztosítja, hogy egyetlen SCADAPack 470i vagy 474i képes kezelni az operatív technológiák hatékony védelmét biztosító peremszolgáltatásokat, protokollokat és alkalmazásokat az összes távvezérlési és számítógépes művelethez. A SCADAPack 470i és 474i feladatkörökön alapuló hozzáférés-szabályozási (RBAC) funkciói támogatják a felhasználókat a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelésben is. A SCADAPack 470i és 474i integrálható a szabványos IT- és OT-biztonsági eszközökkel, és többek között IP-tűzfal, NAT, DNP3 biztonságos hitelesítés támogatással is rendelkeznek.

„A kritikus infrastruktúrák, például a víz- és szennyvízrendszerek, valamint az energiavezetékek egyre sebezhetőbbek a kibertámadásokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy az OT-t az IT-világból ismert szabványos biztonsági funkciókkal bővítsük. A feladatkör-alapú hozzáférés-menedzsment az intelligens RTU-kon elhanyagolható költséggel segít megvédeni ezt a kritikus infrastruktúrát, lehetővé téve a folyamatos biztonságos és nyereséges működést”

– mondta el James Redmond, a Schneider Electric SCADAPack globális termékmenedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Continental UltraContact NXT abroncsa rangos fenntarthatósági díjat nyert

A Continental UltraContact NXT gumiabroncsa elnyerte a 2025-ös Autóipari Fenntarthatósági Díjat (Sustainability Award in Automotive 2025) a „Technológiai megoldások – anyaghasználat, nyersanyagok és körforgásos gazdaság” kategóriában.

A nemzetközi tanácsadó vállalat Arthur D. Little, valamint az ATZ / MTZ autóipari szaklapcsoport a Continental eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású gumiabroncsát ismerte el a rangos elismeréssel.

Az UltraContact NXT – mérettől függően – akár 65%-ban megújuló, újrahasznosított és ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokból készül.

„Az UltraContact NXT tökéletes példája annak, hogy a kimagasló fenntarthatóság és a csúcsteljesítmény nem zárják ki egymást” – mondta Maria Hanczuch, a Continental EMEA régiójának személyabroncs-termékmenedzsmentért felelős vezetője, aki Berlinben személyesen vette át a díjat. „Számunkra ez az elismerés nemcsak megtiszteltetés, hanem megerősítés is abban, hogy érdemes következetesen végigvinni fenntarthatósági stratégiánkat”

– tette hozzá.

Az Autóipari Fenntarthatósági Díjat minden évben az Arthur D. Little és az ATZ / MTZ Group ítéli oda olyan autóipari megoldásoknak, amelyek példamutató fenntarthatóságot képviselnek. Az elbírálás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira épül, és olyan területeket vizsgál, mint a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás. A döntést független, tudományos, ipari, civil és médiát képviselő szakemberekből álló zsűri hozza meg.

UltraContact NXT: a fenntarthatóság és a teljesítmény új szintje

Az UltraContact NXT abroncs 2023 nyarán debütált a Continental kínálatában. Az akár 65%-ban fenntartható anyagokat tartalmazó gumiabroncs kimagasló biztonságot és teljesítményt biztosít.

Mind a 19 méretváltozat elérte az uniós abroncscímke szerinti legjobb, „A” minősítést a gördülési ellenállás, a vizes úton való fékezés és a külső zajszint tekintetében. Az UltraContact NXT kivételes teljesítményét nemrég az auto motor und sport 2025/07-es számában megjelent, fenntartható és üzemanyag-takarékos nyári abroncsokat vizsgáló teszt is igazolta, ahol a Continental abroncs az első helyen végzett, és „kiváló” minősítést kapott.

Az UltraContact NXT abroncs akár 32 százalékban megújuló anyagokat tartalmaz, köztük például a papír- és fafeldolgozó ipar melléktermékeiből előállított gyantákat, valamint rizshéj hamujából kinyert szilikát. Emellett az abroncs akár 5 százalékban újrahasznosított anyagokat is hasznosít, többek között visszanyert acélt és újrahasznosított PET-palackokból származó poliésztert, amelyek gyakran hulladékégetőkben vagy lerakókban végeznék. A Continental ezen felül akár 28 százalékban ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat is felhasznál, köztük fenntartható forrásból származó szintetikus gumit és koromport, amelyek bioalapú, bio-körforgásos, vagy körforgásos alapanyagból készülnek.

Az UltraContact NXT a 2023-as bevezetése óta már több rangos elismerésben is részesült, köztük a Sustainability Award díjban a Swiss Automotive Show Innovation Awards 2023 eseményen, valamint elnyerte az International Design Award 2023, a German Innovation Award 2024 és a CLEPA Innovation Award 2024 díjakat is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!