Ipar
Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit
Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.
Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.
A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.
A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.
A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.
A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.
További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.
A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.
A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.
Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.
- A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
- A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
- A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
- Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
- Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
- Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
- Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
- A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
- Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.
BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez
A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.
Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.
A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.
Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul
A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.
Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.
Schneider Electric: a beépített tapasztalat
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.
„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”
– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.
„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”
– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.
A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés
A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika
Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.
Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.
Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.
„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”
– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben
Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.
A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.
Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán
Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.
A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.
A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.
Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.
„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”
– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újgenerációs füstérzékelők érkeznek
Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.
Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.
Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem
A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.
Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.
A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.
Felhőalapú integráció
A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.
A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.
A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Szurkolói élményre hangolva: bemutatkozott a Samsung 2026-os tévékínálata
-
Egészség2 hét ago
Kiderült, hogy a hölgyek, vagy a férfiak isznak-e több kávét Magyarországon
-
Ipar2 hét ago
2025 inspiráló hazai ipari projektjei
-
Gazdaság2 hét ago
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
-
Gazdaság2 hét ago
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül
-
Gazdaság2 hét ago
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
-
Gazdaság2 hét ago
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést





