Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:BME feladatok nehéz RobonAUT robotika versenyzők vik

Up Next

Így működik a zsámbéki szennyvíztisztító telep

Don't Miss

Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.

Az EIT Jumpstarter nyerteseinek névsora:

EIT Élelmiszer

Győztes: NEAMO (Lettország)
Befutók: MultiBioCrop (Görögország); Bestran (Spanyolország)

EIT Egészségügy

Győztes: BIOCHIP-PATHFINDER (Portugália)
Befutók: WellscanPro (Koszovó); NexThera Tech (Portugália)

EIT Energia

Győztes: StoreNow (Portugália)
Befutók: Deltasort (Horvátország); Rehemp (Szerbia)

EIT Gyártás

Győztes: Yapar3D (Törökország)
Befutók: VeridianIQ (Magyarország); Melt3D (Szlovákia)

EIT Post-Jumpstarter

Győztes: Lightly (Csehország)

EIT Nyersanyagok

Győztes: Total Energy (Horvátország)
Befutók: Bristlechem (Spanyolország); UnconventionalLithium (Ukrajna)

EIT Városi Mobilitás

Győztes: Urbix Hub (Bulgária)
Befutók: ARport (Magyarország); Wyvernn (Olaszország)

Új Európai Bauhaus

Győztes: POWAR STEAM (Spanyolország)
Befutók: RevAlve (Észtország); UrbanGeoWonders (Ukrajna)

Ukrajna újjáépítése

Győztes: Drone NonDestructiveTesting (Ukrajna)
Befutók: AgRe (Ukrajna); CathodMiner (Ukrajna)

Nyugat-Balkán különdíj

Győztes: WellscanPro (Koszovó)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Adathiány akadályozza a vállalatok dekarbonizációját

A digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében.

A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből.

A 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.

Fejlettebb digitalizáció, fenntarthatóbb infrastruktúra

A megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra vállalata termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez. Emellett a válaszadók több mint fele (55%) a CO₂-kibocsátás-csökkentés és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka, aki nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket; ezen a téren még információhiány áll fenn.

A felmérés arra is rámutatott, hogy mindössze a vállalatok 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csak a korai fejlesztés szakaszában jár. Azaz hatalmas, kihasználatlan potenciál rejlik még ezen a területen.

A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a résztvevők a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között. Ugyanakkor a visszatartó tényezők között a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.

Komoly akadály az adathiány

A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. A résztvevők 44 százalékának nem voltak megfelelő adatai a vállalat CO₂-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok kritikus akadályt jelentenek a fenntarthatóbb működésre való átállásban.

Mindemellett még akkor is, ha rendelkezésre állnak az adatok, a válaszadók gyakran nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az adatok mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A fenntarthatóbb működéshez pedig a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt, a leginkább elérhetőnek is.

Mesterséges intelligencia lesz a kulcs

Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz tehát a jövő – állapítja meg a jelentés. Ezen technológiák közül a válaszadók arra számítanak, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül. Emellett többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.

A jelentés teljes terjedelmében erre a linkre kattintva olvasható el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Siemens technológiával megvalósult ipari berendezés

Géprendszer – Tizenkét CNC-megmunkáló központból, nyolc robotból, mosóból, két liftből és ezeket összekötő konvejor pályából álló géprendszer létrehozásában közreműködött a ProgData Kft. a közelmúltban. A lenyűgöző méretű beruházás során a cég feladata az adatkezelés biztosítása volt a gépek és a belső hálózat között.

A ProgData villamos fejlesztőmérnöke Dudás András, az Oroszlányban megvalósult beruházás kapcsán elmondta, hogy az adathálózat kiépítését főként Siemens eszközökkel oldották meg. Fő feladatunk az adatkezelés volt a gépek és a belső hálózat között, a liftek, a szállítószalag és a paletta kezelők telepítése és programozása, a mosó felújítása, illetve a vezérlések megvalósítása. -kezdte a szakember.

Milyen műszaki sajátosságok jellemezték a projektet?

A fővállalkozó az ABB volt, mi pedig alvállalkozóként vettünk részt a projektben. A mi felelősségi körünkbe tartozott magának a konvejorrendszernek a telepítése, programozása, kezelése. Emellett az adatkezelés megvalósítása, a központi vezérlés intézése, illetve a különböző részegységek közötti kommunikáció összehangolása, a mosó felújítása és nagyon sok telepítési munka. Értelemszerűen az ABB végezte a robotprogramozást, a CNC-t megoldotta a telepítő cég. Én a projekt során a villamosmérnöki feladatokat láttam el. Ez lényegében valamennyire a projekt az összefogása is volt, magának a villamos tervnek az elkészítése, illetve a PLC programozás több mint a felének az elvégzése, ami a központi vezérlést illeti.

Milyen Siemens-megoldásokat építettek be?

A központi vezérlést egy 1500-as Siemens PLC végzi, és vannak lokális kisszekrényeink, ahol ET200 SP állomások dolgoznak I/O gyűjtőként szekrényen belül. Értelemszerűen a vezérléshez tartozik kijelző is. A központi vezérlést egy nagy Siemens HMI végzi, illetve az egyes állomásokon is, ugyanis négy termelői állomásra bontható maga a géppark. Ott Siemens HMI runtimeok futnak. Maguk az állomások között értelemszerűen switchekkel kialakított kommunikáció van. Öt darab szekrényt telepítettünk, és mindegyikben scalance switch van, amik egymással optikán keresztül kommunikálnak. A határon volt igazából az, hogy kell-e optikát használnunk, vagy elég lesz-e a profinet. Mi úgy döntöttünk, hogy biztosra megyünk, és ezért optikát fogunk alkalmazni. Összesen a nagy szekrény, amit én terveztem, huszonkilenc motort táplál, ebből tizenhat Siemens frekvenciaváltóval megy.

Mennyi idő alatt valósult meg a beruházás?

A rendszerterv még tavaly év végén elkezdődött, tehát november-decemberben már elindult a projekt, és mi villamos oldalról nagyon szépen haladtunk, sőt a gépész oldal is egészen szépen haladt, azonban voltak olyan állomások, például a CNC gépeket le kellett telepíteni, amiért nem mi feleltünk, és azt meg kellett várnunk. Megemlítenék egy másik aspektust is. Magában a rendszerben nemcsak automatizált üzemmódban lehet termelni, hanem kézi üzemmódban is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elhelyeztünk fiókos rendszert minden egyes termelőállomáshoz, és az operátor kézzel is berakhatja a féknyereg párokat. Ez a kézi termelés, már idén év elején működött, úgyhogy tavaly év végén kezdődött a projekt. És mire mindenki utolérte magát, akikre vártunk, májusban el tudtuk kezdeni az automatizálást, és nagyon rövid időn belül el is kezdtek a gépsorral termelni.

„Két dolgot emelnék ki a géprendszer megvalósításával kapcsolatban: az egyik, hogy olyan termékeket, hardver technológiát alkalmaztunk, ami jelentős megkötéssel járt, ilyen például az RFID kezelés. A másik, hogy sok résztvevős volt az egész folyamat, és néha a munkák összehangolása komoly odafigyelést igényelt.”

– Dudás András, a ProgData villamos fejlesztőmérnöke.

Korábban milyen más gépeket építettek, melyekbe szintén Siemens-technológia került?

Három gépet szeretnék kiemelni csak a tavalyi évből, amelyeket én terveztem. Nagykanizsára telepítettünk részben egy gépparkot, ugyanis ez egy nemzetközi projekt volt, több résztvevővel. Mi feleltünk a konvejor pályatelepítésért, a központi vezérlésért, de itt a robotokat is mi programoztuk. Két robotot telepítettünk hozzá, és a villanymotor termelésnél még két kisebb gépet is mi állítottunk elő.

Előtte Balassagyarmatra terveztünk egy rézlapító gép modernizálást, ott teljes vezérlő felújítás, valamint mechanikai felújítás történt.

Esztergomban pedig egy ponthegesztő cellához szintén Siemens eszközökkel valósítottunk meg automatizálást. Ennek része volt például az alkatrész kivétel a szerszámasztalról, az alkatrészek bepakolása a kalodába, ezért a szerszámasztalra felhelyeztünk egy kilökőt és teljes pályarendszert telepítettünk hozzá.

A ProgDatáról mondana néhány szót?

Fő tevékenységünk egyedi célgépek, gyártósorok tervezése és kivitelezése, karbantartása, meglévő berendezések továbbfejlesztése, funkcionalitásának bővítése. A mérnöki (villamos és gépész) tervezésen túlmenően a vezérlések elkészítésében, javításában is nagy tapasztalatunk van. A 2010-es évek végén épült egy nagyobb csarnokunk Vácon, és ott kezdett el igazán gyarapodni, fejlődni a cég. Ez mind az éves bevételen, mind a projektek komolyságán, nagyságán, illetve az alkalmazott munkaerőn látszik. Profilunk egyedi célgépek építése, meglévő gépparkok szervizelése, illetve továbbfejlesztése, még abban az esetben is, hogyha nem mi telepítettük az eredeti gépet. Mérnökeink, szakembereink, beszállítóink és partnercégeink több évtizedes tapasztalata biztosítja, hogy a legösszetettebb feladatok végrehajtásában is a legjobbak legyünk.
Összefoglalva, jelenleg: ipari automatizálással, elektromos kivitelezéssel, ipari gépészettel, berendezések vezérlésének, és mechanikájának felújításával és gyártásával, egyedi gép gyártással, célgép fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozunk.

www.siemens.hu, www.progdata.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!