Connect with us

Ipar

25 éves a Dachser Magyarországon

25 éve, 1999 óta a magyar logisztikai piac meghatározó szereplője a Dachser Hungary.

A német anyacég a kelet-európai régióban elsőként Magyarországon alapított – akkor még Liegl & Dachser néven – leányvállalatot, fejlődési potenciált látva az országban. A várakozások beigazolódtak: az elmúlt évtizedekben az alkalmazottak száma mintegy 400-ra, az éves nettó árbevétel 2023-ra 40,5 milliárd forintra nőtt, és országosan 7 telephelyén a Dachser teljes szolgáltatási portfóliója – például a közúti, légi és tengeri szállítmányozás, az élelmiszer- és szerződéses logisztika – elérhető már Magyarországon. A vállalat világszerte hangsúlyt helyez az ügyfélközpontú megoldásokra, rugalmasságra és lojalitásra – ez a hazai leányvállalatra is jellemző, így nem véletlen, hogy a Dachser Hungarynál vannak olyan munkatársak, akik negyed évszázada dolgoznak a céggel.

1999 eseménydús év volt: az egész világ aggódott amiatt, hogy vajon okoz-e informatikai problémákat a 2000. év, Európa lakói tanúi lehettek egy teljes napfogyatkozásnak, az unió államaiban elszámolási egységként megjelent az euró, amely a közös valuta bevezetésének első lépése volt, Magyarország pedig csatlakozott a NATO-hoz. A világgazdaság lassú felívelést élt át, a magyar gazdasághoz hasonlóan, amely eddigre nagyrészt kiheverte a rendszerváltás okozta turbulenciákat. Az 1930-as években alapított német családi vállalkozás, a logisztikai szolgáltató Dachser ebben a környezetben döntött a kelet-európai nyitás mellett, és azon belül is először Magyarországon hozta létre akkor még 50%-os tulajdonrészű leányvállalatát, a Liegl & Dachsert, valamint kezdte el építeni logisztikai központját Pilisvörösváron.

A múlt évezred végén a cég elsősorban az importra koncentrált, csak később jelentek meg nagy számban exportra termelő vállalatok a magyar piacon, és később indult a Dachser belföldi szállítása is. Mivel Magyarország ekkor még nem volt tagja az Európai Uniónak, a csatlakozás előtti években óriási tudás halmozódott fel a cégnél a vámkezelés vonatkozásában – ez egészen a mai napig jelentős előnyt jelent az uniós piacon kívüli, például az Egyesült Királyságba irányuló szállítmányozás esetében.

A vállalat a 2000-es években gyors növekedésnek indult. 2000-ben megnyitott a pilisvörösvári logisztikai központ, amelyet 2001-ben a tiszaújvárosi, 2002-ben a kecskeméti, 2003-ban pedig a pécsi és zalaegerszegi telephely követett. A közúti szállítás (European Logistics) mellett 2006-tól légi és tengeri szállítmányozást is biztosít a hazai Air & Sea Logistics üzletág vecsési központtal, és ugyanebben az évben kezdték a különleges eljárások és előírások betartását megkövetelő veszélyesáru-szállítást és -raktározást Pilisvörösváron és Tiszaújvárosban. 2008-ban elindult a Food Logistics, a vállalat teljes körű élelmiszerlogisztikai tevékenysége.

A szolgáltatási portfóliót a szerződéses logisztika tette teljessé. Ennek keretében igényekre szabott, átfogó szállítási, raktározási megoldásokat, valamint tanácsadást, folyamatelemzést, tervezést és megvalósítást, és ún. értéknövelt szolgáltatásokat (például csomagolás, címkézés, árazás, merchandising, termékbemutató állványok építése) kínál a cég az ügyfeleknek.

A Liegl & Dachser vegyesvállalatot 2022-ben vásárolta meg teljes egészében a német anyavállalat. A Dachser Hungary mára az ország egyik vezető logisztikai szolgáltatójává vált. 2023-ban 634 800 küldeményt kezelt a cég összesen, 519 000 tonna árut mozgatott meg az itt dolgozó mintegy 400 munkatárs segítségével, 69 000 négyzetméter raktárkapacitást biztosított ügyfelei számára, és nettó 40,5 milliárd forint árbevételt ért el.

„A Dachser sikerének egyik alapja a német precizitással szervezett, igen sűrű hálózat világszerte, valamint a szintén az egész világon egységes, folyamatos nyomon követést lehetővé tevő informatikai rendszer, amelyet állandóan fejlesztünk”

– mondta el Szabó Péter, a Dachser Hungary country managere.

„A másik, ennél is fontosabb bázis viszont az emberi tényező. Bár az egykori német kisvállalkozás világcéggé nőtt az elmúlt majdnem 100 évben, mégis meg tudta őrizni családias jellegét, ami nem csak az itt dolgozók, hanem az ügyfelek számára is vonzó. Magyarországon vannak kollégáink, akik negyed évszázada a Dachserrel tartanak – ez a legnagyobb elismerés, amit 25 év után kaphatunk, és ezúton is szeretném megköszönni nekik és ügyfeleinknek, hogy lehetővé tették a sikereinket.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Antimikrobiális anyagot mutatott be az LG a németországi K Show-n

Az LG Electronics (LG) a K 2025 nemzetközi műanyagipari szakkiállításon mutatta be LG PuroTec™ antimikrobiális adalékanyag-megoldásainak átfogó portfólióját. A világ egyik legjelentősebb műanyagipari vására október 8–15. között zajlott Düsseldorfban.

Globálisan terjeszkedik az LG fejlett anyagokkal foglalkozó üzletága: a vállalat legújabb termékcsaládja Németországban, a K Show-n debütált. Az LG idén részt vett a három legnagyobb nemzetközi műanyagipari kiállításon – a kínai Chinaplas-on, az amerikai National Plastics Exposition-ön és az európai K Show-n –, ezzel erősítve nemzetközi jelenlétét az iparágban.

A PuroTec nevű megoldás számos iparágban alkalmazható széleskörűen, beleértve a háztartási gépeket, az egészségügyet, az építőipart, a csomagolóanyagokat és az autóipart. A teljes PuroTec portfólió mellett az LG a K Show-n az egyik globálisan vezető vegyipari és anyagfejlesztési vállalattal, az LG Chemmel közösen fejlesztett antibakteriális műanyagokat is bemutatta.

A vállalat a kiállításon öt fő PuroTec termékvonalat mutatott be: az AAP-t, az ABP-t, az SAP-t, a ZAP-t és az AAW-t. Az LG PuroTec egy üvegpor-alapú antimikrobiális adalékanyag, amely gombásodásgátló és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, és hatékonyan használható műanyagok, festékek, porbevonatok és textíliák gyártása során. Megakadályozza a mikroorganizmusok elterjedését és az ezzel járó szagokat, így hozzájárul a termékek tisztaságának és tartósságának megőrzéséhez. Az LG több évtizedes üvegpor-fejlesztési tapasztalatára építve – és háztartási készülékekben való sikeres alkalmazása után – a PuroTec az LG B2B portfóliójának egyik kulcsfontosságú növekedési motorjává vált: az éves árbevétele több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest.

Az LG célja, hogy a fejlett anyagtechnológiai üzletágát új alkalmazási területek felé bővítse, például a Marine Glass megoldásokkal, amelyek a tengeri ökoszisztémák helyreállítását és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogatják, vagy éppen a Mineral Wash technológiával, amely környezetbarát módon, felületaktív anyagok nélkül tisztítja a textíliákat. Az LG jelenleg 420 szabadalommal rendelkezik az üvegpor-technológiához kapcsolódóan, és a dél-koreai Changwonban, az LG Smart Park üzemben évi 4500 tonna termelési kapacitással bír.

2025 szeptemberében az LG együttműködési megállapodást írt alá egy globális tanúsító szervezettel, az SGS Korea-val a PuroTec nemzetközi antimikrobiális tanúsítási szabványainak kidolgozásához. A megállapodás értelmében az LG technológiai tapasztalatát osztja meg a tanúsítási folyamatok kialakításához, az SGS Korea pedig a globális normáknak megfelelő tanúsítási eljárásokat dolgozza ki. Az így tanúsított termékek viselhetik az SGS Global Performance Mark jelölést, amely a nemzetközi ügyfelek számára az átláthatóságot és megbízhatóságot fogja jelezni.

„Az LG PuroTec több, mint egy adalékanyag – ez egy stratégiai szempontból is fontos B2B növekedési motor, amely valódi értéket teremt ügyfeleink és a különböző iparágak számára világszerte”

– mondta Lyu Jae-cheol, az LG otthoni megoldások üzletágának elnöke.

„A globális partnerekkel való együttműködések erősítésével, a nemzetközi szabványosítással és a megbízható teljesítmény biztosításával célunk, hogy a PuroTec az LG anyagtechnológiai üzletágának egyik alappillérévé váljon – elősegítve a fenntartható növekedést és megerősítve vezető szerepünket a globális piacon.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Kingston Technology 2024-ben is megőrizte vezető helyét a DRAM-modulok eladásában

A Kingston Technology Europe Co LLP, a memóriatermékek és technológiai megoldások terén világvezető Kingston Technology Company, Inc. egyik társvállalata, a mai napon bejelentette, hogy a TrendForce elemzőcég árbevétel szerinti legfrissebb rangsorában nemzetközi szinten első helyet szerzett a DRAM-modulgyártók között.

A Kingston a hozzávetőlegesen 66%-os piaci részesedésével továbbra is őrzi vezető szerepét. A TrendForce szerint a DRAM-modulok eladása 2023 azonos időszakához képest 7%-kal nőtt, ami az előző évi csökkenéshez képest fordított tendenciát jelent. A Kingston megőrizte erős piaci részesedését annak ellenére is, hogy bevételeinek növekedési üteme lassult a 2024 második felében tapasztalt mérséklődő fogyasztói kereslet miatt.

A jelentés kiemelte, hogy a világ öt első számú memóriamodul-gyártója tette ki a 2024-es összértékesítések 81%-át, az első nyolc pedig 83%-os piaci részesedést tudhatott magáénak. Az eredmények megerősítették, hogy a Kingston dominánsan vezeti a DRAM-modulok piacát, mivel a második helyen álló szállító a teljes piaci részesedésből mindössze 5 százalékot tudott megkaparintani. 2023 4. negyedévének végén a DRAM-beszállítók elkezdték előnyben részesíteni a nagy sávszélességű memóriákat és a szerverminőségű DDR5-termékeket. Ez a stratégiai váltás a többi DRAM-típus szűkebb elérhetőségéhez vezetett, ami megnövelte a keresletet, és összességében magasabb árakat eredményezett. Válaszul a modulgyártók növelték a beszerzést és feltöltötték készleteiket, ami 2024-ben összesen 13,3 milliárd dolláros piaci bevételt eredményezett. Az év második felében azonban a modulárak emelkedése elkezdte visszafogni a keresletet, ami végső soron korlátozta az értékesítés növekedését.

2024-ben a Kingston piacra dobta a Kingston FURY Renegade termékcsalád korlátozott kiadású, versenyautók ihlette változatát. A Kingston FURY Renegade DDR5 RGB Limited Edition feltűnő, a modern versenyautókat idéző lekerekített dizájnjával a legújabb technológiákat ötvözve 8000 MT/s-es agresszív sebességet biztosított, amely támogatta az extrém órajeltúlhajtási lehetőségeket, miközben minimálisra csökkentette a teljesítményt korlátozó szűk keresztmetszeteket. A Kingston továbbá bevezette a Kingston FURY Renegade DDR5 CUDIMM-modulokat is, amelyek kompatibilisek az Intel új 800-as szériás (korábbi kódnevén Arrow Lake) lapkakészletével. Az alapórajel növelését támogató DDR5 CUDIMM-modulok a professzionális felhasználók olyan szélesebb csoportjához is eljutnak, akik csúcsteljesítményt követelnek, és rendszereikből a lehető legtöbbet szeretnék kihozni a jelintegritás romlása nélkül.

„A TrendForce 2024-es értékelése jól tükrözi vállalatunk töretlen erejét és rendkívüli alkalmazkodóképességét egy újabb kihívásokkal teli üzleti év során”

– nyilatkozta Iwona Zalewska, a Kingston EMEA-régiójának DRAM-részlegéért felelős értékesítési menedzsere, majd hozzátette:

„Ez a mérföldkő nem csupán a Kingston domináns piaci jelenlétét érzékelteti, hanem rávilágít a vállalat rugalmasságára és iparágon belüli jelentőségére is, hiszen immár 22 egymást követő évben sikerült megőriznünk vezető pozíciónkat.”

További információkért látogass el a kingston.com oldalra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal

A vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a víziközmű-hálózattal kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, kétharmaduk pedig egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú – derül ki a Schneider Electric új, amerikai döntéshozók körében végzett felméréséből.

Az olyan intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek költségmegtakarítást és az ellátásbiztonság növelését eredményezhetik a vízgazdálkodásban.

Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 000 vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.

Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak. Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben.

A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.

Eltérő prioritások

A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.

Ezt figyelembe véve, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.

„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét”

– hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.

A digitális megoldások megtérülnek

Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják.

A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.

Texasban működik

2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss