A mesterséges intelligencia gyors térnyerése jelentős új villamosenergia-igényt teremt, miközben alkalmazása éppen az energiahatékonyság növelésében és a komplexebbé váló energiarendszerek irányításában hozhat áttörést.

Az új energiakorszak alapját az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció összehangolt fejlődése teremti meg. Erről Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-kelet-európai fenntarthatósági, illetve infrastruktúráért felelős vezetője beszélt egy budapesti üzleti eseményen.

A mesterséges intelligencia terjedésével egyre több és nagyobb számítási kapacitásra van szükség, ami az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának gyors növekedésével jár. A digitalizáció és az elektrifikáció térnyerése azonban nem kizárólag az adatközpontok miatt növeli az energiarendszer terhelését. Az elektromos közlekedés, az ipari folyamatok elektrifikációja, a hőszivattyúk elterjedése, valamint a helyi energiatermelés bővülése egyaránt új követelményeket támaszt a hálózatokkal szemben.

„A mesterséges intelligencia valóban energiaigényes technológia, ezért a térnyerése komoly kihívást jelent az energiarendszer számára. Ugyanakkor éppen a segítségével érhetünk el jelentős előrelépést az energiahatékonyság, az előrejelzés, az üzemeltetés és a hálózatirányítás területén. Nem az a kérdés, hogy kihívás vagy megoldás-e, hanem az, hogyan tudjuk úgy alkalmazni, hogy az általa elérhető megtakarítások és hatékonysági előnyök minél szélesebb körben érvényesüljenek”

– hangsúlyozta Feldmájer Benjámin a Schneider Electric közép-kelet-európai infrastruktúráért felelős vezetője.

A fizikai hálózat bővítése önmagában már nem elegendő

A megújuló energiaforrások növekvő részaránya alapvetően átalakítja az energiarendszer működését. A korábbi, jellemzően központi energiatermelésre épülő modell helyett egyre több, időjárástól függő és részben decentralizált termelő kapcsolódik a hálózathoz. A villamos energia áramlása emiatt többirányúvá, a termelés és a fogyasztás összehangolása pedig jóval összetettebbé válik.

A jövő energiarendszerében ezért már nem elegendő kizárólag a fizikai infrastruktúra kapacitásának növelése. Valós idejű adatokra, intelligens hálózatokra, automatizált irányításra és távolról is vezérelhető végpontokra van szükség. Ezek teszik lehetővé, hogy az energiaszolgáltatók és a felhasználók gyorsan reagáljanak a fogyasztás, a termelés vagy éppen a hálózati terhelés változásaira.

A mesterséges intelligencia-alapú megoldások nagy mennyiségű működési és energiaadat elemzésével képesek előre jelezni a fogyasztást, optimalizálni az energiafelhasználást, felismerni a rendellenességeket, valamint támogatni a prediktív karbantartást. Az automatikus hálózatirányítás révén gyorsabbá válhat a hibák észlelése és elhárítása, miközben javulhat az ellátás biztonsága és az infrastruktúra kihasználtsága is.

Három technológiai változásnak kell egyszerre végbemennie

Feldmájer Benjámin szerint az új energiakorszak kialakulásához az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egymásra épülő fejlődésére van szükség. Az elektrifikáció teremti meg annak lehetőségét, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő folyamatokat egyre nagyobb arányban villamos energiával váltsuk ki. Az automatizáció biztosítja, hogy a rendszerek a változó körülményekhez gyorsan és hatékonyan tudjanak alkalmazkodni, míg a digitalizáció összekapcsolja az eszközöket, láthatóvá teszi a működésüket, és megteremti az intelligens döntéshozatal adatbázisát.

Az adat teremti meg az intelligens energiamenedzsment alapját

A hatékonyabb működéshez az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatok összekapcsolására van szükség. A Schneider Electric nyitott és interoperábilis EcoStruxure architektúrája összekapcsolja az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatokat a csatlakoztatott berendezésektől az irányítórendszereken át az elemző alkalmazásokig. Így átláthatóbbá és optimalizálhatóvá válik az épületek, ipari létesítmények, adatközpontok és infrastruktúrák működése.

Az intelligens energiamenedzsment mellett a helyi energiatermelés és -tárolás, a mikrohálózatok, valamint az energiaközösségek is fontos szerepet kaphatnak. Ezek csökkenthetik a központi hálózat terhelését, növelhetik a helyben megtermelt megújuló energia felhasználását, és rugalmasabbá tehetik a fogyasztást. A mesterséges intelligencia ezek működését is támogathatja azzal, hogy a várható termelés, a fogyasztási igények és az energiaárak figyelembevételével folyamatosan optimalizálja az energiaáramlást.

„Ha a mesterséges intelligenciát megfelelő adatokkal, digitális infrastruktúrával és beavatkozni képes, intelligens eszközökkel kapcsoljuk össze, az egész energiarendszer hatékonyabbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá válhat”

– foglalta össze Feldmájer Benjámin.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz.

A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapest helyszínén megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem pusztán a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.

A rendezvény központi témája a szektor kihívásaira adott fenntartható és hatékony válaszok feltérképezése volt. A rendezvényt Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében nyíltan beszélt az elmúlt évek kihívásairól és a cégcsoport átalakulásáról, hangsúlyozva a szakmai együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát a változó piaci környezetben.

„A cégcsoportunk kicsit olyan, mint egy szerszámosláda: minden szerszám önálló darab, magában is elvégzi a dolgát, de a valódi ereje akkor mutatkozik meg, amikor egy komplex projekthez nem öt különböző helyről kell összekapkodni az eszközöket, mert kéznél van a teljes készlet. Nálunk ez az ökoszisztéma az ingatlanfejlesztési és építőipari értéklánc mentén áll össze.”

– mutatott rá Hadnagy Ernő, a HAD Group tulajdonos-ügyvezetője. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Building Future rendezvény célja nem az értékesítés, hanem egy nyílt szakmai párbeszéd elindítása a piaci szereplőkkel, ahol egymás képességeinek összeadásával közösen építhető a jövő.

Külön pályákból egy közös erő

„Korábban ezek a cégcsoporthoz tartozó vállalatok remekül teljesítettek, de egymás mellett, külön pályán futottak. Ezzel a felismeréssel született meg valójában a HAD Group. Addig csak ízlelgettük a nevet, de a gondolkodásmódbeli áttörés formált minket igazi cégcsoporttá. Ezen belül pedig a csapatmunka az, ami lehetővé teszi kiváló dolgozóink számára, hogy együtt rendkívüli eredményeket érjünk el. Partnerségeket keresünk, közös munkákat, és olyan lehetőségeket, ahol kiegészíthetjük egymás képességeit. Az évek folyamán megtanultuk: a mai piacon már nem a magányos harcosok formálják a jövőt. Összefogva sokkal többre megyünk.”

– mondta Nagy Tamás a HAD Group Üzletfejlesztési Igazgatója.

Makrogazdasági kihívások és pénzügyi stratégiák

A rendezvényt indító szakmai előadások tágabb makrogazdasági és nemzetközi kontextusba helyezték a szektor kilátásait. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgástér alakulását elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője előadásában a változások felgyorsult ütemére, a technológiai alkalmazkodás fontosságára és a gazdasági bizonytalanságok kezelésére hívta fel a figyelmet. A szakértő bemutatta a geopolitikai feszültségek – energiaárak és szállítási útvonalak alakulása – és a hazai makrogazdasági mutatók hatásait a beruházási környezetre.

A finanszírozás nagy kérdéseit járta körül a fórum pénzügyi panelbeszélgetése, amelyben banki és finanszírozási szakértők az ingatlan- és építőipari piac aktuális helyzetétől és kilátásaitól a projektek finanszírozhatóságán át az építőipari vállalkozások banki megítéléséig számos, a szektor szereplőit közvetlenül érintő kérdést vizsgáltak. Szó esett arról is, milyen projekteket látnak finanszírozhatónak a bankok, mitől válik egy kivitelező hosszú távon finanszírozhatóvá, valamint milyen szerepet tölthetnek be a támogatott és garantált konstrukciók – köztük az SZKP, az EXIM és az MFB programjai – a beruházások és a kkv-k finanszírozásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szigorodó banki elvárások mellett az ESG-szempontok és az energiahatékonyság ma már közvetlen üzleti értéket és finanszírozási előnyt jelentenek.

Kivitelezési válság vagy hatékonysági forradalom?

A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait és a következő időszak meghatározó piaci folyamatait elemezte Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője „Az építőipar jövője 2026 után – válság, stagnálás vagy új növekedés?” című előadásában. Rámutatott, hogy a visszaesés elsősorban a beruházási kereslet gyengüléséből fakad, miközben a következő időszakban felértékelődik a termelékenység, a pénzügyi stabilitás és a projekt-előkészítés minősége.

„Nehéz piacból is lehet értéket építeni”

– hangsúlyozta Bolfán Bence a HAD Consulting cégvezetője.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben a kivitelezési piac meghatározó szereplői azt vizsgálták, hogyan fordíthatók a jelenlegi piaci kihívások konkrét szakmai és üzleti lépésekké, és milyen technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy az építőipar hatékonyabb pályára álljon. A beszélgetés középpontjában így nemcsak a kihívások feltérképezése, hanem a lehetséges válaszok és a cselekvés álltak.

„Az építőipar kihívásairól nem elég beszélni – cselekedni kell.”

– hangsúlyozta Derczó István a Weinberg 93 Kft. alapító-tulajdonosa.

Az energia lett az új építőanyag

A délutáni szekció kiemelt témája az energiagazdálkodás és az építőipar kapcsolata volt. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, előadásában rámutatott, hogy az energia ára és a szén-dioxid-kibocsátás költségei a teljes építési értékláncon – az anyaggyártástól a kivitelezésig – végigvonulnak. Többek között kiemelte, hogy az energia többé nem csupán rezsiköltség (OPEX), hanem az épületek tervezésének és életciklusköltségének (LLC) egyik legalapvetőbb paramétere.

„Az energiaár végigmegy a teljes építkezési értékláncon, amely hatásának mértékét a kiválasztott technológia, a szerződés és a költségviselés módja határozza meg. Így az energiaár már az anyagárban megjelenhet. Az energia többé nem rezsi, hanem tervezési paraméter.”

– mondta előadásában Holoda Attila az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ezt követő energetikai témájú panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan válik az energia az épületek tervezésének és működtetésének egyik meghatározó üzleti tényezőjévé. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában olyan energetikai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket, növelik az ingatlanok értékét és javítják a vállalkozások versenyképességét. Kiemelt téma volt a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése, az okosépület-technológiákban rejlő üzleti lehetőségek, valamint az energiafüggetlenség gazdasági oldala: a napelemes rendszerek, energiatárolás, elektromos flották és PPA-konstrukciók megtérülése. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az energetikai beruházások ma már nem kizárólag fenntarthatósági kérdések: megfelelő tervezéssel költségcsökkentő, értékteremtő és hosszú távú üzleti döntésekké válhatnak. Ennek egyik kulcsa, hogy a tervezési, műszaki és kivitelezési szempontok már a projekt kezdetétől összehangoltan jelenjenek meg. Ezt a komplex megközelítést jól példázza a HAD Group működése is, amely a cégcsoporton belüli szakmai kompetenciákra építve a tervezéstől a műszaki megoldásokon át a kivitelezésig tudja végigkísérni a partnereket.

Bizalommal a bürokrácia ellen: a neurobiológia szerepe a csapatteljesítményben

A rendezvény szakmai blokkját Szász Máté neurobiológus előadása zárta, amely a döntéshozók és munkavállalók fizikai és mentális teljesítőképességét, valamint az egészségtudatosság szerepét helyezte fókuszba.

„Az oxitocin által táplált bizalom csökkenti a bürokráciát és a bizonytalanságot, a lefaragott költségekből pedig akár megduplázott csapatteljesítmény és szárnyaló együttműködések születnek.”

– hangsúlyozta Szász Máté neurobiológus előadásában, aki szerint az agyműködés és a teljesítőképesség viszonyát meghatározzák a bevitt adatok is:

„Az információ éppúgy hat a szervezetünkre, mint a táplálék. Válhatsz túltáplálttá, kórosan sovánnyá, és ha megromlik, akár mérgező is lehet. Nem mindegy, hogy az agyadat milyen diétán tartod!”

A Building Future – Őszi Építőipari Fórum a szakmai előadásokon kívül intenzív kapcsolatépítéssel és tesztvezetési lehetőségekkel zárult, megerősítve a rendezvény fő mottóját:

„Együttműködésből épül a jövő.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának (GSC) pénzügyekért felelős vezető alelnöke mostantól Budapesten látja el feladatait.

Érkezése tovább erősíti a vállalat magyarországi Global Supply Chain Hubjának stratégiai jelentőségét.

Morad Mamere széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, és átfogóan ismeri a Schneider Electric régióinak és üzletágainak működését. Pályafutását a Schneider Electric marokkói leányvállalatánál kezdte junior üzleti pénzügyi elemzőként, majd több pozíciót is betöltött. A Közel-Keleten egy gyár pénzügyi irányításáért felelt, majd az Öböl-menti országok pénzügyi igazgatója lett.

Ezt követően a vállalati pénzügyek területén folytatta pályafutását, ahol átalakítási projekteket vezetett. Később Olaszország zónaszintű pénzügyi igazgatójaként, majd az Egyesült Államokban a folyamatautomatizálási üzletág pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 2020-tól az ipari automatizálási üzletág pénzügyekért felelős alelnöki pozícióját töltötte be, 2025-ben pedig az Innovation at the Edge pénzügyi igazgatói feladatait is átvette. Széles körű nemzetközi és üzleti tapasztalatára építve 2026. január 1-jei hatállyal nevezték ki a globális ellátási lánc pénzügyekért felelős vezető alelnökévé.

Morad Mamere a Liverpooli Egyetemen szerzett MBA-diplomát pénzügy és menedzsment szakon.

„Örömmel köszöntjük Morad Mamerét Budapesten. Egy újabb globális vezető csatlakozása a hazai csapathoz jól mutatja Magyarország stratégiai szerepét a Schneider Electric működésében. A budapesti GSC Hub és a szigetszentmiklósi CEELog logisztikai központ egyaránt fontos szerepet tölt be a vállalat ellátási láncában. Emellett a Schneider Electric négy gyárat működtet Magyarországon: a Prodaxot, a Zala és a ZEG gyárat, valamint a DSPS-t, így az ország a vállalat meghatározó gyártási bázisa is”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi vezérigazgatója.

A fenntarthatóság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése központi szerepet játszik a Schneider Electric ellátásilánc-stratégiájában és működési modelljében. Jövőformáló vállalatként a Schneider Electric vallja, hogy az üzleti teljesítmény és a pozitív hatás kéz a kézben járnak, és az erős üzleti eredmények teszik lehetővé, hogy a vállalat érdemi és tartós változást érjen el. Környezetvédelmi törekvései mellett a Schneider Electric a  rugalmas  és ellenálló beszállítói kapcsolatok erősítésére is kiemelt figyelmet fordít.

A Schneider Electric régóta az energia és a technológia metszéspontjában tevékenykedik, ötvözve az elektrifikációt, az automatizálást és a digitális intelligenciát. Ezt a megközelítést tükrözi a vállalat teljes értékláncot lefedő regionális ellátásilánc-modellje is, amely négy központra épül: Európára, Kínára, az Egyesült Államokra és Indiára.

Minden központ saját régiójában felel a termékspecifikációkért, a kutatás-fejlesztésért, az ellátási lánc működéséért és a beszállítói kapcsolatokért. A több központra épülő megközelítés lehetővé teszi, hogy a Schneider Electric gyorsan reagáljon a piaci igényekre, szorosan együttműködjön az érintettekkel, és támogassa a hatékonyabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

„Megtiszteltetés számomra, hogy betölthetem ezt a pozíciót, és Budapesten végezhetem a munkámat. A Schneider Electric magyarországi Global Supply Chain Hubja fontos szerepet tölt be a teljes ellátási láncot átfogó működésünk támogatásában. Az itteni csapatokkal való szorosabb együttműködés tovább erősítheti a szakterületek és a régiók közötti kapcsolatokat. Várom, hogy a budapesti, valamint a világ számos pontján tevékenykedő kollégáimmal egy még ellenállóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátási lánc kialakításán dolgozhassak”

– mondta Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!