A feladat

Kína, amely az elvitelre kínált készételek legnagyobb piacának számít a világon, a becslések szerint 2021-ben több mint 1,6 millió tonna műanyaghulladékot bocsátott ki. Mivel a kínai kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát, a csomagolóanyag-gyártóknak új anyagokat kell keresniük.

A megoldás

A FirstPak csomagolóanyag-gyártó cég az ABB robotjait használja az elvitelre szánt készételek biológiailag lebomló csomagolóanyagának gyártásához és elosztásához. A gyors, pontos és megbízható teljesítményt nyújtó robotok segítségével a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, az energiaköltségek akár 30%-os csökkenése mellett.

Az alkalmazás

A csomagolás gyártósorán 200 darab ABB robotot használnak a különböző műveletek elvégzésére, beleértve az anyagmozgatást, a komissiózást és a palettázást.

Az elviteles készételekre szakosodott vendéglátóipari szegmens gyors növekedése miatt keletkező műanyaghulladék problémája mind Kínában, mind világszerte sürgősen szükségessé teszi az egyszer használatos műanyag felhasználásának csökkentését a szén-dioxid-csúcs és a karbonsemlegességi célok elérése, valamint a fenntartható fejlődés felgyorsítása érdekében. Kínában a problémát olyan szabályozás bevezetésével tervezik kezelni, amely 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát.

A FirstPak kínai csomagolóanyag-gyártó cég az ABB-vel együttműködve, mezőgazdasági hulladékból készülő, új generációs, biológiailag lebomló csomagolóanyag gyártásának automatizálásán dolgozik, hogy ezzel a megoldással segítsen teljesíteni az új előírásokat, és csökkentse az elvitelre szánt élelmiszerek környezeti lábnyomát.

A 2018-ban alapított FirstPak felhasználja a Kuanghszi tartományban nagy mennyiségben és koncentráltan rendelkezésre álló cukornádipari melléktermékeket, hogy lebomló csomagolóanyagokat állítson elő a rostos pép, az úgynevezett nádbagassz újrahasznosításával, amely a cukorextrahálás során a cukornád összezúzása és préselése után marad vissza. A nádbagasszt széles körben használják újrahasznosított termékek előállításához, feldolgozása elősegíti, hogy a gyártók új utakat találjanak a környezeti hatások minimalizálására.

A FirstPak Laibin városában lévő üzemében évente mintegy 40 000 tonna cukornádpépet dolgoznak fel, amelyből 35 000 tonna készterméket állítanak elő. A FirstPak a bagassz felhasználásával olyan alternatív termékeket készít, amelyekkel kiválthatók az elvitelre szánt készételek egyszer használatos műanyag csomagolása.

Az ABB több mint 200 nagy teljesítményű robotot szállított anyagmozgatáshoz, komissiózáshoz és palettázáshoz. A robotok kiváló sebességének, stabilitásának és pontosságának köszönhetően a FirstPak jelentősen javítani tudta az üzem termelékenységét.

„Az ABB robotjainak használata a nedves prés be- és kirakodásához, a gyors válogatásához és a palettázáshoz lehetővé tette számunkra a termelési folyamat felgyorsítást és stabilabbá tételét, illetve a teljesítmény növelését, ami az egész gyártósoron jelentős előnyökkel járt”

– mondta Jiahui Xu, a FirstPak alelnöke.

„A robotok üzembe helyezése óta a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, miközben az energiaköltségeink 30%-kal csökkentek.”

A robotok alkalmazásának az egyik fő előnye, hogy képesek kezelni a FirstPak széles termékválasztékát, amely magában foglalja a papírtálakat, papírtányérokat, papír ételdobozokat és más, az elvitelre használt ételekhez gyártott tárolóedényeket.

A FirstPaknál telepített ABB robotok a feladatok széles skálájára átprogramozhatók, így a gyártási folyamat különböző szakaszait tudják kezelni. Ez a rugalmasság lehetővé teszi az egyedi csomagolási megoldások gyártását is, amelyek az ügyfelek egyedi igényeihez igazíthatók.

A biológiailag lebomló termékeket előállító papír- és műanyagipar hatalmas piaci potenciállal rendelkezik, a piac volumene az előrejelzések szerint 2023 és 2032 között 6%-kal, mintegy 814 milliárd dollárra nő. A lebomló csomagolás gyors, hatékony és minimális hulladékkal történő előállításának módszereként az ABB és a FirstPak együttműködése jelentős szerepet játszhat a körforgásos gazdaság fejlesztésében és a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés megvalósításában mind Kínában, mind világszerte.

A projekt sikere arra késztette a FirstPakot, hogy további lehetőségeket keressen a gyártási tevékenység bővítésére.

„A kapacitásbővítés érdekében tervezzük egy másik gyártóbázis építését is”

– nyilatkozta Xu Zhu, a FirstPak termelési és technológiai igazgatója.

„Reméljük, hogy a továbbiakban is együttműködhetünk az ABB-vel, és közösen haladhatunk a fenntarthatóságot és minőségi fejlődést ígérő zöldebb jövője felé.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda.

Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.

Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.

„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.”

– emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.

Építészek egykor és ma

Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.

A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.

Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.

Sokoldalú jelen

A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése.

A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.

A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.

A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák.

Történelmet írnak

A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét.

A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek.  A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat.

A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.

Dinamikus jövő

A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.

TÉR I RE I VÍZIÓ

A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A TP-Link Magyarország disztribútori szerződést kötött videómegfigyelő-rendszerei hazai forgalmazására a biztonságtechnikai piac két meghatározó szereplőjével, a Cédrus Számítástechnikai Kft.-vel és a Power Biztonságtechnikai Kft.-vel.

A vezetékes és vezeték nélküli hálózati eszközök piacvezető gyártója a videómegfigyelő rendszerek piacán is jelentős előretörést tervez.

Az első mérföldkő

A TP-Link hazai gyártói képviseletének 10 évvel ezelőtti megnyitása óta folyamatosan építve a kereskedelmi csatornáját piacvezetővé vált a vezeték nélküli otthoni hálózati eszközök mellett a kis- és középvállalati hálózati megoldások szegmensében is. A vállalkozások, intézmények körében közkedvelt Omada rendszerek kiegészítéseként a gyártó három évvel ezelőtt bemutatta VIGI videómegfigyelő termékcsaládját is. A videómegfigyelő piacra történő belépést követően rövid idő alatt közel tízezer darab eladott kamerával és rögzítőeszközzel 1,6 százalékos részesedést ért el a TP-Link a magyarországi IP-alapú rendszerek piacán.

Hosszú távú tervek

A gyártó hazai képviselete hosszú távra tervezve 10 százalékos piaci részesedés elérését tűzte ki célul. Ehhez a folyamatos termékfejlesztés, az új technológiák bevezetése mellett elérkezettnek látta az időt a kereskedelmi csatorna bővítésére is.

„Olyan együttműködő partnereket kerestünk, akik otthonosan mozognak a biztonságtechnikai piacon, rendelkeznek a megfelelő szakértelemmel, mérnöki támogató képességékkel, és képesek VIGI videómegfigyelő rendszereink piaci ismertségét növelni.”

– foglalta össze az új szakmai disztribútorok kiválasztásának főbb szempontjait Dr. Kilbertus Viktor, a TP-Link Magyarország B2B Igazgatója.

„Több éves, a vállalati hálózatok piacán eredményes együttműködésünket október 1-jétől szakmai disztribútori szintre emeljük a Cédrus Számítástechnikai Kft.-vel és a Power Biztonságtechnikai Kft.-vel a videómegfigyelő rendszerek terén.”

„Végfelhasználóknak szánt komplex megoldásaival, folyamatos fejlődésre törekvő szemléletével a TP-Link alapvetően illeszkedik cégünk filozófiájához.”

– fogalmaz Pfeiffer Péter. A Cédrus Számítástechnikai Kft. üzletfejlesztési vezetője szerint, a TP-Link-től már megszokott, kiemelkedő minőségű és megbízhatóságú eszközök segítségével, a disztribútori szerepkörben a korábbiaknál nagyobb szolgáltatási palettát, komplexebb megoldásokat tudnak kínálni ügyfeleiknek.

„A TP-Link hazai képviseletében egy megbízható gyártói partnerre találtunk, melynek munkatársai aktívan részt vesznek a piac fejlesztésében. Biztonságtechnikai disztribútorként még hatékonyabban tudjuk a hazai piacon egyedülállóan széles partnerbázisunkat kiszolgálni. A célunk a partnereink minden igényének kiszolgálása egy kézből. A TP-Link növekedési terveit megismerve úgy véljük, ebben piacvezető disztribútorként egyértelműen részt szeretnénk venni.”

– foglalta össze Daniss Csaba, a Power Biztonságtechnikai Kft.  üzletág igazgatója a döntés hátterét.

A két új szakmai disztribútor csatlakozását követően a hazai telepítők, beruházók, nagyvállalati és intézményi ügyfelek az eddiginél is magasabb szintű műszaki támogatást, oktatásokat vehetnek igénybe. Az üzleti végfelhasználók választási lehetősége pedig egy komoly gyártói háttérrel rendelkező, hazai raktárkészletről elérhető, magas műszaki színvonalú, akár 4 év gyártói cseregaranciával rendelkező kameramegoldással bővül.

A TP-Link VIGI biztonságtechnikai megoldása

A TP-Link 2022-ben mutatta be VIGI névre keresztelt IP-alapú videómegfigyelő megoldását, mely ma már közel 50 különböző kamera és közel 20 rögzítő eszköz mellett napelem-rendszereket is tartalmaz a szigetszerű telepítéshez. A VIGI kamerarendszerek akár 8MP felbontást, széleskörű analitikai funkciókat és a gyártó hálózati eszközeivel kiegészülve komplex megoldást kínálnak rendkívül kedvező ár-érték arány mellett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!