A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók – több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.

„A tiszta energiatermelés és -elosztás, valamint a hatékonyabb fogyasztás felé való elmozdulás elengedhetetlen a sikeres éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő biztosításához”

– mondta Adrian Guggisberg, az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának vezetője.

„Bár megnyugtató, hogy a válaszadók közel háromnegyede kiemelten kezeli ezt a kérdést, a felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi COP28 klímacsúcson tett ígéret teljesítéséhez még nagy a lemaradásunk: 2030-ig meg kell háromszoroznunk a megújuló energiaforrások kapacitását, és 2030-ig minden évben meg kell dupláznunk az energiahatékonyság átlagos éves ütemét. Ebben az átmenetben mindannyian érintettek vagyunk, és ennek szellemében az ABB-nél elkötelezettek vagyunk az ügyfeleinkkel és más érdekelt felekkel való együttműködés mellett.”

A kutatás 850, elektrifikáció terén dolgozó beszerzési döntéshozó megkérdezésével készült, az energetikai átmenet kritikus szakaszában. A felmérés során az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat kérdezték meg az energiaátmenet mozgatórugóiról és kockázatairól, az automatizálással és a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos nézeteikről, valamint arról, mennyire felkészültek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozásoknak való megfelelésre.

Miközben az energetikai átállás felgyorsításának kihívásával kell szembenéznie, az európai energiaágazat technológiai váltásra készül a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél, amelyek a villamosenergia-elosztás kulcsfontosságú elemei. Az új szabályozásoknak köszönhetően a kén-hexafluorid (SF6), a kapcsolóberendezésekben szigetelőanyagként általánosan használt erős üvegházhatású gáz fokozatosan kivonásra kerül. A válaszadók több mint 80%-a megerősítette, hogy csak a szabályozás miatt állna át SF6-mentes kapcsolóberendezésekre.

„Tudjuk, hogy az SF6 gázt tartalmazó kapcsolóberendezésekről való technológiai áttérés nagy változást hoz a piacon, és ezt ügyfeleink is felismerik”

– jegyezte meg Guggisberg.

„Kulcsfontosságú beszállítóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a közműszolgáltatókkal és az iparral, hogy támogassuk ezt a kritikus átállást.”

A felmérés megerősíti, hogy a közműszolgáltatók és az ipari felhasználók közös kihívásokkal néznek szembe az átállás során. A kihívások közé tartozik a működési költségek kordában tartása, az infrastrukturális beruházások kezelése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és az új megoldások, például az energiatárolás bevezetése. Mivel a digitális komponensek és szoftvermegoldások egyre fontosabbá válnak az elektromos berendezésekben, a felmérés válaszadói azt is megjegyezték, hogy a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében javítani kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.

Az „Európa energetikai jövőjének alakítása: az energetikai átmenet főbb prioritásai” (Shaping Europe’s Energy Future: Key Transition Priorities) című, az egyes országok eredményeit is tartalmazó felmérésről készült teljes jelentés elolvasásához, kérjük, látogasson el a honlapra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Újabb állomásához érkezett a tizenegyedik éve megrendezett Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferencia a győri Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja szervezésében.

A „Mobilitás és környezet” címet viselő kétnapos tudományos esemény idén a jövőformáló járműipari kutatásokra fókuszált.

A Széchenyi István Egyetem 2013 óta a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezi meg a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát, amelynek célja a felsőoktatási, az ipari és a közszféra közti hatékony párbeszéd támogatása. A tudományos fórum idén a „Mobilitás és környezet – Jövőformáló járműipari kutatások” címet kapta, fókuszában a fenntarthatóság, a közlekedésbiztonság és az élenjáró technológiai újítások álltak.

Az eseményt a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke rendezte meg november 4–5-én. Prof. dr. Lakatos István tanszékvezető, a konferencia egyik szervezője kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatás kiváló együttműködéseket ápoljon az ipar, a gazdaság és a társadalom szereplőivel.

„Ez a fórum egy aktuális helyzetképet vázol fel. Idén a közúti és kötöttpályás mobilitás témáján belül a közlekedés előremutató területeit helyeztük fókuszba, de terítékre került a közlekedésbiztonság rendészeti, hatósági és műszaki oldala is”

– fejtette ki.

Az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, prof. dr. Bokor József köszöntőjében a mobilitást a mai világ egyik legizgalmasabb kutatás-fejlesztési területeként említette, különös tekintettel a járműipar teljes megújulásának kihívásaira.

„A Széchenyi István Egyetem élen jár az autóipari kutatásokban, az autonóm járművek fejlesztésében, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásában – mindazon témákban, amelyek a mostani konferenciának is keretet adnak”

– húzta alá.

Az eseménysorozat jelentőségét hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre is.

„Győrben kézenfekvő a mobilitásról beszélni, hiszen megyénkben a gazdaság különösen kitett a járműiparnak. A téma mindannyiunkat érint, mert a mobilitási kutatások meghatározzák a jövőnket”

– fogalmazott.

A kétnapos konferencián a közlekedés és a járműfejlesztés számos kérdését megvitatták a résztvevők. Az előadók között olyan jelentős ipari, kutatói és köztestületi szereplők voltak jelen, mint a BKV Zrt., az Országos Rendőr-főkapitányság, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a KTI Mobilitási Kutatóközpont, a GYSEV Zrt. vagy épp a Porsche Hungaria. A rendezvényen emellett szó esett az egyetem legfrissebb mobilitási kutatásairól is például az üzemanyagok, a belsőégésű motorok vagy az e-kuplung-fejlesztés terén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A globális technológiai piacvezető ABB és az ausztriai székhelyű, a professzionális világítási megoldások terén világelső Zumtobel Csoport bejelentette, hogy stratégiai partnerségre lép.

Céljuk az intelligens épületmegoldások és az egyenáramú (DC) ipari termékalkalmazások fejlesztése. Az együttműködő felek azt tervezik, hogy a fenntartható épületek számára integrált, intelligens megoldásokat kínálva jelentős hozzáadott értéket teremtsenek a kereskedelmi, ipari és intézményi szektorban tevékenykedő ügyfelek számára.

Az együttműködés a két vállalatnak a világítástechnika, az épületautomatizálás és az elektrifikáció terén szerzett szakértelme által kínált előnyöket kívánja kiaknázni. A közös munka célkeresztjében a Zumtobel Csoport fejlett világításvezérlő rendszereinek az ABB átfogó épületautomatizálási megoldásaival való integrálása áll. A két fél szakértelmének ötvözése várhatóan hatékonyabb, fenntarthatóbb és felhasználóbarátabb intelligens épületkörnyezeteket hoz létre. A két vállalat segít felgyorsítani az érzékelő alapú világítási megoldások bevezetését, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára az energiahatékonyság optimalizálását, a lakók kényelmének növelését éppúgy, mint a fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC) vezérlése hatékonyságának maximalizálását.

Mindkét vállalat a legújabb fejlesztésekre épülő innovációk előmozdításra törekszik, amivel összhangban támogatják a DC technológiának az ipari alkalmazások teljes területén történő alkalmazását.   Az egyenáramú technológia alkalmazása az erőforrás-takarékos társadalmat hivatott támogatni azáltal, hogy számos előnyt biztosít a modern ipari energiahálózat számára a következő területeken: a megújuló energia hatékony integrálása, alacsonyabb erőforrás-felhasználás, kevesebb betáplált energia, stabil hálózatok és nyílt rendszer a felhasználók számára. Mindkét vállalat aktív tagja a ZVEI e.V. munkacsoportjának, az Open Direct Current Alliance-nak (ODCA).

„A partneri együttműködést támogató filozófiánk lehetővé teszi számunkra, hogy még hatékonyabban, még eredményesebben foglalkozzunk az innovációval, a szabványosítással és a fenntarthatósággal, és továbbra is úttörő szerepet játszunk az új technológiák terén”

– mondta Lucy Han, az ABB épület- és lakásautomatizálási megoldásokért felelős vezetője.

„A szabványosítás a KNX, a Matter és a Thread segítségével különösen fontos szerepet játszik abban, hogy az ügyfelek számára biztosítani tudjuk a rendszerek egyszerű használatát, mert az ágazat gyors növekedése mellett a rendszerek egyszerűségét is biztosítanunk kell. A kereskedelmi épületekben lévő technológiáknak kommunikálniuk kell egymással, ezért e cél érdekében egyesítjük erősségeinket az olyan partnerekkel, mint a Zumtobel Group, így közösen átfogóbb és innovatívabb megoldásokat kínálhatunk ügyfeleinknek az okosépületek és ipari alkalmazások terén.”

– tette hozzá.

A partnerség kulcsfontosságú területei közé tartozik az integrált okosépület-megoldások közös fejlesztése. A fejlesztési erőfeszítések fókuszában elsősorban a Zumtobel LITECOM világítási rendszere és TECTON DC fénysávrendszere, valamint az ABB DC védelmi eszközei, továbbá az ABB i-bus® KNX és az ABB i-bus® DALI rendszerei állnak.

Oliver Vloger, a Zumobel Csoport vállalati stratégiáért, fúziókért és akvizíciókért felelős vezetője hangsúlyozta:

„Az ABB-vel való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük az érzékelő alapú világítással kapcsolatos épületfelügyeleti kínálatunkat, különösen a DALI és KNX alkalmazásokban. Közösen előmozdíthatjuk az innovációt az okosépületek és az intelligens energetikai megoldások gyorsan fejlődő területén.”

A vállalatok tervezik további együttműködési lehetőségek feltárását is az előregyártott épületmegoldások és az olyan új technológiai szabványok terén, mint a gyártófüggetlen kommunikációs/összekapcsolási szabvány, a Matter és a Thread hálózati protokoll.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!