Ipar
Adathiány akadályozza a vállalatok dekarbonizációját
A digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében.
A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből.
A 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
Fejlettebb digitalizáció, fenntarthatóbb infrastruktúra
A megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra vállalata termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez. Emellett a válaszadók több mint fele (55%) a CO2-kibocsátás-csökkentés és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka, aki nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket; ezen a téren még információhiány áll fenn.
A felmérés arra is rámutatott, hogy mindössze a vállalatok 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csak a korai fejlesztés szakaszában jár. Azaz hatalmas, kihasználatlan potenciál rejlik még ezen a területen.
A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a résztvevők a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között. Ugyanakkor a visszatartó tényezők között a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
Komoly akadály az adathiány
A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. A résztvevők 44 százalékának nem voltak megfelelő adatai a vállalat CO2-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok kritikus akadályt jelentenek a fenntarthatóbb működésre való átállásban.
Mindemellett még akkor is, ha rendelkezésre állnak az adatok, a válaszadók gyakran nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az adatok mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A fenntarthatóbb működéshez pedig a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt, a leginkább elérhetőnek is.
Mesterséges intelligencia lesz a kulcs
Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz tehát a jövő – állapítja meg a jelentés. Ezen technológiák közül a válaszadók arra számítanak, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül. Emellett többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.
A jelentés teljes terjedelmében erre a linkre kattintva olvasható el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Gesztenyés Főnix – őszre újjá kell építeni a leégett vótapusztai gyárat
Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének.
A Kadarkút-vótapusztai gyárat tűzvész semmisítette meg március 27-én. A lángok egy új gépsor üzembe állítása közben, emberi mulasztás miatt csaptak fel, 3,5 milliárdos kárt okozva, lényegében megsemmisítve a gépeket és a teljes üzemcsarnokot. A rövid határidő ellenére mind a vezető, mind a dolgozók elkötelezettek az újrakezdés mellett és közösen, erőn felül teljesítve futnak versenyt az idővel.
A Sarkpont Zrt. az ország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb gesztenyefeldolgozója. Alapítója és vezetője, Egyed Károly gyerekkora óta rabja a szelídgesztenyének. Mára nemcsak az ország, talán a régió legnagyobb feldolgozóüzemét hozta létre ‒ és hozza létre újra. A Sarkpont Zrt. meghatározó, de messze nem egyetlen terméke a sokak által kedvelt gesztenyepüré. A cég és vezetője fajtanemesítéssel, folyamatos gasztronómiai termékinnovációkkal, táplálkozástudatos fejlesztéseivel minden energiáját a különleges és egészséges gyümölcs kultúrájának építésére fordítja.
A matematikus és mérnök végzettséggel is rendelkező szakember maga tervezi és programozza a cég különleges, magasan automatizált gépsorait, a válogatott alapanyagok pedig egész Dél-Európából, sőt, olykor a tengeren túlról érkeznek az üzembe szeptember-októberben, amikor az éves termelés 80-85%-a készül. Ez idén is így lesz, amennyiben sikerül addigra újjáépíteni a gyárat. Dr. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője is biztosította támogatásáról a katasztrófa sújtotta Sarkpont Zrt.-t. Ígértek támogatást a bérekhez és az üzem újjáépítéséhez, valamint az építési engedély soron kívüli megadását.
A gesztenyét nem lehet hosszú ideig tárolni, mert hamar romlani kezd a minősége – ismertette Egyed Károly. A legjobb, ha a beérkezést követő 48 órán belül feldolgozzuk, és mi így is fogunk tenni, ahogy minden évben 1993 óta. A helyzet most persze sokkal bonyolultabb, mint az eddigi években; nem tudjuk nyugodtan várni a szüretet és termékfejlesztésekkel, piacépítéssel tölteni az időt. Szeptemberre állnia kell az új csarnoknak, és újra fel kell építeni a gépsorokat. Sokan ígértek különböző segítséget, melyekről, – ahogy a vezető hozzátette ‒ nagyon gyorsan kiderül majd, jelentenek-e valamit a gyakorlatban.
A munkát már megkezdték, az építési tervek jóváhagyására várnak, remélik, ezeknek sikerül gyorsan átfutnia a rendszeren. E közben a gépekhez szükséges alkatrészeket is be kell szerezni, az összeszerelés is hatalmas munka, nyilván csak a csarnok után. Csarnok alatt ráadásul nemcsak a falakat és a tetőt kell érteni ‒ mind megsemmisült ‒ hanem egy jelentős, élelmiszergyártáshoz szükséges infrastruktúrát is, speciális közműhálózattal és -teljesítménnyel. A kivitelezők lényegében fenntartják számukra a szükséges kapacitásokat, de rengeteg a feladat. Nemcsak adminisztratív határidőkkel küzdenek ‒ mutatott rá Egyed Károly ‒ de például a bank, amelyikkel szinte a kezdetek óta kapcsolatban álltak, most, hogy igazán szükség lenne rá, elég barátságtalanul, szinte ellenségesen áll az ügyükhöz.
Emellett és nem utolsó sorban gondoskodni kell arról a mintegy 40 emberről, akik a cégnél dolgoznak, többen évtizedek óta. Mind állományban maradtak, senkinek nem mondtak fel, és senki nem hagyta el a vállalatot, de szeptemberig még hátra van egy fél év, amikor nincs termelés, nincsenek bevételek, csak elképesztő kiadások. A munkatársak közül sokan önként segítettek a romok eltakarításában, többen még ingyen is felajánlották a munkaerejüket, de családos, hétköznapi emberekről van szó, és a Sarkpont Zrt. a több mint 700 éves település legnagyobb munkáltatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora
A Continental Csoport Automotive szektora az Auto Shanghai kiállításon jelentette be jövőbeli márkanevét, immár független autóipari vállalatként.
Az új név egyesíti a vállalat autóiparban betöltött erős piaci pozícióját, hagyományait és technológiai szakértelmét azzal az ambícióval, hogy innovációkon keresztül formálja a jövő mobilitását.
Az Aumovio elektronikai termékeket és fejlett mobilitási megoldásokat kínál majd a szoftveresen definiált járművekhez és a biztonságos, inspiráló, összekapcsolt és autonóm közlekedéshez az ügyfelek széles körének világszerte. A Berylls piaci elemzésére alapozva az autóipari szektor arra számít, hogy az egy járműre jutó megoldások értéke ezekben a szegmensekben 2029-ig évente átlagosan 4,7 százalékkal nő – dinamikusabban, mint a világszerte gyártott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek száma (az S&P Global Mobility piaci előrejelzése alapján). Az idei Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta „a piacon a piacért” megközelítését és számos innovatív technológiát a kínai ügyfelek és piac számára. A Continental 2025. április 25-i éves közgyűlésén várható jóváhagyást követően az új márkanév frankfurti tőzsdei bevezetését 2025 szeptemberére tervezik.
„Független vállalatként jelentősen nagyobb alkotói szabadságot és gyorsaságot nyerünk. Az Aumovio három alappillérre épít: technológiailag élen járó termékekre, következetes értékteremtési stratégiára, valamint egy globális, szinergiákra épülő hálózatra, mindezt erős helyi jelenléttel, hogy minél jobban kiszolgálhassuk ügyfeleinket. Célunk, hogy tovább erősítsük pozíciónkat a jövő mobilitási területein és növekedési piacain. Ez a stratégia különösen jól megmutatkozik Kínában, ahol többek között az erős helyi jelenlétre támaszkodunk azáltal, hogy helyben gyártunk és fejlesztünk a kínai piac számára”
– mondta Philipp von Hirschheydt, a Continental igazgatótanácsának tagja és az Automotive szektor vezérigazgatója.
A Continental Csoport autóipari szektora 30 éve van jelen Kínában, és mintegy 10 000 embert foglalkoztat. A 2024-es pénzügyi évben az Automotive szektor globális értékesítésének mintegy 14 százalékát Kínában érte el. Ez a világ legnagyobb autóipari piaca, és a belső előrejelzések és a piackutató cégek becslései szerint a következő öt évben várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint a globális piac. A Continental az elmúlt években tovább folytatta értékláncának helyi szintű bővítését, hogy a kínai és nemzetközi járművállalatokat helyi gyártással, ellátási láncokkal és különösen helyi innovációkkal és fejlesztésekkel támogassa. Az Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta többek között a Luna és az Astra vezetéstámogató rendszereket, mindkettőt a Horizon Continental Technology vegyesvállalat fejlesztette ki a kínai piacra. A Luna egy asszisztens rendszer, amely a biztonság és a kényelem növelése érdekében támogatja az aktív biztonságot, valamint az alapvető vezetési és parkolási funkciókat. Az Astra egy fejlett asszisztens rendszer, amely többek között lehetővé teszi az automatizált vezetést nagy felbontású térkép nélkül, valamint a parkolástámogatást memóriafunkcióval.
Modern mobilitási megoldások az Automotive-tól
Az Aumovio magasan fejlett elektronikai termékeket és modern mobilitási megoldásokat kínál. Az innovatív szenzorokkal, kijelzőkkel, valamint vezető technológiás fék- és kényelmi rendszerekkel elért erős piaci pozíciója mellett az Aumovio jelentős szakértelemmel rendelkezik a szoftverek, architektúra platformok és vezetéstámogató rendszerek terén – különös tekintettel a szoftveralapú és önvezető járművek gyorsan növekvő jövőbeli piacára. Az Automotive szektor mintegy 92 000 embert foglalkoztat világszerte, és a 2024-es pénzügyi évben körülbelül 19,4 milliárd eurós árbevételt ért el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
EU-s előírás előtt vált a stájerországi áramszolgáltató
Klímabarát kapcsolóberendezéssel frissítik a középfeszültségű energiaelosztó rendszereket.
Európai uniós döntés értelmében 2026-tól ki kell vezetni az elektromos kapcsolóberendezésekben a szigetelésre használt kén-hexafluorid (SF6) gázt. Ez ugyanis, amennyiben szakszerűtlenül történik a berendezések selejtezése vagy megbontása, a levegőbe kerülve sokszorosan károsabb az üvegházhatás szempontjából, mint a szén-dioxid.
A grazi központú energiaszolgáltató, a több mint fél millió ügyfelet ellátó Energienetze Steiermark GmbH ennek a rendelkezésnek elébe menve, lecseréli a középfeszültségű kapcsolóberendezéseit. A hároméves projekt során 24 kV-ig, az ún. szekunder elosztásban hajtják végre a modernizációt. A szekunder elosztás biztosítja a középfeszültségű alállomásoktól érkező energiát a nagyobb ipari fogyasztók és a kisfeszültségű hálózatok felé.
A keretszerződés értelmében a Siemens a blue GIS portfóliójába tartozó, fluorgáz-mentes kapcsolóberendezéseket fog szállítani. Ezek a modellek szigetelőanyagként ún. Clean Air technológiát használnak, amelyet a Siemens az éghajlatvédelmet szem előtt tartva fejlesztett ki. Ez a szigetelőanyag kizárólag a környezeti levegőben természetesen is előforduló összetevőket, például oxigént és nitrogént tartalmaz, emellett stabil, nem mérgező, nem gyúlékony és minden alkalmazási hőmérsékleten használható. Mivel így a kapcsolási folyamat során nem termelődnek mérgező bomlástermékek, a kapcsolóberendezés környezetbarát módon ártalmatlanítható az életciklusa végén, ami normál üzemi körülmények mellett akár 40 év is lehet.
A Siemens fenntarthatóságot jelző EcoTech minősítésével is ellátott, új kapcsolóberendezések nem csak a rendszertelepítés CO2-lábnyomát csökkentik, hanem intelligens érzékelőkkel is felszerelik őket, ami megnyitja az utat a villamos hálózat digitalizálása, így még inkább fenntarthatóvá tétele felé.
Nem ez az első energiaszolgáltató, amely a blue GIS portfóliót választotta berendezéseinek klímabaráttátá tételéhez. A németországi Nürnberg városában lévő Volckamerstrasse transzformátorállomáson például 2024 novembere óta már egy ilyen készülék teljesít szolgálatot, a helyi energiaszolgáltató pedig az idei év során több mint 200 állomás telepítését tervezi.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét
-
Okoseszközök5 nap ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Mozgásban1 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Gazdaság7 nap ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök2 nap ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Zöld2 hét ago
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától