Ipar

Kár és kártalanítás: szállítmánybiztosítás a logisztikában

Tudástár sorozatunk korábbi részeiben áttekintettük, hogyan működik óramű precizitással a szállítmányozás, milyen tényezők lehetnek hatással az áruk szervezett mozgására.

Érdemes emellett megvizsgálni viszont azt is, hogy mi történik, ha az óraműben elpattan egy rugó, vagyis nem várt kár történik – hiszen ahol emberek és gépek dolgoznak, ez óhatatlanul előfordul. Nem meglepő módon a szabványosított eljárások ilyenkor is óriási szerepet kapnak, de az alábbiakban elmondjuk azt is, hogyan lehet elébe menni a problémáknak, és a logisztikában miért lehet létfontosságú, hogy a küldeményeket külön szállítmánybiztosítás védje.

Felkészülni a nem várt eseményekre – a szállítmánybiztosítás

Mindenkit érhet baleset, tartja az angol közmondás, és tovább is gondolhatjuk egy kis magyar kiegészítéssel: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A logisztikában is adódnak problémák, rendkívül kis arányban – a Dachsernél pl. kevesebb mint az esetek 1 ezrelékében – de olykor előfordul, hogy megsérül a szállított áru. A sérülés sok mindenből adódhat, például a raktárban véletlenül egyik árut a másikhoz koccintják, valaki elnéz egy feliratot, és rossz irányba fordítja az erre érzékeny terméket, stb. A károk elkerülésére a szolgáltató természetesen mindent megtesz, de jó tudni, hogy bizonyos lépéseket a küldemény feladója is megtehet, hogy minimalizálja a saját anyagi veszteségének esélyét – például szállítmánybiztosítást köthet.

Hogy ez miért lényeges? Fontos tudni, hogy a logisztikában a kártérítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltató megtéríti a sérült vagy elveszett áru teljes értékét – az európai közúti fuvarozásról szóló, ún. CMR-egyezmény nem erre ad lehetőséget. Az 1956-ban létrehozott paktum – amelyhez Magyarország a hetvenes években csatlakozott – az európai fuvarozás egységesítését célozta, és ennek részeként minden, az egyezményt aláíró országra érvényes, kötelező szabályokat határozott meg többek között a szállítmányozó felelősségi körére és az általa fizetendő kártérítésekre vonatkozóan is. Utóbbi esetében nem csak az áru értékét, hanem a súlyát is alapul veszi, és jelenleg kb. 10 euró/kilogramm[1] vagy az áru értéke szerinti kártérítést ír elő – a kettő közül a kisebb értékkel kalkulál. Könnyű belátni, hogy ebből születnek anomáliák: ha egy 8000 euró értékű áru például csak 100 kilogramm (ilyen lehet bármilyen könnyű elektronikai termék a mobiltelefontól a fülhallgatóig pl.), akkor ezért a szállítmányozó csak kb. 1000 euró kártérítés fizetésére kötelezett, ami jóval kevesebb, mint a küldemény értéke.

A küldemény feladójának (fuvardíjfizetőnek) a fentiek miatt érdemes átgondolnia, hogy az adott áru tömege és értéke hogyan aránylik egymáshoz. A CMR-egyezményből adódó fedezetkülönbözet problémájára létezik megoldás, mégpedig a szállítmánybiztosítás: ezeknél az áru tömege helyett a számla szerinti értékét veszik figyelembe, és ha sérülés történik a szállítás során, beleértve a ki- és berakodásokat, az átrakodást, valamint a szállítással kapcsolatos tárolásokat is, akkor ezt fogja a biztosító megtéríteni.

A Dachser minden ügyfele esetében törekszik arra, hogy felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra – ha valaki könnyű, de nagy értékű küldemény feladását tervezi, a fuvarrendelésnél mindig felajánlják számára a kedvező árú biztosítás lehetőségét. A káresemények ritkák, de az ördög nem alszik – jobb biztonságban tudni az értékeket.

Ha megtörtént a baj

Ha az árut a szállítás, raktározás során kár érte, a gyors, hatékony, és mindenki számára kielégítő kárrendezési eljárás első és legfontosabb lépése, hogy a történteket nyíltan, szabályozottan kezeljék: gyorsan felmérjék, mi történhetett, az kinek a felelőssége, és ki milyen kártérítésre jogosult. A Dachsernél szabványosított eljárások és szigorú jelentési kötelezettség biztosítja ezeket. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban azonnal jelezni kell, ha egy küldeménnyel nem várt esemény történik útja során vagy valamelyik raktárban, legyen az éppen a föld bármely szegletében.

A jelzést vagy reklamációt követően intenzív kommunikációt kezd a vállalat az ügyféllel, amelynek célja, hogy egyrészt felmérje a tényleges kárt, másrészt tisztázza a felelősségi kérdéseket, hiszen nem csak a szállítónak, de a küldemény tulajdonosának is van ún. kárminimalizálási kötelezettsége. A csomagolás lényeges az áruszállítás szempontjából, amelynek hibái számos probléma forrásai lehetnek. Gondot okozhat például, ha nem megfelelő anyagokkal, nem megfelelő jelölésekkel vagy nem megfelelő csomagolásban adták fel a küldeményt, vagy ha különleges formájú árunál nem fordítottak figyelmet arra, hogy raklapon szállítható legyen. Az ebből adódó károkért a feladó viseli a felelősséget.

Nagyobb összegű kár esetén kárszakértő bevonására is szükség lehet, amelynek költségeit a Dachser átvállalja. Ha a kárért a logisztikai cég felel, akkor az ügyfél kártérítést kap. Amennyiben nem rendelkezett biztosítással, akkor a CMR-egyezménynek megfelelő összeget a szolgáltatótól. A kártérítés összege és az áru értéke közötti különbség azonban biztosítás hiányában anyagi veszteséget okozhat az ügyfél számára. Ha pedig rendelkezett szállítmánybiztosítással, akkor az áru számla szerinti értékét kapja meg a biztosítótól. Mivel jellemzően az utóbbi esetben térül meg teljesen az anyagi kár, a Dachser szakértői mindenképpen biztosítás kötését javasolják. A vállalat ügyfeleitől ez külön utánajárást nem igényel, hiszen a küldemény feladásakor a Dachsernél is megtehetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dachser ipar kar kártalanítás logisztika

Up Next

Mapei: 2025 a lehetőség éve az építőiparban

Don't Miss

Jászberényből indulhat a méhészet globális reformja

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!