Ipar

Kár és kártalanítás: szállítmánybiztosítás a logisztikában

Tudástár sorozatunk korábbi részeiben áttekintettük, hogyan működik óramű precizitással a szállítmányozás, milyen tényezők lehetnek hatással az áruk szervezett mozgására.

Érdemes emellett megvizsgálni viszont azt is, hogy mi történik, ha az óraműben elpattan egy rugó, vagyis nem várt kár történik – hiszen ahol emberek és gépek dolgoznak, ez óhatatlanul előfordul. Nem meglepő módon a szabványosított eljárások ilyenkor is óriási szerepet kapnak, de az alábbiakban elmondjuk azt is, hogyan lehet elébe menni a problémáknak, és a logisztikában miért lehet létfontosságú, hogy a küldeményeket külön szállítmánybiztosítás védje.

Felkészülni a nem várt eseményekre – a szállítmánybiztosítás

Mindenkit érhet baleset, tartja az angol közmondás, és tovább is gondolhatjuk egy kis magyar kiegészítéssel: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A logisztikában is adódnak problémák, rendkívül kis arányban – a Dachsernél pl. kevesebb mint az esetek 1 ezrelékében – de olykor előfordul, hogy megsérül a szállított áru. A sérülés sok mindenből adódhat, például a raktárban véletlenül egyik árut a másikhoz koccintják, valaki elnéz egy feliratot, és rossz irányba fordítja az erre érzékeny terméket, stb. A károk elkerülésére a szolgáltató természetesen mindent megtesz, de jó tudni, hogy bizonyos lépéseket a küldemény feladója is megtehet, hogy minimalizálja a saját anyagi veszteségének esélyét – például szállítmánybiztosítást köthet.

Hogy ez miért lényeges? Fontos tudni, hogy a logisztikában a kártérítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltató megtéríti a sérült vagy elveszett áru teljes értékét – az európai közúti fuvarozásról szóló, ún. CMR-egyezmény nem erre ad lehetőséget. Az 1956-ban létrehozott paktum – amelyhez Magyarország a hetvenes években csatlakozott – az európai fuvarozás egységesítését célozta, és ennek részeként minden, az egyezményt aláíró országra érvényes, kötelező szabályokat határozott meg többek között a szállítmányozó felelősségi körére és az általa fizetendő kártérítésekre vonatkozóan is. Utóbbi esetében nem csak az áru értékét, hanem a súlyát is alapul veszi, és jelenleg kb. 10 euró/kilogramm[1] vagy az áru értéke szerinti kártérítést ír elő – a kettő közül a kisebb értékkel kalkulál. Könnyű belátni, hogy ebből születnek anomáliák: ha egy 8000 euró értékű áru például csak 100 kilogramm (ilyen lehet bármilyen könnyű elektronikai termék a mobiltelefontól a fülhallgatóig pl.), akkor ezért a szállítmányozó csak kb. 1000 euró kártérítés fizetésére kötelezett, ami jóval kevesebb, mint a küldemény értéke.

A küldemény feladójának (fuvardíjfizetőnek) a fentiek miatt érdemes átgondolnia, hogy az adott áru tömege és értéke hogyan aránylik egymáshoz. A CMR-egyezményből adódó fedezetkülönbözet problémájára létezik megoldás, mégpedig a szállítmánybiztosítás: ezeknél az áru tömege helyett a számla szerinti értékét veszik figyelembe, és ha sérülés történik a szállítás során, beleértve a ki- és berakodásokat, az átrakodást, valamint a szállítással kapcsolatos tárolásokat is, akkor ezt fogja a biztosító megtéríteni.

A Dachser minden ügyfele esetében törekszik arra, hogy felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra – ha valaki könnyű, de nagy értékű küldemény feladását tervezi, a fuvarrendelésnél mindig felajánlják számára a kedvező árú biztosítás lehetőségét. A káresemények ritkák, de az ördög nem alszik – jobb biztonságban tudni az értékeket.

Ha megtörtént a baj

Ha az árut a szállítás, raktározás során kár érte, a gyors, hatékony, és mindenki számára kielégítő kárrendezési eljárás első és legfontosabb lépése, hogy a történteket nyíltan, szabályozottan kezeljék: gyorsan felmérjék, mi történhetett, az kinek a felelőssége, és ki milyen kártérítésre jogosult. A Dachsernél szabványosított eljárások és szigorú jelentési kötelezettség biztosítja ezeket. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban azonnal jelezni kell, ha egy küldeménnyel nem várt esemény történik útja során vagy valamelyik raktárban, legyen az éppen a föld bármely szegletében.

A jelzést vagy reklamációt követően intenzív kommunikációt kezd a vállalat az ügyféllel, amelynek célja, hogy egyrészt felmérje a tényleges kárt, másrészt tisztázza a felelősségi kérdéseket, hiszen nem csak a szállítónak, de a küldemény tulajdonosának is van ún. kárminimalizálási kötelezettsége. A csomagolás lényeges az áruszállítás szempontjából, amelynek hibái számos probléma forrásai lehetnek. Gondot okozhat például, ha nem megfelelő anyagokkal, nem megfelelő jelölésekkel vagy nem megfelelő csomagolásban adták fel a küldeményt, vagy ha különleges formájú árunál nem fordítottak figyelmet arra, hogy raklapon szállítható legyen. Az ebből adódó károkért a feladó viseli a felelősséget.

Nagyobb összegű kár esetén kárszakértő bevonására is szükség lehet, amelynek költségeit a Dachser átvállalja. Ha a kárért a logisztikai cég felel, akkor az ügyfél kártérítést kap. Amennyiben nem rendelkezett biztosítással, akkor a CMR-egyezménynek megfelelő összeget a szolgáltatótól. A kártérítés összege és az áru értéke közötti különbség azonban biztosítás hiányában anyagi veszteséget okozhat az ügyfél számára. Ha pedig rendelkezett szállítmánybiztosítással, akkor az áru számla szerinti értékét kapja meg a biztosítótól. Mivel jellemzően az utóbbi esetben térül meg teljesen az anyagi kár, a Dachser szakértői mindenképpen biztosítás kötését javasolják. A vállalat ügyfeleitől ez külön utánajárást nem igényel, hiszen a küldemény feladásakor a Dachsernél is megtehetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dachser ipar kar kártalanítás logisztika

Up Next

Mapei: 2025 a lehetőség éve az építőiparban

Don't Miss

Jászberényből indulhat a méhészet globális reformja

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!