Ipar
Űrtechnológiát hoz a hálószobákba a tollszakma hazai képviselője
Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak?
A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.
- Hány évesen válik túlhasználttá egy párna?
Gondolta volna, hogy egy ötcsillagos luxusszállodában akár 9 éves párnákon is aludhat? Az iparági gyakorlat szerint legfeljebb 5 évente kellene cserélni azokat a vendéglátóhelyeken, ennek ellenére például a Naturtex ügyvezetője az egyik német luxushotelben meglepően rossz állapotú párnával is találkozott, – a címke alapján 9 éves volt. Ez Magyarországon is soknak számít, az emberek átlagosan 6-7 évig használnak egy párnát, pedig higiéniai és egészségügyi szempontok miatt 3-5 évente érdemes lecserélni azokat. Nyugat-Európában általában ezt még komolyabban veszik: sok helyen már 2-3 évente új otthoni párnákat szereznek be. Alváskultúrában így mindenképpen Németország, Ausztria, Svájc számít az élvonalnak a Naturtex szakembere szerint.
- Miért alszanak a kínaiak hatalmas takarók alatt?
A szegedi Naturtex termékeit 60 országba exportálják, ezért jó rálátásuk van az alváskultúra különbségeire. Kínában a legnépszerűbbek például az óriási méretű takarók, mert az emberek egyetlen közös paplan alatt szeretnek aludni. Ezzel szemben Európában a kisebb, egyéni méretű paplanokat preferálják, mivel a legtöbben külön takaródznak. Skandináviában a természetes anyagok dominálnak, míg az USA-ban a műszálas töltetű termékek a legkeresettebbek. Az is megfigyelhető, hogy míg 30-40 éve a vastag, nehéz takarók voltak népszerűek, ma a modern fűtési rendszerek miatt a könnyű, légies paplanok iránt nő az igény.
- Az újrahasznosítás forradalma: hogyan lesz a tollból prémium párna?
A tollfeldolgozás egy tradicionális iparág, amely nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra. Alapja a húsipar melléktermékeként keletkező toll, ami, ha nem dolgoznák fel, veszélyes hulladékként végezné. Az évente 2,3 millió terméket gyártó Naturtex ezt fenntartható módon használja fel: termálvízzel mossák a tollat, ami nem csak energiatakarékosabb, hanem jobb mosási eredményt is biztosít, kevesebb kemikáliával. Ezt követően a tollat 130°C-on szárítják, így biztosítva a tökéletes sterilitást és rugalmasságot. A tollszakma hazai vezető képviselője arról is beszél az Ipar Hangjai podcastban, hogy a toll nem tűnik el a piacról, sőt, a prémium szegmensben továbbra is keresett alapanyag marad.
- A fenntarthatóság szexi – de ki akar újrahasznosított párnát?
Ma a világ textiltermékeinek mindössze 1-1,5%-át hasznosítják újra, a többi szeméttelepre vagy égetőműbe kerül. „Képzeljük el, mennyivel környezetbarátabb lenne ez az iparág, ha már csak 10%-ra fel sikerül emelni ezt az arányt!” – mutat rá Gellért Balázs. A Naturtex elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt az is mutatja, hogy egy 50 milliárd eurós bevételű áruházlánc egy nemzetközi szakkiállításon őket emelte ki követendő példaként. A szakember szerint az újrahasznosítás működéséhez a vásárlókat is ösztönözni kell, például azzal, hogy egyre több üzletbe hozhassák vissza régi párnáikat és takaróikat, kedvezményért cserébe.
- A NASA technológiája az ágyában
Gellért Balázs abba is beavat, hogy a Naturtex egyik legújabb fejlesztése egy olyan technológia, amelyet eredetileg a NASA űrhajós kesztyűiben használtak. Ez egy speciális membrán, amely optimalizálja a hőmérsékletet, így például a takarók képesek alkalmazkodni a test hőjéhez, megelőzve ezzel az éjszakai izzadást vagy kihűlést. A technológia célja, hogy az alvás minőségét még magasabb szintre emelje, és prémium komfortot biztosítson a felhasználóknak.
Tudta? Okoságyneműk forradalmasítják az alvásfigyelést! Az ágyneműbe beépített érzékelők képesek nyomon követni a légzést, a szívritmust és az alvásfázisokat, majd az adatokat egy mobilalkalmazásba továbbítják. A Withings Sleep Analyzer például még az alvási apnoét is felismeri, míg a Sleepace okos ágyneműje személyre szabott tanácsokat ad az alvásminőség javítására.
- Az automatizáció és AI forradalmasítja az alvásipart is
A Naturtex gyártósorait immár több éve napenergia hajtja. Az innovatív üzemelés ugyanakkor nem áll meg itt: Siemens-technológia által irányított gépek dolgoznak és a cég saját fejlesztései is segítenek növelni a hatékonyságot. Az automatizált folyamatok révén a párnákat már robotkarok töltik meg, varrják be és csomagolják, majd juttatják el a raktárba. Mesterséges intelligencia használatára elsősorban a logisztikában és termelés-szervezés területén törekednek, azonban az olyan precíz és finom műveleteket igénylő munkafolyamatok során, mint például a divatszabó munkája, még valószínűleg sokáig nem fogják gépek helyettesíteni az embereket.
Tudta? Bizonyos munkafolyamatokat nem lehet gépesíteni a textiliparban. A divatszabó munkája például továbbra is elengedhetetlen a precíz és minőségi gyártásban. A párnák és paplanok tokjainak megvarrása kézi munka marad, mert ez a művelet egyelőre nem gépesíthető hatékonyan.
- Hol rontjuk el a párnavásárlást?
A szakértő figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni az alváskultúrát sem. Míg egy új telefonra sokan könnyen kiadnak akár több százezer forintot, egy jó párnára vagy matracra gyakran sajnálják a pénzt, – pedig az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségre és a napi teljesítményre. A gyors, olcsó megoldásokat keresve sokan az online piactereken vásárolnak textiltermékeket, amelyek csábítóan olcsók, de jellemzően alacsony minőségűek. Egy minőségi párna vagy matrac hosszabb élettartamú, jobb alvásminőséget biztosít, így valójában jobban megéri a gyengébb minőségű termékekkel összehasonlítva.
Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, hallgassa meg az Ipar Hangjai podcast legfrissebb epizódját az alábbi felületeken:
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik
Palackmozgatás és palettázás – Az MSK Hungary nyírbátori szakemberei kulcsszerepet játszottak Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárának, az Ardagh Glass Packaging–Africa nigeli üzemének fejlesztésében. A „cold end” palackmozgató, palettázó és csomagoló rendszerek magyar mérnöki tudással, helyben gyártott berendezésekkel és Siemens-eszközökkel valósultak meg. A projektről Uwe Jonkmanns-szal, az MSK Covertech Group nemzetközi értékesítési és marketingigazgatójával beszélgettünk.
A nyírbátori MSK Hungary immár közel három évtizede a hazai és nemzetközi ipari csomagolástechnika meghatározó szereplője. Az 1995-ben alapított gyártóegység mára közel 400 munkatárssal, korszerű gyártócsarnokokkal, saját fejlesztő csapattal és teljes körű mérnöki kompetenciával dolgozik, és a cégcsoport egyik legfontosabb exportbázisa.
MM: Milyen szerepet tölt be az MSK Hungary a cégcsoporton belül?
Uwe Jonkmanns (UJ): Nyírbátor a csoport központi gyártóbázisa és fő termelési telephelye. Itt készülnek az MSK acélalkatrészei, a felületkezelés és az összeszerelés is itt történik; komplett gépeket és szállítópálya-rendszereket építünk, amelyeket közvetlenül a vevőknél telepítünk. Az elmúlt években több mint 20 millió eurót fordítottunk épületekre, gépparkra és automatizálásra, ennek köszönhetően az egyedi alkatrészgyártástól eljutottunk a komplett, átadásra kész berendezésekig. Portfóliónkban többek között stretch-hood csomagológépek, palackszállító és anyagmozgató rendszerek, emelők és forgatóasztalok szerepelnek.
MM: Az MSK termékeivel mely piacokra fókuszál, kik tartoznak a fontosabb vevői közé?
UJ: Fő piacunk a konténerüveg-ipar, ahol a teljes „cold end” – palackmozgatás, palettázás, csomagolás, raktározás – megoldásait szállítjuk, a szegmens meghatározó nemzetközi szereplőjeként. Emellett jelen vagyunk az építőanyag-, a papír- és csomagolóiparban, az italgyártásban – itt egyedülállóan végzünk palettakicsomagolást a töltőüzemekben –, továbbá a háztartási gép- és a vegyiparban. Hazai referenciáink közül kiemelhető az Unilever, a MOL és az Electrolux; jelenleg egy zöldmezős üveggyár teljes „cold end” rendszerén dolgozunk, ami az MSK Hungary eddigi legnagyobb megrendelése.
MM: Milyen speciális kompetencia teszi a hazai vállalatot különlegessé a gyártáson túl?
UJ: Nyírbátorban működik a saját HMI- és vizualizációs szoftverfejlesztő csapatunk (Management System / EMSY), amely a gépeink vezérlésének kulcseleme világszerte.
MM: Bemutatná az egyik afrikai projektjüket, amelyet régi partnerével, az Ardagh Glassnál valósítottak meg? Hogyan indult, mi volt a fő célja?
UJ: Ez egy konténerüveggyár az Ardagh Glass Packaging–Africa (korábban Consol, az Ardagh Group része) számára, amely a világ egyik legnagyobb konténerüveg-gyártója. Az MSK évek óta erős szereplő a dél-afrikai üvegipari piacon, korábban is szállítottunk ehhez az ügyfélhez, így ez egy újabb megbízás egy hosszú távú partnerségben. Nyírbátori rendszereinkkel segítjük Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárát abban, hogy a cold end megbízhatóan és nagy sebességgel működjön.
MM: Mi motiválta a beruházás elindítását, mi volt a fő cél?
UJ: Az Ardagh Glass Packaging–Africa a dél-afrikai üvegpiac növekvő igényeire reagálva döntött úgy, hogy bővíti kapacitását Nigelben, és ehhez ismét az MSK-t választotta a technológia és a szervizháttér miatt. Az üveggyárak 24/7-ben üzemelnek, a kemencéket nem lehet leállítani, ezért kulcsfontosságú volt egy megbízható, nagy sebességű, modern „cold end” rendszer telepítése, amely hosszú távon is fenntartható és hatékony működést biztosít.
MM: Mik voltak a beruházás fő elemei, milyen ütemezéssel valósult meg, és milyen kihívásokkal találkoztak közben?
UJ: A teljes „cold end” rendszert szállítottuk – mindent, ami a palackok formázása és lehűtése után következik. A projekt célja egy nagy sebességű, modern rendszer telepítése volt, amely akár 500–600 palackot kezel percenként üdítőital-, bor- és sörpalackozó sorokon. A megrendeléstől a szállításig körülbelül 6–7 hónap telt el, a hajózás 4–6 hétig tartott, a helyszíni telepítés és üzembe helyezés pedig 6–8 hét alatt zajlott le. Jelentős technikai vagy kulturális akadályokkal nem szembesültünk, hiszen régóta dolgozunk együtt az Ardagh Glass Packaging–Africával, mindkét fél pontosan ismeri a folyamatokat és az elvárásokat.
MM: Miért éppen Siemens-berendezéseket választottak ehhez a projekthez, és milyen eszközöket, megoldásokat építettek be?
UJ: Vezérléstechnikát és a kulcskomponenseket minden projektünknél Siemens-megoldásokra standardizáltuk, így itt is Siemens PLC-k és egyes hardverelemek kerültek beépítésre a vezérlőszekrénybe. Ez a szabványosítás nemcsak megbízható és energiahatékony működést biztosít, hanem egységes programozási és karbantartási környezetet is teremt a világ bármely pontján. A vevőink számára ez külön előny: a Siemens globális alkatrész- és szervizhálózatára támaszkodhatnak, így a folyamatos 24/7-es üzemeléshez szükséges támogatás mindenhol elérhető.
MM: Vannak-e már tapasztalatok, eredmények a projekttel kapcsolatban?
UJ: A rendszer már üzemel, és a beindítás zökkenőmentesen zajlott. Az első tapasztalatok alapján a berendezések a tervezett sebességen és hatékonysággal működnek, így az ügyfél már most élvezi a nagyobb kapacitás előnyeit. Az MSK gépeit hosszú élettartamra tervezzük: tipikusan 20–25 évig szolgálnak, két kemenceciklust is lefedve, miközben stabil teljesítményt és megbízható működést biztosítanak.
MM: Milyen további fejlesztéseket terveznek?
UJ: Családi vállalatként az innováció nálunk stratégiai kérdés. Most a szoftver- és mesterségesintelligencia-integrációra összpontosítunk: olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek még magasabb szintű automatizálást, prediktív karbantartást és önállóan hibát jelző, kezelési utasításokat adó gépeket tesznek lehetővé – különösen fontos ez ott, ahol az operátorok kevésbé képzettek. Új szoftvermegoldásainkat és digitális szolgáltatásainkat a következő kiállításon mutatjuk be, ezek egy része már most is pilotfázisban van ügyfeleinknél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés
Elérte teljes kapacitását a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemében az Okken termékeket készítő első gyártósor.
A vállalat többek között az adatközponti piacon tapasztalható jelentős felfutásra reagálva döntött úgy, hogy új termékcsaládot vezet be. Európában egyedül ebben a létesítményben készítik az adatközpontok villamosáram elosztásáról gondoskodó kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket olyan ügyfelek számára, amelyek megbízható és nagy teljesítményű elektromos megoldásokat igényelnek
Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric dunavecsei okosgyárának fejlesztése, egy évvel a projekt elindítása után, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ez egyben azt is jelenti, hogy bővült a DSPS termékportfóliója, a középfeszültségű mellett már kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket is készítenek az üzemben.
Az elmúlt években jelentős felfutás volt tapasztalható az adatközponti piacon, erre az igényre reagálva döntött úgy a Schneider Electric, hogy az Okken berendezések gyártásába a dunavecsei üzem is bekapcsolódik. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az Okken gyártósor tervezése, telepítésének előkészítése, valamint a munkatársak képzése tavaly júliusban indult el, októberben történt meg a kvalifikáció, januárban került sor a vevői auditra, áprilisban pedig már az első szállítmány is elindult Dunavecséről.
A Schneider Electric idén márciusban jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakít ki a DSPS-ben. Az új egység kivitelezése már folyamatban van, és a piaci igényekre reagálva ott is az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.
Tavaly májusban adták át ünnepélyes keretek között a Schneider Electric 28 ezer négyzetméteres DSPS üzemét, amely a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.
A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.
„Jövőformáló vállalatként kulcsfontosságú számunkra, hogy rugalmasan reagáljunk a piaci változásokra, és energiahatékony, biztonságos működést segítő berendezésekkel támogassuk ügyfeleink törekvéseit. Az adatközpontok esetében hatalmas növekedést látunk, ez indokolja, hogy bővítsük az Okken termékeink gyártását. Magyarországi okosgyárunk pedig kitűnő helyszín erre, hiszen az itteni csapatunk a DSPS első fázisával már bizonyította szakértelmét. Az üzem bővítése révén olyan gyártási kapacitást alakítunk ki Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy párhuzamosan több nagy vevőt is kiszolgáljon”
– mondta el Aleksandar Bakic, a Schneider Electric dél-európai régiójának ETO gyártásért felelős alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten
A napenergia-termelés és -tárolás kombinációjára épülő mikrohálózatok, a gazdaságot erősítik, az energiaszegénység elleni sikeres küzdelem alapjai pedig azok a helyi kormányzati kezdeményezések lehetnek, amelyek az üzemanyagár változásának való kitettséget csökkentik.
Ez derül ki a Schneider Electric elemzéséből. A vállalat a New York-i Klímahét (Climate Week NYC) alkalmából egy vízgazdálkodásról szóló amerikai felmérés eredményeit is nyilvánosságra hozta, valamint bejelentett egy új kezdeményezést is, ami digitális ikrek megalkotásával teszi lehetővé, hogy pontosabb képünk legyen egyes termékek karbonlábnyomáról.
A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.
„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte”
– mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.
Sunrise, Looking Up, Hyatt Centre, Chicago, Illinois, America
Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.
Megbízható vízellátás és üzleti prioritások
A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.
Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével
A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.
A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.
A Schneider Electric a New York-i Klímahetén
A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook 2025-ben is az Aranylabda hivatalos szponzora
-
Tippek2 hét ago
Szeptemberben indul a Digitális Tudatosság Hete
-
Gazdaság2 hét ago
UEX: bemutatkozik az első Univerzális Tőzsde a világon
-
Mozgásban2 hét ago
Bemutatkozik a Kia K4
-
Egészség2 hét ago
Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga
-
Gazdaság2 hét ago
Képtelenség utolérni a BMW SUV-okat
-
Szórakozás2 hét ago
A sakk varázsa költözik a Nemzeti Galériába – 11. Polgár Judit Világsakkfesztivál
-
Mozgásban2 hét ago
Sandberg utazási kiegészítők