Mozgásban
Bemutatták szupertitkos új vadászgépüket az oroszok
Július 20-án, kedden leleplezték az oroszok a legújabb, ötödik generációs vadászrepülőjüket, az egyelőre a Checkmate, azaz Sakk-matt névre keresztelt repülőt, amit az amerikai F-35-ös riválisának szánnak.
A MAKS-2021 Nemzetközi Repülőgépipari és Űrtechnikai Kiállításon történt bemutatóra maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is ellátogatott.
„Amit most Zsukovszkijban látunk, az nyilvánvalóan azt mutatja, hogy az orosz légiközlekedés nagy fejlődési potenciállal rendelkezik. Repülőgépiparunk is folytatja az új, versenyképes repüléstechnikai berendezések létrehozását”
– mondta Putyin a kiállítás megnyitóján.
A bemutatón viszont nem egy valódi, röpképes gépet mutattak be, erre utal, hogy állóhelyzetben semmiféle vezetékelést vagy hidraulikus rendszert nem lehetett látni rajta, és a papíron a radarok számára lopakodó repülést biztosító felületek is eléggé elnagyoltak voltak. Szintén feltűnést keltett a Sakk-matt szokatlanul hegyes orra, illetve a pilótafülke alatti légbeömlője – ezekről a gép eddigi szupertitkos mivolta miatt semmit nem lehetett tudni.
Az is csak orosz közlésből ismert, hogy a Checkmate a gép testén belül tárolja a fegyverrendszerét, természetesen a lopakodó mivolta miatt. Lényegében mindennel fel lehet szerelni, ami egy háborús helyzetben szükséges lehet. Egyaránt hordozhat levegő-levegő és levegő-föld rakétákat, beleértve infravörös és radarirányítású levegő-levegő rakétákat, levegő-föld és hajó elleni rakétákat, irányított és nem irányított bombákat, valamint nem irányított rakétákat. Az oroszok szerint valahol egy géppuska is van rajta, de ebből a bemutatón semmi nem látszott, így azt sem tudni, hogy ez szintén belül kapott-e helyet, vagy később, kívülre szerelhető-e fel.
A bemutató alapján a Checkmate hatótávolsága 1500 km teljes harci felszereltséggel, képes rövid pályán le- és felszállni, tehát alkalmas repülőgéphordozókról indulni, vagy azokra visszatérni.
A tervezésben a MiG-gel együtt résztvevő Szuhoj kiemelte, hogy a gép csúcssebessége 1900 km/h, illetve, hogy huzamosabb ideig képes szuperszonikus repülésre. Ezzel arra utalt, hogy a nagy amerikai rivális, az F-35-ös a hírek szerint csak 50 másodpercig képes erre anélkül, hogy károsodna a gép. A Szuhoj közlése szerint a Checkmate 8G erőhatást jelentő manőverekre is képes.
A jövő háborúira tervezve
A Checkmate egyik legkülönlegesebb funkciója a gyártó ígérete szerinti pilóta nélküli mód. Mivel a típus képes folyamatos adatmegosztásra a levegőben, akár olyan bevetésekre is alkalmas lehet, amin egy pilóta által irányított Checkmate-et több, pilóta nélküli gép kísér és támogat – ezeket a pilóta által vezérelt gép irányítaná.
Minderre persze még várni kell. A gyártó Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (OAK) 25-30 millió dollár körüli vételárat ígér – ami kevesebb, mint a fele az F-35-ös 78 millió dolláros listaárának –, az első repülést viszont legkorábban 2023-ban végezhetik vele, a potenciális vásárlóknak pedig 2026-27-ig kell várni arra, hogy megkapják a vadászgépeket.
Még a későbbi, 2027-es szállítási időpont is elég optimistán hangzik egy ilyen komplex vadászgép esetében, a MAKS-2021-en kiállított darab alapján ugyanis a fejlesztési folyamat jelentős hányada hátravan még. Mivel a bemutatón az orosz hang mellett angol feliraton is megjelent minden, az orosz fél jó eséllyel a Szu-57-eshez hasonlóan külföldi partnert keres a fejlesztésre. Annál a vadászgépnél India lett a partner, de ők végül menet közben kiszálltak a projektből, mert túlzottan elhúzódott. Nem jó jel a Checkmate számára, hogy még az indiaiak bevonásával is csak egy pár Szu-57-es van szolgálatban 11 évvel a típus első repülése után. A Checkmate előnye egyébként a Szu-57-essel szemben, hogy kisebb, könnyebb.
Orosz remények szerint legalább 300 darabot eladhatnak majd a Checkmate-ből, elsősorban India, Vietnám és több afrikai ország lehet a célpontjuk, de egy videós prezentáció alapján Argentína és az Egyesült Arab Emírségek pénztárcájára is pályáznak.
Mitől lesz ötödik generációs egy vadászrepülőgép?
Ezek a vadászrepülők leginkább arról ismertek, hogy kiváló manőverezőképességet ötvöznek az alacsony észlelhetőséggel. Utóbbi miatt a fegyverzetük egy részét a gép testébe épített fegyvertérben hordozzák. Ami a manőverezőképességet illeti, elsősorban hangsebesség felett, illetve alacsony sebességeknél sokkal jobbak a negyedik generációs társaiknál.
Az ötödik generáció vadászgépei alkalmasak a hálózatalapú hadviselésre, azaz harc közben folyamatosan információkat osztanak meg egymással. A több forrásból (rádiólokátor, infravörös érzékelő, hálózat) érkező információt jelentős feldolgozás után, integráltan képesek a pilóta számára megjeleníteni, írja a Wikipédia.
A már említett amerikai F-35 Lightning II mellett a szintén amerikai F-22, a még fejlesztés alatt álló kínai Chengdu J–20, illetve az orosz(-indiai) Szu-57 tartozik ehhez a generációhoz.
Forrás: Telex
Mozgásban
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
A prémium gumiabroncsgyártó Hankook bemutatta többszörösen díjazott téliabroncs-családjának következő generációját, amely kiemelkedő biztonságot nyújt a téli időszakban: az új Winter i*cept evo 4 személyautókhoz és a Winter i*cept evo 4 SUV-khoz.
A legfontosabb jellemzők között szerepel a továbbfejlesztett gördülési ellenállás és a csökkentett gördülési zaj – két olyan tulajdonság, amely a mindennapokban is érezhetően hozzájárul a vezetési élményhez és a fenntarthatósághoz. Emellett a korábbi modellhez képest 15 százalékkal nagyobb futásteljesítményt kínál.
A fejlesztés középpontjában a hatékonyság, a kényelem és a futásteljesítmény állt
A Hankook az új Winter i*cept evo 4 alacsonyabb gördülési ellenállását alacsonyabb vulkanizálási hőmérséklettel és optimalizált szilikaeloszlással érte el. Ennek eredménye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és jobb menetstabilitás. Emellett a gördülési zajszintet is jelentősen csökkentették, még komfortosabbá téve ezáltal a vezetést. Ezt a futófelület alapos átdolgozásával, a futófelületi blokkok átlós vágásával és a középső barázdák újratervezésével érték el.
A Winter i*cept evo 4 fejlett futófelület-kialakítása kiváló biztonságot nyújt a téli utakon: az optimalizált futófelületi szerkezet javítja a havas útfelületen nyújtott fékezési teljesítményt, és hozzájárul a stabil tapadáshoz kedvezőtlen körülmények között.
„Az új Winter i*cept evo 4 modellel a Hankook tovább írja téliabroncs-családjának sikertörténetét”
– hangsúlyozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke és operatív igazgatója.
„Az új modell ötvözi a biztonságos vezetési tulajdonságokat a maximális kényelemmel. Ugyanakkor az alacsony gördülési ellenállás megfelel a kompromisszummentes hatékonyság követelményeinek.”
A téli gumiabroncsok esetében a futófelület különösen fontos szerepet játszik, mivel a gumiabroncs keveréke lágyabb. A futófelület és az úttest közötti nagyobb érintkezési felület csökkentheti a kopást, amit a Hankook mérnökei tudatosan használtak ki annak érdekében, hogy növeljék a futásteljesítményt az előző modellhez képest.
Széles méretválaszték személyautókhoz és SUV modellekhez
A Hankook Winter i*cept evo 4 93 méretben lesz elérhető személyautókhoz, míg a Winter i*cept evo 4 SUV 75 méretváltozatban kerül forgalomba. Ezzel a Hankook megbízhatóan lefedi a jelenlegi járműmodellek széles körét a kompakt személyautóktól a nagyméretű SUV- és crossover járművekig.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
A Kia EV2 hivatalosan is bekerült a 2027-es Év Autója díj hét döntőse közé. A B-szegmensbe tartozó elektromos SUV-t Európa vezető autóipari újságíróiból álló, független zsűri választotta ki.
Az EV2 jelölésével a Kia sorozatban hatodik alkalommal jutott be az Év Autója díj döntőjébe, ezzel az első ázsiai autógyártóvá vált, amelynek ez sikerült. A sorozat 2022-ben az EV6-tal kezdődött, amely első dél-koreai modellként nyerte el az elismerést. A mostani jelöléssel az EV2 a márka kilencedik olyan modellje, amely bekerült az autóipar egyik legrangosabb díjának döntőjébe. Ez a kivételesen tartós szakmai elismerés jól tükrözi a Kia modellkínálatának megújulását és annak következetes fejlődését, különösen a kifejezetten elektromos hajtásra fejlesztett járművek egyre bővülő választékában.
A legújabb jelölés egyúttal az Electric-Global Modular Platform (E-GMP) padlólemezre épülő Kia-modellek elismerésének folytatása is. Mindez kiemeli a platform fejlett technológiai megoldásait és sokoldalúságát, valamint azt, hogy a Kia képes elektromosautó-fejlesztési tapasztalatait különböző járműkategóriákban is kamatoztatni, igazodva a vásárlói igényekhez.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy az EV2 bekerült az Év Autója díj döntősei közé, így a Kia sorozatban hatodik alkalommal képviselteti magát a fináléban”
– nyilatkozta Soohang Chang, a Kia Europe elnök-vezérigazgatója.
„Az EV2-vel a kifejezetten elektromos modelljeinkben alkalmazott technológiát és az általuk kínált élményt egy olyan kompakt SUV-ban tesszük elérhetővé, amelyet az európai vásárlók mindennapi igényeihez igazítottunk. Ez a jelölés jelentős elismerése az elektromos mobilitás terén elért eredményeinknek.”
A 2027-es Év Autója díj győzteséről a zsűri további értékelését és a végső szavazást követően döntenek. Az eredményt 2027. január 8-án, a Brüsszeli Autószalonon hirdetik ki.
A Kia Év Autója-díjas múltja
A Kia és az Év Autója díj kapcsolata 2008-ig nyúlik vissza, amikor a Kia cee’d első modellként jutott be a márka kínálatából a döntőbe. Azóta a Kia folyamatosan erősítette pozícióját a versenyben, amelynek csúcspontját 2022-ben az EV6 győzelme jelentette. Ezzel az EV6 lett az első koreai autó, amely elnyerte az európai Év Autója címet.
A történelmi áttörést további négy, egymást követő döntős szereplés követte. 2023-ban a Niro, 2024-ben az EV9, 2025-ben pedig az EV3 jutott be a fináléba. Az EV3 a második helyen végzett, és akkor a Kia modelljei közül a legmagasabb pontszámot érte el. A sorozatot 2026-ban az Európában gyártott EV4 folytatta, amely szintén döntős lett.
Az EV2 most ezt a lendületet viszi tovább a 2027-es versenyben. Ezzel a Kia sorozatban hatodik alkalommal képviselteti magát az Év Autója díj döntőjében, egyúttal jól szemléltetve a márka elektromos modellkínálatának sokszínűségét és szélességét.
A Kia EV2 bemutatása
A 2026-os Brüsszeli Autószalonon bemutatott EV2 a Kia legkisebb, kifejezetten elektromos hajtásra tervezett SUV-ja, egyben a márka elektromos modellkínálatának belépőmodellje. Európában, az európai vásárlók igényeit szem előtt tartva fejlesztették ki. Tágas és sokoldalúan alakítható utasteret, fejlett konnektivitási megoldásokat és olyan elektromos technológiákat kínál, amelyek korábban jellemzően a nagyobb járműkategóriák sajátjai voltak. Az EV2 így a Kia formatervezési, technológiai és elektromosautó-fejlesztési tapasztalatainak legjavát egyesíti a márka eddigi legkedvezőbb árú, dedikált elektromos modelljében.
Az EV2 a Kia második teljesen elektromos modellje, amely a vállalat szlovákiai, zsolnai gyárában készül, az EV4 Hatchback után. A kizárólag az európai piacra gyártott modell jól példázza a Kia regionális fejlesztés és gyártás iránti elkötelezettségét, miközben a márka már bizonyított elektromosautó-technológiáját a vásárlók szélesebb köre számára teszi elérhetővé.
Az EV2 kétféle akkumulátorral készül: a Standard Range változat 42,2 kWh-s, míg a Long Range kivitel 61,0 kWh-s akkumulátort kap. A WLTP mérési ciklus szerinti hatótávolságuk rendre akár 317, illetve 453 kilométer. A hatótávolság és a sokoldalúság mellett a modellcsalád minden változata alapfelszereltségként ötcsillagos Euro NCAP biztonsági minősítést kínál. A vásárlók többféle felszereltségi szint és kivitel közül választhatnak, köztük a karakteres GT-Line és a formatervezésében különleges Black-Line változatokból. Egyes piacokon négy- és ötüléses konfiguráció is elérhető.
Az EV2 európai fejlesztése során a kényelem és a kifinomult menetkomfort is kiemelt szerepet kapott. A zaj-, rezgés- és vibrációcsökkentő (NVH) csomagot kifejezetten az európai utakhoz és vezetési körülményekhez igazították. A megoldások között akusztikus abroncsok, hangszigetelt üvegezés és célzott zajszigetelés is szerepel, amelyek együttesen mérséklik a gördülési, szél- és a hajtásláncból származó magas frekvenciájú zajokat. Mindez csendes és kiegyensúlyozott utastéri környezetet biztosít a Kia belépőszintű elektromos modelljében is.
Független teszt igazolja a valós hatótávolságot
Az EV2 megbízható, valós körülmények között nyújtott teljesítményét a NAF El Prix tesztjei is igazolták. A norvég autóklub (NAF) évente kétszer – nyári és téli kiadásban – megrendezett hatótávolság-tesztje a világ legnagyobb független, valós körülmények között végzett elektromosautó-hatótávvizsgálata.
A nyári teszten a Standard Range változat 325 kilométert tett meg, ami több mint öt százalékkal haladta meg a hivatalos WLTP-értéket. A Long Range GT-Line prototípus 428 kilométeres hatótávolságot ért el, túlszárnyalva a 418 kilométeres célértéket.
A téli teszten a Long Range GT-Line prototípus még mínusz 21 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is 310,6 kilométert tett meg. Az eredmények együttesen azt mutatják, hogy az EV2 változatos európai időjárási és útviszonyok között is következetes és megbízható teljesítményt nyújt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Elektrifikáció a vállalati mobilitásban: hogyan fogj hozzá?
Az elektromos átállás a vállalati szférában is felgyorsult: az ESG-megfelelés és a pénzügyi racionalitás egyaránt ebbe az irányba tereli a piaci szereplőket. Átgondolt zöldáram-beszerzés és megfelelően méretezett infrastrukturális háttér nélkül az e-flotta könnyen költségcsapdává válhat – a sikeres elektrifikáció kulcsa nem önmagában az autó, hanem a mögötte álló, jól szervezett technológiai háttér.
Járműválasztás és a töltési infrastruktúra kialakítása
A flottaelektrifikáció első és legfontosabb lépése a járművek valós használati mintázatának feltérképezése, hiszen a különböző munkakörök és feladatok gyökeresen eltérő töltési stratégiát igényelnek. A városi környezetben üzemelő, döntően rövid távokat teljesítő járművek – mint a céges pool-autók, a helyi szolgáltatók vagy a városon belüli futárok – napi futásteljesítménye ritkán haladja meg a 30–100 kilométert. Ezen a területen a kisebb vagy közepes akkumulátorkapacitású modellek jelentik a legésszerűbb választást. Töltési igényüket tökéletesen kiszolgálja a munkaidő alatti vagy az éjszakai kíméletes, váltóáramú (AC) töltés. Az irodai infrastruktúra szempontjából ez a legköltséghatékonyabb szegmens: a 7,4–22 kW teljesítményű AC töltőpontok kiépítése nagyságrendekkel olcsóbb, és lényegesen kisebb mértékben terheli a telephely elektromos hálózatát.
Ezzel szemben a területi képviselőknél, a regionális feladatokat ellátó kollégáknál vagy a cégvezetőknél a nagy hatótáv és a nagyobb akkumulátorkapacitás az alapkövetelmény. Ennél a profilnál két alapeleme van a töltési stratégiának: a több száz kilométeres utat megtevő járművek napközbeni gyorstöltését a nyilvános egyenáramú (DC) villámtöltő hálózatok biztosítják, míg az irodában töltött órák alatt esetükben is elegendő a megszokott AC töltés.
Intelligens energiagazdálkodás a telephelyen
A vállalati telephelyek belső villamos hálózatának legnagyobb kihívása a rendelkezésre álló elektromos kapacitás végessége. Az okos töltési megoldások lényege az iparági szabványokra – jellemzően az OCPP (Open Charge Point Protocol) szabványra – épülő, adatalapú vezérlés. A professzionális töltőállomás-kezelő (CPMS) szoftverek folyamatosan nyomon követik a hálózat állapotát és a töltési teljesítményt, és aktívan beavatkoznak a folyamatokba a költségcsökkentés érdekében.
A vállalati (B2B) energiaszerződések esetében a villamosenergia-díj mellett a lekötött teljesítménydíj és a csúcsidőszaki hálózathasználati díj jelenti a legnagyobb terhet. Erre a kihívásra kínál megoldást a dinamikus terhelésmenedzsment (DLM) és a csúcslefejezés (peak shaving) technológiája. A DLM szoftveresen elosztja a meglévő szabad kapacitást a töltők között, és automatikusan visszaszabályozza a járművek töltési teljesítményét, ha a telephely alapműködése (például a gyártósorok vagy a klímaberendezések felpörgése) miatt a fogyasztás megközelítené a szerződésben meghatározott teljesítményhatárt.
Bár a DLM elhalaszthatja vagy csökkentheti a drága hálózatfejlesztési igényeket, fontos tisztázni, hogy energiát nem termel. Ha a telephely szabad kapacitása kritikusan alacsony, a szoftveres vezérlés nem elegendő, hiszen a járművek egyszerűen nem töltődnek fel a kívánt időablakon belül. A transzformátorbővítés és a költséges hálózatfejlesztés valódi, fizikai alternatíváját ma a helyi akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) és a telephelyi naperőművek (PV) integrációja jelenti. Ezek segítségével csúcsidőszakban is hatékonyabban kezelhető a flotta hirtelen jelentkező, megnövekedett energiaigénye.
Otthoni töltés: a láthatatlan szűk keresztmetszet
Míg a telephelyi infrastruktúra kiépítése alapvetően mérnöki feladat, az elektromos flották üzemeltetésének egyik legnagyobb kihívása a munkavállalók otthoni töltésének adminisztrációja. A céges járművek otthoni áramfelvételének megtérítése ugyanis komoly jogszabályi és adózási kihívást jelent, hiszen pontosan el kell különíteni egymástól a háztartási fogyasztást és a céges autó töltésére használt energiát.
Ennek megoldására a piacon már elérhetők a MID-hitelesített árammérővel felszerelt okostöltők, amelyek a CPMS szoftverekkel kommunikálva automatikus és átlátható riportokat generálnak. Egy jól felépített rendszer mentesíti a vállalatot a bizonylatok kézi feldolgozásától, és biztosítja, hogy a munkavállalói költségtérítés adózási szempontból is támadhatatlan maradjon.
Mi határozza meg a pontos költségeket? A TCO-szemlélet
Az elektromos autók teljes birtoklási költsége (TCO) gyökeresen eltérő logikát követ, mint a hagyományos járműveké. A mechanikai kopóalkatrészek hiánya miatt a fizikai szervizigény és annak költsége lényegesen alacsonyabb; a karbantartás fókusza átkerül az abroncsok és fékek ellenőrzésére, valamint az akkumulátor egészségi állapotának szoftveres diagnosztikájára. A TCO érdemi egyenletét a megtett kilométerek mellett a saját és a nyilvános töltés aránya, a telephelyi áram ára és a másodpiaci maradványértékek alakulása határozza meg. Ebben a környezetben a flottakezelő feladata a klasszikus szervizszervezés helyett az infrastruktúra és az energiagazdálkodás együttes optimalizálása.
Úton a jövő felé
A modern elektromos flottakezelés nem pusztán autók beszerzéséből és fali töltők felszereléséből áll, hanem egy olyan adatalapú rendszert jelent, amely egyesíti a telephelyi infrastruktúrát, az energiagazdálkodást és a szoftveres vezérlést. Azok a vállalatok, amelyek felismerik, hogy az átállás kulcsa a technológiai infrastruktúra és a felhasználói profilok pontos összehangolása, nemcsak a környezeti céljaikat érhetik el, hanem hosszú távon jelentős versenyelőnyre és kiszámíthatóbb üzemeltetési költségekre is szert tehetnek.
Bízd magad a szakértőkre!
A százszázalékosan magyar tulajdonú Schiller Flotta Kft. több évtizedes tapasztalattal segíti a hazai kkv-k és nagyvállalatok mobilitását: a járműbérlésen túl a teljes vállalati mobilitási stratégia kialakításában is partner. Csapatuk széles körű tapasztalattal rendelkezik a különféle modellek üzemeltetésében, alaposan ismerik a hazai infrastruktúra sajátosságait, illetve a piac meghatározó elektromos modelljeinek jellemző szervizigényeit.
Ha az elektromos átállás stratégiai megtervezésén és a vállalkozásod számára ideális e-járművek kiválasztásán gondolkodsz, a Schiller Flotta szakértői pontosan tudják, mely modellekkel érdemes elindítanod a modernizációt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel





