Mozgásban

Hiánypótló kötet dolgozza fel a hazai mozdonygyártás történetét

mozdonygyártás

Megjelent a Magyar Mozdonygyártás Nagykönyve.

A hazai vasúttörténet színterei, szereplői, ikonikus gyártmányai és eseményei több, mint 350 fotóval és pontos műszaki adatokkal illusztrálva elevenednek meg Villányi György gépészmérnök, a hazai vasút elismert kutatójának új könyvében. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában megjelent “A magyar mozdonygyártás nagykönyve”, melyet május 4-én a MÁV egykori Északi Járműjavítójában, a Múzeum új helyszínén mutattak be a nagyközönségnek.

A Ganz gyár egykori szakembere, Villányi György kötete a 18-19. század fordulójától követi végig az iparág történetét a hazai mozdonygyártás 1870-es évekbeli kezdeteitől, a gyártás fénykorán át a gőzmozdonyok alkonyáig és az egyedi készítésű motormozdonyokig. Beszámol a városi közlekedés, a keskeny nyomtávolságú hálózatok és a különféle ipari és bányavasutak mozdonyairól, e mellett foglalkozik az elmúlt időszak nemzetközi fejlesztési eredményeivel és a magyar ipar ezekben betöltött szerepével. A kötet lapjain olyan ikonikus intézmények és helyszínek elevenednek meg, mint a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a rescai vasgyár, a Ganz-Mávag mozdony-, vagon– és gépgyára vagy az Északi Járműjavító épülete.

„A több mint 175 évvel ezelőtt elindult magyar vasút történetében talán a mozdonyok keltették fel a legtöbbek figyelmét, generációk csodálatát vívta ki a 424-es, legendává vált a 242-es, és az újabb korok is hozták a maguk elnyűhetetlen hazai tervezésű és gyártású mozdonyait. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai mozdonyokról a Múzeum adhatt ki ezt a hiánypótló kötetet. Rövidesen pedig valódi mozdonyokat és igazi járműlegendákat mutatunk be május 28-tól az újranyíló időszaki kiállításunkban is az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán. Három időszaki kiállítást is láthatnak majd a látogatók az ország egykori legnagyobb vasúti járműjavítójában.”

– emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója

.

Az Északi Járműjavító ikonikus épületében rendezték meg “A magyar mozdonygyártás nagykönyve” című kötet bemutatóját május 4-én. Az esemény keretében Villányi György és a kötet szakmai lektorai, Malatinszky Sándor és Süveges László beszélgetését Zsigmond Gábor, a Múzeum főigazgató-helyettese moderálta. A kerekasztal beszélgetést szerzői dedikálás követte, a sajtóeseményen pedig Vitézy Dávid főigazgató beszélt a Múzeum új, a helyszín múltját és jövőjét bemutató időszaki kiállításáról, amelynek nyitórendezvényére 2022. május 28-29-én kerül sor az Északi Járműjavító csarnokában. Az új kiállítás része a „Meg nem épült Budapest” pop-up kiállítás is, amely 13 soha meg nem valósult fővárosi közlekedési beruházást mutat be. A helyszínen egy harmadik időszaki tárlat keretében pedig buszok és autók lesznek láthatóak, a Múzeum gyűjteményfejlesztési projektjének első eredményei.

Mozgásban

Megkezdődött a felkészülés a robotok támadására

robotizáció

Két lousanne-i egyetem létrehozott egy adatbázist, amiből látható, hogy aktuálisan milyen mértékben veszélyeztet a robotizáció egy adott szakmát, és melyek a menekülőutak.

Svájci kutatók létrehoztak egy remek online indexet, amiből megtudhatjuk, hogy egy foglakozást mennyire veszélyeztet a robotizáció, és milyen szakmák felé lehet a legkisebb energiabefektetéssel menekülni.

A közel ezer szakmát tartalmazó adatbázisban sok meglepetés nincs mondjuk egy kb. hét éve kiadott kutatáshoz képest. A legnagyobb valószínűséggel a fizikai munka automatizálható (ipar, karbantartás, építőipar, bányászat stb.), míg a legkevésbé valószínű, hogy a fizikusok munkáját automatizálják.

A Lausanne-i Egyetem (Université de Lausanne – UNIL) és a Lausanne-i Műszaki Egyetem (École Polytechnique Fédérale de Lausanne – EPFL) kutatói az automatizálás lehetséges társadalmi hatásait vizsgálták. Ehhez készült az index, melynek módszertana a tudósok szerint sokféleképpen hasznosítható. Segíthet a munkaerőpiacról kiszorulók lehetséges karrierútjainak feltérképezésében. Segítségével a kormányzat pontosabban tudná mérni a lakosság munkanélküliségi kockázatát, és a változásoknak megfelelően alakíthatná az oktatáspolitikát. De még a robotikai vállalatok számára sem lenne haszontalan, hiszen segíthetné őket a piaci igények jobb megértésében.

Az indexhez egy hivatalos nyilvános szakmalistát használtak, amely közel ezer munkakör leírását tartalmazza a szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Végigmentek a listán, és minden szakmánál megvizsgálták annak valószínűségét, hogy az adott feladat elvégzéséhez szükséges tudáskészlet milyen mértékben automatizálható. Ehhez az Európai Bizottság és a piaci szereplőket tömörítő eu-Robotics közös szervezetének, a SPARC-nak a roadmapjét vették alapul. De azt is figyelembe vették, hogy az EU jelenlegi technológiai szintjén mekkora a valószínűsége, hogy a mesterséges intelligencia vagy egy fizikai robot átvehet egy munkát. Itt lényegében EU-s dokumentumok alapján (PDF) azt vizsgálták, hogy a szükséges technológiák mennyire állnak közel a megvalósításhoz.

Több, mint egyedi para

A kutatók nem azt akarták megmutatni, hogy kik vannak veszélyben. Olyan rendszerben gondolkodtak, amely segít az ellenállóbb karrierutak választásában. Ezért az automatizálási kockázati index (Automation Risk Index – ARI) mellett kidolgoztak egy rugalmassági indexet (Resilience Index – RI) is. Az ARI-ból kiolvasható, hogy kinek a munkáját mekkora valószínűséggel veheti át az MI, utóbbi viszont azt mutatja meg, hogy milyen viszonyban van az automatizációs kockázat és az esetleges átképzés erőforrásigénye.

Ez utóbbi bőven szolgáltathat adatokat kormányzati munkaerőpiaci, oktatáspolitikai és átképzési stratégiához, ugyanis megmutatja, mely foglalkozásokból merre érdemes elmozdulni. Az adatbázisban minden foglalkozáshoz három alternatív karrierút tartozik.

Az ARI értékek 0,43 (alacsony kockázat) és 0,78 (magas kockázat) között mozognak. Egy riporter ARI értéke 0,58, de még mindig alacsonyabb, mint a programozóké (0,59), viszont magasabb, mint a rendszergazdáké (0,57). Magas kockázatúnak minősülnek az iparban, a bányászatban vagy a szolgáltatási ágazatban végzett betanított munkák (0,70 közelében). A legkevésbé az orvosoknak és az egészségügyi szolgáltatásokban dolgozóknak kell félniük (0,50 alatti értékek).

Ilyen mutatókat évek óta készítenek, ám a svájci csapat a rugalmassági index, az RI révén egy fontos új dimenziót ad a problémának. Az RI ugyanis megmutatja azt is, hogy az egyes munkakörökhöz szükséges ismeretek, készségek, képességek birtokában milyen irányba érdemes elmozdulni, hol van a legnagyobb esély új szakmára lelni.

Forrás: Bitport

Tovább

Mozgásban

Nem jött be az önvezetés az Amazonnak

amazon
Kép: The Robot Report

Borúsan alakult Jeff Bezos cégének 2022-es rajtja, sok milliárd dolláros a veszteség.

Szemben a Samsunggal, amelyik egy hektikus piacon is derekas helytállásról tudott beszámolni, az Amazon számára egyáltalán nem alakult jól az idei év első három hónapja. Az e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat termékeladásai 1,8 százalékkal estek, a piacterén jelen levő eladók révén szerzett bevétele pedig 1 százalékkal csökkent.

Vissza a megszokotthoz

Ennek okait elsősorban abban látja, hogy vásárlóik egy szemmel is jól látható része ismét inkább a fizikai valójukban létező boltokat kezdte előnyben részesíteni. Emellett az emelkedő üzemanyagárak nem tesznek jót a házhozszállításnak. Az Amazon termékeinek kiszállításával foglalkozó partnerei 5 százalékos költségnövekedést voltak kénytelenek bevezetni a kutakon tapasztalható áremelkedés miatt.

Szintén negatívan érintették az Amazont a 2019-en bejelentett Rivian-felvásárlás következményei. A Rivian elektromos-önvezető ökoszisztémát fejleszt, amelyre bármely hagyományos autógyártó (például a Ford, amely szintén a startup jelentős befektetője) felépítheti saját elektromos hajtású modelljét akár önvezető technológiával is. Ezt a céget szerezte meg az Amazon pár éve, de eddig nem bizonyult lukratívnak az üzlet. Az egykor 180 dolláros magasságban is járó papírokat most valamivel több mint 30 dolláron adják-veszik.

Számok bűvöletében

Összességében a negatív trendek miatt Jeff Bezos cége 7,6 milliárd dolláros, nem működési költségnek számító kiadásról volt kénytelen beszámolni. A helyzet ráadásul nem is javul a közeljövőben jelentősen, hiszen a vállalat maga hívta fel a figyelmet arra, hogy nem remél gyors kilábalást. Az orosz-ukrán háború és a világgazdaság jelenlegi bizonytalanságai miatt elég nagy szórással jelezte előre a következő negyedéves adatokat. Eszerint az bárhol alakulhat 1 milliárd dolláros veszteség és 3 milliárd dolláros nyereség között. Egy éve egyébként 7,7 milliárd dolláros működési eredményt tudott felmutat az Amazon.

Mindezek hatására a zárást követő órákban a cég értékpapírjainak ára 11 százalékot esett. Részvényenként 7,56 dolláros veszteséget jelentett a vállalat, ami jócskán alulmúlta az elemzők által várt 8,36 dolláros egy részvényre jutó nyereséget. Még nagyobb a lyuk, ha a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítjuk: akkor ugyanis részvényenként majdnem 16 dolláros nyereséget tudott elérni az Amazon.

Történt mindez úgy, hogy a bevétel 7 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A 116,4 milliárd dolláros eredmény százmillió dollárral meghaladta az elemzői várakozásokat. Az üzemi bevétel (ami nem is tartalmazza a Riviannal kapcsolatos befektetések eredményét) 3,7 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbi 8,9 milliárd dollárról.

Túlterjeszkedett az Amazon?

A vállalat pénzügyi igazgatója bejelentette, hogy túlkapacitás alakult ki a raktárak területén. Brian Olsavsky elárulta, hogy a pandémia kitörése óta az Amazon nagy erőfeszítéssel bővítette raktárait, növekvő kereslet kielégítése érdekében. Jelenleg azonban a kínálat már meghaladja ezt, így a vállalat üzemeltetési költsége sokkal nőtt.

Forrás: Bitport

Tovább

Mozgásban

A gyorsabb kiszállítás előnyösebb a webshopoknál

kiszállítás

A vásárlók több mint 60%-a szakította már meg online rendeléseit, ha a webáruház által felkínált házhoz szállítási időt túl hosszúnak találta – ez derül ki az adatvezérelt, mesterséges intelligencián alapuló kiszállításokra specializálódott cseh DoDo felméréséből.

A megkérdezettek több mint négyötöde hajlandó webshopot váltani, ha egy másik online bolt gyorsabban tudja teljesíteni a rendeléseket.

Kulcsfontosságúvá vált az online vásárlói döntések meghozása során a kiszállítások gyorsasága, ami ma már jelentősen befolyásolja az e-kereskedelem terén egyre fokozódó piaci verseny alakulását is. Az elvárt időn belül, gördülékenyen teljesülő rendelésekkel kapcsolatos, pozitív tapasztalatok hozzájárulnak a vásárlói hűség erősítéséhez. Erre utal, hogy a DoDo csehországi kutatása szerint a webshopok felhasználóinak 90%-a szívesen vásárol újra az adott felületen, ha elégedett volt a kiszállítás gyorsaságával.

Nem sokáig tartanak ki ezzel szemben a felhasználók az olyan online áruházak mellett, amelyek nem fordítanak kellő hangsúlyt a kiszállítási megoldásaik fejlesztésére: a felmérés eredményei alapján a válaszadók több mint négyötöde egyetért azzal, hogy hajlandó lenne búcsút venni a megszokott webáruházától abban az esetben, ha egy hasonló árszínvonalú versenytárs kedvezőbb házhoz szállítási feltételeket kínálna számára. A vásárlók számára különösen fontos a rendelés gyors teljesülése az olyan terméktípusok esetén, mint a gyógyszerek, élelmiszerek, sportszerek és az állateledelek.

A kiszállítás sebessége akár a megkezdett vásárlások befejezését is befolyásolhatják: a válaszadók többsége, mintegy 61% hagyta már félbe online rendeléseit kifejezetten amiatt, mert a webshop által megadott várható szállítási idő hosszabb volt az elvártnál. Ennél kevesebben, összesen a megkérdezettek 29%-a szakítja meg vásárlásait a túl drágának tartott árak, 23% pedig a webes felületek áttekinthetetlensége miatt.

A gyors házhoz szállítás mellett a felhasználók 71%-a azt is szeretné tudni, hol tart épp a kézbesítés, merre jár épp a megrendelt áruval a futár. Minden második válaszadó számára fontos a kézbesítő viselkedése a termék átvételekor, s az így szerzett benyomások arra is hatással lehetnek, hogy a következő alkalommal az illető ismét az adott webshopban vásárol-e majd.

A vásárlói igényeket szem előtt tartva az okoslogisztikai megoldásokat kínáló DoDo az elmúlt években saját fejlesztésű, innovatív technológiák használatával gyorsította fel Magyarországon is a rendelések teljesítésének folyamatát. Az adatvezérelt, mesterséges intelligencián alapuló házhoz szállítás során a cseh startup a párhuzamosan teljesítendő futárfeladatok paramétereit, a közúti forgalmat, illetve annak várható alakulását, továbbá a futárok kapacitásait egyaránt figyelembe veszi. Az „utolsó 2 kilométeres” kiszállítási elvnek köszönhetően a társaság képes csökkenteni a futárok által megtett utak hosszát is, így a házhoz szállítások és az e-kereskedelem is fenntarthatóbbá válik.

A vásárlók döntő többségét, mintegy 90%-át befolyásolja a márkák megítélésében a kiszállítás sebessége, ezt minden olyan szereplőnek figyelembe kell venni az e-commerce szektorban, aki meg szeretné őrizni versenyképességét

mondta el a felmérés tanulságait összegezve Sáfár Károly, a DoDo Country Managere.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss