Mozgásban
Vezetés közben mindenre figyelünk, csak a vezetésre nem
Együtt az utakon – a közlekedés közös felelősségére hívja fel a figyelmet a Magyar Suzuki.
Megkérdőjelezzük a közlekedési szabályokat, magunkat az átlagnál jobb sofőrnek tartjuk, másokat és a környezetet okoljuk a balesetek miatt, miközben stresszhelyzetben még a legnyugodtabb vezető is meggondolatlan lesz – derül ki a Magyar Suzuki reprezentatív kutatásából. A közlekedési szakértő szerint ráadásul sok esetben még olyan szabályokat is megszegünk, amelyek létezéséről nem is tudunk. A közlekedéspszichológus hozzátette, nem segít a mindennapi közlekedésben megélt viselkedésünknek az a versengő világ, amely körbevesz bennünket.
A magyar autósok majdnem 60 százaléka (58,9 százalék) naponta lát balesetet a közutakon, a balesetek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják a magyarok – derült ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből.
„A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, ezek a helyzetek pedig hamar vészhelyzetet okozhatnak. Egy sms elolvasása például átlagban 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjárművünk 50 kilométeres sebességgel nagyságrendileg 63 métert tesz meg. Ha 30 kilométeres sebességgel haladunk, ez a távolság 41,5 méter, amely megközelítőleg nyolc autónyi távolság, amit vakon teszünk meg. Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket”
– osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni.
„A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokásból végzett mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz. Mindezt egy vezetéstechnikai tréning elvégzésével szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.”
Csak 75 százalék szegte már meg a KRESZ-t?
A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék), mert olyan közlekedési helyzetek adódnak, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzi őket egyértelműnek, vagy életszerűnek (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságokat szabhassanak ki a közlekedőkre, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be őket.
Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban
„a szabályszegők száma akár 100 százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene. Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük annak szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez”
– veti fel a szakértő.
Szemellenzőn keresztül érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését
Bár magunkat inkább figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék) érzékeljük. 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék).
A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran érzünk félelmet is mások meggondolatlan viselkedéséből adódóan. Ezek hatására pedig szitkozódunk, dudálunk, reflektort használunk vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.
„Vizsgálattal is kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a másoktól való pozitív megkülönböztetés gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet”
– értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
Mi lehet a megoldás?
A biztonságosabb közlekedés elérése érdekében a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata.
„Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú számunkra, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen az utakon. Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben minden évben más közlekedési problémával foglalkozunk fókuszáltan. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint azt magunkról gondoljuk. Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat arra, hogyan változtassuk meg ezeket a berögzült, rossz viselkedési sémákat. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal is”
– árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.
Mozgásban
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
Egy átlagos hétköznapon ma már szinte mindent néhány érintéssel elintézünk. Bankolunk a telefonunkról, online rendelünk, digitálisan írunk alá szerződéseket, és valós időben követjük csomagjaink útját. A technológia megszokottá tette a gyorsaságot, az átláthatóságot és a kényelmet. Éppen ezért különösen frusztráló, amikor egy váratlan autós káresemény után hirtelen egy olyan világban találjuk magunkat, ahol telefonhívások, papírok, egyeztetések, bizonytalanság és hosszas várakozás határozza meg a következő napokat. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehet, hogy miközben a világ digitalizálódik, a kárrendezés sokszor még mindig ennyire nehézkes?
Miért érezzük úgy, hogy megáll az idő egy káresemény után?
Egy közlekedési baleset vagy kisebb káresemény önmagában is kellemetlen helyzet. Az első sokk után azonban gyakran csak ekkor kezdődik az igazán időigényes rész: a biztosítói ügyintézés, a dokumentáció összegyűjtése, a javítás megszervezése, az egyeztetések sora és a mobilitás fenntartásának kérdése. Pedig a mai felhasználói elvárások már egészen másról szólnak. Szerencsére létezik kárügyintézés kényelmesen, kockázat nélkül a NetLízing Relax jóvoltából, ami időt, pénzt és energiát is spórol, akárcsak egy jól működő applikáció.
A probléma ugyanis nem kizárólag maga a sérült jármű. Sokkal inkább az, hogy egy ilyen helyzet könnyedén szétzilálhatja a napi rutint. Magánszemélyként elmaradhatnak a fontos programok, a gyerekek logisztikája bonyolulttá válhat, vagy egyszerűen megszűnik az a szabadság, amit az autó biztosít. Vállalkozásként pedig a helyzet még kritikusabb: egy kieső autó elhalasztott ügyféltalálkozókat, akadozó kiszállításokat, szervezési káoszt és közvetett bevételkiesést jelenthet.
Digitális élményhez szoktunk, kivéve, amikor kárrendezésről van szó
A modern technológia egyik legnagyobb eredménye, hogy csökkentette a súrlódást a hétköznapi folyamatokban. Nem kell sorban állni, nem kell felesleges adminisztrációval időt tölteni, és egyre kevesebb folyamat igényel személyes jelenlétet.
Ehhez képest egy autókár ügyintézése sokszor még mindig úgy működik, mintha egy korábbi évtizedben ragadt volna.
- Telefonok egyik ügyfélszolgálattól a másikig.
- Hiánypótlásra váró dokumentumok.
- Nehezen követhető biztosítói folyamatok.
- Bizonytalanság a javítás költségeit illetően.
- Kérdések arról, hogy meddig marad autó nélkül.
Ez azért különösen furcsa, mert technológiai szempontból ezek a folyamatok ma már szervezhetőek lennének egyszerűbben, átláthatóbban és ügyfélbarátabb módon. A valódi probléma tehát nem technológiai hiányosság, hanem a megszokott ügyintézési modell.
Az autókár nem technikai probléma, hanem időmenedzsment-probléma
Sokan hajlamosak úgy tekinteni egy káreseményre, mint egy javítási kérdésre. Valójában azonban ez sokkal inkább idő- és erőforrás-menedzsment kérdés.
- Mennyi idő megy el telefonálással?
- Ki egyeztet a biztosítóval?
- Ki szervezi a javítást?
- Ki biztosít helyettesítő járművet?
- Mi történik addig, amíg az autó nem használható?
A közvetlen javítási költség csak a történet egyik része. A másik, gyakran láthatatlan oldal az elvesztegetett idő, a kieső mobilitás és az ezzel járó stressz.
Különösen KKV-k esetében ennek komoly ára lehet. Egy vállalkozás számára a mobilitás nem kényelmi kérdés, hanem működési alapfeltétel. Ha egy értékesítő nem jut el ügyfélhez, egy szervizes nem ér ki helyszínre, vagy egy kiszállítás késik, annak nagyon is mérhető üzleti következménye lehet.
Miért válik felértékelődötté a szolgáltatásalapú gondolkodás?
A digitális gazdaság egyik legfontosabb trendje, hogy egyre kevésbé termékeket, és egyre inkább problémamegoldást vásárolunk.
Nem szervert vásárolunk, hanem felhőszolgáltatást. Nem szoftvert telepítünk, hanem előfizetünk egy platformra. Nem feltétlenül tulajdonlunk, hanem hozzáférést veszünk igénybe.
Ez a szemlélet az autós mobilitásban is egyre erősebben jelenik meg.
Ebben a kontextusban egy kárrendezési szolgáltatás értéke nem abban mérhető, hogy ki tölti ki a dokumentumokat, hanem abban, hogy az ügyfélnek mennyi teher marad a vállán. Ez a különbség a hagyományos ügyintézés és a modern szolgáltatási szemlélet között.
Amikor a kényelem valójában üzleti racionalitás
Sokszor hajlamosak vagyunk a kényelmet „extra” szolgáltatásként értelmezni. Pedig a gyors, átlátható és kiszervezett ügyintézés valójában racionalitás.
Ha egy vállalkozó nem adminisztrációval foglalkozik, hanem a saját üzletével, az értékteremtés. Ha egy család nem napokat tölt logisztikai szervezéssel, az életminőség. Ha egy cégautó kiesése mellett is biztosított a mobilitás, az üzletmenet-folytonosság.
Itt válik különösen relevánssá a NetLízing Relax szolgáltatása. A NetLízing olyan megoldást kínál, amely vétlen károsultként leveszi az ügyfél válláról a teljes kárrendezési folyamat terhét: a biztosítói ügyintézéstől kezdve a javítás szervezésén át egészen a csereautó vagy szükség esetén cserefurgon biztosításáig. A szolgáltatás lényege nem pusztán az ügyintézés támogatása, hanem az, hogy az ügyfélnek ne kelljen egy váratlan káreseményt külön projektként kezelnie.
Ez különösen értékes lehet magánszemélyeknek, akik szeretnék minimalizálni a kellemetlenségeket, de ugyanilyen fontos lehet KKV-k számára is, ahol a kieső mobilitás konkrét üzleti veszteséget is jelenthet.
A jövő nem a gyorsabb papírmunka, hanem a kevesebb papírmunka
A valódi fejlődés nem az, ha ugyanazt a bonyolult folyamatot egy kicsit gyorsabban végezzük el, hanem az, ha a felhasználónak egyszerűen kevesebb dolga van vele.
A digitális korszakban ugyanis nem az a kérdés, hogy lehet-e egyszerűbb a kárrendezés.
Hanem inkább az: miért fogadnánk el, hogy ne legyen az?
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Az új Honda Prelude: a határtalan siklás élménye
Az új Honda Prelude e:HEV sportkupé a modern vitorlázórepülők eleganciáját és teljesítményét ötvözi a Honda azon törekvésével, hogy a modern mérnöki megoldások révén valóra váltsa az álmokat. Az innovatív Honda S+ Shift rendszerrel ellátott fejlett hibrid hajtáslánc és a letisztult formatervezés együtt a „határtalan siklás” élményét kínálja mind a vezető, mind az utasok számára.
Ennek az egyedi filozófia kézzelfoghatóvá tételére – és egyben a modell első európai átadásainak megünneplésére – a Honda az új sportkupéval egy valódi vitorlázórepülőgépet vontatott a levegőbe. A fenntartható és hatékony, mégis izgalmas, 184 LE-s e:HEV hajtáslánccal a Prelude könnyedén húzta föl a repülőt: ehhez mindössze egy speciálisan kialakított vonóhorogra volt szükség. Ezt a rendhagyó történetet a Honda új sorozatának első epizódja meséli el, amely a kék szövegre kattintva érhető el: Honda Prelude – vitorlázórepülő.
A „Határtalan siklás” gondolata meghatározó szerepet játszott az új Prelude fejlesztésében, amelyet a projektvezető, Tomoyuki Yamagami személyes élményei inspiráltak. A tervezés korai szakaszában Yamagami-san gyermekkori emlékei adtak lendületet a munkának: nagyapja által épített rádiótávirányítású vitorlázórepülőt reptetett és ez az élmény később egy életre szóló szenvedélyt indított el benne a kecses repülési forma iránt. A vitorlázás könnyedsége így a Prelude formatervezésére és műszaki megoldásaira is komoly hatással volt.
Yamagami-san elköteleződését tovább erősítette, hogy felnőttként lehetősége nyílt gyermekkori álmát valóra váltani és valódi vitorlázórepülőgéppel is repülni. Ez az élmény emelte még magasabb szintre azt a célját, hogy a Prelude és a modern vitorlázórepülők között szoros dinamikai és formai párhuzamok szülessenek.
„Sima és letisztult volt, ugyanakkor érzékenyen reagáló és dinamikus.
– idézi fel Yamagami-san.
Gyerekkorom kék ége és fehér felhői, valamint a hatalmas ég alatt egy modell vitorlázórepülő irányításának izgalma egy pillanat alatt visszatért. Ez a gép az intelligens mobilitás egyik formája, mely képes szinte végtelen ideig repülni, miközben a természet erőire támaszkodik. Ez vezetett a „Határtalan siklás” átfogó koncepciójához, amely tökéletesen illik a Prelude-höz mint egy új sportos autó víziójához.”
A Honda „álmokból mérnöki valóság” hitvallása mentén Yamagami-san elérte célját: olyan sportkupé született, amely – hosszú szárnyú vitorlázórepülőhöz hasonlóan – könnyed, elegáns és természetes élményt nyújt, amelyből az utasok nem szeretnének kiszállni, mert azt kívánják, hogy az utazás minél tovább tartson.
Honda Prelude e:HEV – „Határtalan siklás”
A lenyűgöző kezelhetőség és a magával ragadó dinamika egyedi kombinációjának köszönhetően az új Prelude e:HEV vezetési élménye a műrepülés könnyedségét idézi. Széles és alacsony kiállása, a Civic Type R-ből származó futómű-technológia, az adaptív lengéscsillapítók, valamint a Honda Agilis Vezetést Támogató Rendszerének (AHA) legfrissebb változata együtt biztosítják azt a „vezetés örömét”, amely a Prelude név egyik védjegye.
Az új Prelude emellett a Honda több mint 25 évnyi fejlesztési tapasztalatára épülő, teljes értékű hibrid e:HEV hajtáslánccal is rendelkezik. A 2,0 literes benzinmotor és a márka innovatív, könnyű, két villanymotoros automata erőátviteli rendszere által támogatott, 315 Nm villanymotor-nyomatékú teljesítményrendszer egyszerre kínál kiemelkedő vezetési élményt és azonnali, érzékeny teljesítményleadást, a magas szintű érzékeny működést mellett – felidézve azt a könnyed erőt, amellyel a vitorlázórepülők a termikek és a légáramlatok segítségével hosszú ideig a levegőben maradnak.
A vitorlázórepülés filozófiája a beltérben is visszaköszön: a vezetőközpontú kialakítás, a kiváló kilátás, a minőségi anyagok és a letisztult elrendezés mind azt szolgálják, hogy minden utazás a „Határtalan siklás” szabadságát adja – összhangban a Honda „Az álmaid, mérnöki precizitással megalkotva” szemléletével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Honda Prelude – generációk
A sportos autók mindig is fontos szerepet töltöttek be a Honda történetében, a Prelude azonban különleges helyet foglal el a márka életében: egy olyan modell, amely egyszerre kínál műszaki újdonságokat és izgalmas vezetési élményt. Ahogy a neve is sugallja, megadta az alaphangot a nagy teljesítményű kupék hosszú és sikeres sorozatának, amelyek látványos formavilágot, lenyűgöző vezetési élményt és úttörő technológiákat kínáltak.
Az 1978-as bemutatkozása óta a Prelude a Honda azon törekvésének élvonalában áll, hogy minél több ügyfél számára biztosítsa a „vezetés örömét”, mely megközelítés a cég egyik alappillére. Elsőként itt alkalmazták sorozatgyártású autóknál a négykerék-meghajtást, emellett úttörő szerepet játszott az olyan technológiák bevezetésében is, mint az elektronikusan vezérelt, többpontos üzemanyag-befecskendezés vagy az aktív nyomatékelosztás. A legújabb hatodik generáció ezt az izgalmas hagyományt viszi tovább.
Ugyanilyen fontos, hogy a Honda Prelude mindig a stílust és a vezetési élményt a praktikum és a hatékonyság ötvözésével kínálta. Minden változat négyüléses volt, miközben az olyan megoldások, mint a szegénykeverékes égéstechnológia és a kiváló aerodinamika kiemelkedő teljesítményt és kategóriaelső fogyasztást biztosítottak.
A modern vitorlázórepülőgépek eleganciája ihlette letisztult formatervvel, valamint a korszerű e:HEV teljes értékű hibrid hajtáslánccal az új Prelude a modell védjegyének számító innovációt és élményt egy új generáció számára teszi elérhetővé.
Prelude – első generáció (1978–1983)

Honda Prelude 1st Generation
- Európai bemutató: 1979, Amszterdam Nemzetközi Autószalon
- 1,6 literes, négyhengeres benzinmotor szegénykeverékes technológiával
- Négykerék-független felfüggesztés a kiváló menetkomfortért és kezelhetőségért
Az 1978-ban Japánban bemutatott Prelude első generációja 1979-ben, az amszterdami autószalonon debütált Európában. Az alacsony építésű, kétajtós kupé karosszériát tágas, négy személyes utastérrel ötvözve élvezetes teljesítményt és agilis vezethetőséget biztosított.
A modellt egy fejlett, 80 LE-s, 1,6 literes négyhengeres benzinmotor hajtotta, felülfekvő vezérműtengellyel és hengerenként két szeleppel. Japánban a Honda CCVC (Compound Controlled Vortex Combustion, azaz összetett, szabályozott örvényáramlású égés) technológiáját is alkalmazta, amely szegénykeverékes égést és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tett lehetővé.
A fejlett, négykerék-független felfüggesztés mellett a Prelude kategóriájában az elsők között kínált opcionálisan szervokormányt is, valamint Hondamatic sebességváltót, amely az automata váltó kényelmét kézi váltós hatékonysággal ötvözte.
Prelude – második generáció (1983–1987)

Honda Prelude 2nd Generation
- Jellegzetes bukólámpás megjelenés
- Formula 1 ihlette befecskendezési rendszer
- Opcionális blokkolásgátló fékrendszer
A sikeres első generáció után a Honda 1983-ban egy jól bevált receptet fejlesztett tovább. A letisztult külső és a praktikus, négyüléses belső tér megmaradt, miközben tovább erősödött a stílus, a kifinomultság és a vezetési élmény kombinációja.
Az aerodinamikára helyezett hangsúly hozta el a bukólámpák megjelenését, amelyek zárt állapotban síkban simulnak a motorháztetőbe. A hosszabb tengelytáv révén tágasabb lett az utastér, az állítható kormányoszlop pedig növelte a kényelmet.
1985-től megjelent a Formula 1-ből származó PGM-FI többpontos befecskendezés, valamint a motorsport ihlette kettős keresztlengőkaros első futómű és a Honda első elektronikus blokkolásgátló rendszere (Anti-Lock Brakes, ALB).
Prelude – harmadik generáció (1987–1991)

Honda Prelude 3rd Generation
- Az első sorozatgyártású autó négykerék-kormányzással
- Nagyszilárdságú acél a fokozott biztonságért
- Motorsport-fejlesztésű felfüggesztés
A harmadik generáció formája evolúciós jellegű volt, de műszaki tartalmát tekintve az egyik legfejlettebb kupévá vált. Nagyobb, kifinomultabb és élvezetesebb lett vezetni, új mércét állítva a szegmensben.
Legnagyobb újítása a 4WS (négykerék-kormányzás) volt, amellyel a világ első sorozatgyártású autójaként rendelkezett. A rendszer az első és hátsó kerekek összehangolt kormányzásával jelentősen javította az agilitást és a stabilitást.
Az utastér tágasabb lett, alapfelszereltség része lett az elektromos mozgatású ablakok és a tempomat. A karosszéria szerkezetében alkalmazott nagyszilárdságú acél növelte az utasvédelem szintjét.
Prelude – negyedik generáció (1991–1996)

Honda Prelude 4th Generation
- Elektronikusan vezérelt 4WS rendszer
- Merész formaterv és elektrolumineszcens műszerek
- VTEC szelepvezérlés bevezetése
A radikálisan megújult negyedik generáció célja az európai prémium kupék kihívása volt. A bukólámpákat keskeny halogén fényszórók váltották, az utastér pedig futurisztikus műszerekkel és prémium anyagokkal gazdagodott.
Az elektronikus vezérlésű „Hyper 4WS” rendszer még jobb kezelhetőséget biztosított. Az új motorpaletta csúcsa a 2,2 literes, VTEC technológiával ellátott négyhengeres egység volt.
A kettős keresztlengőkaros felfüggesztés továbbra is kulcsszerepet játszott a kiemelkedő menetkomfortban és vezethetőségben.
Prelude – ötödik generáció (1996–2001)

Honda Prelude 5th Generation
- Visszatérés az eredeti dizájnhoz
- ATTS – aktív nyomatékelosztás
- Ötfokozatú automata, szekvenciális kapcsolással
Az ötödik generáció az eredeti, letisztult formákat hozta vissza modern technológiával ötvözve. 1996-ban egy rendkívül kompetitív piacon jelent meg, ahol szinte minden gyártó kínált kupét.
A 2,2 literes VTEC motor akár 200 LE-s teljesítményt is tudott nyújtani. A nagyobb teljesítményt az Active Torque Transfer System (ATTS) azaz az aktív nyomatékelosztó rendszer támogatta, amely kanyarban a külső kerékre juttatott több nyomatékot a jobb tapadás érdekében.
Prelude – hatodik generáció (2026–)

Honda Prelude 6th Generation
- Modern vitorlázógépek ihlette formaterv
- Honda S+ Shift technológia
- e:HEV: teljes értékű hibrid hajtásrendszer
Negyedszázad után visszatérve az új Prelude megőrzi elődei úttörő szellemiségét. Az e:HEV legújabb generációjában a 2,0 literes benzinmotor tökéletes összhangban működik a vállalat által fejlesztett, könnyű villanymotorokkal. Mivel a belső égésű motor és a generátor közös tengelyen osztozik, rendkívül kompakt, ámde erős a szerkezet, forgatónyomatéka eléri a 315 Nm-t.
A Honda S+ Shift technológia egy új vezérlési rendszer, amely nyolcfokozatú váltást szimulál, miközben precízen szabályozza gyorsításkor és lassításkor a fordulatszámot. Az Aktív Hangszabályozás (ASC, Active Sound Control) a hangélményt is fokozza, még erősebb kapcsolatot teremtve az autó és a vezető között.
Az utastér kifinomult kialakítású, négy személy számára kínál helyet, és praktikus, nagy csomagtérrel rendelkezik. A Honda SENSING vezetéstámogató rendszereknek köszönhetően ez a valaha készült legbiztonságosabb Prelude.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Minden harmadik budapesti egyedül érzi magát mások társaságában is
-
Ipar2 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Okoseszközök2 hét ago
A sportszurkolóknak készült Sports Playbook valós idejű sportstatisztikákat és elemzéseket jelenít meg közvetlenül a képernyőn
-
Egészség2 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében
-
Szórakozás2 hét ago
Padlógázzal indul a nyár: gaming és autós élmények költöznek a Pólusba
-
Zöld2 hét ago
Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is
-
Zöld2 hét ago
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
-
Gazdaság2 hét ago
Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac





