A korábbi rendszerekkel immár képtelenek követni a cégek a változásokat.

Orbán Viktor ötödik kormánya 2022. május 24.-én alakult meg, így az évforduló kapcsán érdemes és érdekes elemezni, hogy mit jelentett ez a jogszabályok világában. Az elmúlt 12 hónapban 214 közlöny közel 12 ezer oldalán (11773) csaknem ötezer jogszabály jelent meg. Ezek nagy része módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Könnyen belátható, hogy ezt emberi erővel követni nagyjából lehetetlen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt végigolvasson, emberfeletti küldetésnek tűnik. Különösen érdekes, hogy a változásoknak csak mintegy tíz százaléka érinti jelentősebben a cégek működését, vagyis ez a jogszabály-bogarászós munka kilencven százalékban csak formalitás. A minisztériumok átnevezése összességében sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve nem jelentett jelentős változást.

Túl gyorsan lépnek életbe

A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

A megyék átnevezése vármegyékké például több száz jogszabály módosítását igényelte, ráadásul a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak erre. Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb nagyobb apróságok is.

Az év végi hajrában módosul a legtöbb jogszabály

A jogalkotási rendszernek évek óta sajátossága, hogy az év vége előtt beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát.

Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Az általános jogszabályfigyelők sem győzik ezt, ezért tartják szükségesnek, hogy a JOXA.hu-t úgy alakítsák és tanítsák, hogy a legprecízebben kövesse a cégek saját igényeit.

Segíthet a mesterséges intelligencia

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak ilyen jellegű jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat”

– mondta el a cég ügyvezetője.

Mint Ferencz Mónika megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak a Blumenthal Consulting általános tanácsadói tevékenysége kapcsán, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

Bár az elmúlt évet több nagyívű jogszabályváltozás jellemezte, amelyek tömeges érintettsége miatt nagy sajtóvisszhangot kaptak, például a KATA törvény vagy az egészségügy átszervezése kapcsán számos szakmai, például környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkabiztonsági jogszabály alapvető változása elsikkad, vagy fel sem kelti a média figyelmét. Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Az elmúlt egy évben összesen 47 új törvény és csaknem tízszer ennyi, vagyis 458 rendelet született, ugyanakkor a módosító jogszabályokban összesen 3850 változást hirdettek ki az 5. Orbán kormány első éve alatt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egy éve még a magyar e-kereskedők harmada indokolta a munkatársak nyelvtudásának hiányával, miért nem terjeszkedik külföldre.

Mára azonban ez a probléma szinte megszűnt létezni. A mesterséges intelligenciával percek alatt lefordíthatók teljes weboldalak, termékleírások, hirdetések, akár több nyelvre is. A szakértők szerint ezzel az utolsó nagy akadály is elhárult az e-kereskedők exportja elől.

Mindez azért is jó hír, mert a magyar e-kereskedők exporthajlandósága jócskán elmarad a környező országokétól. Mindössze 4,7 százalék a csomagküldő online kiskereskedelem export értékesítésének súlya, a kiskereskedelem alágazaton belül*.

Ennél is szemléletesebben mutatja a hazai e-kereskedők hátrányát, hogy a 15 legnagyobb forgalmú online kereskedő közül, mindössze hét magyar tulajdonú és csupán kettő értékesít külföldi piacokon!

„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő, fogalmazott bölcsen Szent István Király. Intelme máig érvényes: az egynyelvű és egyországú webshop gyenge és esendő. Ha nem szeretnénk elveszíteni a piacainkat, minél előbb el kell kezdeni a külföldi terjeszkedést a hazai webshopoknak”

– figyelmeztet Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Alacsony exportküszöb

Ma sokkal alacsonyabb a külföldi piacra lépés küszöbe, mint bármikor. A jogi nehézségek már korábban elhárultak az uniós e-kereskedelmi és adatvédelmi szabályozásnak köszönhetően. A logisztikai problémák könnyedén megoldhatók, mintegy féltucat szolgáltató van az országban, akik elviszik a termékeket Európában bárhová. A hirdetési rendszerekben is alacsonyabb lett a küszöb, több országra kiterjedő hirdetéseket lehet indítani egységes rendszerben az egyes ökoszisztémákon belül. Az utolsó nagy akadály a nyelvi probléma volt, ami most elhárult a webshopok előtt.

A mesterséges intelligencia alapú technológiák, vagy más néven nyelvi modellek, lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy különböző nyelvekre lefordítsák a weboldalukat, reklámjaikat elfogadható minőségben. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazások révén lehetővé válik például az ügyfélszolgálat különböző nyelveken történő hatékony ellátása, ügyfélszolgálati chatbotok és az automatizált üzenetek alkalmazásával.

„Tulajdonképpen minden nagyobb akadály elhárult a magyar e-kereskedők külföldi piacra lépése elől. Korábban 100 milliós forint forgalomnál húzódott az a határ, ahol már megérte egy e-kereskedőnek a külföldi piacra lépés, ez is lejjebb húzódott, alacsonyabb a belépési küszöb, mint valaha. Több ezer hazai e-kereskedő előtt nyílt meg az export lehetősége”

– véli Szabó László.

Miben győz az ember, az AI felett az e-kereskedelemben?

A nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciák már képesek egy átlagosan jó eredmény elérésére, ami elég a piacra lépéshez. Azonban az átlag feletti eredmények eléréséhez szükség van az emberi szakértelemre.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem gépek, hanem emberek a vásárlóink! Az ember jobban érti az embert. Az ember érez. A stratégiához, a piaci igények, lehetőségek felmérésében és a megfelelő válaszok megtalálásában az ember jobb”

– jelenti ki Szabó László.

A mesterséges intelligenciával minden felhasználó képes lesz egyformán jó szövegek, hirdetések, SEO tartalmak készítésére, akár több nyelven. Az AI-t alkalmazó cégekhez képest versenyelőnyre szert tenni azonban az átlagnál jobb tartalmakkal lehet, ami magas szintű tudással rendelkező natív szakértők segítségével valósítható meg.

Még valami hiányzik az AI-ból, az ambíció. A hazánkban is piacvezető lengyel és cseh webáruházak azért piacvezetők, mert törekednek erre, piacszerző stratégiát folytatnak. Ezzel szemben a nem exportáló kereskedők többsége profitorientált stratégiát folytat. Ezen az AI sem segít.

Ami a magyaroknak lehetőség, lehetőség az egész világnak

Márpedig hiba lenne elfelejteni, hogy az, hogy megszűnt az európai piacokra lépést nehezítő nyelvi akadály, az azt is jelenti, hogy megszűntek a magyar piacra lépést nehezítő akadályok is, a külföldi webshopok előtt.

A Growww Digital szakértője szerint paradigmaváltásra van szükség: fel kell ismerni, hogy az európai e-kereskedelem egy egységes piac, amin minden e-kereskedőnek alapvetően nemzetközi terjeszkedésben kell gondolkodni. Ez a nemzetközi szemlélet a fiatalabb generációban már természetes. Inspiráló példa erre a BioTechUSA sikertörténete, ami a generációváltás után intenzív nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, és mára Európa egyik meghatározó szereplőjévé vált.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ugyan évről évre egyre többen vágnak bele a klímavásárlásba, még mindig sok tévhit kering a légkondikról – sokan nem tudják, hova érdemes elhelyezni, vannak, akik egészségügyi kockázatot látnak benne, de a tisztítással és a karbantartással kapcsolatban is rengeteg a kérdőjel.

A Hisense szakértői ezért összegyűjtötték a 4+1 leggyakoribb tévhitet, amelyet nemcsak megcáfolnak, de jótanácsokkal is kiegészítenek. Ha ezeket betartjuk, biztosan nem lövünk mellé, akár új készüléket veszünk, akár a meglévőt szeretnénk még sokáig életben tartani.

1. Káros az egészségre

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a klíma káros az emberi szervezetre. Cseh József, a Hisense szakértője szerint ez így nem állja meg a helyét, viszont nagyon fontos, hogy rendszeresen és alaposan tisztítsuk a készülékeket. A klímák ugyanis használat során megszűrik a levegőt, amelyből kinyerik a baktériumokat és a szennyeződéseket. Ezért kizárólag egy nem megfelelően tisztított készülék lehet káros az egészségre. Cseh József felhívja a figyelmet arra, hogy egyes modellek ma már képesek folyamatosan monitorozni az otthoni levegő minőségét, továbbá figyelik a szénmonoxidszintet és mindössze 3 perc elegendő számukra, hogy szükség esetén a szabadból származó, szűrt levegőt fújjanak be, felfrissítve ezzel a lakást.

2. Az olcsóbb jobb

Az inflációt mindannyian érezzük a pénztárcánkon, mégsem érdemes spórolni a klímán. A szakértő szerint vásárlás előtt mindenképp kérjük ki egy szakember véleményét, akik az igényeinkhez legmegfelelőbb készüléket tudják ajánlani. A klímavásárlás hosszútávú befektetés, ugyanis a megfelelő karbantartás mellett akár 15-20 évig is kitűnően szolgálhatja kényelmünket, így az ára többszörösen megtérül. Fontos továbbá, hogy amennyiben télen és nyáron is szeretnénk használni a készüléket, évente legalább kétszer nézessük át hozzáértő szakemberrel.

3. A gatyánk is rámegy, ha fűtűnk vele

A legtöbbünknek automatikusan a hűtési funkció ugrik be, ha klímára gondolunk, pedig az újabb készülékek már fűtésre is alkalmasak. Cseh József szerint elterjedt tévhit, hogy a klímával fűtés rendívül magas számlákat hoz, de az igazság az, hogy a klímaberendezések jóval hatékonyabbak is lehetnek, mint a hagyományos fűtőberendezések. A Hisense legújabb modellje például tökéletes választás, ha szezontól függetlenül is szeretnénk használni, ugyanis beépített tálcafűtése üzembiztos működést garantál, legyen bármilyen szélsőséges is az időjárás. Energiahatékony és csendes működése mellett pedig okosfunkciói teszik még kényelmesebbé a használatát: a HiSmart-Life mobilalkalmazáson keresztül bárhonnan vezérelhető és felügyelhető, ráadásul hangvezérléssel egyszerűen be- és kikapcsolhatjuk.

4. „Nem számít, hogy hova helyezzük el!”

Nagyon is számít! A szakértő felhívja a figyelmet, hogy döntő fontosságú egy új légkondi vásárlásakor a helyiség mérete, de ezen kívül a hőszigetelést, a nyílászárók minőségét, a tájolást, a lakásban élő személyek számát, illetve az egyéb hőforrásokat is figyelembe kell venni. Ezekhez célszerű tapasztalt, hivatalos klímás szakember segítségét kérni, aki helyszíni felmérés után, pontos hőterhelés számítást készít és annak megfelelően javasol készülék típusokat.

+1 „De hát olyan zajos…”

A klímaberendezések legelső verziói valóban nagyobb zajt okoztak, azonban a gyártók hamar felismerték ezt a problémát. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a ma gyártott modellek szinte alig hallhatóak és tökéletesen beleolvadnak a lakás természetes akusztikájába. Egy modern klíma zajszintje akár 20 decibel alá is csökkenhet, ami nagyjából az emberi suttogás értékének felel meg, így nem kell attól tartanunk, hogy a készülék megzavarja pihenésünket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!