Okoseszközök

A generatív mesterséges intelligencia használata

Kína világelső a generatív mesterséges intelligencia (generatív MI) alkalmazásában a Coleman Parkes Research Ltd. globális felmérése alapján.

A SAS vállalat megbízásából készített kutatás megállapítja, hogy a kínai üzleti döntéshozók szerint vállalataik 83%-a használja a technológiát. Ez az arány az Egyesült Királyságban 70%, az Egyesült Államokban 65%, Ausztráliában 63%. Az USA vállalatok ugyanakkor 24%-kal vezetnek a kiforrottság és a generatív MI alapú technológiák teljes körű bevezetése tekintetében, szemben a kínai 19%-kal és az egyesült királyságbeli 11%-kal.

Az MI és a generatív MI globális gazdasági hatása becslések szerint évente 2,6–4,4 billió dollár többletbevételt hozhat a felhasználási esetek teljes skáláján.

A gazdasági következményeket figyelembe véve a SAS és a kutatást végző vállalat 1600 döntéshozót kérdezett meg a legfontosabb globális piacokon. A válaszadók számos iparágban dolgoznak, beleértve a bankszektort, a biztosítást, az állami szektort, az élettudományokat, az egészségügyet, a távközlést, a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet, az energia- és közműszolgáltatást, valamint a szakmai szolgáltatásokat. A felmérésben szereplő legkisebb vállalatok 500–999 főt, a legnagyobbak 10 000+ főt foglalkoztatnak.

„Bármely új technológiával kapcsolatban érvényes, hogy a vállalatoknak át kell lépniük egy felfedezési fázison, amely elválasztja a felfokozott elvárásokat a valóságtól, hogy megértsék a valós vállalati megvalósítások összetettségét. A generatív MI-vel elértük ezt a pillanatot”

– állapította meg Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.

„A felfokozott elvárások csúcspontján túl mostantól a generatív MI célirányos alkalmazása és a megismételhető, megbízható üzleti eredmények elérése a tét.”

A generatív MI teljes körű használata és a vállalati folyamatokba való beépítése tekintetében Észak-Amerika részesedése 20%, az Ázsia-csendes -óceáni térségé 10%, Latin-Amerikáé 8%, Európáé 7%.

A következő régiók vezettek be a generatív MI használatára vonatkozó szabályozást: Ázsia–csendes-óceáni térség: 71%, Észak-Amerika: 63%, Európa: 59%, Latin-Amerika: 52%.

Az Ázsia–csendes-óceáni térség vállalatainak 94%-a rendelkezik dedikált költségvetéssel a jövő évi generatív MI fejlesztések finanszírozására. Európában ez az arány 91%, Észak-Amerikában 89% és Latin-Amerikában 84%.

Az adatok iparági szegmensekre bontva azt mutatják, hogy a banki és a biztosítási szektor számos mutató tekintetében vezet a mesterséges intelligencia napi üzleti műveletekbe történő beépítése terén. A bankszektorban ennek aránya 17%, a távközlésben 15%, a biztosítások területén 11%, az élettudományokban, a szakmai szolgáltatások területén egyaránt 11%, a kiskereskedelemben 10%, az állami szektorban és az egészségügyben csak 9%, míg a feldolgozóiparban 7% valamint az energia és közműszolgáltatásokban 6%.

A következő iparágak jelezték, hogy máris napi szinten és milyen mértékben használják a generatív MI-t:

a távközlésben 29%, a kiskereskedelemben 27%, a bankszektorban 23%, a szakmai szolgáltatások területén 23%, a biztosítások szektorában 22%, az élettudományok területén 19%, az egészségügyben 17%, az energia és a közműszolgáltatásokban 17%, a feldolgozóiparban 16%, az állami szektorban pedig 13%.

Arra kérdésre, hogy mely szervezeti egységek használják, vagy tervezik használni a generatív MI-t, a válaszok megoszlása a következő volt: értékesítés 86%, marketing 85%, információtechnológia 81%, pénzügy 75%, termelés 75%.

A globális felmérés adatai szerint a generatív MI rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban a vállalatok előtt álló kihívások listáján az első helyen a világos stratégia hiánya áll.

A felmérésre válaszoló vezetők mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy rendkívül tájékozott a generatív mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével kapcsolatban. Azon válaszadók közül, akiknek a vállalata már teljes mértékben bevezette a generatív MI-t, csak 25% nyilatkozott úgy, hogy rendkívül jól ismeri a vállalata stratégiáját a generatív MI bevezetésére vonatkozóan. Még a technológiai beruházási döntésekért felelős vezetők sem ismerik kellőképpen az MI-t – azoknál a szervezeteknél sem, amelyek az elfogadási görbe előtt járnak.

Tízből kilenc vezető technológiai döntéshozó összességében elismeri, hogy nem érti teljesen a generatív MI-t és annak az üzleti folyamatokra gyakorolt potenciális hatását. A technológiai vezetők mindössze 36%-a állítja, hogy teljesen képben van.

Ennek ellenére a legtöbb szervezet (75%) azt állítja, hogy a következő pénzügyi évben az MI-be való befektetésre elkülönített költségvetést tervez készíteni.

A SAS legfrissebb híreit kövesse a @SASsoftwareNews oldalát az X-en/Twitteren!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitalizáció fejlődés generatív használat intelligencia mesterséges

Up Next

Megduplázódott a hívás- és SMS-forgalom a Balaton-átúszáskor

Don't Miss

Két új számítógépházzal bővül a Thermaltake The Tower sorozata

Okoseszközök

Számos innovációs díjjal ismerték el az LG-t a CES 2025 bírái

A legjobb innovációknak járó díjakból hármat is kiérdemeltek a vállalat új termékei

Számos elismerést érdemelt ki az LG Electronics (LG) a CES^® 2025 innovációs díjátadón technológiai és dizájnmegoldásaiért. A vállalat csúcskatagóriás életmód-megoldásai több mint 20 elismerést, köztük három rangos, a kiállítás legjobb innovációinak járó Best of Innovation díjat kaptak.

A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai szakkiállítása, a CES mögött álló amerikai Szórakoztatóelektronikai Szövetség (Consumer Technology Association, CTA) minden évben egy innovációs díjprogram (CES Innovation Award program) keretében, számos eszköz- és technológiai kategóriában ismeri el az év legújítóbb fogyasztói termékeit és szolgáltatásait.

Az LG díjainak hosszú listája – köztük három Best of Innovation díjjal – jól szemlélteti a vállalat elkötelezettségét a formatervezés és a technológiai innovációk iránt. Az LG megoldásait több kategóriában is díjazták, többek között a Mesterséges intelligencia (AI), a Háztartási gépek, a Gaming és eSport, a Képalkotás, a Videokijelzők, a Számítógépes hardverek és alkatrészek, az Okosvárosok és a Kiberbiztonság kategóriákban.

A 2025. januári CES kiállítás díjazott LG eszközei közül a vállalat OLED TV termékkategóriája érdemelte ki a legtöbb elismerést összesen hat innovációs díjjal, köztük egy Best of Innovation elismeréssel a Videokijelzők kategóriájában. Ezzel 2025 immár a harmadik év, hogy az LG OLED televíziói a Best of Innovation címmel büszkélkedhetnek. Az LG OLED TV-k 2013-as debütálásuk óta minden évben legalább egy CES Innovációs Díjat nyertek, ez pedig tovább erősíti a termékek prémium tévépiacon betöltött domináns szerepét.

Az LG webOS okostévé-platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási üzletágának egyik sarokköve –, a Kiberbiztonság kategóriában kapott innovációs díjat. Az LG „Affectionate Intelligence” mesterségesintelligencia-alapú okosotthon-hubjai szintén elismerésben részesültek a díjátadón. Ezek a fejlett eszközök a vállalat „AI Home” koncepciójának példái: új felhasználói értéket nyújtanak a vásárlóknak, és jelentős előrelépést jelentenek az intelligens otthonok kialakításában.

Az önállóan közlekedő AI Home Hub, amely mind a Mesterséges intelligencia, mind az Okosotthon kategóriában innovációs díjat nyert, multimodális érzékelési képességekkel rendelkezik, amelyek integrálják a hang- és képfelismerést. Az LG ThinQ ON, a generatív AI-jal működtetett AI okosotthon-hub szintén kiérdemelte a CES innovációs díját. Az AI Home „agyaként” működő LG ThinQ ON éjjel-nappal zökkenőmentes kapcsolatot tart fenn az otthoni készülékek és IoT-eszközök között.

Az LG UltraGear™ OLED Gaming Monitor három díjat is elnyert, köztük a Gaming & eSport kategória legjobb innovációja díját, valamint a Képalkotás kategória innovációs elismerését. Ez a fejlett monitor egyesíti az OLED technológia nyújtotta kivételes képminőséget a játékosokra szabott, optimalizált képmegjelenítési funkciókat.

Az UltraGear™ OLED Gaming Monitor mellett más innovatív LG termékek is díjat kaptak, köztük az LG gram Pro 2-in-1, az LG MyView Smart Monitor, az LG UltraFine monitor és az LG CineBeam projektor is, ami jól szemlélteti a vállalat kiemelkedő szerepét a különféle termékkategóriákban.

A 2025-ös CES kiállítás díjazott LG termékeinek teljes listáját január 5-én, az esemény alatt jelenti be a vállalat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Melody of Europe: Szimfónia született Európa mobilhálózati adataiból

A Deutsche Telekom szakértői Európa tíz országának aggregált, anonimizált mobilhálózati adataiból komponáltak zenét a mesterséges intelligencia bevonásával. Az úttörő megoldás nyomán – amelynek előképét tavaly Budapesten alkották meg – Európa fővárosainak sokszínű, mégis összecsengő lüktetése kapott zenei formát, újszerű módon megjelenítve és hallhatóvá téve azt a szerves kapcsolatot, amely a Telekom hálózatain keresztül az embereket szerte Európában összeköti. A Melody of Europe premierjére november 27-én került sor Berlinben.

A Melody of Europe a Deutsche Telekom egyik leginnovatívabb projektje: egyedi és kreatív módon teszi hallhatóvá az európai emberek életritmusát és a köztük lévő kapcsolatot a digitalizáció és a művészet eszközeivel. A kezdeményezés egyszerre demonstrálja a digitális szolgáltató technológiai vezető szerepét, a zene közösségteremtő erejét, és azt az új korszakot, amelyben az adat, mint az egyik legfontosabb gazdasági-társadalmi erőforrás jelenik meg.

„Mindig izgalmas, amikor ember és gép közös alkotásából formabontó, mégis élvezetes eredmény születik. A Melody of Europe egyrészt a kreativitás, a művészet és a technológia összekapcsolódását testesíti meg, ugyanakkor elkötelezettségünket is tükrözi emberek, közösségek összekapcsolása iránt a kontinens minden szegletében.” – hangsúlyozta Dominique Leroy a Deutsche Telekom igazgatósági tagja.

A projektben használt aggregált és anonim forgalmi adatok mögött a Deutsche Telekom kiterjedt, országokon átívelő telekommunikációs hálózata áll. A vállalatcsoport folyamatosan fejleszti hálózati infrastruktúráját annak érdekében, hogy stabil és gyors felhasználói élményt biztosítson ügyfelei számára. A Magyar Telekom gigabit-képes optikai hálózatához több mint 1 millió ügyfél kapcsolódik, az 5G kültéri lefedettség országosan elérte a 71,8%-ot. A határokon túlra kitekintve, a tíz Németországon kívüli európai leányvállalat szolgáltatási területén jelenleg a lakosság 72%-a fér hozzá az 5G-hez, és ez a szám a következő három évben várhatóan 95%-ra fog emelkedni. Németországban pedig ma már a lakosság 98%-a rendelkezik 5G-hozzáféréssel.

Ezek a hálózati kompetenciák tették lehetővé a Melody of Europe projekt megvalósítását is: a Deutsche Telekom Csoport adatokkal foglalkozó szakértői Balázs András Data Tribe Lead vezetésével, valamint Janosov Milánnal, nemzetközileg elismert adattudóssal együttműködve 109 milliárd mobil távközlési aktivitást (hívás, SMS, cellaváltás, mobil-adat használat) alakítottak anonim adatsorrá, majd zenei kompozícióvá a mesterséges intelligencia közreműködésével. A munka során a forgalom intenzitásának időbeli alakulását hangjegyekké transzformálták, egy egyszerű szabályt követve: a magasabb intenzitás magasabb hangot jelent. Az így kapott hanganyagot egy, kiterjedt klasszikus zenei ismeretanyaggal rendelkező AI alapú szoftver dolgozta fel. Az eredmény egy olyan zenemű lett, amely tükrözi Európa ritmusát, ezért kapta a Melody of Europe címet. „Az adat a szenvedélyem, és éppen ezért izgalmas volt részese lenni annak a folyamatnak, amely az absztrakt információkat kézzelfogható, érzelmileg rezonáló élménnyé alakította. A Melody of Europe egyedülálló példája annak, hogyan állhat szinergiában az emberi szakértelem és az AI képessége egy egyedi és jelentőségteljes projekt létrehozásában” – mondta Janosov Milan.

„Berlin egyik külső kerületében üzemelő mobil cella generálta adathalmaz és egy kottán elhelyezett hangjegy viszonya? Talán elsőre nincs összefüggés. Éppen ezért izgalmas számomra, hogy az AI segítségével, új szemlélettel megmutassuk az adatokban rejlő határtalan lehetőségeket, különösen akkor, ha komplex, több területet lefedő óriási adatmennyiségről van szó.” – egészítette ki Balázs András.

A dallam illusztrációjaként elkészült egy generatív művészeti alkotás is, amely a fővárosok nevezetességeinek 3D-s modelljeit dolgozta fel a zene képi aláfestéseként Hayk Zakoyan médiaművész munkája nyomán. A digitális videó azt az érzetet kelti, mintha a néző az Európa-térképen áramló adatok folyamán utazná körbe Európa nevezetességeit.

Érdekesség, hogy a rendhagyó zenei kísérlet magyar gyökerekkel rendelkezik. Az előképe tavaly született meg Budapesten, a Magyar Telekom szakértői és Janosov Milán együttműködése nyomán, akik három és fél millió SIM kártya anonim és aggregált adatait hanggá komponálva alkották meg a főváros dallamát Budapest 150. születésnapja előtt tisztelegve.

A Melody of Europe premierjére november 27-én került sor Berlinben MISS vio-LINE és DJ Carter közreműködésével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Robotokkal segíti a hatékonyabb oktatást a Yettel

Kiterjeszti robotika-oktatás kezdeményezését a mobiltársaság, ingyenes robotkészletekre pályázhatnak az iskolák

Megkezdődött a felkészülési és jelentkezési időszak a 2024/2025-ös ProSuli robotikaversenyre. A mára országos jelentőségű, nemzetközi versenyrészvételt is kínáló eseménysorozatra új iskolák és robotikacsapatok jelentkezését is várják. Az újoncokat és kezdő csapatokat online oktatóanyaggal és konzultációs lehetőséggel segítik a szervezők, illetve nyílt pályázatot indítanak az iskoláknak ingyenesen megszerezhető LEGO robotkészletekre.

A robotika játékos formája és könnyű elsajátíthatósága révén szinte azonnali sikerélményt nyújt mind a diákok, mind a tanárok számára. Számos olyan készséget és képességet fejleszt a diákokban, amit a tanulók hasznosítani tudnak a klasszikus oktatási rend során más tantárgyaknál is, a résztvevő pedagógusoknak pedig motiváló, hogy új, izgalmas eszközökkel képesek lekötni a gyerekek figyelmét. Bár a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli a korábbi években csupán kiegészítő tevékenységként kínálta az iskoláknak a robotikaoktatást, ennek ellenére a ProSuli robotika az elmúlt három évben az egyik legnagyobb szereplőjévé vált a hazai robotikaversenyeknek: a 2024 tavaszán rendezett versenytalálkozón már az ország minden tájáról érkezve 46 csapat (92 diák és 40 kísérőtanár) mérte össze tudását.

ProSuli robotika 2.0, magasabb szintre emelve

A mostani, 2024/2025-ös tanévben a ProSuli tanárképzési és biztonságos internet oktatási tevékenysége mellett kiemelt szerepet kap a robotikaoktatás is: az eddigi egyszeri éves versenykoncepciót egy komplett, egész tanévet átívelő, koordinált felkészülés és egy regionális, majd országos versenysorozat váltja fel.

A versenysorozat egy őszi-téli jelentkezési és felzárkózási időszakkal kezdődik, ahol a ProSuli robotikában jártas iskolák mellett új intézmények, csapatok jelentkezését is várják, illetve ebben az időszakban pályázhatnak az intézmények ingyenes robotkészletre is. A felkészülést ingyenesen elérhető oktató videósorozattal és konzultációs lehetőséggel támogatják a szervezők. Ezt követően egy tavaszi regionális selejtező és elődöntő sorozat veszi kezdetét. Az itt sikeresen szereplő csapatok vehetnek részt a 2025 májusára tervezett ProSuli Robotika Országos Döntőn. Ezen a döntőn a nyertes csapat megkapja ‘az év legjobbja’ címet, illetve jutalma, hogy iskoláját és Magyarországot képviselve részt vehet a rangos Robotex International nemzetközi robotikaversenyen, ahol más országok diákcsapataival nemzetközi porondon is összemérhetik tudásukat.

A robotika további bővítésével a program célja, hogy minél több iskola és diák számára elérhetővé tegye ezt az innovatív, készségfejlesztő lehetőséget, valamint, hogy a diákok játékos formában gazdagodjanak új készségekkel és hasznos technológiai tudással. Az őszi-téli felkészülési időszak egy nyitóeseménnyel indult a Yettel székházban, ahol az érdeklődő pedagógusokkal már megkezdődhetett a felkészülés az idei versenyekre. Az eseményen 46 új és már robotika-tapasztalattal rendelkező iskola közel 60 pedagógusa ismerhette meg a kidolgozott versenykoncepciót és vettek részt kezdő és haladó workshopokon, amelyek csapataikat a versenyben való sikeres részvételben segíthetik.

Pályázat indul az ingyenes robotkészletekért

A ProSuli a felkészüléshez eszközökkel is segíti azokat az intézményeket, amelyek még nem rendelkeznek robotikakészlettel, ezzel lehetőséget biztosít a diákoknak és a tanároknak az önálló felkészülés megkezdésére. Az ingyenesen megszerezhető robotkészletekért az alábbi linken lehet pályázni minden Magyarországon működő közoktatási intézménynek, függetlenül attól, hogy tagja-e a ProSuli programnak.

Az eszközök mellett bármely csapat számára elérhető online alapozó tananyagot is biztosítanak a szervezők, amely a prosuli.webuni.hu felületen érhető el. A nyolc epizódból álló videós tananyag bemutatja a robotika alapjait, és segít megtenni az első lépéseket akár teljesen kezdő versenyzők számára is.

„A robotikaoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő szakembereinek képzésében, de egyáltalán nem csak informatikai szempontból: a projektalapú megközelítés révén a diákok valós problémákkal szembesülnek, melyekre csapatmunkában kell ötletelniük és projektalapú szemlélettel kell megoldást találniuk; ezt kidolgozni, bemutatni és megélni az eredményeket. Ez a fajta gondolkodásmód és tapasztalat különösen értékes a gyerekek számára a tanulmányaik korszerű teljesítésében és hosszabb távon is, amikor kilépnek a munkaerőpiacra.” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.