Szórakozás

Főszerepben a programozók – digitalizáció a filmiparban

Ma már szinte nincs olyan terület, amit ne hatna át a digitalizáció.

A gyáripartól a mezőgazdaságon át a pénzügyekig, mindenhol jelen van.

A filmiparban szó szerint a szemünk előtt zajlik az átalakulás: a mozitermek túlnyomórésze már 3D-s, digitális projektorokkal. Nagy a változás a kulisszák mögött is, és nem csak a számítógépes effektekben. Íme öt terület, ahol tarol a digitalizáció a filmes szakmában.

A gyártásvezetők, vágók, rendezők mellett már a fejlesztők is nélkülözhetetlenek a filmes világban, a közönség számára láthatatlan területeken. Ezt a témát járja körbe június 12-én a Codecool programozóiskola a „Főszerepben a programozó: magyarok a világ filmiparának digitalizációjában” című meetupján, ahol elismert filmes szakemberek fognak beszélni arról, milyen változások folynak manapság a filmes világban és ebből hogyan és milyen mértékben veszi ki Magyarország a részét, konkrét megbízások felidézésével.

„Sokan úgy gondolják, hogy a programozók felvevőpiaca főképp csak a technológiai ipar, globális ICT cégek, meg startupok. Ezzel a rendezvénysorozatunkkal pont azt szeretnénk bemutatni, hogy minden iparágban szükség lesz informatikusokra, változatos és színes feladatkörökben. A jövő programozóira kreativitást is igénylő, összetett kihívások várnak. Programozóvá válni nem jelent örök elköteleződést egy laptoppal meg egy szürke irodával.”

– mondja Szántó András, a Codecool marketing igazgatója.

Utómunka

A digitalizáció nagy hatással volt az utómunkálatokra. Ez tette lehetővé a digitális grafikák és a mozgóképek beillesztését a zöld vászon helyére, a fényelést és hangeffekteket is. A számítógépen, emberek által előállított hatások között azonban egyre inkább felbukkan a mesterséges intelligencia is: a segítségével önálló életre kelnek, és valósághű interakcióba bonyolódnak a generált tömegjelenetek szereplői, anélkül, hogy egyedileg kellene őket animálni. Ezek a technikák évről évre folyamatosan fejlődnek, ehhez viszont elengedhetetlen a fejlesztők munkája. A Codecool júniusi meetupján többek között a DIGIC Pictures gyártó cég is képviselteti magát, akiknek nemcsak játékszériákat köszönhetünk, mint a The Witcher, Final Fantasy vagy az Assassin’s Creed: nem csoda, hogy a legnagyobb fejlesztőcsapatok először őket hívják fel, ha részletgazdag és minőségi animációra vágynak.

„A DIGIC Pictures animációs stúdió fontosnak tartja, hogy a legújabb 3D animációs, Illetve 3D Photoscan és Motion Capture technológiával professzionálisan hozzájáruljon a film és játékvilág vizuális megjelenéséhez.”

– meséli Horvátth Szabolcs, a DIGIC Pictures Kft. technológiai vezetője.

Eszközök

Kamerák, pirotechnikai berendezések, díszletek műszaki infrastruktúrája: csak néhány példa azokra az elengedhetetlen eszközökre, amit a filmkészítésnél ma már be lehet és be is kell programozni. Az autonóm kamerák, drón kamerák, 3D kamerarendszerek olyan részletek rögzítésére képesek, amik ugrásszerűen növelték többek közt a természetfilmek vagy az eseményközvetítések élvezeti értékét. A 3D nyomtatás a legbonyolultabb díszlet vagy kellék elkészítését teszik lehetővé. A magyar filmstúdiók mint a Korda, vagy az Origo világszínvonalú berendezésekkel dolgoznak, nem véletlen, hogy világhírű filmek forogtak itt, mint a Mars Mentőexpedíció, a Die Hard legutóbbi darabja, vagy a csak ezután mozikba kerülő újabb Terminator film. A Codecool filmes meetupján Szelják György, a Rocket Lab főmérnöke főleg a programozható kamerás fejlesztésük felől mutatja be a szakmában folyó változásokat.

Adatbázis termékek

A filmstúdiókon kívül is van élet, a producer cégek számára életfontosságú, hogy helyszínekből, emberekből, eszközökből mindig legyen elég. Ezekhez speciálisan kifejlesztett és karbantartott adatbázisok léteznek már például forgatási helyszínekről, színészekről, statisztákról. A paraméterek mellett a foglaltságot, szerződéses feltételeket is nyomon tudják követni a gyártásvezetők, az ügynökök, és munkatársaik. Léteznek terjedelmes adatbázisok képekből, jelenetekből, sőt még hangokból is, így nem kell minden alkalommal kimenni a reptérre, vagy felvenni egy 3 másodperces részletet az Eiffel toronyról, mikor egy szereplő egy jelenet elején elutazik Párizsba. A képi elemek mellett ugyanolyan fontosak a hangok, hangeffektek és zenék megfelelő rendszerezése is, ezeket is programozók fejlesztik, hogy ne csak kategóriák révén, hanem akár egy részlet eldúdolásával is lehessen keresni! Noha a Codecool meetupjának házigazdája és moderátora Názer Ádám Budapest minden olyan szegletét ismeri, ahol már forgott valamilyen ismert film, de mégsem hívogathatja őt mindenki, ezért maga is belátta, hogy tudását jobb, ha egy naprakész filmes adatbázis tartja rendben.

Projektmenedzsment

Ma már nem elég, ha a filmen dolgozók egy füzetbe leírják a forgatással kapcsolatos adatokat, hanem komoly vállalatirányítási és projektirányítási rendszerek vannak, amiben minden fontos információ megtalálható: a színészek, az összes bérelt eszköz, a lokációk naptárazása, ki mikor ér rá, mi mikor nem lesz szabad. Attól kezdve, hogy milyen feltételek szükségek a forgatás lebonyolításához egészen a teljes gyártásvezetési kivitelezési tervezésig minden megtalálható a profi fejlesztők által összerakott rendszerekben. A finanszírozásért felelős pedig adott esetben beletekinthet a végeredményekbe is, hogy ne csak teljesítési igazolásokból kelljen meggyőződnie arról, hogy halad az alkotás.

Egyéb digitális fejlesztések

Természetesen még számos olyan filmes alkalmazás van, amik digitális fejlesztések eredményei. Ilyen például a jogdíjak nyilvántartását és behajtását forradalmasító szoftver, ami azt figyeli, hogy az egyes logók és szlogenek hol bukkannak fel képileg vagy hangilag például egy Youtube csatornán. Az idei Startup Safarin Budapesten is előadott az internetes és műsorszórt tartalmakban kifejezetten márkajelzéseket keresni képes LogoGrab alapítója Luca Boschin. A startupok világában nagy eredmény, ha pár év alatt termőre fordul egy fejlesztés, ők azonban olyan kereslettel szembesültek a világmárkák révén, ami előzetes várakozásaikat is messze meghaladta.

Related Topics:2019 Codecool digitalizáció film greenbox ipar

Up Next

5 ok, amiért érdemes a PlayIT kiállításra kilátogatni!

Don't Miss

A LEGO & Netflix együttműködés: Stranger Things: The Upside Down készlet született

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!