Connect with us
Hirdetés

Szórakozás

Ezt művelik a magyarok online manapság

online

A koronavírus idején átalakultak a szokásaink az online térben, általánossá váltak olyan tevékenységek, amik addig csak időszakosan voltak jelen, remek példa erre az online bevásárlás és ügyintézés, valamint a streaming tartalmak fogyasztása.

Az Allianz Hungária által készített felmérés arra kereste a választ, hogy mik az ideiglenes és a maradandó változások. Az egyik fontos megállapítás, hogy a magyarok a nemzetközi átlagnál (7 óra) kevesebb időt töltenek az interneten: a legtöbben (52%) 3-5 órát töltenek a digitális térben naponta korosztálytól függetlenül. A megkérdezettek 18 százaléka több, mint nyolc órát internetezik egy nap, 17 százalékuk pedig valamilyen formában, lényegében egész nap online van. Mindössze 4 százalék, aki kevesebb mint napi 1 órát szán ilyen tevékenységre.

Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb kép körvonalazódik. Nem meglepő módon a Z generáció körében a legdominánsabb az egész napos jelenlét: 29 százalékukra igaz. Szorosan követi őket az Y generáció, akik leggyakrabban több, mint 8 órát vannak online (26 százalék). A kor előrehaladtával egyértelműen csökken az interneten töltött idő. A baby boomerek (48 százalékban), az X generáció tagjai (36 százalékban) már átlagosan inkább csak 3 órát töltenek virtuálisan.

A járvány mindazonáltal egyik korosztály internetezési szokásait sem befolyásolta jelentősen. A felmérésben résztvevők többsége (71%) ugyanis újra ugyanannyi időt tölt online, mint a COVID előtt.

Vannak azért kivételek: a kutatásban résztvevők 22 százaléka kevesebb időt tölt digitálisan, mint COVID alatt, de többet, mint COVID előtt. Ennek oka, hogy több mindent intéznek online, mint korábban. 7% számára viszont felértékelődtek a személyes élmények a járványhelyzet hatására, így kevesebb időt töltenek digitálisan, mint COVID előtt.

Erre használjuk az internetet

Leginkább (32 százalékban) munkára használjuk az internetet, amit szorosan követi az ügyintézés (31%) a második helyen. A harmadik, negyedik, illetve ötödik helyen a szabadidős tevékenységek (27%), a kapcsolattartás (26%), illetve a tanulás, információ megszerzése (26%) szerepelnek fej fej mellett.

Ami a rendszeres tevékenységeket illeti, a hírek olvasása (81%) a leggyakoribb gyakran ismétlődő tevékenységünk. 62 százalékunk vásárol, 49 százalékunk hallgat zenét, 42 százalékunk szervez programot, 37 százalékunk fogyaszt videós tartalmakat rendszeresen az interneten.

Úgy tűnik, hogy legkevésbé az online társkeresés szivárgott be a mindennapjainkba (9%), ennél még podcastot (10%) is rendszeresebben hallgatunk.

A járványhelyzet hatására olyan területeken is elérhetővé vált az online ügyintézés, ahol ez korábban nem volt jellemző. A különböző szolgáltatók, bankok, biztosítók egyaránt siettek digitális alternatívát kínálni az ügyfeleiknek. A fogyasztók élnek a digitális lehetőségekkel, és ezt támasztja alá a kutatásban elért előkelő második helye is. A többség (46%) számára egyértelmű, hogy az online ügyintézési lehetőséget választja, amikor lehet, mert gyorsnak, biztonságosnak, és kényelmesnek látja. A megkérdezettek 31 százaléka korlátozások idején a bevásárlás és a pénzügyei intézése során került jobban kapcsolatba különböző mobilos appokkal, webes felületekkel. Maradtak viszont olyan helyzetek, amikor a személyes ügyintézést választják inkább, elővigyázatosságból. 23% továbbra is igyekszik személyesen intézni az ügyeit, mert akkor a legnyugodtabb.

És ennyire félünk

A digitális tevékenységünket több szempontból is az online biztonságérzetünk határozza meg. A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy adathalászat áldozata lehet a digitális térben, leginkább a baby boomerek (72%). A Z generáció körében viszont közel annyian félnek tőle, mint ahányan nem (53%). Nemzetközi szinten viszont csak a lakosság 33 százaléka tart a személyes adatokkal való visszaélésektől. Ennél is jobban félünk viszont az álhírektől. A megkérdezettek kétharmada, összesen 67% tart ugyanis tőle, hogy a digitális térben fake newsokkal vezethetik félre. Ettől már a Z generáció tagjai is jobban félnek (67%), náluk csak a baby boomer generáció tagjai ódzkodnak jobban az álhírektől (78%). Mi magyarok ebben a tekintetben is jobban tartunk a fake newstól a nemzetközi átlagnál, világszerte ugyanis mindössze 56 százalékban tartanak ettől az emberek.

A kutatásban résztvevők 72 százaléka nem szokta engedélyezni a személyre szabott online hirdetéseket, a nemzetközi felmérésben résztvevők válaszai alapján globálisan ez a szám kevesebb, 43 százalék. Ennek legfőbb okai, hogy a magyarok úgy érzik, túl sok hirdetés van az interneten (19%), ezek idegesítőek, irrelevánsok számukra (15%), illetve nem akarják, hogy használják a személyes adataikat (14%).

A nemzetközi kutatásában is ugyanazok az indokok szerepelnek az első két helyen. Viszont, míg nálunk dobogós helyet foglal el az adathalászattal kapcsolatos ellenérzés, globális viszonylatban ez csak az utolsó indok a hirdetések letiltásánál. Hazánkban a Z generáció 41 százalékban választja a perszonalizált opciót, ők a leglazábbak ebben a kérdésben az összes korosztály közül. Akik preferálják, leginkább azért engedélyezik őket, mert úgy vannak vele, ha már hirdetésekkel találkoznak, azok olyanok legyenek, amelyek akár érdekelhetik is őket.

Forrás: 24.hu

Szórakozás

Áprilisban kivirágzik az újcirkusz a Nehru parton és a Trafóban!

Harmadik alkalommal rendezi meg a MUCH Cirkuszfesztivált a Trafó a OneTwoMany Collective újcirkusz társulattal közösen – magyar, régiós és nemzetközi újcirkuszi előadásokkal beltéren és kültéren.

A harmadik MUCH-on április 12. és 18. között felvonulnak nemzetközi, régiós és hazai előadások, szakmai platformja összeköti a visegrádi országok szakértőit, a workshopjai inspirációt kínálnak a fiatal művészeknek. A fesztivál záróeseménye és egyben szerelemgyereke a MUCH More Showcase. Egy verseny, ami a térségbeli feltörekvő művészeknek ad megmutatkozási, illetve továbbfejlesztési lehetőséget, mivel számos magyar cirkuszi szervezet díját el lehet nyerni, a fődíj pedig az egyéves More mentorprogram.

Az idei highlightok között van a brazil Diana Salles személyes története a tranzíciójáról, a cseh Eliška Brtnická csapatának látványos vas rudai, az ír Darragh McLoughlin okos dramaturgiája egy partvis nyéllel és egy tévével, és a magyar OneTwoMany Kollektíva új, geodómra készülő köztéri performansza a Nehru parton. A Fesztivált idén Showcase zárja, egy régiós cirkuszi szemle sok rövid formával, feltörekvő művészekkel, nemzetközi zsűrivel, és többek között közönségdíjjal is.

Minek ez a cirkusz?

Az újcirkusz az a kortárs műfaj, ami nem elitista. Egyszerre tudja előképzettség nélkül élvezni öreg és fiatal, egyetemista és tetőfedő. Csatornája a cirkuszi trükk, a mutatvány, de célja a megszólítás és társadalmi, esztétikai vagy személyes üzenetek közvetítése. Ez a remek eszköz Nyugat-Európában virágzik, de a mi régiónkban is egyre többen művelik. A MUCH Cirkuszfesztivál célja, hogy hidakat építsen a kortárs műfajok és az újcirkusz közé  Kelet-Európában, kedvet, forrást és eszközöket teremtsen a hazai művészeknek, illetve szélesebb közönség számára nyújtson minőségi programot.

Programok:

ÁPRILIS 12. VASÁRNAP

MUCH Fesztivál- és eredményváró délután a Duna-parton. Gyerekkel, kutyával, a szomszéddal, ingyen.

17:00 OneTwoMany Collective (HU/DE): Don’t Forget To Breathe – köztéri performansz, munkabemutató (20’) – külső helyszín: Nehru part
17:30 Cie Circographie (FR): Hidegvér kávézó (Au Café Des Nonchalants) (30’) – köztéri performansz – külső helyszín: Nehru part

ÁPRILIS 16. CSÜTÖRTÖK

A fesztivál-nyitásra felvonulnak frissen bemutatott magyar produkciók, majd egy gyönyörű nő elmeséli, hogy megölt egy gyönyörű férfit.

16.00 Darragh McLoughlin (IE): Az előadás mechanikája (120’) – workshop – Stúdió
19:00 MUCH Megnyitó-gála (Ylzé: Same, Cie Fenfire: STICK – A cirkusz szövete, Grotesque Gymnastics: Felfeszítve) (30’) – Nagyterem
20:00 Diana Salles (BR/FR): Delusional – I killed a man (60’) – Nagyterem
21:00 Az előadás után beszélgetés Diana Salles-szal – Előtér

ÁPRILIS 17. PÉNTEK

Egy bot a legegyszerűbb dolog a világon, mégis néha átveszi az irányítást, máskor meg egyensúlyba hoz. A MUCH második napja a botok napja.

10.00 Diana Salles (BR/FR) silk workshop (120’) – külső helyszín: INspirál
12.00 Vojta Stolbenko (CZ): Poi Masterclass (120’) – workshop – küldő helyszín: Inspirál
17:00 Visegrádi barátok – régiós együttműködések (90’) – kerekasztal-beszélgetés – Előtér
19:00 Darragh McLoughlin (IE): Stickman (45’) – Nagyterem
20:00 Somló Dávid (HU): Egy bot finom egyensúlyozása (20’) – intervenció – Előtér
20:30 Eliška Brtnická (CZ): Thin Skin (60’) – Nagyterem
21:30 Az előadás után beszélgetés az alkotókkal, Eliška Brtnickával és Darragh McLoughlinnal – Előtér

INspirál → Trafó

Részletek további részletek itt érhetők el!

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Szórakozás

50 éves a Stúdió: jubileumi gyűléssel és különleges rádióadással ünnepelt a Széchenyi-egyetem hallgatói szervezete

1975-ben alakult, és azóta is folytatólagosan működik a Kollégiumi Stúdió, a Széchenyi István Egyetem legrégebb óta fennálló hallgatói szervezete. Az ötvenedik születésnapot nemcsak nagyszabású találkozóval ünnepelték, hanem a fél évszázados jubileumhoz illeszkedő különleges műsorral is. Újra felcsendült a jól ismert szignál, ezúttal azonban már a kollégium falain túl is: egy napig Győr teljes területén fogható volt az adás.

1974-ben költözött be az első győri évfolyam a Széchenyi István Egyetem jogelődje, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) campusára. Mindössze egy év kellett, hogy hallgatói kezdeményezés nyomán létrejöjjön az intézmény első öntevékeny köre, a Kollégiumi Stúdió, amely a ’80-as évekre már fix műsorrenddel és szerkesztőgárdával rendelkezett. Ők ébresztették a kollégistákat, ők foglalták össze a híreket, és tőlük lehetett hallani a legújabb slágereket. A későbbiekben a technika fejlődése, majd az internet megjelenése fokozatosan okafogyottá tette a rádió működését, ám a Stúdió nem szűnt meg, csak átalakult: ma elsősorban rendezvények hangosításával és zeneszolgáltatással foglalkozik.

„Amikor mi stúdióztunk a nyolcvanas években, nem volt YouTube, de még CD sem. Mikor hallgathatott valaki zenét? Ha a Stúdió lejátszotta a belső rádióban vagy a bulikon. Egy videómagnó fél Zsiguli árába került, átlagember számára elérhetetlen volt, miközben mi a stúdióban videót vágtunk, az audio stúdióban profi eszközöket használtunk. Elképesztő technikai felszereltségünk volt a hétköznapok színvonalához képest”

– emlékezett vissza Adorján Tibor, a jubileumi találkozó főszervezője. Nem véletlen, hogy a BMC Rádiónak, Győr első kereskedelmi rádiójának induló technikusi gárdája mind a főiskola stúdiós műhelyéből került ki.

Adorján Tibor, az esemény főszervezője, a Kollégiumi Stúdió alumniközösségének motorja. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

„Az adótól a vevőig tartó lánc szinte minden szegmensére képzett szakembereket a főiskola. Egy dolog hiányzott a képzési palettáról, a műsorkészítő. A Stúdió ezt az űrt töltötte be. Ez olyan jó iskola volt, hogy sokan végül a médiában vagy a rendezvényiparban futottak be sikeres karriert”

– tette hozzá Adorján Tibor.

Stúdiósnak lenni persze nemcsak privilégium volt, hanem identitás is. Olyan összetartó közösség kovácsolódott össze, amelynek tagjai a mai napig tartják a kapcsolatot. Mindezt ernyőként összefogja a KTMF Stúdió Alapítvány, amelynek célja, hogy megőrizze a stúdiós hagyományokat és támogassa a szervezetet. Az alapítvány segítségével hozták tető alá az ötvenéves jubileumi rendezvényt is, melynek csúcspontja a stúdiós gyűlés volt. Az otthont adó intézmény képviseletében Lőrincz Gergő, az egyetem szolgáltatási és brandigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

„Az egyetem szeretne jó alumniközösséget építeni, erre pedig a Stúdiónál jobb példát nem is találhatnánk. Élő kollektíva jött létre itt, generációkon átívelően, amely óriási érték számunkra. Voltak technológiai változások és szervezeti átalakulások, de a szervezet megmaradt, sőt utánpótlással is rendelkezik”

– jelentette ki az igazgató.

Kuti József, az egyetem legendás oktatója, a Kollégiumi Stúdió örök patrónusa és tiszteletbeli tagja aláhúzta: az elmúlt fél évszázadban a szervezet „a vasbetonig beépült” a főiskola, majd az egyetem szövetébe.

„Ez a társaság azért tudott fennmaradni, mert mindig voltak, akik bekapcsolódtak. Mióta létezik ez az intézmény, mindig volt stúdiós, és ma is van. Mint a láncjáték, amely ötven éve nem szakad meg”

– fogalmazott.

„A Kollégiumi Stúdió jelentősen gazdagította a főiskola életét” – mondta Kuti József. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A jubileum alkalmából az egykori stúdiósok újra műsort készítettek a 91.5 MHz-es frekvencián, amelyet Győrben és környékén lehetett hallgatni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ugyanis engedélyt adott, hogy Rádió 150 néven egy napig adást sugározzanak. A név egy dupla évfordulónak állított emléket: a magyar rádiós műsorszórás századik és a Kollégiumi Stúdió ötvenedik születésnapjára utal.

„Annak idején nagy álmunk volt, hogy ne csak a kollégium falain belül legyünk hallhatóak, hanem az éter hullámain is. Most, 2026-ban végre ez is megvalósult”

– tudtuk meg a rádióműsor szellemi szerzőjétől, Adorján Tibortól.

„A kollégium egyik társalgójában felépítettünk egy ad hoc stúdiót, és a találkozó keretében műsort készítettünk. Igazi örömstúdiózás volt ez, visszazökkentünk a régi időkbe, és nagyon élveztük. A visszajelzések alapján a hallgatóink is”

– zárta szavait az ötletgazda.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Szórakozás

Samsung Art Store és a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeuma együtt hoz el művészek alkotásokat az otthonokba

A Samsung Art Store a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeumával együtt hozza el kiemelkedő művészek alkotásait az otthonokba

A Samsung Electronics bejelentette a Samsung Art Store és a San Francisco-i Modern Művészeti Múzeum (SFMOMA) közötti új együttműködést, amelynek keretében a Samsung Art Store-on keresztül lenyűgöző minőségben válnak láthatóvá modern mesterművek a felhasználók otthonában világszerte. Külön érdekesség, hogy az SFMOMA az első múzeum az USA nyugati partjáról, amelynek tárlata bekerült a Samsung Art Store kínálatába.

Ezzel a platform világszínvonalú kínálata egy exkluzív gyűjteménnyel bővült, amely 34 alkotást tartalmaz az SFMOMA neves kollekciójából, köztük a 20. század legbefolyásosabb művészeinek ikonikus darabjait.

A Samsung Art Store[i] felhasználói most először olyan híres műalkotásokat jeleníthetnek meg készülékeik kijelzőjén, mint Diego Rivera Virághordó (1935), Henri Matisse Nő kalapban (1905), Wayne Thiebaud Süteményes pult (1963), Jackson Pollock A titok őrzői (1943) vagy Piet Mondrian New York City 2 (1941) című alkotása – bármely helyiséget dinamikus galériává alakítva.

Az együttműködés minden eddiginél könnyebben elérhetővé teheti az SFMOMA gyűjteményének ikonikus darabjait. Emellett a partnerség a Samsung Art Store modern mestereket felvonultató kínálatának jelentős bővítését is jelenti, hiszen Robert Rauschenberg és Wayne Thiebaud művei most először jelennek meg a platformon.

„A Samsung elkötelezett amellett, hogy élvonalbeli kijelzőtechnológiáját és együttműködéseit felhasználva még gazdagabbá tehesse az otthoni Samsung Art Store élményt

mondta Heeyeong Ahn, a Samsung Electronics vizuális kijelzők üzletágának alelnöke. –

Az SFMOMA-val közös tárlatunk a gyűjtemény izgalmas bővítését jelenti a 20. századi mesterek műveinek irányába. Alig várjuk, hogy további különleges, kiemelt jelentőségű együttműködésekkel fejlesszük kínálatunkat.”

„A Samsung Art Store-ral való partnerség izgalmas új fejezetet nyithat a küldetésünkben, hogy megismertessük az embereket a modern és a kortárs művészettel

– nyilatkozta Christopher Bedford, az SFMOMA Helen és Charles Schwab igazgatója.

– Azáltal, hogy gyűjteményünket innovatív technológián keresztül tesszük elérhetővé, olyan közönséget is megszólítunk, amely talán soha nem látogat el San Franciscóba. A Samsung segítségével új lehetőségeket teremtünk arra, hogy a művészet világszerte gazdagítsa az emberek mindennapi életét.”

A Samsung Művészeti TV-ket – köztük a The Frame és a The Frame Pro modelleket – úgy alkották meg, hogy azok a műalkotásokat pontos színekkel, kivételes részletgazdagsággal és galériaszerű megjelenéssel mutathassák be. A Pantone által tanúsított ArtfulColor technológia megőrzi az eredeti árnyalatok hitelességét. A Matt képernyő Tükröződésmentes bevonata és a cserélhető keretek[ii] a bekeretezett műalkotások látványát idézik, a mellékelt Slim Fit fali konzol pedig elrejti a látható vezetékeket; mindez együttesen egy műalkotás hatását kelti.

A The Frame Pro továbbfejlesztett Neo QLED 4K kijelzője még élénkebb színeket és élesebb kontrasztot tesz lehetővé. Emellett a Vezeték nélküli One Connect Box[iii] megkönnyítheti a telepítést, és letisztult, kábelmentes környezetet biztosít. Ezen és több más TV-modellen keresztül a Samsung Art Store valóságos kurátori galériává alakítja a nappalikat a művészet és a technológia egységén keresztül.

Az olyan vezető kulturális intézményekkel való együttműködéssel, mint az SFMOMA, a Samsung még szélesebb közönség számára teszi hozzáférhetővé a művészetet, ezzel támogatva a múzeumok küldetését is. Az SFMOMA kollekciója a Samsung Art Store több mint 80 partner műalkotásaiból álló, folyamatosan bővülő kínálatához csatlakozik, amely művészeti irányzatok, stílusok és korszakok egyre szélesebb választékát hozza el a felhasználók otthonába.

A gyűjtemény már elérhető, kizárólag a Samsung Art Store-on keresztül a Samsung Művészeti TV-ken.

[i] Előfizetés szükséges. A hálózati alapú okos szolgáltatásokhoz, beleértve a streaming alkalmazásokat és egyéb okos funkciókat, Samsung-fiók szükséges. A Samsung-fiók létrehozásához/bejelentkezéshez külön [csatlakoztatott] számítógépre, mobilra vagy egyéb eszközre lehet szükség (a letöltés és a fiók létrehozása ingyenes). Fiókba történő bejelentkezés nélkül csak a külső eszközcsatlakozások (pl. HDMI-n keresztül) és a földi sugárzású TV-adás (csak tunerral rendelkező TV-k esetén) érhetők el.

[ii] A cserélhető keretek külön vásárolhatók meg.

[iii] A Vezeték nélküli One Connect egységnek vezeték nélkül kell csatlakoznia a TV-hez a teljes funkcionalitás érdekében. A vezeték nélküli kapcsolatot befolyásolhatja a környezet; előfordulhat, hogy nem csatlakozik, ha fémmel van körülvéve vagy elzárva (pl. fém szekrény belsejében), illetve egyéb fizikai akadályok, például falak esetén. A TV és a Vezeték nélküli One Connect egység külön tápkábelt igényel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss