Szórakozás

Nem csak az internet sebességén múlik, hogy akadozik-e a Netflix

A mindennapi életünk egyre több részében van szerepe a streamingnek, ugyanakkor csak kevesen tudják, hogyan működik a technológia, ahogy az sem egyértelmű mindenki számára, hogy a zavartalan filmezés nemcsak azon múlik, hogy elég gyors-e a netkapcsolatunk.

Hatalmas közhely, de ettől még igaz: az internet alapjaiban és szinte minden téren megváltoztatta az életünket. Nemcsak azt, hogy milyen módon kommunikálunk a szeretteinkkel és barátainkkal, hogyan dolgozunk, de behozta az életünkbe a közösségi médiát, és teljesen felforgatta a tartalomfogyasztási szokásainkat, legyen szó akár a hírek olvasásáról vagy a puszta szórakozásról.

A folyamatosan elérhető és egyre gyorsabb netkapcsolat bő negyed évszázad alatt szinte teljesen eltüntette a videotékákat, ahonnan két évtizede még kazettán és DVD-n kölcsönöztük a filmeket, és mindenki megtanulta, hogy nem kell halálfejes lobogó a kalózkodáshoz. Manapság már ott tartunk, hogy kábeltévé helyett inkább a különböző streaming szolgáltatásokra fizetünk elő, és már nem arról beszélgetünk, hogy előző este mit láttunk valamelyik csatornán, helyette azt meséljük, milyen újdonságokat indítottunk el a Netflixen vagy éppen az HBO GO-n.

Hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált az internet, jól mutatja az is, hogy a streamelés az elmúlt években milyen meghatározó és megkerülhetetlen technológiává vált az életünkben. Napi szinten jelen van a munkában, mikor a különböző szoftverek (Zoom, Skype, Microsoft Teams stb.) segítségével online megbeszéléseken veszünk részt. A pandémia miatt sokak számára az oktatás szerves részévé vált, a hagyományos tévézés vagy mozizás helyett egyre többször ilyen formában nézzük a legújabb filmeket és sorozatokat, de ide tartoznak a YouTube-on és a Facebookon megtekintett videók, és a Twitch-en követett élő közvetítések is.

„Maga a videófogyasztás a legjelentősebb része a netforgalomnak, simán 70 százalék”

– mondta Major Gábor, a Vodafone Fixed Access Engineering and Delivery Unit Manager munkatársa, aki azt is elárulta, hogy a világjárvány jelentősen megváltoztatta a felhasználási szokásokat.

„Két egyértelműen azonosítható dolgot figyeltünk meg: az egyik, hogy a tipikus napon belüli eloszlás, ami eddig úgy nézett ki, hogy a munkaidő vége után, 6-7 óra felé megindult a forgalom és egészen este 9-10-ig tartott a csúcsidő, az teljesen elmosódott, már napközben is látható volt sokkal nagyobb forgalom. A másik, hogy a felhasználásnak a kétirányúsága is jelentősen megnőtt, a munkahelyi videokonferenciáknak és az online oktatásnak köszönhetően a felfelé töltés is megindult.”

Viszont hiába teszi ki a videós tartalom a netforgalom jelentős részét, ez koránt sem jelenti azt, hogy a technológiának óriási igényei lennének. Chroncsik János, a Vodafone TV szolgáltatásának szakértője például elmondta, hogy egy megfelelő kódolású, Full HD minőségű film zavartalan streameléséhez 6 Mb/s letöltési sebesség szükséges, és 4K esetén sincs szükség többre 15 Mb/s-nál. Persze az nem árt, ha ennél jóval gyorsabb a kapcsolatunk, hiszen mikor leülünk filmezni, az koránt sem jelenti azt, hogy csupán ennyi adatforgalmat generálunk: minél nagyobb a család, és minél több eszköz csatlakozik az otthoni hálózatra, annál jobban kell figyelni arra, hogy a netünk ki tudja szolgálni az igényeinket.

A streameléssel kapcsolatban érdemes tudni azt is, hogy nem úgy működik, mint amikor egyben letöltünk egy filmet vagy sorozat epizódját. Egyrészt azonnal elindítható a választott tartalom, másrészt a lejátszás során folyamatos a töltés a készülékünkre, ráadásul olyan minőségben, ahogy azt a netünk sebessége éppen lehetővé teszi.

„Azt kell megérteni a streaming esetében, hogy a videó apró darabokra szabdalva jut el a nézőhöz.”

– magyarázta Chroncsik János.

„Attól függően, hogy ki milyen protokollt használ, 2-10 másodperces darabokról beszélünk. Ahhoz, hogy elinduljon egy videó lejátszása, arra van szükség, hogy a lejátszó szoftverünk letöltsön 2-5 ilyen darabkát. Ezzel két dolog történik: egyrészt a szoftver feltölt magának egy ideiglenes buffert, amivel ki tudja szolgálni magát videótartalommal, másrészt elvégez egy mérést, hogy a hálózatunkon milyen sebességgel képes letölteni adatot. Fontos adalék, hogy minden streaming szolgáltatónál több féle videóminőség érhető el egyszerre: az első letöltések jellemzően közepes minőségűek, így kevesebb adatból állnak. Ennek hála gyorsabban letöltődnek, így szinte azonnal elindul a videólejátszás. Amikor ez megtörténik, és megvan a mérés, hogy milyen a letöltés sebessége, akkor elkezdődik a felfelé skálázás. Egyre jobb lesz a képminőség, és bár tovább tart a letöltés, a lejátszás már működik. Igazából későbbi képsorozatokat játszunk le a kijelzőn, mint amit éppen letöltünk, van benne pár másodperces késleltetés.”

Ennek a technológiának köszönhető, hogy amikor streamelve elindítunk egy filmet, akkor az első pár másodperc alacsonyabb felbontású, majd egy rövid idő után elérjük a választott felbontást.

Ha minden jól megy, akkor a vége feliratig semmi nem változik, de ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a netsebesség csökkenése ne akassza meg a lejátszás folyamatát: ahelyett, hogy megállna a film vagy sorozat, a rendszer inkább visszavált a kisebb letöltési sebességet igénylő alacsonyabb felbontásra – mi pedig ebből annyit érzékelünk, hogy pár másodpercre életlenebbé válik a kép.

Bár egy 4K-s film streameléséhez tényleg elég lehet 15 Mb/s sebesség, abban mindkét szakértő egyetértett, hogy egy négyfős család (és az eszközeik) netigényeinek zavartalan kiszolgálásához érdemes egy 500 megabites előfizetést választani. Ez képes párhuzamosan kiszolgálni több telefont, laptopot, okosizzót, okostévét és egyéb kütyüket, továbbá arra is elég lesz, hogy kiszolgálja a jövőbeni igényeket: egy ilyen nettel akár már a 8K felbontás streamelése is zavartalan lehet, ha a szolgáltatók elkezdenek ilyen minőséget kínálni az előfizetőiknek.

Chroncsik János emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a zavartalan filmezéshez nem elég a gyors net. Fontos, hogy olyan eszköz biztosítsa a vezeték nélküli hálózatunkat, ami képes megbirkózni az egyre több csatlakoztatott eszközzel. Major Gábor kiemelte, hogy a Vodafone mindig az előfizetés sebességének megfelelő végberendezést biztosít az ügyfeleinek, tehát minél gyorsabb a csomag, annál fejlettebb a kábelmodem, de ettől függetlenül is figyelni kell arra, hogy az eszköz a megfelelő helyre kerüljön. Ne a lakás legtávolabbi és legeldugottabb sarkába, ne egy szekrénybe, hanem egy központi helyre, ahonnan zavartalanul ki tudja szolgálni az összes eszközünket.

Ha pedig valaki úgy dönt, hogy egy saját routert köt a szolgáltató által biztosított eszközre, akkor érdemes figyelni arra, hogy a választott kütyü képes legyen kiszolgálni az igényeinket. Egy évekkel ezelőtt vásárolt olcsóbb router például nem feltétlenül képes kezelni az egyre szaporodó, wifire kapcsolt kütyüt, aminek bizony könnyen lehet olyan eredménye, hogy a megfelelő netsebesség ellenére sem tudjuk zavartalanul végignézni a kedvenc sorozatunk legújabb epizódját.

Forrás: 24.hu

Related Topics:akadozás film go HBO internet közhely Netflix sebesség straming

Up Next

Most négy menő játékkal játszhattok ingyen

Don't Miss

Nemsokára érkezik a hivatalos Reszkessetek Betörők LEGO

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!