Szórakozás

A játék és a számítógép filozófiája a Deák17 Galéria Interaktív kiállításában

Deák17
JODI: ctrl-space 0.1

A Deák17 Galéria február 25-ig látogatható JÁTÉK NEM JÁTÉK címet viselő tárlata egyrészt az elmúlt évtizedek kortárs intermédia munkáiból mutat be egy válogatást, másrészt megtaláljuk a 20 éves múltra visszatekintő Szabadfogású Számítógépverseny legjobb pályamunkáit is. Maurer Dóra, Bódy Gábor elgondolkodtató alkotásai mellett így tehát fiatalok formabontó számítógépes játékait is kipróbálhatjuk egy helyen, és még egy robottal is elbeszélgethetünk morális problémáinkról.

A “JÁTÉK NEM JÁTÉK” cím többféle lehetséges olvasata utal a lényegi üzenetre, vagyis arra a sokféle jelentésre, amit a játék a szórakozástól a társadalmi együttlét formáin keresztül a művészetig felvethet mindennapjainkban. Vannak, akik szerint a művészet is a játékból ered, ami nélkülözhetetlen mai, összetett világunk megértéséhez, mások szerint a (digitális) játékok függőséget okozhatnak, kiszolgáltatottá tesznek. A bemutatott műegyüttes mindenesetre egyszerre élvezetes és elgondolkodtató.

Maurer Dóra, 1980-as Kalah című filmje egy régi, arab matematikai játék alapján készült. A megjelenő szín- és hangelemeinek száma, sorrendje, ezeknek változásai (mozgásai) a Kalah-játék szabályait követik egy döntetlen játszma adatainak alapján. Ezt a játszmát a képzőművész és Jeney Zoltán, zeneszerző játszották – abból a célból, hogy a filmi kép és hang teljes egyenértékűségére megoldást találjanak. A végeredmény könyörtelen pszichedelikus élményt nyújt, mely a székhez szögezi a nézőt.

Deák17

Maurer Dóra: Kalah (Lightbox és feljegyzések, diagramok)

Bódy Gábor 1976-ban készült Pszichokozmosza egy modell-kísérlet a computer használatára, „történetek” konstruálásában. A filmen azt láthatjuk, ha egy fekete dobozba különböző karakterekkel meghatározott golyókat – defenzív, offenzív, neutrális-, dobálunk, akkor a különböző karakterek különbözőképpen befolyásolják a történetet. A kivetített golyók mozgásába akár különböző társadalmi jelenségeket is beleláthatunk.

Ezek mellett egészen új és immár klasszikussá vált alkotások is láthatók e kiállításon, csak úgy, mint a Super Mario és a Pac-Man, ám nem szokványos formában. Az eredeti Nintendón futó 1989-es Super Mario Land 1 játék egy meghekkelt és ezáltal alternatív módon játszhatóvá tett verzióján kipróbálhatjuk, milyen, ha a napvihar törne ki. A Pac-Mant pedig egész egyszerűen saját tátogásunkkal működtethetjük.

Deák17

JODI: ctrl-space 0.1

A kiállításhoz szokásos módon osztályoknak kérhető múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is készült a Deák17 Galéria, melyek révén a gyerekek és fiatalok új nézőpontból tekinthetnek rá a játék fogalmára. A C3 Alapítvány által megálmodott kiállítás február 25-éig látogatható ingyenesen a Deák17 Galériában.

További információ: https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/jatek-nem-jatek/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Vektor VR – immerzív dokumentarista alkotások láthatatlan folyamatokról, kortárs problémáinkról

vr

A  virtuális valóság élmények és a valóságot feldolgozó nyers dokumentumfilmek világát egyesíti a Verzió Dokumentumfilm Fesztivál innovatív szekciója, a Vektor VR. November 23-29.

között nyolc különleges alkotás lesz megtekinthető, melyek mind intenzív átlényegülést kívánnak a felhasználótól. Mit hozhat a VR és a dokumentarista műfajok összekapcsolódása? Az online regisztráció november 9-től elérhető az alábbi linken.

A Verzió Magyarországon minden évben nemzetközi és magyar dokumentumfilmeken keresztül képviseli az emberi méltóságot és közös társadalmi ügyeinket – idén immár 20. alkalommal. Az idei jubileumi fesztivál rendkívül változatos programot kínál, egy virtuális utazást több mint 40 országon keresztül, 80 alkotás segítségével. A Verzió a legújabb díjnyertes filmek mellett kísérleti műveket is elhoz, amelyek megmutatják a nézőnek a dokumentumfilmezésben rejlő műfaji sokrétűséget.

A Verzió fesztivál keretében idén is teret kapnak a filmes műfajok határterületein mozgó alkotások. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még erőteljesebben hatnak.

A VR fogalma nem csak egyetlen technológiát jelöl, hiszen minden olyan megoldás ide tartozik, mely az erre kifejlesztett multimédia eszközök – például szemüveg, kesztyű – segítségével immerzív élményt nyújt a néző számára. Legnépszerűbb formái a 360 fokos videók, melyek szférikusan képezik le a környezetet, a CGI segítségével létrehozott élmény, illetve azok az alkalmazások, melyek letapogatják, majd reprodukálják a valóság helyszíneit a három dimenziót egyszerre rögzítő fotogrammetria és egyéb szkennelési technikák segítségével. A különböző fejlesztésekben közös, hogy felerősítik a szubjektív érzékelést, és mivel a néző a virtuális térben helyezkedik el, a jelenlét élménye által különböző mértékben, de mindenképpen aktivizálódik. A VR mint médium egyedi jellemzői – az interaktív történetmesélés, a 360-fokos látvány, az interakciók sokrétűsége – is mind a bevonódás erősítését, a befogadói élmény fokozását szolgálják.

A VR és a dokumentarista műfajok összekapcsolódása hatalmas lehetőségeket rejt. A Vektor VR keretében bemutatott alkotások között megtalálható a 360 fokos animáció és film is, valós idejű játékmotor használatával készült interaktív alkotás vagy és 3D szkenneléssel újraalkotott tér alapú tartalom is. A szekcióba beválogatott nyolc produkció környezetünk változásának hosszútávú hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálja, illetve minden olyan folyamatot, amely sokszor láthatatlan, de már teljesen meghatározza világunkat.

A Főtérről című alkotás 2022-ben a Velencei Filmfesztivál Immerzív szekciójának nagydíját nyerte el. Játékos módon mutatja be, miképpen alakulnak a társadalmi dinamikák, hogyan nyernek teret belső ellentétek, háborúk.

A Fresh Memories: The Look a 2023-as SXSW fesztiválon debütált, és Harkiv város lakóinak szemén keresztül szembesíti a befogadót a háború borzalmaival és annak utóhatásával.

A 21-22 Kína című alkotás egy meditatív madártávlatból látható utazásra invitálja nézőit a Kínába, ahol az urbanizáció, ipari fejlődés és a topográfiai változások elképzelhetetlen változásokat hoztak a tájképbe, ezáltal láttatva az antropocén korának következményeit.

A Plastisapiens című alkotást a 2022-es Tribeca filmfesztiválon mutatták be, később pedig elnyerte az IDFA – Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál DocLab Special Jury Award for Creative Technology díját. A film a környezetrombolás és a műanyag mindent beborító voltára hívja fel a figyelmet egy humoros interaktív animációban.

A Sorella története (amelyet a magyar származású Ausztráliában élő Hegedüs Péter rendezett) egy 360 fokos filmalkotás tavaly a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt. A film1941-ben a lettországi  10 éves Sorellát követi utolsó útján a Balti-tenger partjára, ahol közel 4000 embert, főként nőket és gyerekeket gyilkoltak meg náci kollaboránsok.

A Fazakas Fanni által rendezett Hiányzó 10 óra című interaktív VR élményben Greget kísérjük végig egy bulin, és döntéseket hozhatunk arról, hogy kinek szeretnénk megfelelni és ezáltal milyen értékrendet szeretnénk követni. A többszörösen díjnyertes interaktív VR alkotás morális döntések sorozata elé állítja a nézőt, és szembesíti is azok következményével.

A Fényfoltok a látásról, annak természetéről szól egy különleges emberi történet kapcsán. A harcmezőn látását vesztett katona számára 25 év sötétség után egy egyedülálló lehetőség kínálkozik. Egy sikeres beavatkozás után először pillanthatja meg szeretett feleségét és négy gyermekét. A történet azonban ezután váratlan fordulatot vesz. A film rendezője Adam Weingrod, aki korábban elnyerte a Verzió Filmfesztivál Best Debut Film díját is.

A Szolastalgia című művében Szymon Rogiński teleobjektívvel és nagylátószögű drónkamerával vizsgálja a lengyel városképeket: egyszerre láttatja a bensőséges érzelmeket, a helyi emberek megrendítő erőfeszítéseit és azt a katasztrofális hatást, ami maitt a természeti tájak világszerte eltűntek..

A Vektor VR szekció filmjei november 23-29. között lesznek megtekinthetők a CEU Nyitott Galériájában (Budapest, 1051 Nádor utca 11), és egymással párhuzamosan futnak majd, 8 állomáson.

A kiállítás hétköznap 13-21 óra között, hétvégén 11-21 óra között lesz látogatható. A Vektor VR kurátorai Bakk Ágnes Karolina PhD és Szabó András. A szekció a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, a Code and Soda és a Random Error Studio partnerségével.

A Vektor VR szervezői egy különleges kerekasztal-beszélgetésre is invitálnak Virtuális valóság: a dokumentumfilm-készítés kísérleti megközelítése címmel november 25-én 14 órakor. A beszélgetés keretében azt vizsgálják, hogy a filmes alkotók miért választ(hat)ják a VR-t dokumentumfilmtémáik médiumaként. A kérdést filmes, animációs, egyetemi oktatói, fotográfusi és technológiai szemszögből is körbejárják.

A vendégek:

  • Szymon Rogiński, a Szolastalgia alkotója
  • Volodymyr Kolbasa, a Fresh Memories társrendezője
  • Pedro Harres, a A Főtérről rendezője
  • Michal Kabat, a nagyszombati egyetem oktatója
  • Szabó András a Random Error Stúdió/Code and Soda képviseletében

https://verzio.org/hu/2023/exhibition/vektor-vr

https://verzio.org/hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Szórakozás

Negyvenéves magyar mikroszámítógépre fejlesztenek új játékokat

magyar

Újjáéledt az egyik legritkább és legkultikusabb magyar otthoni számítógép, az Aircomp-16, sorban fejlesztik rá az új játékprogramokat. Október 15-ig egy teljesen nyílt játékpályázat keretében bárki beküldheti új játékprogramjait a muzeális típusra, ezzel gaming platformmá avatva a magyar informatikatörténet egyik legkülönlegesebb számítógépét.

A „magyar Steve Jobsnak és Steve Wozniaknak” is nevezett, tehát a sokak által az Apple alapítóihoz hasonlított tinédzser testvérpár, Lukács József és Lukács Endre 1982-re készültek el Homelab-2 nevű számítógépükkel, melyet egy bárki számára elérhető árú, könnyen kezelhető házi komputernek szántak, ezzel új kategóriát megalapozva az országban. A fiatal testvérpárt a brit Sinclair gyártó számítógépeinek híre inspirálta, de a saját mikroszámítógépüket teljesen saját ötletek alapján tervezték. A Homelab-2 számítógépet magánemberek, „csináld magad” módra építették meg a Neumann Társaság Simonyi Endre által alapított szakosztályában, a HCC számítógépépítő klubban: ki miből tudta – volt, aki szaloncukros dobozba vagy aktatáskába építette be a saját maga forrasztgatta számítógépét. A legismertebb otthoni építésű változatot Kanics Miklós alkotta meg FUSHIBA néven, viccesen utalva a korszakra jellemző össznépi fusizásra.

A mindössze 16 Kilobájt RAM memóriával, de feltűnően jó grafikával (320×200 képpont felbontás) és innovatív BASIC nyelvjárással rendelkező Homelab-2 számítógépből 1983-84 körül egy alapvetően mezőgazdasági szövetkezet, a BOSCOOP is legyártott százas nagyságrendben néhány kis szériát AIRCOMP-16 néven, főleg a korszak TSz-eit ellátva számítógéppel és takarmányoptimalizáló programmal.

A kultikus Aircomp-16 / Homelab-2 számítógépekből alig néhány eredeti példány maradt fent. A legritkábbnak a BOSCOOP cég által gyártott Aircomp számítógépek első szériája számít, melynek egy fehér példányát a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása őrzi Szegeden. A Neumann Társaság munkatársát, Képes Gábort nagyon zavarta, hogy az ismert számítógéphez alig maradtak fent eredeti szoftverek – a gép mintakazettáján lévő demonstrációs programokat jelenleg is keresik  – és az ő ötlete volt az is, hogy pályázatot ír ki új játékok megalkotására.

„A játékpályázatot az is segíti, hogy Nagy Attila barátom elkészítette az Aircomp-16 működő replikáját, amit a jövő évben kiállításon is szeretnék bemutatni. Olyan játékprogramokat várok, amelyeket egy eredeti vagy replika számítógépen is be tudunk tölteni, .wav kiterjesztésű hangfájlként. De természetesen emulátorok is léteznek már, melyek a játékok fejlesztéséhez és kipróbálásához is használhatók”

– mondta Képes Gábor. A Homelab-2 / Aircomp-16 játékpályázatra már ismert programok, így a Tetris, a Sokoban, a 2048, a kígyós játékok verziói is megjelentek, de még bárki megcsillogtathatja programozói tudását. A programokat a nyilvános Homelab Facebook-csoportba várják október 15-ig. A csoporttagok által legjobbnak ítélt játék szerzőjének az Idézhető Neumann János című új, exkluzív album egy példányát ajánlotta fel a Neumann Társaság – továbbá az ipon.hu, a pleasurebytes.games és a pexy.io is felajánlott nyereményeket.

„Ez az ikonikus magyar mikroszámítógép még ma is inspiráló és kihozza a programozókból a kreativitást”

– mondta Képes Gábor, a Neumann Társaság informatikatörténésze, a pályázat ötletgazdája. Az eredeti Aircomp-számítógépeket akár a Kutatók Éjszakáján is meg lehet tekinteni Szegeden, ugyanis a Neumann Társaság aznap sokféle színes programmal várja az érdeklődőket a kiállításon. Budapesten pedig az informatika atyjára, Neumann Jánosra emlékeznek az Óbudai Egyetemen a társaság szervezésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Szórakozás

Digitális meseösvény ovisoknak

meseösvény

Interaktív városnézés országszerte már közel 70 helyszínen.

Aki próbált már óvodáskorúakkal várost nézni, az tudja, hogy nem könnyű feladat, ám nem is teljesen lehetetlen. A Plukkido játéktervezőinek új ötlete lehetőséget ad a kisgyerekes családoknak, hogy mesékkel és a fantáziavilág mozgósításával fedezzék fel a környéket, mindössze egy okostelefon és egy kis turpisság segítségével. A képzeletbeli manók ugyanis ott és akkor szólítják meg a gyerekeket, amikor az a családoknak a legkényelmesebb. A kreativitást fejlesztő, játékos fejtörőkkel teli digitális meseösvény Budapesten kívül már több hazai nagyvárosban, Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden is elérhető.

Városnézés ovisokkal, kicsit másképp

A Plukkido applikációban elérhető digitális meseösvény különleges mesevilággal várja a családokat már közel 70 helyszínen, ahol séta közben hétköznapi tereptárgyak és városi nevezetességek elevenednek meg a manók meséi, valamint a gyerekek képzelete, illetve aktív tevékenysége által. A gyerekek így játszva tanulnak, miközben megfigyelő és problémamegoldó képességük, empatikus készségük fejlődik. Nem beszélve arról, hogy az interaktív, mozgásos feladatok és érdekes fejtörők révén a szülők könnyedén lefoglalhatják a kicsiket, hiszen a manók segítségével úgy és olyan dolgokat ismerhetnek meg a környéken, ami valóban érdekes a számukra. A Keleti pályaudvar bejárata például kiváló lehet egy manóföldi Vekker-szelídítő bűbáj végrehajtásához, az Átjáró-barlangon keresztül pedig talán még törpök is kergetőzhetnek a Normafán. Ki tudja!

Aktívan alakítható meseélmény

A sétálós kalandjáték alapja a meseélménybe integrált ismeretterjesztés, célja pedig, hogy hidat képezzen a városi látnivalók és a gyerekek határtalan képzeletvilága között. A digitális meseösvény lényege ugyanis nem a telefon és a kütyüzés”, hanem a kreativitás és a képzelőerő fejlesztése. A Plukkido meseélmény sajátossága, hogy annak a felnőttek is részesei, a történéseket pedig a gyerekek aktív közreműködésükkel folyamatosan alakíthatják, így interaktivitásra sarkallva a családokat még a leghétköznapibb helyzetekben is. Az ingyenes mesélő sétákon a szülőknek a manók cinkosaként a megfelelő helyre kell navigálniuk, ahol együtt meg kell hallgatniuk a manók üzenetét, amik csak a mesébe foglalt látnivalók közelében szólalnak meg. Ezután a gyerekek szabadon, a környezet alapos megfigyelésével megoldhatják a látnivalókhoz kapcsolódó játékos küldetéseket, aktívan segítve közben a bajba keveredett manókat, akik természetesen később meg is köszönik a kapott segítséget, keretbe helyezve az aktuális kalandot.

Különleges séták, de merre?

Budapesten több helyszínen (pl. Margit-sziget, Városliget, Normafa), a fővároson kívül pedig egyelőre Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden érhető el a Plukkido digitális meseösvénye közel 70 különböző állomással, ahol a valóság összekapcsolódik a mesevilággal. Az applikáción belül a Meseösvény menüpont rejti az interaktív sétákat, ahol egy bemutató próbajáték megoldása után bárki böngészhet az elérhető küldetések között, így eldöntheti, merre induljon. „Budapesten két kiemelt sétánk is van, a Fiumei úti sírkertben a manók az emlékek szárnyán az óvodás korosztálynak is érdekessé varázsolják a szoborpark különlegességeit. A Gozsdu udvar környékén pedig a kis manósegítők apró ajándékra válthatják kalandozásaikat, csak követniük kell a csillaggal jelölt állomásokat. Remélem, hogy a jövőben egyre több ilyen kezdeményezést valósíthatunk meg országszerte” – tette hozzá Táncsics Judit, a Plukkido ügyvezető-társalapítója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss