A Deák17 Galéria február 25-ig látogatható JÁTÉK NEM JÁTÉK címet viselő tárlata egyrészt az elmúlt évtizedek kortárs intermédia munkáiból mutat be egy válogatást, másrészt megtaláljuk a 20 éves múltra visszatekintő Szabadfogású Számítógépverseny legjobb pályamunkáit is. Maurer Dóra, Bódy Gábor elgondolkodtató alkotásai mellett így tehát fiatalok formabontó számítógépes játékait is kipróbálhatjuk egy helyen, és még egy robottal is elbeszélgethetünk morális problémáinkról.

A “JÁTÉK NEM JÁTÉK” cím többféle lehetséges olvasata utal a lényegi üzenetre, vagyis arra a sokféle jelentésre, amit a játék a szórakozástól a társadalmi együttlét formáin keresztül a művészetig felvethet mindennapjainkban. Vannak, akik szerint a művészet is a játékból ered, ami nélkülözhetetlen mai, összetett világunk megértéséhez, mások szerint a (digitális) játékok függőséget okozhatnak, kiszolgáltatottá tesznek. A bemutatott műegyüttes mindenesetre egyszerre élvezetes és elgondolkodtató.

Maurer Dóra, 1980-as Kalah című filmje egy régi, arab matematikai játék alapján készült. A megjelenő szín- és hangelemeinek száma, sorrendje, ezeknek változásai (mozgásai) a Kalah-játék szabályait követik egy döntetlen játszma adatainak alapján. Ezt a játszmát a képzőművész és Jeney Zoltán, zeneszerző játszották – abból a célból, hogy a filmi kép és hang teljes egyenértékűségére megoldást találjanak. A végeredmény könyörtelen pszichedelikus élményt nyújt, mely a székhez szögezi a nézőt.

Maurer Dóra: Kalah (Lightbox és feljegyzések, diagramok)

Bódy Gábor 1976-ban készült Pszichokozmosza egy modell-kísérlet a computer használatára, „történetek” konstruálásában. A filmen azt láthatjuk, ha egy fekete dobozba különböző karakterekkel meghatározott golyókat – defenzív, offenzív, neutrális-, dobálunk, akkor a különböző karakterek különbözőképpen befolyásolják a történetet. A kivetített golyók mozgásába akár különböző társadalmi jelenségeket is beleláthatunk.

Ezek mellett egészen új és immár klasszikussá vált alkotások is láthatók e kiállításon, csak úgy, mint a Super Mario és a Pac-Man, ám nem szokványos formában. Az eredeti Nintendón futó 1989-es Super Mario Land 1 játék egy meghekkelt és ezáltal alternatív módon játszhatóvá tett verzióján kipróbálhatjuk, milyen, ha a napvihar törne ki. A Pac-Mant pedig egész egyszerűen saját tátogásunkkal működtethetjük.

JODI: ctrl-space 0.1

A kiállításhoz szokásos módon osztályoknak kérhető múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is készült a Deák17 Galéria, melyek révén a gyerekek és fiatalok új nézőpontból tekinthetnek rá a játék fogalmára. A C3 Alapítvány által megálmodott kiállítás február 25-éig látogatható ingyenesen a Deák17 Galériában.

További információ: https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/jatek-nem-jatek/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Virtuális valóságban (VR) elevenedik meg Petőfi Sándor munkássága

Hogyan függ össze Petőfi Sándor és a virtuális valóság (angol: virtual reality, vagyis a VR)? 2023. január 1-jén ünnepeltük hazánk legnagyobb költőjének és Bács-Kiskun vármegye legjelentősebb alakjának, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A magyar történelem egyik legfontosabb szereplője bár a múltban élt, alakja annyira valós, hogy a VR-technológia segítségével a nyomába eredhetünk a Pilvax kávéháztól kezdve egészen a Landerer nyomdáig.

„A VR-tartalmak fejlesztésével az volt a célunk, hogy élményszerűvé tegyük vármegyénk egyik legjelesebb személyiségének, Petőfi Sándornak a munkásságát, életfelfogását, az általa képviselt és a mai napig is érvényes értékeket, normákat. A ma emberéhez szólunk, ezért olyan eszközöket akarunk használni, amelyet örömmel fogadnak az itt élők, amelyek a mindennapi életükben is jelen vannak, élményt adnak, és ma még viszonylag kuriózumnak számítanak”

– mondta Moiskó Csilla, a Petőfi-emlékév ötletadója és a Bács-Kiskun vármegyei identitáserősítés menedzsere.

A VR szemüveggel öt játékot próbálhatunk ki, egy panoráma mesefilmet és öt darab 360 fokos filmet nézhetünk meg. Elsősorban Nemesnádudvaron a Bor Bagolyban lehet kipróbálni, illetve a vármegyei fesztiválokon is jelen lesznek az idei év során.

VR-játékokban elevenedik meg Petőfi Sándor élete és munkássága

Moiskó Csilla szerint az öt virtuális játék különleges élményt nyújthat bárki számára, aki szereti az élményszerű információkat.

„Az egyik játékon keresztül például a felhasználó virtuális bepillantást nyerhet a Pilvax kávézóba a VR szemüveget használva. A séta során érdekes információkhoz juthat szöveges és képi formában. A játék koncepciója, hogy a Pilvax kávézó – illetve az arra emlékeztető virtuális tér – körbe járható. A kávéház üres, mintha csak most vonult volna ki mindenki, hátrahagyva még a füstölgő cigarettát is. Sőt, a helyre jellemző báli zene is szól”

– tette hozzá a Petőfi-emlékév ötletadója.

A Pilvaxon kívül játszhatunk még a VR kifestővel, ahol a felhasználó a virtuális térben, megadott paletta, illetve színkódok segítségével színezhet ki olyan képeket, ami Petőfi Sándor életéhez köthetők, mindezt VR szemüvegen keresztül. A VR szavaló segítségével bárki átélheti a közönségnek szavalás élményét, míg a VR vers kitaláló során olyan művekkel ismerkedünk meg melyek szintén Petőfi életéhez köthetők. Végül a „Petőfi a nyomdában” játékon keresztül a költőt megszemélyesítve a Landerer nyomdát idéző helyszínen gyűjthetjük össze a Nemzeti dal repkedő lapjait.

Petőfi „lábnyomai” és a 360 fokos filmek

A legendás költőről készül öt darab 360 fokos film is. Ezek a filmek öt helyszín elevenednek meg, ahol Petőfi valamilyen formában otthagyta történelmi lábnyomát.

„Egyszerű, arculatot követő, de 3D trackelt grafikai elemek kerülnek térbe a filmekbe. A film egy adott pontjain megjelenik Petőfi, aki bizonyos interakcióra megszólal, csinál valamit, a film ezen pontja lesz interaktív. Egy másik érdekesség: Ludas Sanyi történetének megelevenítése a Meseföld című kötetéből egy 360 fokos rajzfilm keretében. A film 5 rajzolt jelenetet tartalmaz, melyek teljes 360 equirectangular panorámában játszódnak”

– mondta Moiskó Csilla, aki hozzátette, egy Petőfi Sándor személyét középpontba helyező PixelArt, endless runner digitális játékot is készítenek okostelefonra és webre, amely során a karakternek akadályokat kell kikerülnie (ugrással, guggolással) egy végtelenített pályán. Ez az utóbbi fejlesztés közel fél évig tartott. A játék 2023. március 1-től lesz ingyenesen letölthető a Google Play áruházból és az APP Store-ból.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Elsőre furcsa kijelentésnek tűnhet, de a vállalati digitalizáció hasonló kihívás, mint a zongoratanulás.

Rengeteg dologgal kell egyszerre foglalkozni, miközben a show nem állhat le. A Micro Focus szakértői szerint a megfelelő, modern technológiák kiválasztásával és alkalmazásával csökkenthetők a terhek és a kockázatok, hogy a vállalatok az igazán fontos tevékenységeikre koncentrálhassanak.

Évek óta fontos buzzword a digitalizáció: napjainkban az a vállalat maradhat versenyképes, amely digitális alapokra helyezi működését. Csak így tud ugyanis gyorsan reagálni a változó piaci környezetre és fogyasztói igényekre. A digitális átalakítások során azonban a szervezeteknek rendkívül sok dologra kell figyelniük egyidőben, hiszen egy pillanatra sem állhatnak le, miközben modernizálják rendszereiket és folyamataikat.

Aki már próbált több dolgot csinálni egyszerre, az jól tudja, milyen nehéz feladat ez. Jó példa erre, amikor szeretnénk megtanulni zongorázni. Eltérő dolgokat kell végeznünk a két kezünk ujjaival, miközben a szemünkkel követjük a kottát, amit két kulcsban olvasunk. Az agyunknak pedig össze kell hangolnia a teljes folyamatot, és figyelnie kell a zenéhez kapcsolódó egyéb dolgokra is, például a ritmusra és a dinamikára, a művészi interpretációról már nem is beszélve.

Sok gyakorlásra van szükség, hogy ez mind jól és összehangoltan menjen. A vállalatok életében azonban nincs idő arra, hogy megvárják, míg beérik a gyakorlás gyümölcse az olyan fontos dolgoknál, mint például a digitális átállás. Meríthetnek azonban mások példáiból és tapasztalataiból. A Micro Focus szakértői öt tanáccsal segítenek a cégeknek a digitális átalakítással járó feszültségek csökkentésében.

1. Leselejtezés helyett frissítsünk

A vállalatok komoly összegeket fektetnek a technológiákba, és nem szívesen válnak meg tőlük. Szerencsére a digitalizáció nem is jelenti feltétlenül azt, hogy mindent teljes egészében le kell cserélni. Régebbi technológiák esetében is van arra lehetőség, hogy fokozatosan digitalizálják őket. Jó példa erre a COBOL és a mainframe rendszerek, amelyeket még mindig számos nagyvállalatnál alkalmaznak. A Micro Focus és az Amazon együttműködésének köszönhetően elérhető olyan szolgáltatás, amely jelentős mértékben leegyszerűsíti a mainframe alkalmazások korszerűsítését és áthelyezését a felhőbe. Így a vállalatok modern platformon futtathatják jól megszokott alkalmazásaikat.

2. Támaszkodjunk a visszajelzésekre

A „digitális bennszülött” fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy visszajelzéseket adnak a termékekről és szolgáltatásokról, amit azután a gyártók és szolgáltatók felhasználnak a következő fejlesztésekhez. Ha egy vállalat képes ezeket az észrevételeket gyorsan és jól hasznosítani, és megtalálja a módját, hogyan tudja azokat beilleszteni a szoftverfejlesztési életciklusba, akkor megelőzheti versenytársait. Egy olyan eszközzel, mint például a Micro Focus Product and Portfolio Management ez egyszerűen megvalósítható, mivel a termék támogatja a szoftverfejlesztés modernizálását és felgyorsítását, az adatok felhasználását és a munkafolyamatok összehangolását.

3. Teszteljünk

Csak akkor lehet lépést tartani a fejlődéssel és a változó igényekkel, ha az alkalmazások minden tekintetben megfelelnek az elvárásoknak. Ezt pedig csak akkor kivitelezhető, ha a szoftverfejlesztési életciklus szerves részét képezi a tesztelés is, méghozzá minden fontos területre kiterjedően. A Micro Focus portfóliójában megtalálható minden szükséges eszköz ahhoz, hogy a szervezetek egyszerűen és gyorsan ellenőrizzék az alkalmazások teljesítményét, funkcióit és biztonságát, megtalálják az esetleges hibákat és szűk keresztmetszeteket, és fontossági sorrendben javítsák azokat.

4. Automatizáljunk a kockázatok csökkentéséért

Minden olyan munkafolyamatban benne van a hiba lehetősége, amelyet emberek végeznek, hiszen tévedni emberi dolog. Léteznek azonban olyan számítógépes robotok, amelyekkel automatizálhatók az egyszerűbb, repetitív feladatok. Így nemcsak a hibák kockázatát lehet kizárni, de a folyamatok is gyorsabbá és gördülékenyebbé válnak, az emberi munkaerő pedig foglalkozhat fontosabb dolgokkal. A Micro Focus robotizált folyamatautomatizáló megoldását (Robotic Process Automation – RPA) egyre több területen fogják munkára a pénzügyi és számviteli kimutatások készítésétől és a bérszámfejtéstől kezdve a megrendelések és a sales ügyletek kezelésén át a HR-osztály egyszerűbb folyamataiig.

5. Használjuk ki a mesterséges intelligencia előnyeit

Korábban a szervezetek több ezer sor hosszúságú táblázatokba gyűjtötték az adatokat. A humán munkaerő ebből manuális munkával tudta kigyűjteni az üzlet fejlődést segítő, hasznos információkat. Ma már viszont a vállalatok adattavakban gyűjthetik az információkat, amelyekből mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra támaszkodó analitikai megoldások segítségével sokkal hatékonyabban és átfogóbban elemezhetik az információkat, percek alatt feltárva a kritikus pontokat, és így támogatva az üzleti döntések meghozatalát. Ez a lehetőség egyre több területen elérhető, például szoftverfejlesztésnél vagy adatok rendszerezésénél, de olyan specifikus területeken is, mint a bűnüldözés.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!