Connect with us

Tippek

Közösségi Média – nem igazak a pletykák, miszerint függők vagyunk

Nagy Közösségi Média Kutatás: íme a 2019-es használati szokások

Sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek.

A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok. Az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása a közösségi média csatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta.

A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).

Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján

“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna”

– véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot.

Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).

Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.

Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk

Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.

A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.

A Facebook legyőzte a szexet?

Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):

A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.

Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket…

A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.

Biztonságban vagyunk?

Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.

Tippek

Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb

A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.

A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.

A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel

A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+  – 15,5 nap,  és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.

„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.

Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.

A benzinesek a legkapósabbak

Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.

Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.

Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.

Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

Ergonomikus tanulási környezet kialakítása

A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.

Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.

Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is

Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.

Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz

Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.

A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.

A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A tudatos AI-használat a túlélőképesség záloga

Kritikus gondolkodás vs. mesterséges intelligencia – újabb workshop indul pedagógusoknak.

A mesterséges intelligencia már messze nem csupán beszélgetőtárs: szövegek, képek, videók, táblázatok vagy akár egész prezentáció, kreatív tartalmak előállítására is alkalmas – ez azonban sokak számára egyelőre ismeretlen terület. Mivel egyre több AI-generált tartalommal találkozunk, a kritikai szemlélet és a tudatos használat elengedhetetlen képességünkké kell, hogy váljon. Tippek a szakértőtől.

Az idén 10 éves ProSuli programot a tanároknak szóló digitális kompetenciafejlesztés, a diákokat célzó tudatos internethasználati kezdeményezések és a robotika mellett a folyamatos megújulás jellemzi. Ennek jegyében a program céljai közé emelte a mesterséges intelligencia értelmes és előremutató alkalmazásának elterjesztését is.

Az internetet elárasztják az AI által generált szövegek, képek, zenék és videók. A kérdés az, hogyan lehet felismerni a valós és a mesterségesen létrehozott tartalom közti különbséget. Ez egy olyan készség, ami a következő években a túlélés záloga lesz. „Olyan tudásra van szükségünk, mint a közlekedésben a KRESZ: mindennapi gyakorlat, amely nélkül nem boldogulunk” – mondja Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője. Nem csupán arról van szó, hogy az AI egy divatos, felkapott technológia. Már most is az életünk része, és bármit képes lemásolni: arcokat, hangokat, írásokat. A határ a valóság és a mesterséges között egyre nehezebben felismerhető.

Hogyan maradjunk éberek? Íme néhány könnyen alkalmazható megoldás

Az AI kritikai szemlélete mindenki számára kulcsfontosságú, ezért érdemes elsajátítani néhány olyan készséget, amelyet bárki könnyedén alkalmazhat a mindennapokban.

„Jelenleg még nincs olyan megbízható eszköz vagy program, amely biztosan kimutatja, ha egy tartalmat AI készített”

– emeli ki a szakember.

 „Ha létezne is ilyen AI-program, ami értékelné egy másik mesterséges intelligencia munkáját, az önmagában sem garantálhatna 100%-os pontosságot. A felismerés emberi képesség kell, hogy legyen” 

– tette hozzá Koren Balázs.

Ha kétségeink támadnak, fontos, hogy ne kényelmesedjünk bele a kételyeinkbe, hanem tegyünk konkrét lépéseket. Egy kép esetében például érdemes alaposan megnézni a részleteket: stimmelnek-e a méretek, a fények, a perspektíva? Van-e valami, ami valószerűtlennek tűnik? Az adatalapú megközelítés, több forrás összevetése és a saját kérdéseink feltevése is sokat segíthet.

Kulcsszerep jut a tanároknak

A tanároknak különösen nagy szerepük van abban, hogy a diákokat a kritikai szemléletre neveljék, miközben ők maguk is tanulják még mindezt.

„Az AI-jal kapcsolatban nincsenek bevált receptek, hiszen együtt tanulunk, egy időben ismerkedik vele diák és tanár, ahogy a mesterséges intelligencia is folyamatosan fejlődik”

– mondja Koren Balázs. A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli célja, hogy mindez ne plusz terhet, hanem támogatást jelentsen a pedagógusoknak, hiszen ez végső soron a diákok boldogulását szolgálja.

Az országban elsőként, a ProSuli tavasszal indított ingyenes, pedagógusoknak szóló online AI-workshopot. Az azóta már három alkalommal megszervezett képzések után folyamatosan, számos visszajelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy nagy szükség van a folytatásra.

Nincs rossz kérdés, csak pontosan kell fogalmazni – AI workshop tanároknak

A tanárok csak akkor tudják felkészíteni diákjaikat a jövő kihívásaira, ha maguk is megtanulják, hogyan lehet megfelelő kérdésekkel, úgynevezett promptokkal utasítani a mesterséges intelligenciát. A ProSuli következő AI-workshopjának témája épp ezért a helyes promptírás és a tudatos kérdezés. Hogyan lehet jól megfogalmazni egy kérést az AI felé? Mitől lesz értelmes és használható a válasz? Hogyan lehet bátran és kreatívan kérdezni?

Az online képzés nemcsak elméleti tudást ad, hanem gyakorlati példákat is bemutat: hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a differenciálás megvalósításában vagy a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolattartásban?

Az eseményt október 22-én tartják. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amelyet ezen a linken  lehet megtenni. A regisztráció határideje: október 21., 12:00.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss