Tippek

Internethasználat: nem tudatosak a közép-európaiak

Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználat tudatossága – ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének most publikált kutatásából.

A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság -elsősorban kommunikációs célra- az információs technológiákat.

A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán. Előbbire példa, hogy az internethasználat egyetlen országban sem tudatos jellemzően. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem. Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi médiafelületeket –elsősorban a Facebook-ot– előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon. Hazánkban kiemelkedőn magas a közösségi média platformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használat során, mint például Lengyelországban vagy Csehországban. A szakértők megállapítása szerint a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).  

Bár gyakran használjuk a közösségi médiafelületeket, mégis mi magyarok tartunk a leginkább attól (60.5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%. Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. A kutatás megállapítása szerint a magyarok túlnyomó többsége –hasonlóan a románokhoz– nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54% használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60% felett), míg Csehországban 44,6%, Romániában 42,3%.

Az ambivalens érzésekkel együtt is minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára.

„A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végső soron szabályozói megoldásokra kell építenünk” 

– fogalmazott Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.

Tippek

Így kárpótolhat a kellemetlen órákért az utasbiztosításunk

járatkésés

Élelmiszer, ruha, asszisztencia behajtáshoz a Grantis megvizsgálta, miben segítenek az utasbiztosítások repülő járatkésés és lemondás esetén.

A mostanában gyakori járatkésések miatt előfordulhat, hogy órákig bent rekedünk a váróban. Az utasbiztosítás ilyenkor számla ellenében fedezheti az alapvető szükségletek ellátását, mint például az élelem és a tisztálkodási szerek beszerzését, amennyiben indokolt, a ruhanemű vásárlás és a taxi költségeit is.

Több biztosítónál a járatkésés alatt felmerülő egészségügyi problémák esetében is számíthatunk segítségre, például ha valaki rosszul lesz a hosszú várakozás közepette, és sürgős orvosi ellátásra vagy gyógyszerekre van szüksége.

Az utasbiztosításon most nem érdemes spórolni

„Nem minden alap utasbiztosítás tartalmaz a járatkésésre szolgáltatást, ezért célszerű idén nagyobb csomagot választani, mint általában. Ha repülővel utazunk, érdemes kifejezetten olyan utasbiztosítást kötni, amely a légi járatokkal kapcsolatban felmerülő problémák esetén is térít”

– hívta fel a figyelmet Kovácsik Tamás, a Grantis vezető tanácsadója.

A biztosítók kártérítése járatkésés esetén

Az utasbiztosítások jellemzően 4-6 órás járatkésések esetén térítenek. A kártérítési limitek eltérőek lehetnek, általában 20 és 100 ezer forint körül alakulnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Aki importált autót vesz Magyarországon, nagyobb valószínűséggel kap hamis futásteljesítményű járművet

Magyarországon a használt autók jelentős részének manipulálták a kilométeróra-állását, vagyis a jármű kevesebbet ér, mint amennyit kérnek érte.

Még nagyobb azonban az esélye, hogy a futásteljesítményt módosították, ha külföldről hozzuk be az autót. A határokon átnyúló tranzakciókat nehéz nyomon követni, ezért a csalók kihasználják ezt a helyzetet és elkerülik, hogy elkapják.

A carVertical autóipari adatszolgáltató cég a közelmúltban 15 európai országban végzett kutatást, melyből kiderül, hogy a Magyarországra importált autók kilométeróra-állását nagyobb eséllyel manipulálták, mint a helyben vásárolt járművekét.

A túlzott bizalom futásteljesítmény-csaláshoz vezethet

A magyar utakon közlekedő és a carVertical által ellenőrzött autók 7.4%-ának módosították a futásteljesítményét. Bár hazánkban még nem olyan rossz a helyzet, mint néhány kelet-európai országban, például Lettországban, ahol a manipulált járművek aránya meghaladja a 15%-ot, a csalás kockázata továbbra is magas.

Magyarországon az importált autók 8,1%-ának hamis a kilométeróra-állása, ami meghaladja a határainkon belül eladott hamis futásteljesítményű autók arányát (6,5%).

Sokan megbízhatóbbnak tartják a bizonyos országokból, mint például Németországból importált autókat, ezért a vevők ilyenkor kevésbé elővigyázatosak, és megbíznak a használt járművek eladóiban.

„Nagyon nehéz nemzetközi szinten ellenőrizni a használt autók minőségét, mivel az egyes országokban eltérő jogszabályok vonatkoznak a kilométeróra-csalásra. Tekintve, hogy az országok közötti információáramlás az autókról nem kielégítő, exportálás után a járművek tiszta lappal indulhatnak, és jellemzően ilyenkor állítják át a futásteljesítményüket. Ezzel növekszik annak a kockázata, hogy a helyben vásárolt autókhoz képest nagyobb valószínűséggel kapjuk meg az autót manipulált kilométeróra-állással”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyarok előnyben részesítik a külföldről érkező használt autókat

A kutatás szerint a helyben vásárolt és külföldről behozott autók aránya eltérő. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött gépjárművek 44,6%-a a teljes idejét az országban töltötte, míg 55,4%-a külföldről importált.

A legtöbb vizsgált országban, így Litvániában, Lengyelországban, Romániában vagy Szerbiában a külföldről behozott autók aránya 70-90% között mozog, ami azt jelenti, hogy Magyarországon alacsonyabb a használtautó-import. Ez azonban nem vezet az autókkal kapcsolatos csalások számának csökkenéséhez.

Egy meghamisított kilométer-számlálójú jármű pénzügyi katasztrófát jelenthet

A hamis futásteljesítményű autó beszerzése sok gondot okozhat az új tulajdonosnak, mivel nehéz megtervezni a karbantartását. A vezérműláncszíjat például 100-150 ezer kilométerenként kell cserélni. Ha azonban a jármű futásteljesítménye hamis, valószínűleg nem kerül sor időben erre a műveletre, így az ékszíj elszakadhat, ami a szelepekkel való érintkezés következtében a dugattyúk sérülését eredményezheti.

A nagyobb futásteljesítményű autók lényegesen rosszabb állapotban lehetnek, ami útközben váratlan meghibásodásokhoz vezethet. Nem is beszélve a sofőr biztonságát veszélyeztető kockázatokról.

Matas szerint a módosított futásteljesítményű autókat jóval drágábban adják el, mint a valós futásteljesítményűeket, vagyis a vásárlók többet fizetnek a járművekért, mint amennyit érnek. Az autóipari szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a carVertical által végzett kutatásból egyértelműen látszik, hogy a járművek, amelyeknek a kilométeróra-állását visszatekerték, akár 25%-kal is drágábbak lehetnek, mint az eredeti futásteljesítményű autók. A nagy futásteljesítményű jármű ráadásul sokkal gyorsabban veszít az értékéből és sokszor nehezebb rá vevőt találni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Ön tudta, melyik keverési technológia a leghatékonyabb egy csésze tea esetén?

Szimulációs szoftverrel válaszolták meg a kérdést.

A tea első látásra az egyik legegyszerűbben elkészíthető ital: kell hozzá forró víz, tealevél, esetleg cukor, méz, tej vagy citrom, mindezt kicsit meg kell kevergetni, és kész is. De hogyan célszerű keverni? Körkörösen vagy oda-vissza kanálmozgatással?

Erre a kérdésre keresték a választ egy szimulációs szoftver segítségével. Modellezték a legtöbbünk által ismert körkörös kevergetési technikát, valamint az előre-hátra lapátoló mozdulatsort, amit állítólag az angol királyi körökben is előnyben részesítenek. Mindkét szimuláció egy átlagos csésze angol teát vett alapul, amikor az ital tetején zavartalanul megül egy egyenletes tejréteg.

A tesztekből kiderült, hogy a körkörös keverőmozgás gyorsabb eredményt, azaz keveredést biztosít, mint a lapátolás, tehát ha kevés időnk van, akkor ez a célravezetőbb opció. Ha azonban figyelmesen megnézzük, észrevehetjük, hogy a kanál 57%-kal messzebbre jut körkörös mozgásnál, mint amikor lapátoló mozgást végzünk vele. Azaz azonos keverési távolság vagy azonos keverési energia esetén a lapátoló mozgás bizonyult a hatékonyabb teakeverési technikának, ezzel minimalizálhatjuk a mozdulatsor közben kifejtett erőfeszítéseinket.

A lapátolással egyúttal kisebb az esély arra, hogy kifröccsen az ital, leforrázva ezzel az ujjainkat, valamint jobban feloldódik a cukor is, nem reked meg a csésze alján. Mindemellett az sem elhanyagoltható érv, hogy a lapátoló technika jóval csendesebb módszer, mint a heves kavargatás, azaz sokkal inkább megfelel a kifinomult teázási etikettnek.

Hasonló, Siemens-szoftveres szimuláció segítségével derült ki az is, hogy melyik a leghatékonyabb ventilátor-hack, ami a mostani kánikulában hasznos információ lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss