Connect with us

Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

képfrissítési frekvencia

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Tippek

Tillát is megtalálták a netes csalók!

Az internetes csalásokról, a közösségi média és az online tér veszélyeiről, illetve a saját megelőzési módszereiről is nyilatkozott a műsorvezető, aki mellett több híresség is csatlakozott a Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs kampányához.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében tovább növekedett a netes banki átverések száma. Az első negyedéves számok, azaz a közel 57 ezer sikeresen elkövetett átverés tovább emelkedett, így összesen már több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak a csalók idén.

Óvatossággal milliókat lehet spórolni

A műsorvezető-filmrendező maga is vált már netes csalás áldozatává, tavaly ősszel például a Propaganda című műsorának Facebook-oldalát törték fel.

„A személyes profilom, adataim és pénzem eddig szerencsésen megúszta, de a műsorom Facebook-oldalát feltörték. Azóta sem tudjuk, miért, valószínűleg azt gondolták, találnak hozzárendelt bankkártyát…”

– mesélte Tilla, akinek végül nem is sikerült visszanyernie az elveszett felületet.

Világszerte öt és fél milliárd, Európában pedig közel 747 millió felhasználója van a világhálónak, és egyre többen vásárolnak valamilyen formában hirdetést vagy termékeket, nagyon sok helyen megadva a bankkártyaadataikat. Fontos, hogy ebben az esetben fokozottan figyeljünk a fizetési limitekre és – Tillához hasonlóan – ahol csak lehet, használjunk kétfaktoros hitelesítést.

Végeláthatatlan harc a “kamu-Tillákkal”

A TV2 műsorvezetője szerint a közösségi média azért különösen veszélyes, mert nemcsak a személyes, hanem pénzügyi adataink is illetéktelen kezekbe kerülhetnek, akár egyetlen rossz kattintással. Elmondta, hogy folyamatosan találkozik gyanús üzenetekkel és kamuprofilokkal, amelyek hamis termékekre hívják fel a figyelmet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a felhasználók felismerjék ezeket a csapdákat, kockázatos linkeket és üzeneteket. Tilla olyannyira óvatos, hogy az ismeretlenektől érkező leveleket, emaileket inkább meg sem nyitja, hiszen úgy véli, az online térben mindenki magáért felel.

Közszereplő lévén azonban más kihívásokkal is szembe találja magát: a személyével visszaélő, nevében a legkülönbözőbb termékeket népszerűsítő csalók őt is megtalálták.

„Szerintem nincs olyan ismert ember, akinek a személyével még ne éltek volna vissza, velem is számtalanszor előfordult, hogy kamuprofil árult valamit a nevemben. Ez nagyon egyszerű, hiszen csak leszednek egy fotót az internetről, és onnantól kezdve árulsz kenőcsöt, gyógyteát, fogyasztóport. Ezzel nem olyan könnyű mit kezdeni, mert általában nincs valós személy az ilyen weboldalak mögött, ráadásul legtöbbször mire eljut hozzám a hírük, általában néhány napon belül, addigra már meg sem találom őket, mert megsemmisítették a felületet. Valószínűleg ennyi idő pont elég lehet a kellő mennyiségű látogató eléréséhez és megkárosításához… Természetesen ha eljut hozzám a hír, azonnal cselekszem, de ha folyton ezeket vagy a posztok kommentszekcióit bújnám, azt nem tudnám ép ésszel sokáig bírni.”

Az ilyen eseteket úgy tudta eddig elkerülni, hogy közösségi oldalakon egyáltalán nem vásárol, és csak megbízható weboldalról rendel.

„Ha valamiért egy számomra új honlapról vásárolnék, akkor több oldalról is ellenőrzöm a hitelességét, a felhasználói visszajelzéseket, és ha lehet, utánvéttel kérem a csomagot, mert a virtuális kártya használatára egyelőre nem tudtam rászoktatni magamat, pedig nagyon hasznos!”

Legyünk felkészültek a netes csalók módszereiből!

Háromgyerekes apukaként Tilla arról is mesélt, hogy a fiait hogyan tudja felkészíteni egy olyan ingoványos, sokszor kiismerhetetlen terepre, mint az internet.

„Szerintem a gyerekekkel kapcsolatban soha semmi nem véd meg minket jobban, mint ha van egy nyílt kommunikáció, és egy családban mindig mindenről lehet beszélni, kérdezni. És ha megértik azt – és ez nem csak az internetre igaz -, hogy legyenek körültekintőek azzal, ha valaki kér vagy esetleg követel tőlük valamit, ha felismerik, hogy zsarolni akarják őket, akkor azt meg kell beszélni velük. A gyerekeknek is nagyon sokszor jól működik az ösztönük, nekünk, szülőknek azt kell elérnünk, hogy ha bármi zavaró, vagy félelmetes történik velük, a szexualitástól elkezdve a zsaroláson át a bántalmazásig, ha valaki valamit akar tőlük ott a neten, és ez nekik rossz, azt ne tartsák magukban, mondják el, mutassák meg. Szerintem az a legfontosabb, hogy kifejlődjön a gyerekekben a józan, normális értékítéletük.”

Hozzátette, nagyon sokan fordulnak hozzá segítségért, és elnézést kér azoktól, akik valóban rászorulnának, de a rengeteg csalási ügy miatt ő sem szokott az ilyen helyzetekbe belemenni.

„Ez egy nagyon szomorú dolog, hogy el kell döntened, kinek hihetsz és kinek nem, de bizony benne van a pakliban, hogy aki rászorulónak, elesettnek mutatja magát, az valójában egy álprofil mögé búvó csaló. Közben meg lebeszélni az embereket, hogy bárkinek segítsenek, az is szörnyű. Az AI térnyerése meg csak még tovább bonyolítja majd a helyzetet, ezért nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk a csalók módszereiből.”

A Médiaunió Alapítvány “A kulcs te vagy!” kampányának szakmai partnere a Magyar Bankszövetség és a KiberPajzs Program, amelyhez Tilla mellett Szabó Zsófi, Demeter Bence, Gelencsér Tímea, Görög Zita, Csonka András, Nagy Beni, Nagy Máté, Lakatos Levente és Gym Suleiman is csatlakozott nemrég.

Fotó credit: TV2


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Újgenerációs módszer a nyelvtanulás szolgálatában

A diákok számára ingyenes KRÉTA IFM alkalmazás segítségével a meglévő képességek is fejleszthetők

Nyelvet tanulni – bármely életkorban – kifejezetten jótékony és hatékony eszköz a kommunikáció fejlesztésére és a mentális egészség támogatására is. A nyelvtanulás azért is hasznos és fontos képesség, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosak és egészségesebbek legyünk!

„A nyelvtanulás során az agyunk rengeteg új információt dolgoz fel, ami a kognitív (megismerő, gondolkodáson alapuló) készségeket is erősíti. Segít a problémamegoldásban, a koncentrációban és a memóriánkat is karbantartja. Vagyis, ha többnyelvűek vagyunk az nemcsak a munkaerőpiacon előny, de az agyunkat is eddzük ezáltal”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes, a térítésmentesen elérhető KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul disszeminációs szakértője.

„A nyelvtanulóknak gyakran kell különbséget tenniük a nyelvi rendszerek között, ami egy új kihívás az agynak, szűrni kell, hogy milyen szabályt, milyen szót kell éppen használni, milyen lesz a mondatszerkezet. Mindez fejleszti a koncentrációt, javítja a fókuszálási képességeket is”

– emelte ki a KRÉTA IFM szakértője.

Tolerancia és multitasking

Gubáné Csánki Ágnes rámutatott arra, hogy a nyelvtanulás nem csupán szavak és nyelvtani szabályok elsajátításáról szól, hanem egy adott kultúra megértéséről is. Így új utakat nyithat meg az utazás, az irodalom és egyéb szabadidős tevékenységekhez is.

„A nyelvtanulás hozzájárul a kommunikáció, az empátia és a tolerancia fejlesztéséhez, amelyek a 21. században kulcsfontosságú készségek”

– tette hozzá.

A szakértő az alfa és Z generáció egyik különleges erősségének nevezte a multitasking képességét.

„Aki több nyelvet beszél, annak gyorsan kell váltania a nyelvi rendszerek között, ezt kódváltásnak is szokták nevezni, ami nagyfokú rugalmasságot igényel. A mai gyerekeknek ez nagyon nagy erőssége az előző generációkhoz képest. A nyelvtanulás fejleszti a végrehajtó funkciót, a tervezést, a szervezést, vagyis általa a multitasking képességek tovább javulhatnak.”

Gubáné Csánki Ágnes hozzátette, hogy a diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy igénybe vehetik a KRÉTA felületéről térítésmentesen elérhető applikációt, amely mindezen képességek fejlesztését szolgálja. A Modul több ezer rövid videót és leckét, játékos feladatokat tartalmaz, beszéltet, javítja a kiejtést, így élményt nyújtó nyelvtanulási lehetőséget biztosít mindenkinek.

“A nyelvtanulás tehát nemcsak az agyat tartja fitten, hanem segít az új lehetőségek felfedezésében és az életminőség javításában is. Mind emellett növeli az önbizalmat is, hiszen egy új nyelv elsajátítása kihívásokkal jár, ez növeli az önbecsülést is. És ki ne szeretne felnőttként, idősként is magabiztosabb, egészségesebb lenni?!”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért

Sok vállalat két fő kérdéssel küzd: Hogyan tudjuk kihasználni az AI és a generatív AI eszközöket kiberbiztonságunk érdekében? E mellett hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ugyanezek az eszközök több kockázatnak tegyenek ki minket, tehát fegyverként fordítsák őket ellenünk?

A Kyndryl egyrészt globálisan is felmérte a „2024 Kyndryl Readiness Report” – című jelentésében számos vállalat informatikai felkészültségét, másrészt megoldásokat javasol. A cég szerint öt alapvető stratégiával előzhetjük meg a potenciális kibertámadásokat.

  1. A Kibervédelem megerősítése

A Kyndryl teljes mértékben támogatja a mesterséges intelligencia (AI) felelős használatát. Az adatok hatékony kezelése, amelyekre ezek a modellek épülnek, alapvető fontosságú minden felelős AI gyakorlatban. A generatív AI eszközök kreatív keresőmotorokként működnek, amelyek új tartalmat, ötleteket és betekintéseket szintetizálnak egy nagy mennyiségű meglévő anyagon alapuló modell segítségével. Ezek a modellek azonban sebezhetővé tehetik az eszközöket a támadásokkal szemben.

Ezért az AI és a generatív AI bevezetésekor a kiberbiztonság területén az adatok kezelése kell, hogy az elsődleges prioritás legyen. Fontos a szigorú szabályozások bevezetése az adat-hozzáférés és -minőség terén kulcsfontosságú az adathamisítás vagy adatszivárgás kockázatának mérséklésére. A szervezetnek specifikus AI irányelveket is ki kell dolgoznia, amelyek illeszkednek az egyedi felhasználási esetekhez, ipari szabványokhoz és szabályozási követelményekhez.

Az innováció ezeknek az irányelveknek megfelelően működhet, ha a felelős használat alapelvei – mint például etikai normák, előítélet-felismerési módszerek és adatvédelmi protokollok – meghatározó szerepet kapnak a csapat szemléletében, így biztosítva, hogy a jelenlegi és jövőbeli stratégiákat ezen szempontok alapján értékeljék.

  1. A fenyegetések felismerésének felgyorsítása

Minden, fenyegetés felismerésére szolgáló művelet mögött a biztonsági műveleti központ (SOC) elemzői állnak, akik hasonlóan működnek, mint a pénzügyi szektor kvantitatív elemzői (quants). A kvantok algoritmusokat építenek, hogy azonosítsák, mit érdemes vásárolni vagy eladni a korábbi piaci mozgások alapján. A SOC elemzők hasonlóan algoritmusokat készítenek naplófájlok és incidensjelentések alapján, hogy meghatározzák a szükséges kiberrezilienciai lépéseket.

Mindkét esetben az algoritmusok előzetes adatokból készülnek, amelyek kidolgozása és tesztelése időt igényel. Azonban míg a pénzügyi késedelmek anyagi veszteségeket okozhatnak, a kiberbiztonságban ezek az időhúzások új incidensekhez vagy biztonsági résekhez vezethetnek. Az AI és generatív AI integrálása a kiberbiztonságba jelentősen növelheti a SOC elemzők hatékonyságát azáltal, hogy automatizálja a munkaerő-igényes feladatokat, mint például a naplóadatok elemzését és a fenyegetésértékelést. Emellett felgyorsíthatja a fejlettebb prediktív modellek fejlesztését. A generatív AI lehetőséget nyújt arra, hogy a reaktív biztonsági hozzáállás helyett egy proaktív kiberrezilienciai hozzáállásra váltsunk.

  1. Reaktív helyett proaktív védekezés

Hagyományosan a kiberbiztonsági csapatok reaktívan működtek, a fenyegetések észlelésére és a gyors reagálásra összpontosítva. A generatív AI lehetőséget kínál arra, hogy ezt a reaktív hozzáállást egy proaktív, kiberrezilienciai megközelítésre cseréljük. Vegyük például a szoftverjavítások (patch-ek) gyakorlatát. A javítások a szoftverkezelés rutin részei, de kompatibilitási problémákat és sebezhetőségeket is okozhatnak. Az AI segítségével a naplóadatok elemzése révén azonosíthatók lehetnek azok a minták a javításokban, amelyek korábbi incidensekhez vagy biztonsági résekhez kapcsolódnak—például a kiadások időpontjai vagy a hét mely napján történtek.

A generatív AI ezután támogathatja a döntéshozatalt, és segíthet optimalizálni a javítások időzítését. Például egy pénteki korai reggeli kiadás helyett egy kevésbé kockázatos időpontra, például hétfő délutánra ütemezheti át a frissítéseket. Ez jelentősen javíthatja a csapatok felkészültségét a potenciális fenyegetések előrejelzésében és kezelésében. Míg ez a megközelítés nem feltétlenül szünteti meg a sebezhetőségeket, lehetőséget ad egy tudatosabb, proaktív védekezésre.

  1. Kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelése

Egy nemrégiben készült jelentés szerint világszerte közel 4 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról¹. Az AI és a generatív AI eszközök nem varázsszerek, amelyek majd csodával határos módon orvosolják ezt a szakemberhiányt. Azonban jelentősen növelhetik a jelenleg dolgozó kiberbiztonsági szakemberek hatékonyságát, leegyszerűsítve a rutinfeladatokat és javítva a napi működést. Tegyük fel, hogy a kiberbiztonsági szakemberek minden nap eseményeket néznek át, értesítéseket és fenyegetési híreket dolgoznak fel. Az AI-alapú fejlett, prediktív elemzésekkel, amelyek a felhasználói viselkedéshez igazodnak, a szükséges alkalmazások automatikusan készíthetnének összefoglalókat erről az információról a bejelentkezéskor. Emellett a rutinszerű kommunikációt, például a vezetőknek küldött frissítési e-maileket, generatív AI is előre megfogalmazhatja—így a tartalom nagy részét automatikusan kezelheti. Bár ezek a fejlesztések nem kifejezetten a kiberreziliencia javítására irányulnak, jelentős potenciált hordoznak abban, hogy a kiberbiztonsági szakemberek napi feladatai könnyebbé és hatékonyabbá váljanak, lehetővé téve számukra, hogy inkább a stratégiai feladatokra összpontosítsanak.

  1. Tréningek, tréningek, tréningek

Az egyik legizgalmasabb lehetőség, amit a generatív AI kínál a kiberbiztonság területén, az, hogy hatékonyabbá teheti az elemzők képzését. Például a szervezetek generatív AI által vezérelt szimulációkkal és életszerű gyakorlatokkal állíthatják kihívás elé az elemzőiket. Ezek a szimulációk a generatív AI segítségével élethűbbé tehetők, sőt, akár előzetes figyelmeztetés nélkül is bevethetők, ezzel valós idejű gyakorlati teszteket biztosítva az elemzők készségeinek fejlesztésére. Az ilyen proaktív tréningek segíthetnek abban, hogy a csapat mindig készen álljon, és dinamikusan alkalmazza tudását, amikor valódi fenyegetéssel találkozik. A valós idejű gyakorlati helyzetek lehetővé teszik az elemzők számára, hogy éles helyzetekben is alkalmazzák és fejlesszék képességeiket.

Végül, a kiberreziliencia igazi definíciója: felkészültnek lenni nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli fenyegetésekkel szemben is.

Adeel Saeed , a Kyndryl Global Security & Resilience alelnöke és technológiai igazgatója


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss