Tippek
Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon
Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.
Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.
Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.
A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.
A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.
Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).
Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.
Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.
AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.
A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.
A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!
Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?
Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.
Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.
Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?
A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.
Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.
Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.
Forrás: Index
Tippek
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának
A gyepápolás egyre okosabb és könnyebb lesz. A Husqvarna új generációs, határolóvezeték nélküli robotfűnyírói AI-alapú képfeldolgozással az eddigi legmagasabb teljesítményt nyújtják a kis és közepes méretű kertekben.
A Husqvarna legújabb, képfeldolgozási technológiával felszerelt készülékei több mint 30 évnyi robotfűnyírási szakértelmet ötvöznek. A 2026 tavaszán megjelenő, Európában gyártott modellek az új kamerának és az intuitív működésnek köszönhetően észlelik a körülöttük lévő objektumokat, így még könnyebbé téve az otthoni gyepápolást.
„A robotfűnyírás piacvezetőjeként díjnyertes technológiánkat olyan újgenerációs modellek fejlesztésénél használtuk fel, amik az eddiginél is több felhasználóhoz juttathatják el a Husqvarna minőséget és innovációinkat. Robotfűnyíróink számát így idén 24-re bővítjük. Ezek között megtalálhatók a magánszemélyeknek, illetve a szakembereknek tervezett gépek is”
– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.
Az AI már a kerti munkákban is a segítségünkre van
A beépített kameráknak és az AI technológiának köszönhetően valós időben ismerik fel a gépek az akadályokat, amiket el is kerülnek. Akár egy kerti szerszám, vagy egy játék esetén a robotfűnyíró lelassul és új útvonalat választ. Így a fűnyíró hatékonyan navigál, és teljes lefedettséget biztosít még olyan területeken is, ahol gyenge a műholdas jel, mint például a fák alatt vagy épületek közelében.
A telepítés határolóvezeték nélkül elvégezhető, a korrekciós adatok pedig a Husqvarna Cloudon keresztül kerülnek továbbításra, így csak stabil Wi-Fi kapcsolatra van szükség a teljes gyep területén. A készülékek a Husqvarna Automower® Connect alkalmazáson keresztül elérhetők, akár távolról is, és a jövőben a Smart Home kompatibilitásnak köszönhetően a hangsegédlet is elérhető lesz.
A fűnyíró applikáción keresztül vezérelhető
Az Automower® Connect alkalmazás több mindenben is segíti a felhasználókat: megtervezhető a fűnyírás ütemezése, ellenőrizhető a fűnyíró állapota, az Automower® Zone Control segítségével pedig vezérelhetők az egyes területek. Utóbbival a fűnyírás mintái, valamint a tiltott zónák is beállíthatók, például virágágyások és játszóterek esetében.
Kompakt dizájn és innováció
A modellek kompakt felépítésének és csendes működésének köszönhetően ideálisak városi környezetben, és bármilyen időjárás esetén használhatók.
Az új Automower® 308V maximum 800 m²-es területen használható, az Automower® 312V pedig maximum 1.200 m²-es területekre lett tervezve. Akár 40%-os emelkedőkön is alkalmazhatók, és a vágási felület csíkos, négyzetrácsos vagy háromszögmintás kivitelben is választható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Támogatás vagy túlsegítés?
Az egyetemi felvételi sok családban nemcsak a diák, hanem a szülők számára is stresszes időszak.
Tavaly a magyar felsőoktatásba jelentkező 130 ezer fiatal közel 75%-át (közel 96 ezer főt) vették fel valamilyen felsőoktatási intézménybe. Idén is nagyságrendileg hasonló számú diáknak és családjának kell február 15-ig meghoznia a döntést, hova adja be a jelentkezést.
Mi a sikeres felvételi kulcsa, és milyen szerepe lehet ebben a szülőknek? Miben tudnak segíteni a teljes folyamatban, és most, a felvételi beadását megelőző utolsó két hétben?
Az egyetemi felvételiről sokan azt mondják, hogy átmenet a gyerekkorból a felnőttkorba. Sok esetben nem is a választás eredménye a meghatározó, hanem maga a folyamat: milyen háttérrel teszi meg ezt a diák – önállóan, szülői segítséggel, vagy a szülő teljes irányításával. Összegyűjtöttük, hogyan tudja a szülő a folyamatot okosan támogatni, és milyen beavatkozás lehet már káros hatással a fiatalra, vagy a szülő-gyerek kapcsolatra.
Mindenképpen jól jön a szülői segítség:
- A fiataloknak sok esetben nincs meg még a kellő tapasztalata és rutinja az adminisztrációs feladatok intézésében, a határidők kezelésében, az információk beszerzésében és rendszerezésében.
- A tanulmányok finanszírozása az egész családot érinti, így ennek lehetőségeit együtt kell átgondolni. Államilag támogatott vagy önköltséges képzés legyen, vállalható-e a tanulás melletti munkavégzés, és opció-e a diákhitel.
- Felvételi felkészülés támogatása akár különórákkal, akár egyetemek felkészítő kurzusaival, online tananyagokkal.
- Fontos az érzelmi biztonság tudatosítása. A szülői szeretet nem attól függ, hogy sikerül-e a felvételi vagy sem.
- Megfelelő önkép és önbizalom kialakítása – a gyerek már meglévő erősségeit tudatosítani és fejleszteni kell, és sokat beszélgetni arról, hogy ehhez milyen hivatás, életpálya illeszkedik.
Egy-egy jól megfogalmazott szülői kérdés sokkal előremutatóbb, mint egy kijelentés vagy szülői utasítás.
Mit kerüljön el mindenképp a szülő?
- Saját, meg nem valósult álmainak, pályaválasztásának rákényszerítése a gyerekre.
- Átvenni a gyerektől az irányítást, és nem támogatást nyújtani, hanem elvégezni helyette a felvételi folyamatot.
- Folyamatos emlékeztetés, nyomás a döntés súlyával kapcsolatban, amikor annak visszavonhatatlanságáról, végérvényességéről próbálják meggyőzni a fiatalt.
- A gyerekhez közelálló személyek, tanárok és barátok pályaválasztási javaslatainak indoklás nélküli megkérdőjelezése, támadása.
A szülői támogatás a felvételi előtti hetekben még fontosabbá válik, különösen akkor, ha még mindig nem döntötte el a fiatal, hol szeretne továbbtanulni. Ilyenkor érdemes a pályát választó diákot olyan intézmény felé terelni, ahol a jövőben biztosan hasznosítható tudást kap.
Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az IT ismeretek és a mesterséges intelligencia olyan alapok, amelyekre később minden fiatal építhet, bármilyen szakmát is választ. Nem feltétlenül kell a jövőben informatikusként dolgoznia, hiszen csak az e-kereskedelem, a digitális marketing és a digitális transzformáció területén 25–35%-kal nőhet az álláshelyek száma a következő öt évben. Dr. Dietz Ferenc szerint fontos, hogy a gyerek ne csak a döntés nyomasztó oldalát érzékelje, hanem inkább mérföldkőként tekintsen rá. Most irányt választ, de ez még nem azt jelenti, hogy az egész életére szól. Elég csak arra gondolni, hogy mai pályakezdők életük során várhatóan 3–7 alkalommal váltanak a jövőben karriert, és becslések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még fel sem találták.
A szülő a felvételi után sem engedje el teljesen a gyerek kezét. Sok fiatal számára csak az egyetemen derül ki, hogy nem ezt várta, nem ez az ő útja. Az egyetemet váltók 30-40%-a már az első évben elhagyja a képzést, és választ másik szakot vagy akár oktatási intézményt – ebben is jól jön a szülői háttér és támogatás. Tanulni pedig sohasem késő, sőt egyre inkább szükség is van rá. Tavaly a felsőoktatásba jelentkezők negyede volt 30 év feletti, azaz munka mellett ült be az előadótermekbe.
A felvételi tehát fontos döntés, de nem végérvényes. A szülők úgy segíthetnek legjobban, ha biztonságot és jövőképet is mutatnak a gyerekeiknek. A sikeres felvételi kulcsa pedig nem a túlsegítés, hanem az okos, tudatos támogatás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?
A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.
A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.
A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást.
A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.
A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék. Ezek már alacsony koncentrációban is légúti irritációt, köhögést, tüsszögést, szem- és torokfájást okozhatnak, és hozzájárulhatnak az allergiás tünetek vagy az asztma súlyosbodásához.
A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik, amely valós idejű képet ad az adott település aktuális légszennyezettség szintjéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.
Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője?
A Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő légtisztító berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95%-át, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.
A Dyson kínálatában többféle légtisztító közül is választhatunk, így télen sem kell kompromisszumot kötnünk. A hűtő-fűtő funkcióval ellátott termékek nem csupán a beltéri levegő minőségének javítását teszik lehetővé, az Air Multiplier technológia egyenletes levegőáramoltatással fűti télen az egész helyiséget, nyáron pedig kellemesen hűsíti azt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Okoseszközök2 hét ago
Exkluzív Galaxy Z Flip7 Olympic Edition modell lesz az olimpikonok társa a 2026-os milánó-cortinai téli játékokon
-
Szórakozás2 hét ago
Új kollekcióval érkezik a MediaMarkt kínálatába a PEAQ by Robbie Williams
-
Tippek2 hét ago
A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?
-
Zöld2 hét ago
Adatalapú karbonlábnyom-csökkentés a gyakorlatban: mérés és kompenzáció a SPAR meghatározó rendezvényein
-
Gazdaság2 hét ago
Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak






