Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Related Topics:frekvencia frissítés hasznos képernyő képfrissítés mobil okostelefon phone smart tipp

Up Next

Mi érdekelte a gyerekeket az idén nyáron a weben?

Don't Miss

Valódi harc alakulhat ki idén a karácsonyi bevásárlás során

Tippek

Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez

Immár ötödik alkalommal hirdeti meg közös tanszergyűjtő akcióját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország. A 2025. augusztus 21-től 24-ig között zajló Adni Öröm! kampány célja, hogy segítse a nehéz helyzetben élő családokat a szeptemberi tanévkezdés során, legyen szó akár közvetlen tárgyi adományról, akár pénzbeli felajánlásról, adománykártyák formájában.

„A nyugodt iskolakezdés olyan alapélmény, amely minden gyermeknek jár. Felelős vállalatként a feladatunk pedig az, hogy ebben segítséget nyújtsunk azoknak, akiknek ez nem magától értetődő. Ötödik éve dolgozunk együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal ezen a fontos ügyön, és újra és újra meghatódva tapasztaljuk, milyen önzetlenül csatlakoznak a vásárlóink ehhez az akcióhoz. Idén is számítunk rájuk országszerte”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője kiemelte:

„A legszegényebb családok gyakran nem tudják előteremteni a legalapvetőbb tanszereket sem, így a gyermekek már az iskola első napján hátrányból indulnak. A SPAR Magyarországgal közös tanszergyűjtő akciónk lényege, hogy ezek a gyerekek méltó módon, teljes felszereléssel kezdhessék meg a tanévet. A felajánlott, új tanszerek nemcsak a tanulás eszközei, hanem a figyelem, a törődés és az esély szimbólumai is.”

Az akció személyes gyűjtési szakasza 2025. augusztus 21-e és 24-e között valósul meg. Ebben a négy napban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei az ország összes INTERSPAR áruházában jelen lesznek, és várják azokat a vásárlókat, akik egy-egy tanszert vagy iskolakezdéshez kapcsolódó terméket adományként szeretnének megvásárolni és felajánlani a rászoruló gyerekek számára. Az adományokat közvetlenül a pénztárzóna után lehet átadni az önkénteseknek. A felajánlások célba juttatásában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos hálózata működik közre: a csomagok célzottan jutnak el a megfelelő helyre.

Az adakozás másik formája az adománykártyák vásárlása. Ezek az 500, 1 500, 3 000, 5 000 és 10 000 forint értékű kártyák 2025. augusztus 1-je és 31-e között érhetőek el az INTERSPAR áruházakban. A vásárlásukból befolyt teljes összeget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat új tanszerek beszerzésére fordítja, és azokat célzottan juttatja el a segítségre szoruló gyermekeknek.

A gyűjtés során beérkezett felajánlásokat – legyen szó tárgyi adományról vagy az adománykártyákból vásárolt iskolaszerekről – a Szeretetszolgálat munkatársai a szeptemberi tanévkezdésre eljuttatják a rászorulókhoz. Az iskolai felszereléseket gondosan összeállított csomagokban adják át, figyelembe véve a helyi közösségek szükségleteit és a gyermekek életkorát.

Az adománygyűjtés részletei és a résztvevő INTERSPAR áruházak elérhetőségei a www.adniorom.hu weboldalon érhetőek el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra

Az elismerés idén 21. alkalommal hívja fel a figyelmet azokra a szerkesztőségekre és újságírókra, akik fontos társadalmi ügyeket dolgoznak fel videó, fotó vagy fotósorozat formájában.

A díj célja, hogy elismerje azokat az alkotásokat, amelyek érzékenyen, hitelesen és hatásosan mutatják be a társadalmat érintő problémákat, valamint az ezekre adott válaszokat és lehetséges megoldásokat.

Idén olyan anyagokkal lehet pályázni, amelyeket 2024. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. között publikáltak televízióban vagy online felületeken. Nevezni videókkal, önálló fotókkal, vagy maximum 10 képből álló fotósorozattal lehet.

A pályázatok benyújtási határideje: 2025. szeptember 30., 12:00 óra

A díjat idén is több kategóriában ítéli oda a zsűri. Az előző évhez hasonlóan díjat kap a legjobb első pályázó is – ez a kategória azok előtt tiszteleg, akik először neveznek a Hégető Honorka-díjra, és munkájukkal kiemelkedő színvonalat képviselnek.

A Hégető Honorka-díj zsűrijének elnöke idén Weyer Balázs, újságíró. A zsűri tagjai: Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója és Máté Krisztina, televíziós újságíró és producer. A fotó formájában érkező pályaműveket Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus és Mucsy Szilvia fotográfus, a Budapest FotóFesztivál társalapítója és igazgatója bírálja el.

A díj évek óta elkötelezett támogatója, a Yettel 2025-ben is különdíjat ajánl fel egy kivételes alkotásnak. A mobilszolgáltató nemcsak az újságírói munkát ismeri el, hanem a díjazott mű által bemutatott ügyet is támogatja, ezzel is kiemelve a sajtó szerepének fontosságát a jelentős társadalmi kérdésekben.

A Hégető Honorka-díjat 2003-ban alapították az RTL fiatalon, tragikus autóbalesetben elhunyt riporterének emlékére. Hégető Honorka munkásságát mély társadalmi érzékenység, az elesettek és kiszolgáltatottak iránti empátia jellemezte – értékrendje ma is mércét jelent a díj számára.

Pályázati feltételek:

Formátum: videó vagy fotó/fotósorozat
Terjedelem:
- videó: minimum 5, maximum 30 perc
- fotó:
  - egyéni kép: maximum 3 db/pályázó
  - fotósorozat: egy sorozat, mely minimum 8 – maximum 10 db képet tartalmaz
Publikálás ideje: 2024. szeptember 1. – 2025. augusztus 31.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó nevét, elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím)
- a pályamű címét és rövid szinopszisát
- a megjelenés helyét és időpontját

A pályaműveket kizárólag online, az alábbi oldalon lehet feltölteni: https://rtl.hu/hegetodij

A videós pályaműveket YouTube- vagy Vimeo-link formájában kell benyújtani.

Leadási határidő: 2025. szeptember 30., 12:00 óra

A pályázattal kapcsolatos kérdések esetén kereshető: hegetohonorkadij@gmail.com

A Hégető Honorka-díj támogatói: RTL Magyarország, Hégető-család, Yettel Magyarország Zrt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének

Négy játék, Európa legjobb csapatai, 100 000 euró összdíjazás: indul a Deutsche Telekom által szervezett, negyedik T-esports Championship regisztrációja.

Immár negyedik alkalommal szervezi meg a Deutsche Telekom a T-esports Championship-et, amely idén szeptember 9-én indul, a döntőre pedig november 15-16-án kerül sor Budapesten, a Hungexpon.

Európa legjobb csapatai négy játékban: Counter-Strike 2-ben, League of Legends-ben, Brawl Stars-ban, és – az idei év újításaként – Rocket League-ben mérkőznek meg egymással. A bajnokság összdíjazása 100 000 euró. A regisztráció augusztus 13-án, szerdán indul a www.tesports.gg oldalon, a kvalifikációt követően pedig svájci rendszerben folytatódik a bajnokság. Az előző évektől eltérően idén mind a négy játéknak dedikált versenyhete lesz, ennek köszönhetően erősebb mezőnyre és fokozottabb versenyre számíthatunk. A mérkőzéseket az e-sport rajongók nemzetközi streamen is követhetik.

A tavalyi évben több mint 12 ezren regisztráltak a versenyre, a Telekom PlayIT Show-n megrendezett döntőre pedig a két nap alatt több mint 14 ezren látogattak ki. A nagy sikerre való tekintettel a szervező országok (Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észak-Macedónia és Montenegró) idén is úgy döntöttek, hogy Budapest ad otthont a döntőnek a Telekom PlayIT Show keretén belül, ahol dedikált gigaerős vezetékes hálózaton játszhatnak majd a döntősök.