Connect with us

Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

képfrissítési frekvencia

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Tippek

Így utazz gond nélkül mobillal

Egyre kényelmesebb az utazás mobillal, de van néhány praktikus dolog – a roamingtól a hordozható töltőn át az alkalmazásokig –, amire érdemes odafigyelnünk, ha szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.

A Yettel ad néhány tippet ahhoz, hogy a nyaralás ebből a szempontból is tökéletes legyen.

Mára már megszoktuk, de nem lehet elégszer tudatosítani, hogy 2017 óta mennyivel egyszerűbb és problémamentesebb a külföldi mobilhasználat. Az Európai Unión belül, valamint néhány további országban – az úgynevezett 1-es díjzónában – jelentősen kedvezőbbek a roamingfeltételek. Időszakos utazás során általában a magyarországi tarifákkal megegyező feltételekkel használhatjuk mobilunkat, vagyis nem kell extra díjakat fizetni az adatforgalomért, hívásokért, SMS-ekért és MMS-ekért. Sőt, ha a tarifacsomagunkhoz tartozik perc-, SMS-, vagy egyéb leforgalmazható havidíj keret, az a barangolás során is felhasználható.

Érdemes azonban résen lenni, mert a helyzet nem minden népszerű úticél esetében ilyen kedvező: Európában a Balkán-félsziget több országa – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó –, Svájc és Törökország már a 2-es vagy a 3-as díjzónába esnek, ahol a roamingdíjak jóval magasabbak lehetnek. Külföldi utazás előtt ezért érdemes utánajárni, milyen feltételekkel használhatjuk a célországban a mobiltelefonunkat, illetve annak is, hogy a saját előfizetésünk pontosan mennyi roaminghívást, adatot vagy SMS-t tartalmaz. Ha várhatóan többre lesz szükségünk, érdemes kedvezőbb feltételeket biztosító extra roamingcsomagot vásárolni.

Különösen fontos odafigyelni a díjzónákra a határ menti területeken. Előfordulhat, hogy miközben például Bulgáriában utazunk, a telefonunk automatikusan átvált egy szomszédos, nem EU-tag ország – például Szerbia vagy Észak-Macedónia – hálózatára, ahol már a magasabb díjzóna feltételei érvényesek. Az ilyen kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ajánlott a mobiltelefon beállításaiban az automatikus hálózatválasztást kézire állítani, így csak akkor csatlakozik másik hálózatra, ha azt tudatosan választjuk ki.

Appfrissítés, repülő üzemmód, powerbank – ezekre is érdemes figyelni

Nagy adatforgalmat generálhat az automatikus alkalmazásfrissítés, ami roaming közben nagyobb költségekkel járhat. Ezért érdemes utazás előtt ezt kikapcsolni a készülékbeállításokban, és a szükséges frissítéseket Wi-Fin elvégezni. Repülőút vagy tengeri hajóút során a készülék átállhat a szintén magas költségekkel járó műholdas szolgáltatás használatára, amennyiben azt korábban a szolgáltatónkkal bekapcsoltattuk. Ennek elkerülése érdekében kapcsoljuk repülő üzemmódba a készüléket – repülőn ez amúgy is kötelező –, ami nemcsak a mobil adatforgalmat, de a kimenő és bejövő hívásokat is blokkolja.

A repülőúthoz kapcsolódóan van még egy fontos tennivaló: nem árt utánanézni, hogyan szabályozza az adott légitársaság a külső akkumulátorok (powerbank) használatát. Bár számos társaság nem tiltja a hosszabb utakon hasznos kelléket, több esetben előfordulhat a használat utazás közbeni tiltása, de előfordul az is, hogy még a fedélzetre sem vihető fel.

További felesleges roamingdíjakat kerülhetünk el, ha még indulás előtt letöltjük az utazáshoz kapcsolódó szükséges alkalmazásokat – térképeket, turistainformációkat tartalmazó appokat –, amelyekre szükségünk lehet a célországban. Ha hosszabb út előtt állunk, a streamingszolgáltatásokban szintén letölthetjük azokat a zenéket, filmeket, sorozatokat, amelyeket akár repülés közben, akár külföldön szeretnénk hallgatni vagy nézni.

Ha nyáron Európában, de az 1-es díjzónán kívül járunk, extra adatmennyiséget vásárolhatunk: a Yettel Utazó Net csomagja például 5 GB felhasználható adatot kínál 7 napra 5990 forintért, az Utazó Net + Hang kombinált csomag pedig 5 GB adatot és 15 perc hívást tartalmaz 7990 forintért a Balkán-félsziget országai mellett Svájcban is. A nyári szezonra teljeskörűen megújítja ajánlatát a szolgáltató; számos célország esetében csökkennek a 3-7 napos adatcsomagok díjai, és segítséget jelenthet az is, hogy az új roamingjegyek könnyen aktiválhatók a Yettel applikáción belül.

További információ: https://www.yettel.hu/roaming


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés

Bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés.

Ráadásul az sem mindegy, hogy ez mennyibe kerül: egy átlagos, 90 ezer forintnak megfelelő összegű külföldi készpénzfelvétel akár 4-6 ezer forintba is kerülhet. A BiztosDöntés.hu összeszedte, mit kínálnak a bankok, mennyibe kerül egy pénzfelvétel, és mit tanulhatunk az MNB legfrissebb statisztikáiból. 

Egyre ritkábban veszünk fel pénzt külföldön is 

Ahogy véget ér a tanév, a magyar családok százezrei indulnak nyaralni, sokan külföldre. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés – több ezer forint spórolható meg a körültekintő döntésekkel.  

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a külföldre utazók egyre inkább élnek a digitális fizetés lehetőségével: 2 év alatt, 2022 és 2024 összevetésében a nyaralások alatt (a III. negyedévben) a külföldi bankkártyás fizetések darabszáma 57,7 százalékkal 17,32 millióra, értéke pedig 44 százalékkal 232,7 milliárd forintra nőtt.  

Mindezzel párhuzamosan egyre kevesebbszer vesznek fel pénzt a magyarok bankkártyával külföldön. Míg 2022-ben még több mint 403 ezer tranzakciót regisztráltak külföldi ATM-eknél a nyári negyedévben, 2024-ben az ATM-es külföldi készpénzfelvétel darabszáma már nem érte el 347 ezret, ami 14 százalékot meghaladó csökkenést jelent – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.  

Magas díjak, de azért jó, hogy van euró-szabályozás 

A határon túlra tartók közül tehát egyre többen fizetnek kártyával, ám a készpénz iránti igény sok helyen – a helyi piacon, közlekedésben vagy pl. borravaló formájában – még mindig jelen van. Ezért sem mindegy, hogy mennyibe kerül a külföldi ATM-es készpénzfelvétel

A hazai bankok a külföldi pénzfelvételnél általánosan egy fix, jellemzően euróban kifejezett értéket és egy, a felvett érték százalékában kifejezett összeget számítanak fel:  

  • CIB Bank: 5 207 forint 
  • Erste Bank: 2 052 forint +3,72% 
  • Gránit Bank: 200 forint + 1,05% 
  • K&H Bank: 2 563 forint + 2,71% 
  • MBH Bank: 941 forint + 2,24% 
  • OTP Bank: 3 012 forint + 2,12% 
  • Raiffeisen Bank: 16,95 euró vagy 1,5%, minimum 20 euró 
  • UniCredit Bank: 7,2 euró + 3,149%  

Fontos tudni – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője, hogy az Egységes Eurófizetési Övezet (Single Euro Payments Area – SEPA) szabályai szerint az euróban indított tranzakciók – utalások vagy euró készpénzfelvétel – esetében a bankok nem számíthatnak fel magasabb költséget, mint amennyit Magyarországon az átutalásokért, vagy készpénzfelvétel esetében az idegen ATM használatáért számolhatnak fel. 

Ez azt jelenti, hogy a nyaralás alatt sem jelent extra terhet a készpénzfelvétel az euróövezeten belül. Ebben a tekintetben örülhetünk annak, hogy a fő nyaralási célpontunk, Horvátország már bevezette az uniós fizetőeszközt – emlékeztet Gergely Péter.  

Tudatosak vagyunk: ritkábban, többet veszünk fel 

A nem euróban történő tranzakciók esetében viszont a fix díjelem azzal jár, hogy érdemes ritkábban, de nagyobb összegben felvenni a nyaralás során szükséges összeget.  

Gergely Péter szerint ezt szemmel láthatóan megtanulták már a magyarok: az egy külföldi készpénzfelvételi tranzakcióra jutó érték az elmúlt 3 évben folyamatosan növekedett: a 2021-es 69 ezer forintról 2024-re 87 ezer forint fölé. Az aktuális devizaárfolyamon számolva euróban 3 év alatt 193 euróról 225 euróra nőtt az átlagos külföldi készpénzfelvétel összege. 

A fentebbi díjakkal számolva egy átlagos készpénzfelvétel költsége 1 100-8 000 forint közötti összeg lehet – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik az ingyenes, vagy legalább kedvezményes készpénzfelvételi lehetőségeket – hívja fel a figyelmet Gergely Péter. 

A hazai bankokat a verseny is hajtja, hiszen például  a Revolut már a Standard csomaggal is 75 ezer forint értékig, havi 5 alkalommal kínál ingyenesen készpénzfelvételt a világ bármely ATM-jénél. (A Premium csomagnál a limit 150 ezer, a Metal csomagnál 300 ezer, míg az Ultra csomagnál 750 ezer forint). A limit felett ugyanakkor 2 százalék a díj.  

A Wise kártyával az első két tranzakció ingyenes, maximum 150 ezer forint értékig, a darabszám vagy az érték meghaladása után pedig 200 forint + 2,65 százalék a pénzfelvétel díja. 

Jobb, mint otthon – de biztosan olcsóbb 

A kereskedelmi bankok számára fel van tehát adva a lecke, ám a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a hazai pénzintézetek felvették a kesztyűt.  

Az OTP 10 külföldi leánybankjának ATM-jeiből (így Horvátországban és Bulgáriában is) korlátlanul, teljesen ingyen vehetnek fel pénzt az OTP ügyfelek az akció visszavonásáig, de legkésőbb 2026. június 30-ig. Mindez annak fényében érdekes, hogy közben a hazai ATM-ekből – ha nem rendelkeznek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel igénybevételéről – minimum 165 forint +1,53%-os díjat kénytelenek fizetni akkor is, ha OTP automatát használnak. 

A CIB Bank Visa Inspire kártya birtokosai az Intesa Sanpaolo csoport – Magyarországgal együtt – 12 országában található ATM-jeiből szintén teljesen ingyenes, korlátlan készpénzfelvételre jogosultak. A furcsaság itt is fennáll: rendelkezés nélkül itthon a CIB Bank ATM-jeiből kártyatípustól függően 1 165 vagy 1 864 forintba fáj készpénzt felvenni. 

Erste Bank: a cégcsoport saját külföldi ATM-jeinél (pl. Ausztria, Szlovákia) a belföldi Erste ATM díját kell fizetni. 

A Gránit Banknál a Gránit Platinum és World Elite kártyákhoz havonta két alkalommal ingyenes készpénzfelvétel jár világszerte. 

Az UniCredit számottevően olcsóbban biztosítja az euró övezetben lévő leánybankjainál történő ATM-es pénzfelvételt, mintha a kártyával más bank hazai ATM-jénél vennénk fel pénzt – tehát a SEPA díjból is enged.  

Az MBH Banknál akciós jelleggel a nem euróövezetben és nem euróban végrehajtott készpénzfelvételek esetében egyes ügyfélcsoportoknak csak az euró alapú, vagyis a hazai idegen ATM-es készpénzfelvétel díját (470 Ft + 2,24%) számolják fel.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint minden nyaralás előtt érdemes átnézni, hogy mivel és mennyiért tudunk pénzt felvenni. Aki előre tervez, az komoly összegeket spórolhat meg: egyetlen készpénzfelvétel díja 1-8 ezer forint is lehet, még egy kedvező csomaggal ez a költség nulla is lehet – emlékeztetett. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben

A pénzügyi csalások egyre összetettebb és nehezebben felismerhető formában jelennek meg napjainkban.

A K&H, mint folyamatosan innováló IT és banki szervezet helyben fejlesztett megoldásokkal védi ügyfeleit az adathalász támadásokkal szemben. Eközben a csalók minden rendelkezésre álló csatornát kihasználnak annak érdekében, hogy személyes adatokat vagy pénzt csaljanak ki az ügyfelektől. A K&H tapasztalatai alapján jelenleg a legnagyobb veszélyt az adathalász technikák jelentik, amelyek e-mailben, SMS-ben vagy telefonos hívások formájában próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy érzékeny adataikat adják meg a csalóknak. A támadások gyakran a bank nevében, megtévesztő arculati elemeket használva történnek, így az ügyfelek számára nehéz lehet felismerni, hogy egy hamis üzenettel állnak szemben.

A digitális bankolás terjedésével a hamis linkeken keresztül történő adatlopás, az online piactereken kínált irreális ajánlatok, valamint a „túl szép, hogy igaz legyen” típusú befektetési lehetőségek is megjelentek a csalási kísérletek között. Emellett egyre gyakoribbak a közösségi médián keresztül történő visszaélések, különösen az úgynevezett romantikus csalások, amelyek alkalmával a csalók társkereső oldalakon vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül próbálnak hosszabb távú kapcsolatot kialakítani az áldozattal, hogy aztán pénzt csaljanak ki tőle. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023 októbere és decembere között a pénzintézeteket és ügyfeleiket összesen több mint 8,2 milliárd forint kár érte. Ebből közel 2,5 milliárd forint a bankkártyás tranzakciókhoz, míg több mint 5,7 milliárd forint az egyéb elektronikus fizetési műveletekhez kapcsolódott.

A technológia ma már megkerülhetetlen faktor a csalás elleni védekezésben. A K&H nem csak bank, hanem egy helyben fejlesztő IT szervezet is, amely folyamatosan innovál. Saját fejlesztésű csalásmegelőzési rendszere valós időben elemzi az ügyfelek tranzakciós adatait, és mindössze 400 milliszekundum alatt képes azonosítani a szokásostól eltérő viselkedési mintát. Az automatikus rendszer azonnal értesíti az ügyfelet a gyanús tevékenységről, és szükség esetén be is avatkozik a tranzakció megakadályozása érdekében. A technológia évente több mint 1,5 milliárd tranzakciót vizsgál meg és naponta több száz csalási kísérletet hiúsít meg még azelőtt, hogy az ügyfelek pénze veszélybe kerülne. A fejlett „push” értesítési rendszernek köszönhetően például csak 2024 októberében több mint 92 000 kártyaeseményt jeleztek vissza az ügyfelek számára, növelve ezzel az azonnali reakcióképességet.

Azonban a legkorszerűbb technológiai megoldások sem érnek célt, ha a felhasználók biztonságtudatossága nem fejlődik ezzel párhuzamosan. Ezt a csalók is pontosan tudják, ezért leginkább az emberi tényezőre fókuszálnak a csalási kísérleteknél. Mára a pénzügyi védelem leggyengébb láncszeme gyakran maga az ember lett: ha valaki nem figyel oda a gyanús jelekre, vagy nem ismeri a legújabb csalási módszereket, könnyen áldozattá válhat. A K&H ezért hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a belső edukációra és a tájékoztatásra. Ennek része a KiberPajzs program is, amely keretében a bank közösségi média felületein, közérthetően hívja fel ügyfelei figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, honlapján pedig rendszeresen frissített tartalmakkal, figyelmeztetésekkel, esettanulmányokkal segíti ügyfelei biztonságtudatosságát.

Amennyiben mégis megtörténik a baj, az azonnali segítségkérés javasolt az ügyfelek számára. A bank a K&H Telecenteren keresztül támogatást biztosít, és lehetőséget kínál arra is, hogy az ügyfél saját maga tiltsa le bankkártyáját, illetve törölje mobileszközeit az e-bank felületén. A K&H együttműködik a hatóságokkal is: csalás gyanúja esetén segít a feljelentés megtételében, és minden esetben arra törekszik, hogy minimalizálja az ügyfeleket érő anyagi károkat.

„A célunk nem csupán a csalások kiszűrése, hanem az is, hogy ügyfeleink minden körülmények között biztonságban tudhassák pénzüket. Öt éve működtetjük a saját fejlesztésű rendszerünket és a mögötte dolgozó szakértői csapatunk nap mint nap bizonyítja, hogy a technológiai újítások és az ügyféltudatosság kéz a kézben járnak. A csalásmegelőző rendszer napi szinten 4-5 millió tranzakciót tárol le, vizsgál meg és szükség szerint többszáz beavatkozást hajt végre. A gyors és precíz reagálás kulcsfontosságú a csalások megelőzésében és az ügyfelek biztonságának garantálásában”

mondta Ozorai Dénes, a K&H Csoport IT részlegének vezetője.

A K&H továbbra is elkötelezett a legmodernebb, elosztott és skálázható analitikai technológiák alkalmazása mellett, fejlesztéseit pedig folyamatosan a nemzetközi csalásmegelőzési trendekhez igazítja annak érdekében, hogy a pénzügyi biztonságot a lehető legmagasabb szinten garantálhassa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss