Connect with us
Hirdetés

Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

képfrissítési frekvencia

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Tippek

Meleg időben több a baleset – ezek a legveszélyesebb hónapok a magyar utakon

Kép forrása: Pexels

A járműtörténet-ellenőrző szolgáltatások terjedésével ma már egyre több autós számára magától értetődő, hogy vásárlás előtt megvizsgálja a kiválasztott jármű előéletét.

A tudatos vásárlás célja nem más, mint elkerülni az olyan autókat, amelyeknek a múltja kockázatokat hordoz. Akár elhanyagolt állapotról, akár korábbi balesetről vagy rejtett hibákról van szó, a biztonságos közlekedés szempontjából ezek a járművek aggályosak lehetnek, és gyakrabban hibásodhatnak meg.

Érdemes azonban tudni, hogy nem minden sérülés jelent valós veszélyt. Egy felületi karcolás vagy apró horpadás nem veszélyezteti az autó biztonságos használatát. A szakértők szerint sokkal beszédesebb a kár összege – ez árulkodhat arról, hogy történt-e komolyabb ütközés a jármű múltjában.

A carVertical autóipari adatelemző cég friss tanulmánya szerint az év bizonyos hónapjaiban rendre magasabb a balesetek aránya. De mikor nő igazán a kockázat?

Nem a rossz útviszonyok okozzák a legtöbb balesetet

Sokan úgy gondolják, hogy a kemény téli időjárás ugrásszerűen megnöveli a balesetek számát. A statisztikák azonban mást mutatnak: a téli ütközések többsége kisebb koccanás, amelyet leggyakrabban gyorshajtás, nem megfelelő követési távolság vagy rossz látási viszonyok okoznak. A közlekedésbiztonsági szakértők egyetértenek abban, hogy a téli hónapokban az autósok rendszerint óvatosabban vezetnek – ennek köszönhetően kevesebb a súlyos baleset.

Magyarországon a legtöbb kárbejegyzést májusban (9,3%), januárban (9,2%) és júniusban (9,2%) rögzítették, míg a legkevesebbet decemberben (6,4%), novemberben (7,5%) és áprilisban (8%) jegyezték fel.

„Ezeket a kiugró értékeket részben a januári kedvezőtlen útviszonyok, valamint a tavasszal és a nyár elején megnövekedett forgalom magyarázhatja. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, az autósok magabiztosabban vezetnek – a sűrűbb forgalommal együtt ez azonban gyakran növeli a balesetek kockázatát”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autópiaci szakértője.

Használtautó-vásárláskor döntő lehet a kár­előzmény ellenőrzése

A legmagasabb átlagos kárértéket – 2267 eurót (mintegy 913 600[B1]  forintot) – októberben rögzítették. A legalacsonyabb értéket ezzel szemben májusban mérték, amely 12%-kal maradt el az őszi csúcsértéktől.

Az októberi magasabb átlagos kárérték összefüggésben állhat a változó időjárási viszonyokkal, a sötétben vezetett órák számának növekedésével, illetve az őszi ünnepek miatt megnövekedett forgalommal. Ezek a tényezők növelhetik a balesetek valószínűségét és súlyosságát, ami magasabb javítási költségeket eredményezhet.

Buzelis szerint használtautó-vásárlás előtt elengedhetetlen a jármű előéletének ellenőrzése.

„Ha a jelentés több ezer eurós korábbi kárról árulkodik, érdemes komolyan mérlegelni a vásárlást. A rejtett szerkezeti sérülések ugyanis csökkenthetik az ütközésbiztonságot, és baleset esetén súlyos következményekkel járhatnak.”

„Nagyon fontos, hogy alaposan átnézzük a járműtörténeti jelentésben szereplő kárbejegyzéseket. Vigyük el az autót hivatalos szervizbe, és kérjük meg a szerelőt, hogy ellenőrizze: szakszerűen javították-e ki a korábbi sérüléseket. Enélkül az autóvásárlás túlságosan kockázatossá válhat, és csak a szerencsénkben bízhatunk”

– teszi hozzá Buzelis

Módszertan

A carVertical tanulmánya a vállalat felhasználói által 2018 és 2024 között vásárolt járműtörténeti jelentéseit elemezte. A jelentésekben szereplő kárbejegyzéseket havi bontás szerint százalékos arányokká alakították, majd ezeket rangsorolták.

A 30 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss, egyedi információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és átfogó előrejelzéseket készít.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?

GEO, automatizált kampányok, prediktív célzás és dinamikus kreatívok – ez már nem sci-fi, ez a jelen.

A következő egy-két évben a generatív AI által vezérelt keresési élmény tovább fog terjedni. Az AI-összefoglalók a találati lista élén jelennek meg, ami csökkentheti az organikus forgalmat bizonyos weboldalak számára. Ugyanakkor a PPC hirdetések egyre inkább integrálódnak ezekbe az AI-alapú válaszokba, miközben a kampánykezelés szinte teljesen automatizálttá válik.

A hangsúly a jövőben az adatvezérelt stratégiaalkotásra helyeződik át. A legnagyobb változás a Generative Engine Optimization (GEO) térnyerése lesz, amely az AI keresőkre való optimalizálást célozza. A Google AI Mode hazai bevezetése, az Agent 2 Agent protocol és a Model context protocol megjelenése tovább növeli a márkajelenlét és az említések fontosságát a linkekkel szemben.

Tartalomkészítés az AI-nak is: új elvárások, új lehetőségek

A tartalomkészítés és kulcsszókutatás terén is paradigmaváltás zajlik. Varjú János az INTREN analitika és CRO, SEO, valamint fejlesztés üzletágainak vezetője kiemeli: az AI keresők – különösen a Google AI Overview és AI Mode – már nem csupán a beírt szavakat, hanem a mögöttes felhasználói szándékot is értelmezik. „A tartalmaknak rövid, önállóan értelmezhető bekezdésekből kell állniuk, amelyek egy-egy gondolatot fejeznek ki, maximum 20 szavas mondatokkal. A query-fan-out mechanizmus miatt nem elég a konkrét kulcsszavakra válaszolni – a látens kérdésekre is reagálni kell. Mostantól nem csak a felhasználónak és a Google-nek, hanem az AI-nak is tartalmat kell készítenünk” – hangsúlyozza a szakértő. Az AI-generált tartalmak használata nem tiltott, sőt segíthet a folyamatok gyorsításában, de a végső minőségért továbbra is emberi kontroll szükséges.

Új SEO korszak: a GEO megjelenése

Az AI-alapú keresőalgoritmusok térnyerésével új optimalizálási szemlélet vált szükségessé: ez a Generative Engine Optimization (GEO). Varjú János elmondta: a GEO a klasszikus SEO alapjaira épül, de kiegészül azokkal a technikákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tartalmak megjelenjenek az AI által generált keresési válaszokban. „Technikai szempontból elengedhetetlen a Semantic HTML és a strukturált adatok alkalmazása, míg tartalmi oldalon az AI standardek – rövid bekezdések, kérdés-válasz párok, tartalmi mélység és hitelesség – kerülnek előtérbe. A topical clustering, vagyis a tartalmi központok kialakítása kulcsfontosságú lett a témák teljes lefedéséhez” – emeli ki a szakértő.

PPC kampányok új motorja: az AI és automatizált siker

A mesterséges intelligencia mára a PPC platformok szíveként működik. Az AI nemcsak az organikus kereséseket, hanem a fizetett kampányokat is új szintre emelte. Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője szerint a PPC kampányok teljesítménye négy kulcsterületen javult: hatékonyabb licitálás és költségkezelés, prediktív célzás, dinamikus hirdetési kreatívok és teljesen automatizált kampánytípusok. „Kevesebb erőforrásból nagyobb valószínűséggel lehet sikeres kampányokat futtatni az AI segítségével” – fogalmaz. A szakértő szerint az AI az automatizált licitstratégiáktól kezdve a hirdetési kreatívok és szövegek generálásán át a célközönségek prediktív elemzéséig minden szinten jelen van. „Az algoritmusok folyamatosan tanulnak a kampányadatokból, hogy egyre hatékonyabban találják meg azokat a felhasználókat, akik a legnagyobb valószínűséggel konvertálnak” – hangsúlyozta. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy a kampányok gyorsabban, pontosabban és kevesebb emberi beavatkozással érjenek el eredményeket.

Stratégia előtérben, kontroll kézben

Az AI eszközök megjelenésével a kampányoptimalizálás fókusza jelentősen átalakult. A napi szintű operatív feladatok helyett ma már a stratégiai tervezés került előtérbe. „A szakember feladata az AI számára a megfelelő üzleti célokat és kereteket meghatározni, a rendszerek által generált javaslatokat felügyelni, és a mélyebb, stratégiai elemzésekre koncentrálni” – emelik ki az INTREN szakértői. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a túlzott AI-függőség „fekete doboz” effektust eredményezhet, ahol a hirdető elveszíti az átláthatóságot. Az algoritmusok nem mindig képesek reagálni a hirtelen piaci változásokra vagy a márkaépítési szempontokra, ezért a szakértői kontroll továbbra is elengedhetetlen lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás

A jövő formálói ismét színre lépnek.

A Samsung és az EdisonKids elismert kezdeményezése nemzetközi lehetőségekkel és 6 millió forintos összdíjazással várja a jelentkezőket. A Megoldások a holnapért idén hatodik alkalommal hívja kreatív kihívásra a 7–12. osztályos diákokat és tanáraikat. A program célja, hogy a fiatalok saját ötleteikkel, közösségi szemléletükkel és technológiai kreativitásukkal formálják a jövőt – most három izgalmas irányban: az egészség, a fenntarthatóság és a sport területén. A kihívás 6. évadára idén november 27-ig lehet jelentkezni.

A Megoldások a holnapért kihívás a Samsung nemzetközi Solve for Tomorrow programján           alapszik, amely mára 68 országban több mint 2,8 millió diákot ért el. A hazai kihívás 2021 óta minden évben több száz fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy professzionális, szakmai támogatással, inspiráló közösségben fejlessze ötleteit, és megtapasztalja, hogy mindez hogyan válhat a társadalom hasznára. Az ötletek ráadásul igazán nagyot is szólhatnak! A nyertesek akár nemzetközi szinten is megmérethetik magukat, az idei összeurópai döntőn is szerepelt magyar csapat, akik nemzetközi zsűri előtt mutathatták be a projektjüket.

A mostani évadban a résztvevők új tematikus irányokat kapnak inspirációnak, ugyanakkor bármilyen megoldási javaslatot kidolgozhatnak, amely valóban jobbá teheti a mindennapokat és a helyi közösségük életét. „Az idei kiemelt témák a nemzetközi program irányát tükrözik, egyúttal olyan területek, amelyekről tudjuk, hogy fontosak a fiatalok számára. Az egészséges, sportos életvitel és a fenntartható gondolkodás számukra tényleg nem csak buzzword-ök, hanem a mindennapjaik fontos része – mondta el Witsch Gerda, a Samsung Magyarország marketingvezetője és a verseny egyik zsűritagja. – A fiatalok ötletei gyakran sokkal előremutatóbbak, mint azt gondolnánk. Fontos célunk, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni ezt a kreativitást, és megmutassuk, hogyan lehet a technológia a pozitív társadalmi változás kiindulópontja.” A kihívásra jelentkezők Az egészség jövője téma kapcsán a tudatos kütyühasználattól az egészségesebb alváson és táplálkozáson át egészen a mentális egészség megóvásáig hozhatnak ötleteket. A Fenntartható megoldások között az újrahasznosítással, szennyezés csökkentésével, zöld projektekkel foglalkozhatnak a diákok. A Változás a sport erejével az a témakör, ahol a csapatok – akár sportegyesületekben együtt mozgó fiatalok – megoldásai az aktív életmód és a csapatsport pozitív hatásait felhasználva érnek el társadalmi változást.

A verseny célja ugyanakkor nem csupán a kreatív ötlet megszületése, hanem annak a megértése is, hogyan épül fel egy megvalósítható projekt – a tervezéstől a kommunikáción és a bemutatáson át egészen a megvalósításig. Pontosan ebben különleges a Megoldások a holnapért. Olyan szakmai támogatást és mentorációt kínál a résztvevőknek – mind a diákoknak, mind tanáraiknak – amely segítheti őket a közös munkában és a kreatív problémamegoldásban, a versenyen túl pedig a továbbtanulásban és később a munkában is.

A TOP 50-be jutó csapatok egy személyes eseményen és a magyar Blue Colibri startup által fejlesztett online platformon tanulhatnak, ahol lépésről lépésre ismerkednek meg a tervezői gondolkodás szemléletével és ennek eszköztárával. A folyamat során a diákok nemcsak jövőformáló ötleteket dolgoznak ki, hanem ezzel párhuzamosan egyszerre fejlesztik kommunikációs és együttműködési készségeiket, tanulhatnak az AI tudatos használatáról és beleláthatnak a jövőkutatás izgalmas területébe is. A legjobb nyolc csapat személyes workshopokon, tréningeken és mentorálásokon vehet részt, ahol szakmai támogatást kapnak a döntőre.

A mai diákoknak a 21. században komplex kihívásokkal kell szembenézniük, és éppen ezért fontos, hogy már fiatalon gyakorolják a kritikai gondolkodást, a kreatív problémamegoldást és az együttműködést – nyilatkozta Borsos Dorottya, az Edisonplatform és az EdisonKids program vezetője a kihívás kapcsán. – A Megoldások a holnapért ötletverseny pontosan erre készíti fel őket: tudatosan végiggondolják, mi zavarja őket a környezetükben, és megtapasztalják, hogy az ötletük, a véleményük számít. A program során olyan szuperkompetenciákat sajátítanak el, amelyek a tanuláson túl a közösségépítésben, a társadalmi felelősségvállalásban és a jövő munkaerőpiacán is kulcsfontosságúak.

A Megoldások a holnapért minden évadban külön figyelmet fordít a csapatokat segítő tanárokra is, hiszen ők azok, akik nap mint nap inspirálják a fiatalokat. A pedagógusok mentorációs és médiatudatossági képzéseken vehetnek részt, amelyek segítenek, hogy hatékonyabban tudják támogatni a diákjaik fejlődését, motiválni tudják őket és otthonosan mozogjanak azokon az online felületeken, amelyek meghatározzák a fiatalok mindennapi kommunikációját. A program így nemcsak verseny, hanem közösségi alkotóműhely is, ahol diákok és tanárok együtt fejlődnek.

A jelentkezés folyamata és nyeremények

A nevezéshez a csapatoknak egy 2 perces bemutatkozó videót kell beküldeniük 2025. november 27-ig, amelyben röviden ismertetik a választott problémát és megoldási javaslatukat. A szervezők még az év vége előtt, december 16-án kihirdetik a legjobb 50 csapatot, akik továbbjutnak a kihívás következő fordulójába. Nekik 2026. január 10-től egészen február 13-ig lesz lehetőségük jövőálló készségeket elsajátítására. Ezen időszak alatt, január 31-én személyesen is lehetőségük lesz találkozni a      szakértőkkel. Arról, hogy kik kerültek be a legjobb 8 közé, 2026. március 4-én értesítik a résztvevőket. Március 6-tól április 14-ig tovább folytatódik a mentorálás, és a csapatokra szabott támogatás a zsűri szakértőinek bevonásával. Végül 2026. április 17-én a TOP 8-ba jutott csapatok a már elsajátított tudásukkal bemutatják a már végleges ötletet és annak lehetséges megvalósítását. A döntőben kiválasztott legjobb 3 csapat tagjai és az őket nevező intézmények a szakmai elismerés mellett összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss