Tippek

A szülők több mint fele szabályozza, hogy gyermeke mivel játszhat

cyber monday

Tízből kilenc szülő használ valamilyen szoftveres megoldást a videójátékozás korlátozására.

Az év egyik legforgalmasabb ünnepi bevásárló-időszakában, a Black Friday és Cyber Monday keretezte napokban hatalmas akciókkal készülnek a videójáték-gyártók-, forgalmazók és online kereskedők, hiszen a szórakoztató elektronikai termékek, és ezen belül a videójátékok még mindig a slágertermékek közé tartoznak[. A kereslet és a forgalom is ugrásszerűen nő[ ezekben a hetekben, és gyermekek ezrei kezdik el szüleiket nyaggatni jellemzően valamilyen újabb versenyzős, stratégiai vagy „lövöldözős” játékért.

A magyar szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, kétharmaduk szerint pedig a videójátékozásban gondtalanul el lehet merülni. A gyermekük játékfüggőségétől ugyan valamelyest tartanak, ugyanakkor jó lehetőséget látnak benne a stressz levezetésére, és a reflexek fejlesztésére. Több mint 60 százalékuk egyáltalán nem gondolja úgy, hogy veszélyes tevékenység lenne, de azért több mint felük szabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárolhat, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszhat – derült ki a szülők attitűdjét vizsgáló Good Gamer kutatás folytatásából, amit a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) megbízásából korábban az eNet készített.

A Good Gamer kutatás korábban már felmérte a magyar gyerekek videójátékozási szokásait, melyből kiderült többek között, hogy a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.

A kutatás ugyanakkor kitért a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is. Az online kérdőívet több mint 800 szülő töltötte ki.

A szülők többsége szerint nem veszélyes

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy általában – nem csak a gyerekekre fókuszálva – a szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, de nem billen egyik oldal felé sem. A saját gyerekére vonatkozóan pedig a szülők 61 százaléka egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára, és mindössze minden ötödik (21%) szülő ért egyet teljes mértékben azzal, hogy ez a típusú hobbi pusztán időpocskolás. A legtöbb szülő (65%) egyetért abban, hogy a játékban gondtalanul el lehet merülni, és a válaszadók több mint fele jó lehetőséget is lát benne a stressz levezetésére és a reflexek fejlesztésére. Azok a szülők, akik maguk is játszanak, pozitívabban állnak gyermekük hobbijához, 60 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a videójátékozás függőséget okoz.

Szoros a kontroll

Annak ellenére, hogy a magyar szülők többsége különösen nagyobb veszélyt nem lát a videójátékozásban, több mint 50%-ukszabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárol, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszik. Ez a szülői kontroll a kisebb gyerekek esetében gyakoribb, míg a 17-18 éves kamaszoknál már lazább. A szülői érdeklődés, a gyerekkel a videójátékról való beszélgetés és a letöltött alkalmazások figyelése a legtöbbek által alkalmazott ellenőrzési metódus, míg a szülők fele engedélykéréshez köti a videójátékozást.

A Good Gamer kutatás talán egyik meglepő eredménye, mely egyben fejlett digitális hozzáértést is feltételez, hogy tízből kilenc szülő saját bevallása szerint használ valamilyen szoftveres megoldást is a videójátékozás szabályozására: az alkalmazások blokkolása a leggyakoribb, de tartalomszűrést és a biztonságos keresőfunkciót is tízből négy szülő alkalmazza.

TOP aggodalmak: személyes adatok, mozgáshiány, vírusok, függőség

A játékkal kapcsolatos aggodalmak a szülők felét érintik: a személyes adatok védelme és a mozgáshiány miatt a 10-16 éveseket féltik leginkább a szülők, míg a számítógépes vírusok, a játékfüggőség és a helyadatokkal való visszaélés minden korosztály esetében a szülők körülbelül harmadát aggasztja.

Emellett a szülők negyede tart a videójátékozás során esetlegesen előforduló bullying (online zaklatás) miatt. Ehhez a témához kapcsolódóan fontos tanácsok is elhangzottak a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával létrejött GoodGamer.hu oldalon indult podcastekben.

Tippek

Ha Windows 7-en használod a Chrome-ot, akkor most örülni fogsz!

windows 7

Nem kell bizonyítani sem a Windows, sem a Chrome népszerűségét.

Az előbbinél a Windows 7 is megfontolandó piaci részesedéssel bír (még mindig), így nem is olyan meglepő, hogy a Google ismét módosított egy dátumot e rendszer használói számára.

Bár a Microsoft – érthetően – minden eszközzel a Windows 11-et nyomatja, még mindig sokan vannak, akik megmaradtak a WIN7-nél, ráadásul számukra a közvetlen frissítés sem lesz elérhető. Úgy tűnik, a Google is a szívén viseli ezen felhasználók sorsát, így már tavaly januárban bejelentette, hogy 2021. július 15-ig támogatni fogja a Chrome böngésző Windows 7-re írt változatát. Amikor pedig elérkezett ez a határidő, újabb gesztust tett (egyébként a világjárvány miatt): 2022. január 15-ig hosszabbított.

Ez a határidő már elég közel van, azonban most fellélegezhetnek a WIN7-et használók. A Google újabb egy évet adott nekik, a Windows 7 rendszeren futó Chrome támogatása legkorábban 2023. január 15-én fejeződik be. Az még nem teljesen világos, hogy a Google milyen szintű támogatást biztosít a Chrome számára Windows 7 alatt, mindenesetre elég nagy a valószínűsége, hogy hiba- és biztonsági javításokról és nem új funkciókról van szó.

Azt sem árt tudni, hogy a Microsoft hivatalosan már 2020. január 14-én megszüntette a Windows 7 Home kiadás támogatását. A vállalkozások és a vállalati ügyfelek előfizethetnek az Extended Security Updates (ESU) szolgáltatásra, amely akár három évre is feloldja a biztonsági frissítéseket a WIN7 rendszerű eszközökön. A Microsoft viszont azt is bejelentette, hogy legfeljebb 2023 januárjáig hosszabbítja meg ezt a támogatást.

Forrás: HVG

Tovább

Tippek

Kiadták a legrosszabb jelszavak listáját

legrosszabb

Megint itt az év azon időszaka, amikor láthatjuk, hogy mennyit fejlődtek – vagy nem fejlődtek a netezők tudatosság terén.

A NordVPN jelszókezelője, a NordPass közzétette éves listáját arról, hogy mik voltak a netre kiszivárgott, legtöbbször használt, azaz legrosszabb jelszavak 2021-ben. Az összeállításhoz idén is több millió jelszót vizsgáltak át a szakértők, ebből rendszerint 200-at választanak ki.

Idén már lehet szűkíteni országokra, így az is kiderült, hogy a magyarok mely rossz jelszavakat választják leginkább – a listán van „macika”, „zolika”, „tomika”, na ezeket például mindenképp javasolt kerülni.

Sajnos ismét kiderült, hogy a könnyen kitalálható, nagyon gyenge védelmet adó kódsorok továbbra is rendkívül népszerűek. Ezek azért számítanak rossznak, mert a feltörésükhöz egy másodpercnél kevesebb kell a fejlett eszköztárral támadó kiberbűnözőknek.

Olyan nagy meglepetések persze nincsenek, de épp ezért elkeserítő a seregszemle: zsinórban már a nyolcadik éve tartja vezető helyét az „123456”, míg a második helyre a kicsit hosszabb, de nem kevésbé együgyű „123456789” került. A „qwerty” a tavalyi 12. helyről feljött a negyedik helyre.

A legrosszabb jelszavak globális top 20-as listája:

  1. 123456
  2. 123456789
  3. 12345
  4. qwerty
  5. password
  6. 12345678
  7. 111111
  8. 123123
  9. 1234567890
  10. 1234567
  11. qwerty123
  12. 000000
  13. 1q2w3e
  14. aa12345678
  15. abc123
  16. password1
  17. 1234
  18. qwertyuiop
  19. 123321
  20. password123

A legrosszabb jelszavak 20-as magyar listája:

  1. 123456
  2. 12345
  3. 123456789
  4. qwerty
  5. 12345678
  6. jelszo
  7. password
  8. 1234567
  9. attila
  10. 1234
  11. asdasd
  12. szerelem
  13. samsung
  14. mmklub
  15. qwertz
  16. 666666
  17. lacika
  18. tomika
  19. macika
  20. zolika

Forrás: 24.hu

Tovább

Tippek

Így verik át a SaaS előfízetőket

saas
Kép Acterna International

Nem kifinomult trükkök, legfőképpen az emberi hanyagságra és figyelmetlenségre építenek. Józan paraszti ésszel kivédhetők.

Bár a felhőszolgáltatásoknak számtalan előnye van (ezekkel bőségesen foglalkoztunk ebben és ebben az összeállításunkban), gyakran könnyelműségre csábítanak. Annyira örülünk, hogy megspóroltuk a beruházást, hogy egyszer csak azt vesszük észre: dollár ezrek-tízezrek repültek ki az ablakon – a nagy semmire. Erre egyes szolgáltatók sokszor rá is játszanak, és ún. dark patterneket, sötét mintákat alkalmaznak a tervezéskor.

A dark pattern lényege, hogy olyan döntésekre sarkallja a fogyasztót, amivel akár saját kárára is azt a vállalatot gazdagítja, amelytől terméket vagy szolgáltatást vásárol. Az USA-ban már létezik is olyan oldal, a Dark Patterns Tip Line, amelyen az ilyen elemekkel operáló oldalakat lehet bejelenteni (a beküldött esetekből sokat lehet tanulni).

Egy kis amerikai startup, a Quolum vezetője, Indus Khaitan összeszedte azokat a fontosabb módszereket, ahogy egy szolgáltató ráveheti a felhasználót, hogy sokkal többet költsön, mint amennyire valójában szüksége van. (A startup a szoftverszolgáltatások pénzügyi menedzseléséhez nyújt támogató eszközöket.) Nem szenzációs trükkök ezek – bár vannak köztük egyértelműen csalásnak minősíthetők –, így kis odafigyeléssel és az univerzális fegyverrel, azaz a józan paraszti ésszel szinte mindegyikre van ellenszer.

Nézzük tehát, milyen trükköket vetnek be a szolgáltatók!

A  csábító próbaverzió és a fizetés

A SaaS-modell zseniális, hiszen szinte minden esetben kapunk valamilyen próbalehetőséget, általában idő- vagy funkciónalitáskorláttal. Egyes szolgáltatók (még az olyan nagyok is, mint az AWS vagy a Microsoft) azonban már ehhez is kérnek pl. hitelkártya-adatokat. Nem feltétlenül gonoszságból, hanem az érdeklődés szűrése miatt: aki nem érdeklődik komolyan, így kisebb valószínűséggel regisztrál a próbaidőszakra. Emellett persze az is fontos szempont, hogy a hitelkártyás regisztrációval szerezhető leadek értékesebbek a későbbi marketingtevékenységhez.

Ha egy szolgáltató fizetési adatokat kér, azt bizony komolyan kell venni, mert azt jelenti, hogy a próbaidőszak lejárta utáni pillanattól számláz. Nincs is ezzel baj (illetve egyesek szerint van, de semmiképpen sem illegális).

A baj inkább az, ha egy szolgáltató kifejezetten utazik a felhasználó feledékenységére (a Dark Patterns Tip Line-on olvashatók szerint van ilyen szép számmal). A próbaverziót használók jelentős része ugyanis megfeledkezik arról, hogy bár csak trial jelleggel használt valamit, azt is elfogadta feltételként, hogy lemondja a szolgáltatást, ha nem találja megfelelőnek. Így aztán sokszor hónapokig csordogál az ingyen aprópénz a szolgáltatóhoz. És ha valaki reklamál, nem sok jóra számíthat, hiszen elfogadta a szerződési feltételt, mely szerint a próbaidőszak lejárta után automatikusan elindul a számlázás.

A szolgáltatónak ehhez a kisujját sem kell mozdítania, sőt épp az a lényeg, hogy ne mozdítsa, és ne értesíti a próbaidőszak lejártáról a T. ügyfelet.

Hasonló a helyzet, amikor valaki elő is fizet egy SaaS-eszközre, de csak időlegesen, pár hónapig van rá szüksége. Csakhogy a projekt végén elfelejti lemondani. Feledékenységük következményeivel sokan csak akkor szembesülnek, amikor a pénzügy az orruk alá dörgöli a több ezer dollárra rúgó összeget: mi az a tíz hónapja havonta érkező három-négyszáz dolláros számla?!

A szolgáltató minden hónap ugyanazon napján automatikusan kiszámlázza a díjat, de erről “természetesen” nem küld értesítést az előfizetőnek. Mivel a számla viszont sokszor egyenesen a pénzügyre érkezik, a feledékeny munkatárs – a tényleges megrendelő – nem is szembesül azzal, hogy szép csendben csordogál a pénz egy senki által nem használt szolgáltatásért.

Az sokakat felébreszt, és cselekvésre sarkall(na), ha a számla kiállítása előtt kap(ná)nak egy figyelmeztető mailt. Csakhogy ezt a jó kereskedők is tudják…

Szintén nagy ígérete a felhőnek a skálázhatóság. Ám ez sok esetben egyirányú. Például: szüksége van CRM-re, ezért a cég aláír egy éves szerződést 50 felhasználóra. De jön a Covid, összemegy a biznisz, és már csak harmincan használják a CRM-et. Le lehet mondani? Természetesen nem. Majd ha az éves szerződés lejárt. De mi a helyzet fordított esetben? 25 emberre kellene előfizetés holnaptól! Semmi akadálya, szívélyeskedik a szolgáltató.

Más jellegű, de hasonló probléma: a cég megköti az egyéves szerződést a CRM-re, és értelemszerűen azonnal el is kezd fizetni. De ettől még CRM-je nincs, hiszen még hátravan a bűvészkedés az API-kkal, az integráció, a szoftver finomhangolása, a betanítás… És hipp-hopp, el is ment három hónap, miközben fizetett egy olyan szolgáltatásért, amit effektíve nem használt, nem tudott használni. Plusz fizetett a beállításért is…

Vannak jó példák is szép számmal

A fenti esetek inkább figyelmeztető jelek. Ha valaki ilyen feltételekkel találkozik, legyen az átlagosnál is éberebb, mert nem számíthat a szolgáltató segítőkészségére. De szerencsére vannak ellenpéldák is. Khaitan mindenekelőtt a Slacket emeli ki, amely még akkor is csak időarányos díjat számol fel ügyfeleinek, ha a számlázási ciklus vége előtt lemondja valaki az előfizetését, és visszatéríti a fel nem használt kreditek árát.

Sok szolgáltató nem kér hitelkártyát sem a próbaidőszakra (pl. Shopify, Squarespace stb.). Az elemzések egyébként azt mutatják, hogy a dark patterneket alkalmazó szolgáltatók szinte minden esetben hitelkártyás regisztrációhoz kötik a próbaidőszakot.

És a végeredmény? Az, hogy a vállalatok elég sok pénzt dobnak ki fölöslegesen a felhős szolgáltatásokra. A Quolum közel sem reprezentatív kutatása szerint átlagosan az előfizetett szolgáltatások 30 százaléka kihasználatlan marad. A szoftverszolgáltatókat semmi sem ösztönzi, hogy segítsenek ezen változtatni. A fenti példákból azonban látható: az ügyfelek is bőséggel tehetnek ellene, hogy minden száz forintból harmincat csak úgy elégessenek.

Forrás: Bitport

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss