Zöld

Kapcsoljuk fel a villanyt: változás küszöbén az autózás jövője

Bár járványhelyzetben a közösségi autózás egy lehetséges megoldás az érintkezésmentes és biztonságos közlekedésre, mégis sokan még mindig nem hisznek az autómegosztókban.

Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a 4 évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.

A magyarok negyede nem is ismeri

Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van.

„A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre. Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti – és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet.”

– foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

Kivezetik a füstösöket?

Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja. A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük. Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat. Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd.

Meddig lesznek “benzines” autók?

Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé – már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény.

„Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölt, az bónuszepercet kap”.

– tette hozzá Michaletzky Bálint ügyvezető. Az AAA idei kutatása szerint, amelyben olyan amerikai autósokat megkérdezve 71 százalékuk először vásárolt elektromosan hajtott autót, és 96 százalékuk pedig azt mondta, hogy legközelebb is elektromos autót venne.

Zöldülnek a rendszámok

Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.

Kapcsolatban a kocsival

A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.

Related Topics:2020 autózás benzines garázs környezetvédelem változás villany

Up Next

Az azonnali zöldmegoldások mellett döntött az Auchan

Don't Miss

Elindult a drivE.ON – Élmény az autótöltés mobilról vezérelten

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

AI és karboncsökkentés a Skanska sikerévében

Digitális innováció, új budapesti projekt és globális rekorderedmények tették különlegessé a 2024-es évet.

Pénzügyi, működési és fenntarthatósági szempontból egyaránt kiemelkedő évet zárt 2024-ben nemzetközi piacain a Skanska. A vállalat minden korábbinál magasabb rendelésállománnyal és csökkenő karbonkibocsátással valósította meg hosszú távú stratégiáját – mindeközben tovább erősítette pozícióját Közép-Európában, köztük Magyarországon is. Budapesten 2024 végén elindult a H₂Offices irodakomplexum második fázisának építése, amely kézzelfogható példája a Skanska fenntartható és jövőorientált fejlesztési szemléletének.

Történelmi rekordok és stabil pénzügyi alapok

A Skanska 2024-ben globálisan közel 15,1 milliárd eurós árbevétellel (177 milliárd svéd korona) és 610 millió eurós működési eredménnyel (7,1 milliárd SEK) zárt, ezzel tovább erősítette pozícióját a nemzetközi építőipari és ingatlanfejlesztési szektorban. A vállalat rendelésállománya 24,4 milliárd euróra (285 milliárd SEK) emelkedett – ez minden korábbi rekordot megdöntött. Az építési üzletág eredményessége stabil maradt, a működési nyereség aránya elérte a 3,5%-ot, ami összhangban van a vállalat hosszú távú pénzügyi célkitűzéseivel. A fejlesztési portfólió értéke 700 millió euróra (8,2 milliárd SEK) nőtt, a Skanska pedig továbbra is megőrizte pénzügyi stabilitását: az év végén 1 milliárd eurós nettó készpénzállománnyal (12 milliárd SEK) zárt. Adósságmentes működése szilárd alapot nyújt a jövőbeli beruházások finanszírozásához.

Fókuszban a fenntarthatóság – kézzelfogható eredményekkel

A Skanska célja, hogy 2045-re nettó zéró kibocsátást érjen el teljes működésében és a fejlesztésekhez kapcsolódó folyamatokban. 2024-ben a vállalat saját működéséből származó karbonkibocsátását 61%-kal csökkentette a 2015-ös szinthez képest, míg a fejlesztési és kivitelezési tevékenységekhez köthető kibocsátás 37%-kal mérséklődött a 2020-as értékekhez viszonyítva.

H₂Offices – helyi mérföldkő a Skanska globális klímacéljai felé

A Skanska fenntarthatósági céljai helyi szinten is megvalósulnak: 2024 végén Budapesten elindult a H₂Offices projekt második fázisa. Az épület üzemeltetése karbonsemleges lesz – ez fontos mérföldkő a Skanska 2045-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céljai felé. A fejlesztés megújuló energiára, erőforrás-hatékonyságra és a közösségi igényekre szabott terekre épül. A budapesti projekt jól mutatja, hogyan valósulnak meg a Skanska globális fenntarthatósági céljai a gyakorlatban.

AI-alapú megoldások a fenntartható kivitelezésben

Építési és fejlesztési folyamataiban a Skanska egyre nagyobb szerepet szán a digitális megoldásoknak – különösen a mesterséges intelligencián (AI) alapuló technológiáknak. 2024-ben olyan eszközöket használtak, amelyek pontosabbá tették a karbonlábnyom mérését, és elősegítették a kockázatok korai felismerését. Az Egyesült Államokban már széles körben használt EC3 platform (Embodied Carbon in Construction Calculator) eddig több ezer projekt fenntarthatósági céljainak elérését támogatta, és a Skanska fokozatosan más régiókban is bevezeti az eszközt.

A digitális megoldások nemcsak a környezeti hatások csökkentését segítik elő, hanem növelik a hatékonyságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot is a tervezési és kivitelezési folyamatok során.

A Skanska továbbra is elkötelezett a jövőorientált fejlesztések mellett, amelyek közösségeket építenek, támogatják a fenntartható városi környezet kialakítását, és hosszú távú értéket teremtenek a jövő generációi számára.

A 2024-es éves és fenntarthatósági jelentés teljes terjedelemben elérhető a Skanska hivatalos oldalán: https://group.skanska.com/investors/reports-publications/annual-reports/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!