Zöld

Kapcsoljuk fel a villanyt: változás küszöbén az autózás jövője

Bár járványhelyzetben a közösségi autózás egy lehetséges megoldás az érintkezésmentes és biztonságos közlekedésre, mégis sokan még mindig nem hisznek az autómegosztókban.

Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a 4 évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.

A magyarok negyede nem is ismeri

Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van.

„A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre. Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti – és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet.”

– foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

Kivezetik a füstösöket?

Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja. A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük. Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat. Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd.

Meddig lesznek “benzines” autók?

Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé – már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény.

„Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölt, az bónuszepercet kap”.

– tette hozzá Michaletzky Bálint ügyvezető. Az AAA idei kutatása szerint, amelyben olyan amerikai autósokat megkérdezve 71 százalékuk először vásárolt elektromosan hajtott autót, és 96 százalékuk pedig azt mondta, hogy legközelebb is elektromos autót venne.

Zöldülnek a rendszámok

Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.

Kapcsolatban a kocsival

A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.

Related Topics:2020 autózás benzines garázs környezetvédelem változás villany

Up Next

Az azonnali zöldmegoldások mellett döntött az Auchan

Don't Miss

Elindult a drivE.ON – Élmény az autótöltés mobilról vezérelten

Zöld

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe

Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program Forrás: masfelfok.hu

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”.

Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú.

Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program és a közösségi adatgyűjtő projektek elérhetőségeit:

https://elomagyarorszag.org/
https://www.facebook.com/elomagyarorszag
https://www.instagram.com/elomagyarorszag/
Téltemető növényvadászat: https://www.inaturalist.org/projects/teltemeto-novenyvadaszat-2026
City Nature Challenge: https://www.citynaturechallenge.org/

A teljes cikk a masfelfok.hu-n olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Schneider Electric segítségével „zöldül” a Marks&Spencer ellátási lánca

RE:Spark néven új, az ellátási lánca „zöldítését” célzó programot indított a Marks&Spencer (M&S), amelynek kialakításában és megvalósításában a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric támogatja a brit kiskereskedelmi üzletláncot.

A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a megújuló forrásokból származó villamos energia használatának elterjedését az M&S globális ellátási láncán belül.

Az új program kulcsfontosságú eleme az üzletlánc „Plan A” elnevezésű fenntarthatósági stratégiájának, amelynek célja, hogy 2040-re a Marks&Spencer teljes értékláncában elérjék a nettó zéró kibocsátást. A RE:Spark program keretében az M&S elindít egy, a Schneider Electric Zeigo Hub megoldására épülő digitális központot, amely a kezdeményezés központi felülete lesz. A Zeigo Hub segítségével a beszállítók nyilvántarthatják kibocsátási adataikat, nyomon követhetik a dekarbonizációs erőfeszítéseiket, és speciális oktatási tartalmak révén megismerhetik a számukra ajánlott széndioxid-kibocsátást csökkentő lépéseket.

A program részeként öt kulcsfontosságú régióban (Vietnámban, Törökországban, Indiában, Kínában és Bangladesben) helyi tájékoztatókat és webináriumokat szerveznek, hogy megismertessék a beszállítókat a megújulóenergia-beszerzés folyamatával. Emellett a beszállítók stratégiai tanácsadási szolgáltatásokat kapnak a tiszta energiával kapcsolatos megoldások értékeléséhez és megvalósításához, beleértve a helyszíni napenergia-hasznosítást, az energiatanúsítványok beszerzését, a zöld tarifákat és az áramvásárlási megállapodásokat (PPA). A kezdeményezés egyik célkitűzése, hogy lehetővé tegyék a beszállítók számára, hogy közösen lépjenek fel a hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA) során. A program kezdetben az M&S divatipari ellátási láncának jelentősebb régióira összpontosít majd, és a tervek szerint a következő három évben tovább bővül.

„Hisszük, hogy a fenntarthatóságnak be kell épülnie minden tevékenységünkbe, a termékek beszerzésétől kezdve addig, hogy támogassuk beszállító partnereinket és ügyfeleinket abban, hogy helyesen cselekedjenek. Tudjuk, hogy igazi változást akkor érhetünk el, ha együttműködünk. Ezért a RE:Spark programot úgy alakítottuk ki, hogy ne csak új ötletek megszületését segítse és hozzáférést biztosítson a megújuló energiaforrásokhoz beszállítóink számára, hanem a szükséges támogatás és erőforrások biztosításával az átállást is megkönnyítse. A kezdeményezés létrehozóiként segíthetünk beszállítóinknak partneri hálózatok kiépítésében és hosszú távú rugalmasságuk megteremtésében, ezzel jelentős változást indítva az iparágban és azon túl is. Mindez része egy szélesebb körű elkötelezettségnek – a „Plan A” fenntarthatósági stratégiánknak – melynek célja, hogy segítsük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást”

– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Fashion, Home & Beauty” részlegének fenntarthatóságáért és anyagokért felelős vezetője.

„Energia-technológiai partnerként büszkék vagyunk arra, hogy az M&S-szel együttműködve segítünk a beszállítóknak leküzdeni azokat az akadályokat, amelyekkel a megújuló energiaforrások bevezetése során szembesülnek. A RE:Spark remek példa arra, hogy az együttműködés hogyan hozhat létre skálázható, hatékony változásokat a globális ellátási láncokban”

– mutatott rá Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A RE:Spark a M&S azon törekvéseire épül, amelyek a gyártási tevékenység környezeti hatásának csökkentését célozzák, valamint a körforgásos gazdaság terén elért legújabb eredményeire, köztük az Another Life program elindítására is, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy beindítsa a körforgásos gazdaságot a divat, a lakberendezés és a szépségápolás területén, összefogva a Rewear, Repair, Recycle és Resale kezdeményezéseket. Ezek a programok központi szerepet játszanak az M&S átalakulásában egy növekvő és nyereséges, ugyanakkor fenntarthatóan működő és 2040-re nettó zéró kibocsátásúvá váló vállalkozássá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Adatalapú karbonlábnyom-csökkentés a gyakorlatban: mérés és kompenzáció a SPAR meghatározó rendezvényein

A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint kiemelt vállalati eseményeit karbontudatos szemlélet mentén szervezi meg.

A független szakértő bevonásával elvégzett vizsgálat szerint 304 őshonos gyümölcsfa elültetése biztosítja az egyensúlyt a természettel.

A SPAR Magyarország a tavalyi két meghatározó rendezvénye, az éves üzleti jelentés megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztató, valamint a Budapest Borfesztiválhoz kapcsolódó partneresemény karbonlábnyomát a korábbi évekhez hasonlóan független szakértő bevonásával mérette fel, és az eredmények alapján idén összesen 304 őshonos gyümölcsfa elültetésével kompenzálja önkéntesen, ötéves időtávon a rendezvényekhez kapcsolódó kibocsátást. A számításokat a GreenDependent Intézet végezte el, amely az események széleskörű környezeti hatását vizsgálta a résztvevők számától és utazási módjától kezdve az étkezésen, a felhasznált energián és a nyomtatott anyagokon át, egészen a technikai eszközök működtetéséig. A felmérések eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a SPAR az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a karbonkibocsátásban.

A 2025. áprilisi éves üzleti jelentést bemutató sajtótájékoztató esetében a legnagyobb karbonlábnyomot az étkezés jelentette. Ugyanakkor ezen a területen jelentős előrelépés történt: a 2025-ös rendezvényen az étkezéshez köthető szén-dioxid kibocsátás az előző évhez viszonyítva csaknem harmadára csökkent. A javulás elsősorban a húsételek mennyiségének radikális visszafogásához köthető, ami jól mutatja, hogy a tudatos menütervezésnek érdemi környezeti hatása van.

Hasonló tapasztalatokat hozott a 2025. szeptemberi Budapest Borfesztivál partnereseményének karbonlábnyom-elemzése is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, itt is az étkezéshez kapcsolódó kibocsátás bizonyult a legjelentősebb tényezőnek, ugyanakkor az előző esztendőkhöz képest érzékelhető csökkenés volt tapasztalható. Különösen pozitív eredmény, hogy a keletkező hulladék mennyisége 2024-hez viszonyítva számottevően mérséklődött, miközben a megmaradt ételek minden érintett évben adomány formájában kerültek felhasználásra.

„A fenntarthatóság számunkra folyamatos tanulási és fejlődési folyamat. Büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi szakmai javaslatok beépítésével kézzelfogható eredményeket tudtunk elérni, ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy működésünk minden területén még felelősebben járjunk el”

– hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az ötéves karbonkompenzáció részeként 2026 tavaszán elültetésre kerülő 304 őshonos gyümölcsfa Kovács Gyula zalai Tündérkertjének állományából származik, és a GreenDependent közreműködésével iskolakertekbe és nonprofit intézmények kertjeibe kerül. A fák nemcsak a kibocsátás ellensúlyozását szolgálják, hanem hosszú távon oktatási és közösségi értéket is teremtenek, miközben hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a magyar tájfajták megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!