Connect with us

Zöld

A Vodafone európai hálózata 100%-ban átáll a zöld működésre

A Vodafone bejelentette, hogy legkésőbb 2021 júliusáig 100%-ban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni európai hálózatát. Ezzel egy Zöld Gigabit Net hálózatot hoznak létre, amely a jövőben is fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- és vízenergia felhasználásával. A Vodafone azt is vállalta, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő vállalati ügyfeleknek segítséget nyújt a saját széndioxid-kibocsátásuk csökkentésében, globálisan összesen 350 millió tonna értékben a következő tíz év során.

A Vodafone vállalásai összhangban vannak a vállalat azon céljával, hogy 1 milliárd ember életét tegye jobbá, miközben 2025-re felére csökkenti káros környezeti hatását. 2019-ben a szolgáltató elkötelezte magát amellett, hogy teljes villamosenergia-beszerzése megújuló forrásokból származzon, továbbá hogy 2025-re felére csökkentse a környezetre gyakorolt káros hatását, és újra felhasználja, továbbértékesítse vagy újrahasznosítsa hálózati hulladékának 100%-át.

Nick Read, a Vodafone csoport vezérigazgatója így fogalmazott:

„Minden korábbinál erősebb elvárás a Vodafone-nal szemben, hogy világszerte emberek millióit kapcsolja össze. A társadalom COVID-19 válságból való kilábalásával és újjáépülésével lehetőségünk nyílik jövőnk fenntartható módon történő átalakítására, ezzel biztosítva, hogy a helyreállítás ne a környezet kárára történjen meg. Az, hogy európai hálózatainkban felgyorsítottuk a 100%-ban megújuló villamosenergiára történő átállást, örökre megváltoztatja technológiánk energiaellátásának módját: csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk, segít ügyfeleinknek az erőforrások hatékonyabb kezelésében és széndioxid-kibocsátásuk csökkentésében, valamint hozzájárul bolygónk egészségesebbé tételéhez.”

Az új, széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó cél az erre a témára szakosodott globális szakértői szervezet, a Carbon Trust támogatásával született meg, akikkel a Vodafone évek óta együtt dolgozik. A Carbon Trust kiszámolta azt a teljes kibocsátásmennyiséget, amelynek elkerüléséhez a Vodafone segítette hozzá vállalati ügyfeleit, és lehetséges jövőbeli forgatókönyveket modellezett, hogy információkkal segítse a Vodafone stratégiáját ezen a területen.

Tom Delay, a Carbon Trust ügyvezető igazgatója elmondta:

 „2010 óta szorosan együttműködünk a Vodafone-nal a  vállalat fenntarthatósági programja kapcsán, valamint az elmúlt hét évben a Vodafone termékeinek és szolgáltatásainak szén-dioxid-kibocsátást csökkentő hatásainak számszerűsítésében is. Az informatikai szektor előtt egyre nagyobb lehetőségek nyílnak meg olyan új megoldások fejlesztésére és megvalósítására, amelyek elősegítik a széndioxid-mentesítést. Ez a cél arra ösztönözi a Vodafone-t, hogy továbbra is maradjon a stratégia zászlóvivője, az IoT (a ‘dolgok Internete’) és egyéb szolgáltatások továbbfejlesztésével, valamint a vállalati ügyfelekkel történő kapcsolatteremtéssel.”

Európában felgyorsult a zöld hálózatok létrehozására irányuló terv

A Vodafone egész Európára kiterjedő, Zöld Gigabit Net elnevezésű vállalása három évvel előre hozza azt a korábbi kötelezettségvállalást, hogy 2025-re 100%-ban megújuló villamosenergiával működő vonalas és mobil hálózatokat alakítson ki. A Vodafone hálózataiban felhasznált energia mintegy négyötöde megújuló energiaforrásokból fog származni, amelyet a PPA program és a zöld tarifák alkalmazásával közvetlenül az országos hálózatról fog beszerezni. A fennmaradó ötödrészt pedig, amelyet a Vodafone létesítményeit befogadó épületek és infrastrukturális elemek tulajdonosai szolgáltatnak, hiteles megújuló energia-tanúsítványokkal látják el. Ahol lehetséges, a Vodafone a helyszínen történő energiatermelésbe is befektet, elsősorban napelemes megoldással.

A Zöld Gigabit Net legkésőbb 2021. július 31-re bevezetésre kerül a Vodafone összes európai piacán, ideértve Németországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát, Írországot, Görögországot, Romániát, Albániát, Csehországot és Magyarországot.

Új cél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

A Vodafone technológiája és szolgáltatásai – ideértve vezető globális IoT (‘dolgok Internete’) platformunkat is – már önmagukban segítséget nyújtanak vállalati ügyfeleink számára energiafelhasználásuk hatékonyabb kezelésében és károsanyag-kibocsátásuk csökkentésében. A 2019/2020-as pénzügyi évben a Vodafone vállalati ügyfelei világszerte 6,9 millió tonna széndioxid-kibocsátást tudtak megtakarítani, ami közel négyszerese a Vodafone saját tevékenységeiből származó károsanyag-kibocsátásnak.

A Vodafone következő tíz évre, azaz a 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó új globális, összesített, 350 millió tonnás széndioxid-kibocsátás csökkentési célkitűzése nagyrészt a Vodafone IoT szolgáltatásainak segítségével fog megvalósulni, ideértve a logisztikát és a flottakezelést, valamint az intelligens mérési és gyártási tevékenységeket. További megtakarítások várhatóan az egészségügyi szolgáltatások, a felhőtárhely-szolgáltatások és az otthoni munkavégzés révén érhetők majd el. Az alábbi IoT alkalmazások segítik az ügyfeleket a károsanyag-kibocsátás csökkentésében:

  • Intelligens áramfogyasztás-mérők, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások, az önkormányzatok és a háztartások számára energiafelhasználásuk figyelemmel kísérését, kezelését és csökkentését. A Vodafone világszerte több mint 12 millió, IoT technikát alkalmazó intelligens mérőcsatlakozással rendelkezik, amelyekkel mintegy 1,6 millió tonna széndioxid-kibocsátást előz meg.
  • Intelligens városok – intelligensen hálózatba kapcsolt települések, amelyek célja, hogy javítsák az energiaigényes szolgáltatások – például a közösségi közlekedés, a közúthálózatok és az utcai világítás – hatékonyságát. Például a spanyolországi Guadalajara városában 13 500 LED-es fényforrást csatlakoztattak egy központi irányítórendszerhez, 68%-kal csökkentve az utcai világítás energiafogyasztását.
  • Intelligens logisztika – Járművekbe épített IoT technológiák, amelyek az útvonal-kezelés, a járműkarbantartás és a járművezető viselkedésének optimalizálását szolgálják, akár 30%-os üzemenyagfelhasználás-csökkenést, és mintegy 4,8 millió tonna széndioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezve.

Továbbra is az energiahatékonyság éllovasa

A Vodafone továbbra is elkötelezett amellett, hogy javítsa bázisállomásai, valamint adat- és kapcsolóközpontjai energiahatékonyságát, amelyek együttesen a társaság globális energiafogyasztásának 95% -át teszik ki. 2020 során a Vodafone 77 millió eurót fektetett be energiahatékonysági és megújuló energiaprojektekbe, amelyek 186 GWh éves energiamegtakarítást eredményeztek.

Az adatfelhasználás folyamatos növekedése ellenére a Vodafone az elmúlt évben tovább javította általános energiahatékonyságát, 38,5% -kal csökkentve az üvegházhatást okozó teljes gázkibocsátás mennyiségét az átvitt mobil adatmennyiség petabájtnyi mennyiségére vetítve, amellyel egy petabájtra vetítve 230 tonna széndioxid-kibocsátást ért el.

A Vodafone energiahatékonysági kezdeményezései a hatékonyabb hálózati berendezések beszerzésére és üzembehelyezésére, az alacsonyabb energiafelhasználású villamos- és hűtési technológiák telepítése révén megvalósított energiaigény-csökkentésre, valamint a régi eszközök leszereléséből és cseréjéből származó alacsonyabb energiafelhasználásra épülnek.

2019 májusában a Vodafone kibocsátotta első, 750 millió euró értékű zöld kötvényét azon projektek finanszírozására vagy refinanszírozására, amelyek segítik a vállalat környezetvédelmi céljainak elérését; majd jelentést készített arról, mely projektek voltak támogathatók a befolyó összegek lehetséges felhasználásának tükrében, és azokat miként választották ki.

További információk a Vodafone Fenntarthatósági Üzleti Stratégiájáról, a fenntarthatósági célok (ESG) megvalósítása terén elért eredményeinkről és adatainkról itt érhetők el.

Zöld

Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?

Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem  az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.

Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról,  hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.

 Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.

A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán  “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?

Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért  is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.

A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.

Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái

vízadás

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

  • Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
  • A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
  • 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
  • A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.

A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.

A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.

Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.

Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:

Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”

Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében

– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.

Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.

Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.

Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss