Zöld

Országszerte több mint 1000 fát ültet a Vodafone a 10 millió Fa Alapítvánnyal

Az ültetésben a vállalat dolgozói is aktív szerepet vállalnak.

Országszerte 1600 facsemetét ültet a Vodafone Magyarország, jelentős részüket a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésben, ezzel is hozzájárulva a zöldebb és fenntarthatóbb jövőhöz. Az erdősítés idén Budapesten és Miskolcon veszi kezdetét, majd 2022 tavaszán számos vidéki városban folytatódik. A kiserdők telepítésében a Vodafone dolgozói is részt vesznek.

A csoportszintű fenntarthatósági kezdeményezések mellett a Vodafone Magyarország számos lokális környezetvédelmi programot indított az elmúlt időszakban. A vállalat most 1600 facsemetét ültet országszerte, nagy részüket a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen, ezzel is hozzájárulva a klíma- és a biodiverzitás védelméhez. Az erdősítés idén novemberben Budapest 4. kerületében kezdődik, majd még ebben az évben Miskolcon, a jövő év elején pedig Tatabányán, Szombathelyen, Győrben, Szegeden, Pécsen, Debrecenben, Székesfehérváron, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Egerben, Szolnokon, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Sopronban folytatódik. A Vodafone fontosnak tartja, hogy munkatársait is bevonja az együttműködésbe, ezért minden helyszínen lehetőséget biztosítanak az adott városban található irodák és márkaüzletek dolgozóinak, hogy részt vegyenek a fatelepítésben.

„A fenntarthatóság és bolygónk védelme közös ügyünk. Ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen ezeken a területeken, elengedhetetlen, hogy a nagyvállalatok – így a Vodafone is – felelős szerepet vállaljanak ebben. A 10 millió Fa Alapítvánnyal való együttműködésünk révén nem csak fontos lépést teszünk egy zöldebb jövő felé, de kollégáinkat is bevonjuk fenntarthatósági törekvéseinkbe. A karanténidőszak, majd a hibrid munkavégzés bevezetése óta még fontosabbá vált számunkra a közösségépítés, épp emiatt nagyon örülünk, hogy munkatársainkkal közösen egy ilyen különleges és jó célt szolgáló programon vehetünk részt.”

– mondta el a faültetés kapcsán Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A 10 millió Fa Alapítvány szakmai vezetésével a Vodafone olyan őshonos fafajtákat telepít a kijelölt területeken, mint például a magas kőris, ezüst hárs, hegyi juhar és bugás csörgőfa. A Vodafone nem csak a fák ültetésében működik együtt a 10 millió Fa Alapítvánnyal, hanem azok teljes körű gondozását is az ültetéstől számított első 3 évben, amely a legfontosabb időszak az elültetett facsemeték megerősödéséhez. Az így létrejövő kiserdők fái a megfelelő tápanyag-utánpótlásnak és szakszerű ápolásnak (öntözés, metszés, mulcsolás) köszönhetően megfelelő ütemben tudnak majd fejlődni, és kifejteni széndioxid-semlegesítő hatásukat.

„Minden egyes elültetett fa egy újabb lépés a 10 milliós célunk felé, így a Vodafone faültetési programja is nagyon fontos mérföldkő. Alapítványunk célja az is, hogy széles társadalmi bázison, hálózati kapcsolatrendszert kiépítve, közösségként dolgozzunk és minél több emberrel osszuk meg azt az örömöt, amit egy fa elültetése okoz. Épp ezért nagyon örülök annak, hogy a kiserdők telepítését a Vodafone munkatársaival együtt végezzük. Bízunk benne, hogy a Vodafone által indított kezdeményezés más nagyvállalatoknak is példaként szolgálhat.”

– tette hozzá Bojár Iván András, a 10 millió Fa közösség alapítója és az Alapítvány vezetője.

A Vodafone Magyarország fenntarthatósági kezdeményezései

A Vodafone az elmúlt években számos kezdeményezést indított el és támogatott mind csoport, mind lokális szinten annak érdekében, hogy közelebb kerüljön csoportszintű céljához, miszerint 2030-ra a vállalatcsoport teljes karbonlábnyomát nettó nullára csökkentik. Ennek érdekében a szolgáltató június vége óta európai működésének energiaellátását 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. Mindezt az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként 2020 októberében.

A Vodafone Magyarország egyik lokális fenntarthatósági célkitűzése, hogy a több mint 400 autóból álló gépjármű-flottája 2025-től már csak elektromos autókból álljon. Ennek első lépésként 106 db ŠKODA Octavia IV plug-in hibrid gépjárművet vehettek át a kollégák szeptemberben, jövő év elejéig pedig 60 további környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a vállalat flottájába.

A vállalat fenntarthatósági céljaival összhangban épül jelenleg a szolgáltató új székháza is a Budapest ONE irodaparkban. Az irodapark megfelel a WELL Building és a BREEM környezettudatos épületminősítési rendszer követelményeinek. Az új irodaházat energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel, és a parkolóházban elektromos autótöltők is lesznek.

A Vodafone fontosnak tartja, hogy ügyfeleit is involválja fenntarthatósági törekvéseibe. 2020-ban a hitelkártya méretű SIM-kártya tartókat fele akkora méretűre csökkentették, ezzel a lépéssel pedig fél év alatt 1,6 tonna műanyagot spóroltak meg. Ezt követően idén augusztusban környezetkímélő, plasztikkártya nélküli eSIM-et tettek elérhetővé az ügyfelek számára. Mindezeken felül pedig az elmúlt hetekben jelentették be, hogy a nem eSIM-kompatibilis készülékek esetében 100%-ban újrahasznosított műanyagból előállított ecoSIM-eket igényelhetnek az ügyfelek.

Related Topics:alapítvány fa fontosság környezetvédelem ültetés vodafone

Up Next

Nemzetközi startup programok az innovációk felkarolásáért

Don't Miss

Komposztáló robot lett a Planet Bootcamp legjobbja

Zöld

Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben

A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.

Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.

A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.

A friss fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy

a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO₂-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.

Technológia a fenntarthatóság szolgálatában

A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:

Fejlett gyártás és körforgásosság
Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
Automatizálás jövője
A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
Szoftver rendszerek és folyamatok
Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
Fenntartható energia és infrastruktúra
A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.

Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.

A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Hogyan hasznosíthatjuk a Nap energiáját a fűtési idény előtt?

Az őszi-téli időszakban érdemes elmerengeni azon, hogy a napfény mekkora jelentőséggel bír a passzívházak lakóinak életében, különösen akkor, amikor a nap sugarai fűtik otthonainkat egészen a késő ősz beköszöntéig.

Igen, jól hallottad. Miközben már mindenkinél a kályhák és radiátorok biztosítják a komfortos hőérzetet, az Aktív Passzív Stúdió által tervezett passzívházak tulajdonosainak még nem is kellett bekapcsolnia a fűtést. Milyen technológia teszi mindezt lehetővé?

A Nap, mint természetes energiaszolgáltató

Olykor el is feledkezünk arról, mennyire karnyújtásnyira van tőlünk a legősibb energiaforrásunk, a Nap. Egy gondosan megtervezett, környezetorientált ház esetében nemcsak elméletben, hanem a valóságban is megtapasztalhatjuk ezt.

Egy ilyen épület ugyanis nemcsak szigetel, hanem lényegében „gyűjti” és tárolja a napenergiát, mint egy hatalmas akkumulátor. A jó szigetelés és tájolás révén a késő őszi napokon fűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosít beltérben.

Ez persze nemcsak modern technológia, hanem az emberi igényekhez való alkalmazkodás is egyben, ahol a lakók saját bőrükön tapasztalhatják meg ezt a kényelmet és hatékonyságot.

Az energiatakarékosság új szintjei

Ebben a korszakban, amikor a technológia nagyobb szerepet játszik az életünk minden területén, éppúgy fontosak az energiatakarékossági megoldások is. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet huzamosabb ideig úgy élni egy házban, hogy a fűtésszámlánkon még szinte csak minimális összegek szerepelnek.

Az őszi hidegebb napok ellenére sem szükséges aggódni, hiszen ezek a passzívházak kiváló szigeteléssel rendelkeznek, így a napenergiát hosszú időn keresztül képesek megőrizni. Az északi ablakok hőszigetelése, a déli homlokzat és a nagy üvegfelületek pedig aktívan dolgoznak azon, hogy minimalizálják a hőveszteséget.

Habár a tervezés során a leendő lakók még csupán elméleti lehetőségként ismerik meg ezen konstrukciók előnyeit, később a saját bőrükön tapasztalhatják meg ennek az épülettípusnak minden előnyét.

A tapasztalatok ereje

Még akár a legnagyobb szkeptikusokat is meglepheti a passzívházak hatékonysága – ami elsőre talán csak papíron megvalósítható álom, az a valóságban nagyon is találkozik a lakók vágyaival.

Egy passzívház nemcsak hogy fenntartható és energiahatékony, de rendkívüli élhetőséget is biztosít. A lakók rendre arról számolnak be, hogy élvezik a helyiségek kényelmét, és hogy számukra hihetetlen, mennyi ideig tarthat ki a napenergiából származó hő. Az ilyen jellegű személyes élmények képesek inspirálni másokat is, akik hasonló megoldásokat keresnek otthonuk tervezésénél.

A jövőben egyre fontosabbá válik, hogy valódi komforttal kényezztessük magunkat anélkül, hogy túlterhelnénk bolygónk erőforrásait. Mindez nem csak egy elmélet, hanem maga a valóság, amire egy passzívház valóban alkalmas.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!