Zöld

Online workshop újrahasznosítás témakörben

2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.

Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.

A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.

Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.

A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.

“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”

– emelte ki Riesz Lóránt.

Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.

A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.

A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.

A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.

További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.

“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”

– hangsúlyozta Höflinger Norbert.

Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.

A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.

Related Topics:megoldás modern online tapasztalat újrahasznosítás worshop

Up Next

Nagyon nagyot mennek a kulacsok idén is

Don't Miss

A koronavírus miatt kevesebbet villámlik

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Gyerekrajzok a természetvédelemről a Nádudvari joghurtok csomagolásán

Több százezer Nádudvari joghurt csomagolására kerülnek rá a #mitehetünktöbbet rajzpályázat nyerteseinek alkotásai. A rajzpályázat a természet védelmére és a környezettudatosságra hívta fel a fiatalok figyelmét.

A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampányának részeként nyáron egy különleges rajzpályázatot hirdetett meg fiatalok számára. A téma a természet és az élő környezet megóvása volt, a pályázatra 2024. augusztus 1. és szeptember 30. között három korosztály– 5-7 évesek, 8-10 évesek, valamint 11-16 évesek – rajzait és kreatív munkáit várták. A felhívás célja az volt, hogy a gyerekek elmélyüljenek abban, hogyan tehetnek többet a környezetünkért, és hogyan válhatnak a jövőben környezettudatos polgárokká.

Több száz pályamunka érkezett be az ország minden részéből, amelyek értékelése komoly kihívás elé állította a zsűrit. Az eredetileg három díjazottra tervezett pályázat végül tíz különdíjas alkotót is elismert, mivel a beérkezett művek színvonala és üzenetei túlmutattak a várakozásokon. A három fődíjas alkotás a Nádudvari gyümölcsjoghurtok csomagolásán több mint egy hónapig lesz látható, a legtöbb pályamunkát beküldő iskola pedig komoly ajándékban részesült.

Az ünnepélyes díjátadóra 2024. december 3-án került sor Debrecenben, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Debreceni Erdészetének központjában. Az esemény különleges apropója a Nádudvari Élelmiszer Kft. és a Nyírerdő Zrt. között fennálló együttműködés, amelynek keretében idén is egy hektárnyi fekete nyárfa telepítését támogatták, amely összesen 6000 darab új facsemete elültetését jelenti. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese, Tölgyfa Gábor köszöntötte az ifjú művészeket és megköszönte a Nádudvari Élelmiszer Kft-nek a folyamatos támogató együttműködést. A díjátadó keretében a faültetésben a gyerekek is aktívan részt vehettek. Dr. Aradi Csaba a Future of Debrecen Egyesület elnöke is részt vett az eseményen, aki ajándékokkal lepte meg a jövő generáció tudatos természetvédőit.

A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampánya nemcsak a kreativitást díjazza, hanem fontos üzenetet is közvetít: a jövőnkért tett apró lépések már ma elindíthatnak egy élhetőbb világot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.

A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.

A bolygó védelme és az emberek megbecsülése

„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”

– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.

2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO₂e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.

A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO₂-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.

A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.

A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.

A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában

2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.

„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”

– magyarázta Patricia Hargil.

A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!