Zöld

Online workshop újrahasznosítás témakörben

2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.

Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.

A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.

Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.

A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.

“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”

– emelte ki Riesz Lóránt.

Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.

A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.

A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.

A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.

További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.

“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”

– hangsúlyozta Höflinger Norbert.

Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.

A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.

Related Topics:megoldás modern online tapasztalat újrahasznosítás worshop

Up Next

Nagyon nagyot mennek a kulacsok idén is

Don't Miss

A koronavírus miatt kevesebbet villámlik

Zöld

A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.

A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.

A bolygó védelme és az emberek megbecsülése

„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”

– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.

2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO₂e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.

A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO₂-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.

A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.

A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.

A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában

2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.

„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”

– magyarázta Patricia Hargil.

A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

„Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

– mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket. A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!