Zöld

Online workshop újrahasznosítás témakörben

2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.

Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.

A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.

Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.

A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.

“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”

– emelte ki Riesz Lóránt.

Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.

A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.

A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.

A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.

További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.

“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”

– hangsúlyozta Höflinger Norbert.

Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.

A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.

Related Topics:megoldás modern online tapasztalat újrahasznosítás worshop

Up Next

Nagyon nagyot mennek a kulacsok idén is

Don't Miss

A koronavírus miatt kevesebbet villámlik

Advertisement Booking.com

Zöld

Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz

2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.

Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.

A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.

A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.

A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.

Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.

Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.

A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.

Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.

A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!

További információ: varazslatosmagyarorszag.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!

A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.

Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.

A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni

Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!

10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.

Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe

2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:

közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.

Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.

Pár kattintással egy zöldebb jövőért

Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.

Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.

Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳

Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!