Zöld

Tonnákban mérhető a weboldalak karbonlábnyoma

weboldalak

Pedig a karboncsökkentéssel a felhasználói élmény is javul – állítják a szakértők.

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2e éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.

Egyetlen rövid, csak szöveget tartalmazó e-mail elküldése 4 g, egy Google keresés 0,2 g míg egy átlagos weboldal főoldalának megtekintése 0,5 g károsanyag-kibocsátással jár. A vállalati működés minden területe, így a marketingaktivitások megvalósítása – például a cégek weboldalának működtetése – is jelentős karbonlábnyommal jár. Megfelelő monitorozással viszont a hatékonyság romlása nélkül csökkenthető a weboldalak károsanyag-kibocsátása, ami hozzájárul a karbonhatékony marketing megvalósításához. Így a cégeknek csak azt a karbont kell pénzért kiváltaniuk, amit nem tudtak csökkenteni.

62-szeres a különbség a legnagyobb és a legkisebb karbonlábnyom között

A Carbon.Crane megvizsgálta, hogy a magyar gazdaság 4 meghatározó szektorában – telekommunikáció, energiaipar, kiskereskedelem és bankok – a főbb szereplők weboldalai mekkora karbonlábnyommal működnek.

Az egyes szektorok tekintetében a weboldalak átlagos éves károsanyag-kibocsátása a telekommunikációs szektorban a legalacsonyabb, amit a kiskereskedelmi cégek oldalai követnek, végül a bankok és az energiaipari cégek zárják a sort5. A vizsgált oldalak közül az egyedi oldalbetöltéseket tekintve a legmagasabb és a legkisebb károsanyag-kibocsátású weboldal is a kiskereskedelmi szektorból került ki6, mintegy 62-szeres különbséggel. Tehát nem csupán az iparágak között vannak jelentős különbségek, hanem iparágakon belül is.

Mindegyik szektorban vannak már bőven az átlag alatti éves karbonlábnyomú oldalak, ám érdekesség, hogy a vizsgált fenntarthatósági oldalak sokszor nem fenntarthatók, mert a mérések alapján szennyezőbbnek bizonyultak mint a nyitóoldalak. A háttérben dolgozó szerverparkok energiaigénye is óriási, ennek ellenére a vizsgált vállalatok alig több mint 40 százaléka használ fenntartható energiával működő, klímabarát webtárhelyet.

Nem mindegy, hogy kiváltunk vagy csökkentünk!

Az adatvezérelt marketingmegoldások ma már lehetővé teszik, hogy pontosan lássuk, és ennek köszönhetően hatékonyan csökkenteni tudjuk a weboldalak, és a jövőben a teljes marketing karbonlábnyomát. A Karbon Monitor, a Carbon.Crane egyedülálló, karbonsemleges szolgáltatása a csökkentésben nyújt segítséget, és a vállalatok digitális megjelenésének jelentős részét, így a weboldalak karbonkibocsátását is képes mérni és optimalizálni. Az új megoldás folyamatosan, valós időben, és pontosan mutatja egy weboldal karbonkibocsátási adatait, így lehetőséget biztosít a folyamatos kontrollra és segít a csökkentésben is. A megoldás ezért támogatja a fenntartható és környezettudatos marketingkampányok megtervezését is.

„A felelős és fenntartható működés megvalósítása a vállalati kultúránk része, és ebbe a marketingaktivitások, így a weboldalunk karbonlábnyomának tudatos csökkentése is beletartozik. A Karbon Monitor már az első pillanatban érdekes tanulságokkal szolgált. Első lépésként ezért zöld környezetbe vittük a weboldalainkat és keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel még tovább csökkenthető oldalaink karbonlábnyoma”

– mondta Szalkai Réka, a Mastercard marketingigazgatója.

A karbonlábnyom akkor csökken, hogyha csökkentik

Egy weboldal karbonlábnyomának csökkentése több lépésben, monitorozást követően, minden oldal esetében más és más eszközökkel és folyamatos visszaméréssel valósítható meg. Vannak azonban általános érvényű csökkentési tippek, amelyeket a mindenkori tartalom módosítása nélkül megvalósíthatunk, miközben nő a hatékonyság. Például a képek méretének optimalizálása, a videós tartalmak rövidítése vagy a rendszerfontok alkalmazása.

„Saját fejlesztésű, adatvezérelt megoldásainkkal azoknak segítünk, akik ténylegesen fenntarthatóan szeretnének működni. Nem elég, ha környezetvédelmi projektekben való részvétellel legalizáljuk változatlan kibocsátásunkat. Változtatni kell a szokásainkon és karbontakarékosabban gondolkodnunk. A kiváltás és a csökkentés nem egymás alternatívái, hanem kiegészítői. Mi abban hiszünk, hogy előbb csökkenteni kell és csak azt váltsuk ki, ami nem csökkenthető. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a karbon szempontból optimalizált weboldalak jobb felhasználói élményt nyújtanak, vagyis a hatékonyság nő”

– emelte ki Huszics György, a Crane alapítója és ügyvezető igazgatója.

A Karbon Monitor a weboldalak mellett az email kampányok karbonlábnyomát is méri, a jövő pedig a teljes digitális eszközpark monitorozása.

Zöld

Egyéni CO2 azonosítót alkottak

Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.

Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.

Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

klímavédelmi

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss