Zöld

Tonnákban mérhető a weboldalak karbonlábnyoma

Pedig a karboncsökkentéssel a felhasználói élmény is javul – állítják a szakértők.

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2e éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.

Egyetlen rövid, csak szöveget tartalmazó e-mail elküldése 4 g, egy Google keresés 0,2 g míg egy átlagos weboldal főoldalának megtekintése 0,5 g károsanyag-kibocsátással jár. A vállalati működés minden területe, így a marketingaktivitások megvalósítása – például a cégek weboldalának működtetése – is jelentős karbonlábnyommal jár. Megfelelő monitorozással viszont a hatékonyság romlása nélkül csökkenthető a weboldalak károsanyag-kibocsátása, ami hozzájárul a karbonhatékony marketing megvalósításához. Így a cégeknek csak azt a karbont kell pénzért kiváltaniuk, amit nem tudtak csökkenteni.

62-szeres a különbség a legnagyobb és a legkisebb karbonlábnyom között

A Carbon.Crane megvizsgálta, hogy a magyar gazdaság 4 meghatározó szektorában – telekommunikáció, energiaipar, kiskereskedelem és bankok – a főbb szereplők weboldalai mekkora karbonlábnyommal működnek.

Az egyes szektorok tekintetében a weboldalak átlagos éves károsanyag-kibocsátása a telekommunikációs szektorban a legalacsonyabb, amit a kiskereskedelmi cégek oldalai követnek, végül a bankok és az energiaipari cégek zárják a sort5. A vizsgált oldalak közül az egyedi oldalbetöltéseket tekintve a legmagasabb és a legkisebb károsanyag-kibocsátású weboldal is a kiskereskedelmi szektorból került ki6, mintegy 62-szeres különbséggel. Tehát nem csupán az iparágak között vannak jelentős különbségek, hanem iparágakon belül is.

Mindegyik szektorban vannak már bőven az átlag alatti éves karbonlábnyomú oldalak, ám érdekesség, hogy a vizsgált fenntarthatósági oldalak sokszor nem fenntarthatók, mert a mérések alapján szennyezőbbnek bizonyultak mint a nyitóoldalak. A háttérben dolgozó szerverparkok energiaigénye is óriási, ennek ellenére a vizsgált vállalatok alig több mint 40 százaléka használ fenntartható energiával működő, klímabarát webtárhelyet.

Nem mindegy, hogy kiváltunk vagy csökkentünk!

Az adatvezérelt marketingmegoldások ma már lehetővé teszik, hogy pontosan lássuk, és ennek köszönhetően hatékonyan csökkenteni tudjuk a weboldalak, és a jövőben a teljes marketing karbonlábnyomát. A Karbon Monitor, a Carbon.Crane egyedülálló, karbonsemleges szolgáltatása a csökkentésben nyújt segítséget, és a vállalatok digitális megjelenésének jelentős részét, így a weboldalak karbonkibocsátását is képes mérni és optimalizálni. Az új megoldás folyamatosan, valós időben, és pontosan mutatja egy weboldal karbonkibocsátási adatait, így lehetőséget biztosít a folyamatos kontrollra és segít a csökkentésben is. A megoldás ezért támogatja a fenntartható és környezettudatos marketingkampányok megtervezését is.

„A felelős és fenntartható működés megvalósítása a vállalati kultúránk része, és ebbe a marketingaktivitások, így a weboldalunk karbonlábnyomának tudatos csökkentése is beletartozik. A Karbon Monitor már az első pillanatban érdekes tanulságokkal szolgált. Első lépésként ezért zöld környezetbe vittük a weboldalainkat és keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel még tovább csökkenthető oldalaink karbonlábnyoma”

– mondta Szalkai Réka, a Mastercard marketingigazgatója.

A karbonlábnyom akkor csökken, hogyha csökkentik

Egy weboldal karbonlábnyomának csökkentése több lépésben, monitorozást követően, minden oldal esetében más és más eszközökkel és folyamatos visszaméréssel valósítható meg. Vannak azonban általános érvényű csökkentési tippek, amelyeket a mindenkori tartalom módosítása nélkül megvalósíthatunk, miközben nő a hatékonyság. Például a képek méretének optimalizálása, a videós tartalmak rövidítése vagy a rendszerfontok alkalmazása.

„Saját fejlesztésű, adatvezérelt megoldásainkkal azoknak segítünk, akik ténylegesen fenntarthatóan szeretnének működni. Nem elég, ha környezetvédelmi projektekben való részvétellel legalizáljuk változatlan kibocsátásunkat. Változtatni kell a szokásainkon és karbontakarékosabban gondolkodnunk. A kiváltás és a csökkentés nem egymás alternatívái, hanem kiegészítői. Mi abban hiszünk, hogy előbb csökkenteni kell és csak azt váltsuk ki, ami nem csökkenthető. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a karbon szempontból optimalizált weboldalak jobb felhasználói élményt nyújtanak, vagyis a hatékonyság nő”

– emelte ki Huszics György, a Crane alapítója és ügyvezető igazgatója.

A Karbon Monitor a weboldalak mellett az email kampányok karbonlábnyomát is méri, a jövő pedig a teljes digitális eszközpark monitorozása.

Related Topics:céges csökkentés felmérés karbonlábnyom környezetvédelem weboldalak zöld

Up Next

Szuperzöld épületek segíthetnek a Földön

Don't Miss

Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric

Zöld

Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét

A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala.

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Ha ezeket a következményeket is figyelembe vesszük, az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének látszik.

Első pillantásra hatékonynak tűnhet, ha minél kisebb területen, minél gyorsabban nevelnek fel minél több állatot. Az intenzív rendszer azonban nemcsak húst, tejet vagy tojást állít elő nagy koncentrációban, hanem ugyanígy sűríti az antibiotikumok használatát, a keletkező trágyát és a járványkockázatot is. Ha ezeket a következményeket is beleszámítjuk, már korántsem egyértelmű, hogy a gyengébb állatjólét jelenti a fenntarthatóbb megoldást.

A magyarok többsége szigorúbb szabályokat támogat

Az étkezés 2024-ben egy átlagos uniós állampolgár környezeti terhelésének közel feléért felelt, az állati eredetű termékeknek, különösen a húsnak pedig kiemelkedő szerepük volt ebben. Az állattenyésztés ugyanakkor az egyik legsúlyosabb állatjóléti problémát is jelenti.

Ezt érzékelteti egy ezerfős brit kutatás is, amelyben kilenc, széles körben alkalmazott állattartási gyakorlatról kérdezték meg az embereket. A vizsgált eljárások között szerepelt a hím naposcsibék élve ledarálása, az újszülött malacok fogainak eltávolítása, valamint a sertések olyan szűk ketrecekben tartása, amelyekben megfordulni sem tudnak. A megkérdezettek mind a kilenc gyakorlatot elsöprő arányban elfogadhatatlannak minősítették, ami jelentős különbséget jelez a társadalmi elvárások és az állattenyésztésben ma is alkalmazott eljárások között.

Egy 2025-ös, ugyancsak ezerfős magyar közvélemény-kutatásban a válaszadók 56 százaléka támogatta a fajspecifikus uniós előírásokat, 75 százalékuk javítaná a brojlercsirkék életkörülményeit, 77 százalékuk pedig az EU-n kívülről behozott állati termékeknél is megkövetelné az uniós tartási szabályokat. A társadalmi elvárás tehát egyértelmű: az állatjóléti normák megújítására, szigorú ellenőrzésére és betartatására van szükség. Egy demokratikus társadalomban pedig erre reagálnia kell a politikai döntéshozóknak.

A nagyüzemi tartás három rejtett költsége

Világszerte az antibiotikumok mintegy 70 százalékát a nagyipari állattenyésztésben használják fel. Ez hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóvá váljanak az emberi gyógyításban is nélkülözhetetlen gyógyszerekkel szemben. Egy idézett kutatás szerint az ágazat antibiotikum-felhasználása 2010 és 2030 között 67 százalékkal nőhet. A lassabban növő, egészségesebb csirkefajták ugyanakkor kevesebb antibiotikumot igényelnek, miközben lényegesen kevesebbet is szenvednek.

A nagy állatlétszámú telepeken a trágya is erőforrásból környezeti teherré válhat. Erjedése metánt bocsát ki, túlzott kijuttatása pedig szennyezheti a talajt és a vizeket, miközben kórokozókat és antibiotikum-maradványokat juttathat a környezetbe. Magyarországon is mindennapi probléma a nagy mennyiségű trágya elhelyezése; 2024-ben például Budaörstől a Hajógyári-szigetig érzékelhető bűzterhelést okozott a mezőgazdasági területekre kijuttatott baromfitrágya.

A zsúfoltság a fertőzések terjedésének is kedvez. Az Európai Unióban 2026 márciusa és májusa között 2,4 millió tojótyúkot érintett a madárinfluenza, de az állatoknak mindössze 0,17 százaléka rendelkezett szabadtéri hozzáféréssel, miközben az uniós tojótyúkok 23 százaléka él szabad tartásban vagy ökológiai rendszerben. Ez arra utal, hogy elsősorban nem a vadmadarakkal való érintkezés, hanem a zárt, nagy létszámú állományok sérülékenysége a meghatározó.

A nagyobb állatjólét a fenntarthatóság része

A nagyüzemi telepek

„nemcsak húst, tejet vagy tojást állítanak elő nagy koncentrációban. Ugyanígy koncentrálják az antibiotikumok használatát, a keletkező trágyát és az állatbetegségek terjedésének kockázatát is”

– írja Berezvai Zombor a Másfélfokon megjelent cikkében.

A szabadabb, az állatok természetes viselkedésének nagyobb teret engedő tartás csökkentheti az antibiotikum-felhasználást és a trágyaterhelés koncentrációját, miközben ellenállóbbá teheti az állományokat a betegségekkel szemben. A magasabb állatjólét nem minden környezeti mutatót javít automatikusan, de a rendszerek összehasonlításakor a terület- és takarmányigény mellett az egészségügyi, járványügyi és környezeti károkat is számításba kell venni.

Forrás: masfelfok.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!