Zöld

Szuperzöld épületek segíthetnek a Földön

épületek

Okos rendszerekkel tizedére eshet az energiafelhasználás.

A globális CO2-kibocsátás közel feléért az épített környezetünk felel, ezért kulcsfontosságú, hogy minél energiahatékonyabb legyen az épületeink üzemeltetése. A Schneider Electric grenoble-i IntenCity létesítményének példája azt mutatja, hogy intelligens rendszerekkel akár tizedére is csökkenthető az energiaigény, a nettó zéró kibocsátás elérését pedig megújuló energiaforrásokkal lehet támogatni.

Az Architecture 2030 nevű non-profit szervezet becslése szerint az épített környezetünk felel az éves széndioxid-kibocsátás közel 50 százalékáért. Az építőanyagok és maga a kivitelezés 20, míg az épületek üzemeltetése 27 százalékos részesedéssel bír a CO2-kibocsátásból. A Föld jövője szempontjából is kulcsfontosságú tehát, hogy minél energiahatékonyabban működtessük az ingatlanokat, arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi energiaárak mellett üzleti szempontból is megéri az odafigyelés.

A jó hír, hogy vannak már olyan megoldások, amelyek révén számottevő mértékben növelhető az épületek energiahatékonysága sőt, már gyakorlati példák is vannak arra, hogy milyen eredmények érhetők el. A Schneider Electric IntenCity fejlesztése a franciaországi Grenoble-ban jól érzékelteti, hogyan csökkenthető az ingatlanok rezsije és még arra is példát mutat, hogyan érdemes elindulni a nettó zéró kibocsátás felé vezető úton.

Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég még 2016-ban indította el a fejlesztést, amelynek eredményeket korábban 13 különböző létesítményben dolgozó, mintegy 5000 munkatársa került át egy négy épületből álló, a fenntarthatósági szempontok maximális figyelembevételével tervezett komplexumba. A 26 ezer négyzetméteres, tavaly átadott létesítményt a vállalat felhőalapú épületmenedzsment szoftverével szerelték fel, amely a mintegy 60 ezer érzékelőből érkező adatok alapján optimalizálja folyamatosan az energiafelhasználást. A fejlesztés eredményeként sikerült elérni, hogy az IntenCity-ben az egy négyzetméterre jutó átlagos éves fogyasztás 37 kWh legyen, szemben az európai irodaépületeknél becsült 300 kWh-val.

Ráadásul a komplexum ezt a fogyasztást is megújuló forrásból származó energiából fedezi. Az épületen több mint 4000 négyzetméternyi napelemet helyeztek el, illetve két szélturbina is gondoskodik az áramellátásról. A napelemek és a szélturbinák kapacitása évente mintegy 970 MWh, ami nagyjából 200 háztartás fogyasztásának felel meg, és segítségükkel teljesen energiafüggetlenné válik a komplexum. A zöld működését összesen 300 kilowatt kapacitású akkumulátorok is támogatják, amelyek tárolják a fel nem használt energiát.

A Schneider Electric azon vállalatok közé tartozik, amely nem csak fejleszti és gyártja a fenntartható működést, energiagazdálkodást támogató megoldásokat, hanem aktívan alkalmazza is azokat. A társaság klímavédelmi törekvései az elmúlt időszakban számos elismerést kaptak, és a közelmúltban elnyerte az „Energy & Sustainability 2022 Microsoft Partner of the Year Award” díjat is. A Microsoft a „Partner of the Year Awards” díjjal azokat a partnereit ismeri el, akik az elmúlt évben kiemelkedő Microsoft-alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat és eszközöket fejlesztettek és szállítottak.

A Schneider Electric elismerésben részesült az ügyfeleknek nyújtott innovatív EcoStruxure szoftvermegoldásaiért, amelyeket a Microsoft technológiája, többek között az Azure Cloud és a Dynamics 365 segítségével valósított meg. A társaság EcoStruxure rendszerei segítettek a cég ügyfeleinek abban, hogy 2021-ben 84 millió tonnával csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, 2018 óta pedig már 347 millió tonna ez az csökkentésében, ami 2018 óta 347 millió tonna megtakarított vagy elkerült szén-dioxid-kibocsátást jelent. Ezeket a megoldásokat a Microsoft Azure támogatja, és az elektromos és digitális megoldások erejével segíti az ügyfeleket energia- és fenntarthatósági céljaik elérésében.

Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

klímakockázat

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Tovább

Zöld

Szükséges rossznak látják az autósok a CO2-kibocsátást

co2

Minden harmadik magyar autós legalább alkalmanként rosszul érzi magát gépjárműve környezetterhelésétől, a többség viszont szükséges rossznak tartja– derül ki a Cristo autós alkalmazás friss reprezentatív felméréséből.

Akiket rossz érzés terhel, azok egyéb környezetvédelmi tevékenységekkel tennének ez ellen az életük más területén. Az autós alkalmazás idén szeptembertől a MyForest – Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal karöltve ad egy megoldást azoknak, akik semlegesítenék saját autójuk CO2-kibocsátását.

A mostani gazdasági helyzetben könnyen felülírhatja a várható fogyasztás az árcímkét, ha egy vásárlási döntésről van szó, ám egy új autó vásárlásánál 70%-ban még mindig az ár a legmeghatározóbb szempont, derül ki a Cristo alkalmazás megbízásából, a Pulzus kutatócég által készített reprezentatív felmérésből. Második helyen viszont, 44%-ban már a fogyasztás mértéket nézik meg a magyar autóvásárlók, ezt a szempontot a dobogón 36%-kal az üzemanyag típusa követi. A használt autóknál kicsit módosul a sorrend, az ár változatlanul elsődleges, de a fogyasztás mértékét már megelőzi az autó kora és előtörténete. A fogyasztás felülvizsgálata és szükségszerű mérséklése ugyanakkor nem csak a pénztárcát kímélheti a nehéz időkben, a tudatos autózás a gépjárművek környezetkárosító hatását is csökkentené. A gépjármű várható CO2-kibocsátását már jóval kevesebben nézik meg ilyenkor, mindössze néhány %-ban befolyásolja a vásárlást ez a szempont. Az eredmény nem meglepő, hiszen sok autósnak nincs is információja arról, hogy a személyes autóhasználata hogyan járul hozzá a környezetterheléshez.

Szükséges rossz?

Fontosabb azonban először azt megérteni, hogy egyáltalán mennyire fontos a magyar autósoknak gépjárművük károsanyag-kibocsátása. A megkérdezett gépjárműtulajdonosok több mint kétharmada (64%) egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, vagy szükséges rossznak tartja. Több mint harmaduknál (33%) már előfordul, hogy rosszul érzik emiatt magukat, és mindössze 3% válaszolta azt, hogy ez a kérdés minden egyes alkalommal foglalkoztatja őket, valahányszor autóba ülnek.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 86%-a nem tudja, hogy az elmúlt egy évben mennyi lehetett autója károsanyag-kibocsátása. Az autótulajdonosok 40%-a viszont a CO2-kibocsátás kiszámításának állna neki, ha ennek utána szeretne járni. Sajnos viszont ugyanekkora azok aránya is, akik egyáltalán nem számolják, vagy számolnák ki a károsanyag-kibocsátást, és érdekes, hogy ez az arány a legfiatalabb, 18-34 éves korosztály körében a legmagasabb.

Van nyitottság a káros kibocsátás semlegesítésére

A témában végzett felmérés szerint az autó környezetkárosító hatása miatt előforduló rossz érzést a megkérdezettek több mint harmada (32%) egyéb, környezetkímélő tevékenység útján csökkentené – pl. szelektív hulladékgyűjtéssel, vagy a fogyasztás mérséklésével, míg 25%-uk alternatív közlekedési eszközre váltana (pl. bicikli, vagy e-roller). A válaszadók közel 80%-a pedig élne akár a faültetés lehetőségével is, a károsanyag-kibocsátás semlegesítésének céljával.

1 tonna = 15 facsemete

Nem szükséges maguknak kiszámítaniuk a károsanyag-kibocsátásukat azoknak, akiket rossz érzéssel tölt el az autóhasználatuk környezeti terhelése, vannak ugyanis olyan autós szolgáltatók, akik ezt megteszik helyettük – sőt, a semlegesítésre is ajánlanak megoldást. A Cristo autós alkalmazás 2022 szeptemberétől a MyForest -Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve, folyamatosan mutatja felhasználóinak, hogy mennyi a semlegesítetlen CO2-kibocsátásuk, és hogy mindezért hány facsemete ültetésével tehetnének. A kiszámolt CO2-kibocsátás semlegesítésére az alapítvány javaslata alapján történik az ajánlás, eszerint 1 tonna CO2-kibocsátást 15 facsemete tudna semlegesíteni – ennek megfelelően a felhasználók maguk „ültethetnek” facsemetéket, az általuk kiválasztott mennyiségnek megfelelő adomány felajánlásával.

„Alkalmazásunkkal a kezdetektől egy tudatosabb autós közösség építésén dolgozunk: ezen alapszik a felhasználás-alapú szolgáltatói szemléletünk, ami szerint csak a tényleges autóhasználat alapján fizetnek felhasználóink, de az is belefér, hogy kimondjuk, vannak helyzetek, amikor jobb biciklire, vagy e-rollerre váltani az autó helyett.”

– mondta el Szota Szabolcs, a Cristo autós alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője.

Amennyiben pedig sokat autózunk, érdemes lenne jobban figyelni az ezáltal keletkező károsanyag-kibocsátásra, erről azonban a legtöbbeknek nincsen tudásuk. Erre dolgoztunk ki egy módszert a MyForesttel közösen, ami egy lehetőséget ad az autóvezetők kezébe, hogy akár saját CO2-kibocsátásukat is semlegesíthessék facsemeték ültetése által.”

– zárta gondolatait az ügyvezető, aki hozzátette, megdöbbentek, amikor kiszámolták, hogy a saját felhasználóik esetében átlagosan 130 kg CO2-t bocsát ki egy autó, a legtöbbet úton lévőknél ez 833 kg. A lelkes felhasználók egyébként az indulás utáni legelső napon máris 10 tonna CO2-kibocsátás semlegesítését támogatták, facsemeték ültetésére irányuló adományaikkal.

A Cristo faültetéssel kiegészített szolgáltatásáról pontos információk ITT találhatók!

Tovább

Zöld

Nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben

betétdíjas

Hiába készített egy éve útmutatást a Humusz Szövetség arról, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni, érdemleges változás egyáltalán nem történt hazánkban. Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben.

A Humusz Szövetség ezért további lépéseket tervez, melynek részeként a vásárlók segítségét kérik, hogy jelezzék a nagy láncoknak, mint a Spar, az Aldi és a Tesco, hogy elég a pazarlásból!

Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amely szerint 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. A Humusz Szövetség akkor – tehát egy éve – több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő segítségével készített egy útmutatót, ami rámutat a hiányosságokra, és segítséget ad, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert felvirágoztatni. Emellett személyre szabott javaslatokat is tartalmazó levelet küldött a témában érintett áruházláncoknak.

Újratöltést az újrafeldolgozás helyett!

Mint a szövetség kiemeli: Egy jól működő betétdíjas rendszerben az üvegek átlagosan 40-szer újratölthetők lennének. A nulla hulladék hierarchia értelmében az újrahasználat környezetileg fenntarthatóbb megoldás az újrafeldolgozásnál.

Nem sikerült lépni a betétdíjas italcsomagolások felé

Azóta eltelt egy év, és a helyzet nemhogy nem változott, inkább romlott, hiszen ahogy honlapján a Humusz Szövetség jelzi:

„lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben, továbbá az elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. És, ami még szomorúbb, a témában nem érzékelhető valódi érdeklődés a politikai döntéshozók, a vállalatok, de még a lakosság részéről sem.”

Erre a megállapításra a Humusz Szövetség 2022. évi történéseket, szakértő megfigyeléseit alapul véve jutott. A vizsgálat során a szakemberek azt nézték, hogyan tűntek el az újratölthető, betétdíjas italcsomagolások a magyar boltok polcairól.

Gyümölcsszörpök, sörök, bor

Az eredmény a gyümölcsszörpök esetében következő:

  • a Tesco kivezette és megszüntette a saját márkás üveges gyümölcsszörpök, a Piroska szörpök jelenleg kiárusítás alatt állnak;
  • az Auchan saját márkás üveges szörpjei tartósan nem kaphatók, ráadásul a szabvány szörpös üveget Ági szörppel töltve eldobó üvegként árusítja

Visszalépés a sörösüvegek terén is

  • a Spar már tavaly ősszel kivezette az üveges sörök többségét;
  • a Tesco megkezdte az üveges sörök kiárusítását;
  • az Auchan egyrészt csökkentette a korábbi német import üvegessör-választékot, helyette eldobó termékeket szerez be, másrészt drasztikusan csökkentette a betétdíjas üveges sörök kínálatát;
  • a Penny Market megszüntette a két termékből álló üvegessör-választékát és a Borsodi palack visszaváltását;

A borosüvegeknél is visszalépés látható

  • csökkent a szabvány üvegpalackos termékek kínálata az üzletláncokban (csak a legolcsóbb termékek maradtak meg), de a betétdíj több láncban továbbra is kritikusan alacsony, visszaváltásra nem ösztönöz;
  • szűkült a Varga borok kínálata a Sparban, a Tescoban, az Auchanban. A kínai vegyesboltok a Varga bort eldobó termékként árusítják.

Harc az eldobható kultúra ellen

Ezen tényeket ismerve a Humusz Szövetség továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, és nem nyugszik bele az eldobható kultúra további térnyerésébe. Azért, hogy a szövetség célját elérje, ismételten megkereste az illetékes helyettes államtitkárságot, konzultációt kezdeményezett (a betétdíjas rendszerre való mielőbbi áttérést javasló) Magyar Nemzeti Bankkal, illetve a Humusz Szövetség szakemberei is ott lesznek a Jövő Nemzedékek Szószólója műhelybeszélgetés-sorozatán, ahol a körforgásos gazdaságról és a betétdíjról szó esik majd.

Így lehet jelezni a kiskerláncoknak, hogy elég a pazarlásból!

A Humusz Szövetség honlapján az alábbi szöveggel kéri a tudatos vásárlókat, hogy lépjenek fel a pazarló csomagolások ellen:

„Addig is kérjük kedves olvasóinkat, hogy válasszák a betétdíjas csomagolásokat, és biztassák erre ismerőseiket, munkaadóikat is; írják alá a kapcsolódó elköteleződéseket, petíciókat, illetve bátran jelezzék a fenntartható csomagolások iránti igényeiket azoknak az üzleteknek, áruházláncoknak is, amelyekben rendszeresen vásárolnak!”

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss