Zöld

Szükséges rossznak látják az autósok a CO2-kibocsátást

Minden harmadik magyar autós legalább alkalmanként rosszul érzi magát gépjárműve környezetterhelésétől, a többség viszont szükséges rossznak tartja– derül ki a Cristo autós alkalmazás friss reprezentatív felméréséből.

Akiket rossz érzés terhel, azok egyéb környezetvédelmi tevékenységekkel tennének ez ellen az életük más területén. Az autós alkalmazás idén szeptembertől a MyForest – Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal karöltve ad egy megoldást azoknak, akik semlegesítenék saját autójuk CO2-kibocsátását.

A mostani gazdasági helyzetben könnyen felülírhatja a várható fogyasztás az árcímkét, ha egy vásárlási döntésről van szó, ám egy új autó vásárlásánál 70%-ban még mindig az ár a legmeghatározóbb szempont, derül ki a Cristo alkalmazás megbízásából, a Pulzus kutatócég által készített reprezentatív felmérésből. Második helyen viszont, 44%-ban már a fogyasztás mértéket nézik meg a magyar autóvásárlók, ezt a szempontot a dobogón 36%-kal az üzemanyag típusa követi. A használt autóknál kicsit módosul a sorrend, az ár változatlanul elsődleges, de a fogyasztás mértékét már megelőzi az autó kora és előtörténete. A fogyasztás felülvizsgálata és szükségszerű mérséklése ugyanakkor nem csak a pénztárcát kímélheti a nehéz időkben, a tudatos autózás a gépjárművek környezetkárosító hatását is csökkentené. A gépjármű várható CO2-kibocsátását már jóval kevesebben nézik meg ilyenkor, mindössze néhány %-ban befolyásolja a vásárlást ez a szempont. Az eredmény nem meglepő, hiszen sok autósnak nincs is információja arról, hogy a személyes autóhasználata hogyan járul hozzá a környezetterheléshez.

Szükséges rossz?

Fontosabb azonban először azt megérteni, hogy egyáltalán mennyire fontos a magyar autósoknak gépjárművük károsanyag-kibocsátása. A megkérdezett gépjárműtulajdonosok több mint kétharmada (64%) egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, vagy szükséges rossznak tartja. Több mint harmaduknál (33%) már előfordul, hogy rosszul érzik emiatt magukat, és mindössze 3% válaszolta azt, hogy ez a kérdés minden egyes alkalommal foglalkoztatja őket, valahányszor autóba ülnek.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 86%-a nem tudja, hogy az elmúlt egy évben mennyi lehetett autója károsanyag-kibocsátása. Az autótulajdonosok 40%-a viszont a CO2-kibocsátás kiszámításának állna neki, ha ennek utána szeretne járni. Sajnos viszont ugyanekkora azok aránya is, akik egyáltalán nem számolják, vagy számolnák ki a károsanyag-kibocsátást, és érdekes, hogy ez az arány a legfiatalabb, 18-34 éves korosztály körében a legmagasabb.

Van nyitottság a káros kibocsátás semlegesítésére

A témában végzett felmérés szerint az autó környezetkárosító hatása miatt előforduló rossz érzést a megkérdezettek több mint harmada (32%) egyéb, környezetkímélő tevékenység útján csökkentené – pl. szelektív hulladékgyűjtéssel, vagy a fogyasztás mérséklésével, míg 25%-uk alternatív közlekedési eszközre váltana (pl. bicikli, vagy e-roller). A válaszadók közel 80%-a pedig élne akár a faültetés lehetőségével is, a károsanyag-kibocsátás semlegesítésének céljával.

1 tonna = 15 facsemete

Nem szükséges maguknak kiszámítaniuk a károsanyag-kibocsátásukat azoknak, akiket rossz érzéssel tölt el az autóhasználatuk környezeti terhelése, vannak ugyanis olyan autós szolgáltatók, akik ezt megteszik helyettük – sőt, a semlegesítésre is ajánlanak megoldást. A Cristo autós alkalmazás 2022 szeptemberétől a MyForest -Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve, folyamatosan mutatja felhasználóinak, hogy mennyi a semlegesítetlen CO2-kibocsátásuk, és hogy mindezért hány facsemete ültetésével tehetnének. A kiszámolt CO2-kibocsátás semlegesítésére az alapítvány javaslata alapján történik az ajánlás, eszerint 1 tonna CO2-kibocsátást 15 facsemete tudna semlegesíteni – ennek megfelelően a felhasználók maguk „ültethetnek” facsemetéket, az általuk kiválasztott mennyiségnek megfelelő adomány felajánlásával.

„Alkalmazásunkkal a kezdetektől egy tudatosabb autós közösség építésén dolgozunk: ezen alapszik a felhasználás-alapú szolgáltatói szemléletünk, ami szerint csak a tényleges autóhasználat alapján fizetnek felhasználóink, de az is belefér, hogy kimondjuk, vannak helyzetek, amikor jobb biciklire, vagy e-rollerre váltani az autó helyett.”

– mondta el Szota Szabolcs, a Cristo autós alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője.

„Amennyiben pedig sokat autózunk, érdemes lenne jobban figyelni az ezáltal keletkező károsanyag-kibocsátásra, erről azonban a legtöbbeknek nincsen tudásuk. Erre dolgoztunk ki egy módszert a MyForesttel közösen, ami egy lehetőséget ad az autóvezetők kezébe, hogy akár saját CO2-kibocsátásukat is semlegesíthessék facsemeték ültetése által.”

– zárta gondolatait az ügyvezető, aki hozzátette, megdöbbentek, amikor kiszámolták, hogy a saját felhasználóik esetében átlagosan 130 kg CO2-t bocsát ki egy autó, a legtöbbet úton lévőknél ez 833 kg. A lelkes felhasználók egyébként az indulás utáni legelső napon máris 10 tonna CO2-kibocsátás semlegesítését támogatták, facsemeték ültetésére irányuló adományaikkal.

A Cristo faültetéssel kiegészített szolgáltatásáról pontos információk ITT találhatók!

Related Topics:autó co2 gáz károsanyag kibocsátás széndioxid

Up Next

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

Don't Miss

Nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben

Zöld

Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben

A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.

Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.

A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.

A friss fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy

a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO₂-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.

Technológia a fenntarthatóság szolgálatában

A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:

Fejlett gyártás és körforgásosság
Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
Automatizálás jövője
A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
Szoftver rendszerek és folyamatok
Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
Fenntartható energia és infrastruktúra
A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.

Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.

A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Hogyan hasznosíthatjuk a Nap energiáját a fűtési idény előtt?

Az őszi-téli időszakban érdemes elmerengeni azon, hogy a napfény mekkora jelentőséggel bír a passzívházak lakóinak életében, különösen akkor, amikor a nap sugarai fűtik otthonainkat egészen a késő ősz beköszöntéig.

Igen, jól hallottad. Miközben már mindenkinél a kályhák és radiátorok biztosítják a komfortos hőérzetet, az Aktív Passzív Stúdió által tervezett passzívházak tulajdonosainak még nem is kellett bekapcsolnia a fűtést. Milyen technológia teszi mindezt lehetővé?

A Nap, mint természetes energiaszolgáltató

Olykor el is feledkezünk arról, mennyire karnyújtásnyira van tőlünk a legősibb energiaforrásunk, a Nap. Egy gondosan megtervezett, környezetorientált ház esetében nemcsak elméletben, hanem a valóságban is megtapasztalhatjuk ezt.

Egy ilyen épület ugyanis nemcsak szigetel, hanem lényegében „gyűjti” és tárolja a napenergiát, mint egy hatalmas akkumulátor. A jó szigetelés és tájolás révén a késő őszi napokon fűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosít beltérben.

Ez persze nemcsak modern technológia, hanem az emberi igényekhez való alkalmazkodás is egyben, ahol a lakók saját bőrükön tapasztalhatják meg ezt a kényelmet és hatékonyságot.

Az energiatakarékosság új szintjei

Ebben a korszakban, amikor a technológia nagyobb szerepet játszik az életünk minden területén, éppúgy fontosak az energiatakarékossági megoldások is. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet huzamosabb ideig úgy élni egy házban, hogy a fűtésszámlánkon még szinte csak minimális összegek szerepelnek.

Az őszi hidegebb napok ellenére sem szükséges aggódni, hiszen ezek a passzívházak kiváló szigeteléssel rendelkeznek, így a napenergiát hosszú időn keresztül képesek megőrizni. Az északi ablakok hőszigetelése, a déli homlokzat és a nagy üvegfelületek pedig aktívan dolgoznak azon, hogy minimalizálják a hőveszteséget.

Habár a tervezés során a leendő lakók még csupán elméleti lehetőségként ismerik meg ezen konstrukciók előnyeit, később a saját bőrükön tapasztalhatják meg ennek az épülettípusnak minden előnyét.

A tapasztalatok ereje

Még akár a legnagyobb szkeptikusokat is meglepheti a passzívházak hatékonysága – ami elsőre talán csak papíron megvalósítható álom, az a valóságban nagyon is találkozik a lakók vágyaival.

Egy passzívház nemcsak hogy fenntartható és energiahatékony, de rendkívüli élhetőséget is biztosít. A lakók rendre arról számolnak be, hogy élvezik a helyiségek kényelmét, és hogy számukra hihetetlen, mennyi ideig tarthat ki a napenergiából származó hő. Az ilyen jellegű személyes élmények képesek inspirálni másokat is, akik hasonló megoldásokat keresnek otthonuk tervezésénél.

A jövőben egyre fontosabbá válik, hogy valódi komforttal kényezztessük magunkat anélkül, hogy túlterhelnénk bolygónk erőforrásait. Mindez nem csak egy elmélet, hanem maga a valóság, amire egy passzívház valóban alkalmas.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar1 hét ago

Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében