Connect with us

Zöld

Szükséges rossznak látják az autósok a CO2-kibocsátást

co2

Minden harmadik magyar autós legalább alkalmanként rosszul érzi magát gépjárműve környezetterhelésétől, a többség viszont szükséges rossznak tartja– derül ki a Cristo autós alkalmazás friss reprezentatív felméréséből.

Akiket rossz érzés terhel, azok egyéb környezetvédelmi tevékenységekkel tennének ez ellen az életük más területén. Az autós alkalmazás idén szeptembertől a MyForest – Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal karöltve ad egy megoldást azoknak, akik semlegesítenék saját autójuk CO2-kibocsátását.

A mostani gazdasági helyzetben könnyen felülírhatja a várható fogyasztás az árcímkét, ha egy vásárlási döntésről van szó, ám egy új autó vásárlásánál 70%-ban még mindig az ár a legmeghatározóbb szempont, derül ki a Cristo alkalmazás megbízásából, a Pulzus kutatócég által készített reprezentatív felmérésből. Második helyen viszont, 44%-ban már a fogyasztás mértéket nézik meg a magyar autóvásárlók, ezt a szempontot a dobogón 36%-kal az üzemanyag típusa követi. A használt autóknál kicsit módosul a sorrend, az ár változatlanul elsődleges, de a fogyasztás mértékét már megelőzi az autó kora és előtörténete. A fogyasztás felülvizsgálata és szükségszerű mérséklése ugyanakkor nem csak a pénztárcát kímélheti a nehéz időkben, a tudatos autózás a gépjárművek környezetkárosító hatását is csökkentené. A gépjármű várható CO2-kibocsátását már jóval kevesebben nézik meg ilyenkor, mindössze néhány %-ban befolyásolja a vásárlást ez a szempont. Az eredmény nem meglepő, hiszen sok autósnak nincs is információja arról, hogy a személyes autóhasználata hogyan járul hozzá a környezetterheléshez.

Szükséges rossz?

Fontosabb azonban először azt megérteni, hogy egyáltalán mennyire fontos a magyar autósoknak gépjárművük károsanyag-kibocsátása. A megkérdezett gépjárműtulajdonosok több mint kétharmada (64%) egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, vagy szükséges rossznak tartja. Több mint harmaduknál (33%) már előfordul, hogy rosszul érzik emiatt magukat, és mindössze 3% válaszolta azt, hogy ez a kérdés minden egyes alkalommal foglalkoztatja őket, valahányszor autóba ülnek.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 86%-a nem tudja, hogy az elmúlt egy évben mennyi lehetett autója károsanyag-kibocsátása. Az autótulajdonosok 40%-a viszont a CO2-kibocsátás kiszámításának állna neki, ha ennek utána szeretne járni. Sajnos viszont ugyanekkora azok aránya is, akik egyáltalán nem számolják, vagy számolnák ki a károsanyag-kibocsátást, és érdekes, hogy ez az arány a legfiatalabb, 18-34 éves korosztály körében a legmagasabb.

Van nyitottság a káros kibocsátás semlegesítésére

A témában végzett felmérés szerint az autó környezetkárosító hatása miatt előforduló rossz érzést a megkérdezettek több mint harmada (32%) egyéb, környezetkímélő tevékenység útján csökkentené – pl. szelektív hulladékgyűjtéssel, vagy a fogyasztás mérséklésével, míg 25%-uk alternatív közlekedési eszközre váltana (pl. bicikli, vagy e-roller). A válaszadók közel 80%-a pedig élne akár a faültetés lehetőségével is, a károsanyag-kibocsátás semlegesítésének céljával.

1 tonna = 15 facsemete

Nem szükséges maguknak kiszámítaniuk a károsanyag-kibocsátásukat azoknak, akiket rossz érzéssel tölt el az autóhasználatuk környezeti terhelése, vannak ugyanis olyan autós szolgáltatók, akik ezt megteszik helyettük – sőt, a semlegesítésre is ajánlanak megoldást. A Cristo autós alkalmazás 2022 szeptemberétől a MyForest -Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve, folyamatosan mutatja felhasználóinak, hogy mennyi a semlegesítetlen CO2-kibocsátásuk, és hogy mindezért hány facsemete ültetésével tehetnének. A kiszámolt CO2-kibocsátás semlegesítésére az alapítvány javaslata alapján történik az ajánlás, eszerint 1 tonna CO2-kibocsátást 15 facsemete tudna semlegesíteni – ennek megfelelően a felhasználók maguk „ültethetnek” facsemetéket, az általuk kiválasztott mennyiségnek megfelelő adomány felajánlásával.

„Alkalmazásunkkal a kezdetektől egy tudatosabb autós közösség építésén dolgozunk: ezen alapszik a felhasználás-alapú szolgáltatói szemléletünk, ami szerint csak a tényleges autóhasználat alapján fizetnek felhasználóink, de az is belefér, hogy kimondjuk, vannak helyzetek, amikor jobb biciklire, vagy e-rollerre váltani az autó helyett.”

– mondta el Szota Szabolcs, a Cristo autós alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője.

Amennyiben pedig sokat autózunk, érdemes lenne jobban figyelni az ezáltal keletkező károsanyag-kibocsátásra, erről azonban a legtöbbeknek nincsen tudásuk. Erre dolgoztunk ki egy módszert a MyForesttel közösen, ami egy lehetőséget ad az autóvezetők kezébe, hogy akár saját CO2-kibocsátásukat is semlegesíthessék facsemeték ültetése által.”

– zárta gondolatait az ügyvezető, aki hozzátette, megdöbbentek, amikor kiszámolták, hogy a saját felhasználóik esetében átlagosan 130 kg CO2-t bocsát ki egy autó, a legtöbbet úton lévőknél ez 833 kg. A lelkes felhasználók egyébként az indulás utáni legelső napon máris 10 tonna CO2-kibocsátás semlegesítését támogatták, facsemeték ültetésére irányuló adományaikkal.

A Cristo faültetéssel kiegészített szolgáltatásáról pontos információk ITT találhatók!

Zöld

Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?

Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem  az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.

Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról,  hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.

 Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.

A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán  “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?

Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért  is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.

A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.

Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái

vízadás

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

  • Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
  • A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
  • 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
  • A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.

A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.

A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.

Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.

Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:

Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”

Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében

– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.

Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.

Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.

Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss