Gazdaság

Így működik a gyakorlatban az agilis munkamódszer

Ne csak arról ismerjem meg a kollégámat, hogy ugyanolyan belépőkártya lóg a nyakában

Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

Lebontani a falakat

Sok falat felhasznál, még többet lebont az agilis módszertan szerint felépített iroda: egyes falakat rajzok, motivációs szimbólumok, metaforikus üzenetek borítanak, melyek nap mint nap emlékeztetik a dolgozókat arra, hogy mi is a munkavégzés tényleges célja. Sok fal viszont leomlik: nyitott terek és munkahelyek, még a megbeszélésekhez kialakított helyek sem erősen szeparáltak.

„A DXC Technology budapesti központjában tavaly óta működik Digital Transformation Unit (DTU), melynek célja egyrészt működő választ adni a piac gyorsan váltó igényeire másrészt, hogy áthidalja azokat a silókat, melyek korábban a cégnél felépültek”

– mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője.

„Ehhez a tudásmegosztást kellett előtérbe helyezni, azaz az agilis munkamódszer szerint nem a folyamat és a dokumentáció a cél, hanem az emberek közti párbeszéd és az a végeredmény, amit az ügyfél a kezébe kap.”

A DTU nem csak fizikailag, de filozófiáját tekintve is nyitott: a technológiai megoldásokat szállító, partnerei digitális átalakulását segítő DXC-hez gyakran érkeznek ügyfelek, akik betekinthetnek a napi megbeszélésekbe, az itt folyó munkába, képet kaphatnak arról, hogy miként dolgoznak együtt a csapatok tagjai napi munkájuk során.

„Ilyenkor nem valamiféle előadást kapnak, hanem csatlakoznak a rendszeres egyeztetésekhez, részt vehetnek a napi előre haladást áttekintő és problémákat átbeszélő megbeszéléseken”

– mondja Préger Lajos, Agile Coach.

Meeting-kultúra

Rengeteg multis és nem multis dolgozó mesélhetne arról, hogy miként telnek el teljes munkanapjai megbeszélésekkel, melyek nem vezetnek sehova. Az agilis munkamódszer gondolatmenete szerint vétek egymás idejét ellopni. Ezért szigorú idő- és rendszerkeretbe foglalt megbeszéléseket tartanak.

„Az agilis meetingek értéket jelentenek az abban résztvevőknek, nem azért tartják meg, mert muszáj, hanem mert értelme van és értéket teremt. Egy ilyen meetingrendszer akkor válik igazán agilissá, amikor a kollégák valóban érzik a meetingek hasznosságát. A visszajelzések és a tapasztalatok alapján rendszeresen rátekintünk a folyamatainkra és ahol szükséges, alakítunk rajta. Nemcsak az alkalmazásfejlesztésben dolgozunk agilisan, de a saját működésünkre is a módszer alapelveit használjuk”

– mondja Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.

Az agilis módszertan egyik jellemző eseménye a napi státuszmegbeszélés, közismert nevén Stand-up, amelyek nem tárgyalóteremben zajlanak: a maximum 15 perces napi meeting esetén az open office adott pontján állnak a résztvevők. Hosszabb megbeszéléseknél is előnyben részesítik az informális közeget. Külső tárgyalópartnerek, látogatások alkalmával is hasonlóan, nyitott térben fogadjuk őket, ezáltal csökkentve a formális távolságot egymás között. Ilyenkor közösen írnak a táblákra, lehet mozogni, közösen gondolkoznak a résztvevők.

Ilyen egy napi Stand-up a DXC-nél

A heti rendszerességgel tartott maximum 30 perces Wall Talk eseményen az egyes projektek, programok, területek scrum mastere (a csapat anyukája vagy apukája) beszámol arról pár percben, hogy mit végeztek egy hét alatt, mik a következő hét feladatai, illetve van-e elakadásuk, kérnek-e bármiben segítséget. Fontos, hogy a segítségnyújtás részleteibe nem itt mennek bele, rabolva a többiek idejét, hanem egyeztetik kiknek kell később beszélniük.

Wall Talk a DXC-nél

„A Scrum of Scrum meetinget a csapatunk nevezte el Wall Talk-nak, így ezzel is még inkább a sajátunknak érezzük. A Wall Talk neve valójában onnan ered, hogy minden csapat a falon található négyzethálós táblázatban, a saját rubrikájába jegyzi fel a legfontosabb heti feladatait. Itt látnak rá a csapatok egymás munkájára, itt tudnak kapcsolódni egymás projektjeihez – noha mindenki egyszerre csak egy csapat tagja lehet az agilis szerint kiemelt fontosságú fókuszált munkavégzés miatt, de segíteni egy-egy gondolattal, inspirációval is tudják egymást”

– mondja a szoftverfejlesztési igazgató.

Így működik az agilis módszertan

Az agilis működés jellemzően kéthetes periódusokra, úgynevezett sprintekre bontható. Ebben az időintervallumban zajlik az adott sprintben tett vállalások szállítása, emellett a következő sprintekbe kerülő követelmények tisztázása – amennyiben ezek nem teljesítik az előre rögzített minőségi elvárásokat, akkor a csapat visszautasíthatja az adott követelményt, amíg az elvárások nem lesznek teljesen egyértelműek számukra. Ezután megbecsülik a munka nagyságát: ezt nem önmagában, hanem más munkákhoz viszonyítva, relatívan teszik meg a csapatok és minden esetben konszenzusos megbeszélés tárgya. Ezután megtervezik a sprinteket, majd a követelményeket feladatokra bontják, amiket a csapattagok dinamikusan vesznek magukhoz és osztanak el egymás között. Ezután kezdődik a fejlesztési ciklus, melynek során naponta egyeztetik a 15 perces napi megbeszélés keretében a feladatok állását.

Az adott sprint végén áttekintik a megrendelővel a megvalósított követelményeket (Sprint Review), hogy valóban teljesíti-e a leszállított megoldás a megfogalmazott elvárásokat. Az esetleges hiányosságok visszakerülhetnek a követelménylista elejére, vagy a megrendelő dönthet azok későbbre sorolásáról vagy akár elhagyásáról, amennyiben más üzleti igényeket fontosabbnak ítél. A sprint lezárásakor a tagok egy visszatekintést tartanak (Sprint Retrospective), amikor értékelik a csapat eredményességét, kiemelik a jó, jövőben is megtartandó megoldásokat, valamint azokat, amelyeket javításra érdemesnek ítélnek – ha sok ilyen van, akkor közösen döntenek arról, hogy melyik hárommal fognak foglalkozni, hogy arra fordítsanak időt, ami a legtöbb eredményt hozza mind a csapat, mind a megrendelő számára.

Az agilis munkavégzés előnyei

A korábbi silószerű felépítésben az egyes üzletágak teljesen elkülönültek és nem használták egymás kompetenciáit, nem támogatta az együttműködést – nem is ismerték egymást a cégnél dolgozók, nem tudták kinek mik az erősségei. Mióta átálltak az agilis működésre, azóta tudják, hogy melyik csapatból, kitől, mire számíthatnak és szorosabbakká váltak az emberi kapcsolatok is.
Az agilis munkamódszer eredményeként megnőtt a cégnél a transzparencia, jól követhetővé váltak a munkamenetek, nőtt a csapatban végzett saját munka státusza, és a dolgozók is jó sorvezetőt kapnak a feladatok nyomon követésével és napi átbeszélésével.
„Az agilis működéshez biztonságos, támogató környezet szükséges: lehet bátornak lenni és ér hibázni, de nem ér nem tanulni hibákból – sőt hibázzunk minél előbb, hogy gyorsan tanulhassunk és egyre jobban működjünk” – mondja Préger Lajos, a DXC Technology módszertani tanácsadója. „A gyorsan változó üzleti környezetre ezzel a munkamódszerrel képesek gyorsan reagálni: ezt pont azért tudják megtenni, mert nagyon szervezetten, mindenki számára egyértelmű keretek szerint működnek.”
Időt takarít meg: csak azt csináld, ami üzleti értéket hoz, a többit felejtsd el! – szól az agilis egyik jelmondata.
Azt lehet jól elvégezni, aminek látjuk az értelmét: ezért hozzuk közel a fejlesztőkhöz az üzletet, lássák a munkájuk értelmét, ez a legfontosabb.
Lehetővé válik a ma oly ritka fókuszált munkavégzés: egy ember csak egy csapatban lehet, ez alól nincs kivétel, így nem aprózódik el a figyelmük és a kapacitásuk is koncentrált marad.
Nem a nyakukba kapják a feladatokat: nem egyvalaki osztja a feladatokat, hanem folyamatosan egyeztetnek ki melyik feladatokon fog dolgozni felmérve a saját és a csapat mindenkori kapacitásait.

Nem véletlen, hogy az IT-szektorban egyre több cég ismeri fel az agilis munkamódszer előnyeit és tér át erre a működésmódra. Alapvetően olyan cégeknél tud működni, ahol jól körül határolható területeken, csapatokban dolgoznak az emberek. Bár nem csodaszer, de a hatékonyságot növelő elemek más iparágakba is beépíthetők, az agilis munkamódszer sok eleme bármely cég számára alkalmas lehet, hogy egyszerűsítse folyamatait, fókuszáltabbá és ezáltal rövidebbé tegye a megbeszéléseket és elkötelezettebbé tegye a dolgozóit.

Related Topics:2019 agilis dxc emberek ismeretség módszertan munkavégzés

Up Next

1500 milliárd forintnyit fektet globális digitális stratégiájába a KPMG

Don't Miss

Optimistább cégvezetők, erősödő beruházási szándék

Gazdaság

AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.

A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon

Berobbant a nyár, vele együtt pedig az oktatási szünetek is megkezdődtek. A félévi adatok azt mutatják, hogy a logisztikai ismeretek iránt továbbra is jelentős az érdeklődés Magyarországon. A hazai ellátásilánc-menedzsment mesterszakokra 2024-ben például 681 jelentkezés érkezett, míg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzésében csak tavaly több mint félezer, jelenleg pedig már több mint 600 aktív hallgató tanul. Az adatok rávilágítanak, hogy a logisztikai tudás ma már számos területen jelenthet hozzáadott értéket.

A logisztikai tudás mára fontos üzleti kompetenciává vált

Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai eseményei egyaránt rámutattak arra, hogy az ellátási láncok hatékony működése alapvetően befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A koronavírus-járvány, a nemzetközi kereskedelem változásai és egymást érő kihívásai, az e-kereskedelem térnyerése, valamint a hazai gyártóipari beruházások növekvő száma egyaránt felértékelték a logisztikai és ellátásilánc-menedzsment ismereteket. Miközben korábban a logisztikát sokan csak a szállítással és raktározással azonosították, ma már a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a készletgazdálkodás, a projektmenedzsment és a vállalatirányítás területén is meghatározó szerepet tölt be. A vállalatok egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik átlátják a teljes értékteremtési folyamatot.

„A logisztika ma már nem csak egy önálló szakterület a vállalatokon belül, hanem egy olyan integrált szemléletmód is, amely a beszerzéstől az értékesítésig végigkíséri a működést. Az ellátási láncok megértése vezetői kompetenciává vált, ezért egyre több szakember szeretné elsajátítani a területhez kapcsolódó ismereteket”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Számos felsőoktatási képzés fontos eleme a logisztikai ismeretek átadása is

A logisztikai ismeretek fontosságát jelzi, hogy ma már számos felsőoktatási képzés tananyagában megtalálhatók. A hallgatók logisztikai és ellátásilánc-ismereteket szerezhetnek logisztikai mérnöki, közlekedésmérnöki, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing, marketing, valamint ellátásilánc-menedzsment képzéseken is. Logisztikai fókuszú felsőoktatási képzések többek között Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Gödöllőn és Veszprémben is elérhetők. Csak az ellátásilánc-menedzsment mesterszak az elmúlt években nyolc hazai felsőoktatási intézmény kínálatában egyaránt szerepelt, ráadásul 2024-ben az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a nyolcadik legnépszerűbb gazdaságtudományi mesterszak volt Magyarországon. A Logisztikai Évkönyv 2025-ös kiadványának 27-es számú tanulmányában publikáltak szerint, a szakra összesen 681 jelentkezés érkezett, ebből 243 jelentkező első helyen jelölte meg a képzést. Figyelemre méltó, hogy az elsőhelyes jelentkezők közül 186-an levelező képzési formát választottak, ami jól mutatja a munkavégzés mellett megszerezhető tudás iránti igényt.

„A logisztikai ismeretek mára nem kizárólag a logisztikai vezetők számára hasznosak. Egy kereskedelmi szakember, termelési vezető, beszerző vagy akár egy vállalkozó számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, ha érti az ellátási láncok működését és összefüggéseit”

– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán, aki hozzátette, hogy a munka mellett megszerezhető friss ismeretek iránti igényt ők is tapasztalják.

Kiemelkedő népszerűségnek örvend ez a logisztikai felnőttképzés is

A logisztikai tudás iránti érdeklődés nemcsak a felsőoktatásban, de a felnőttképzések piacán is jól érzékelhető. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) több évtizede foglalkozik logisztikai tudásmegosztással és szakemberképzéssel. Képzési portfóliójának meghatározó eleme a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés, amely egy nagyjából egy év alatt elvégezhető logisztikai felnőttképzés. Online és személyes formában egyaránt elérhető, Budapesten és az ország több nagyvárosában is egyaránt rendszeresen meghirdetésre kerül. A logisztikai felnőttképzés gyakorlatorientált szemléletére jellemző, hogy az oktatók jelentős része maga is aktív logisztikai, ellátásilánc- vagy vállalatvezetési szakember. Emellett hallgatóik számos logisztikai folyamatba a valóságban is betekinthetnek, például céglátogatásokon keresztül. A nagy múlttal és a versenypiac elismertségével is rendelkező oktatás népszerűségét jól mutatja, hogy csak tavaly több mint 500 hallgató vett részt a képzésben, jelenleg pedig már több mint 600 aktív diák tanul a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) különböző képzési csoportjaiban. A résztvevők között pályakezdők, középvezetők és felsővezetők egyaránt megtalálhatók.

„A vállalatok egyre nagyobb értéket tulajdonítanak azoknak a munkatársaknak, akik nemcsak a szűken vett saját szakterületüket ismerik, hanem képesek az egész ellátási lánc működésében gondolkodni. A hallgatóink jelentős része ezért a napi munkája mellett fejleszti tovább logisztikai és menedzsmentismereteit”

– emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy persze náluk is van nyári szüneti időszak, de annak végeztével folytatódnak a képzések is.

A minőségi logisztikai tudás iránti igény várhatóan tartós marad

A gyártóipar, az autóipar, a kereskedelem, az e-kereskedelem és a szolgáltató szektor fejlődése egyaránt azt mutatja, hogy a logisztikai szakemberek iránti kereslet hosszabb távon is meghatározó maradhat. Az ellátási láncok összetettségének növekedése, a digitalizáció és az adatvezérelt működés terjedése olyan tudást igényel, amely egyszerre ötvözi az üzleti, technológiai és szervezési kompetenciákat. A szakma fejlődését és a tudásmegosztás fontosságát jól jelzi, hogy a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi hírű rangos elismeréssel is díjazták. A szervezet évek óta MagyarBrands minősítéssel rendelkezik, 2026-ban pedig ismét Business Superbrands elismerésben is részesült, sorozatban harmadik alkalommal. A közel 40 éve működő logisztikai szakmai szervezet épp a közelmúltban vette át a legújabb Business Superbrands oklevelét is.

„A logisztika jelentősége folyamatosan erősödik a gazdaságban, ezért különösen fontos számunkra a tudásmegosztás és a szakmai utánpótlás támogatása. A Business Superbrands és a MagyarBrands elismerések egyaránt visszaigazolásai annak, hogy a szakmai közösségépítő tevékenységeink, valamint az oktatás területén végzett munkánk a versenypiac számára is jelentős értéket képviselnek”

– fogalmazott Dr. Doór Zoltán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Harmadik alkalommal indul az Anti-Scam Month kampány, új jelentés mutatja be a többeszközös csalások fejlődését

A Bitget elindította Anti-Scam Month kezdeményezésének harmadik évét, és közzétette „The Evolution of Fraud in the Multi-Asset Era” című 2026-os csalásellenes jelentését, amely a blokklánc-biztonsági vállalattal, a SlowMisttel együttműködésben készült.

A jelentés azt vizsgálja, hogyan változnak az online csalások a digitális pénzügyi ökoszisztéma fejlődésével, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a kriptovaluták, tokenizált eszközök, részvények, CFD-k, digitális tárcák és mesterséges intelligenciával támogatott befektetési megoldások.

A jelentés szerint a felhasználói szokások átalakulása jelentősen befolyásolja a csalások működését. A Bitget Research adatai alapján a két vagy több eszközosztályban aktív felhasználók aránya 2025 közepén még nem érte el az 1%-ot, 2026 májusára azonban már meghaladta a 10%-ot. A csalók ehhez alkalmazkodva egyre gyakrabban kombinálnak több történetet, social engineering technikákat, mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat és különböző kommunikációs csatornákat egyetlen csalási folyamaton belül.

A Bitget Research és a SlowMist vizsgálatai szerint a sikeres támadások ma már ritkán épülnek egyetlen hibára. A csalók a közösségi médián, üzenetküldő alkalmazásokon, befektetői közösségeken, adathalász oldalakon és kriptotárcákon keresztül több lépésben vezetik végig az áldozatokat, mielőtt megszerzik digitális eszközeiket.

A 2025 júliusa és 2026 júniusa közötti időszakban a Bitget biztonsági rendszere több mint 150 millió rosszindulatú kérést blokkolt, 13 000-nél is több magas kockázatú IP-címet azonosított, 18 135 felhasználóvédelmi esetet kezelt, valamint 32,3 millió dollár értékű vagyon visszaszerzését segítette elő biztonsági incidensekhez és csalásokhoz kapcsolódóan.

„A biztonsági kihívások a piacok fejlődésével együtt változnak. Ahogy egyre több felhasználó fektet be kriptovalutákba, részvényekbe, tokenizált eszközökbe és mesterséges intelligenciára épülő termékekbe, úgy válnak egyre kifinomultabbá a csalási módszerek is. Ezeknek a kockázatoknak a megértése kulcsfontosságú a felhasználók védelme és a digitális pénzügyi ökoszisztéma iránti bizalom erősítése szempontjából”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a jelenlegi csalási trendeket többek között az AI által generált befektetési személyiségek, a deepfake videók, a hangklónozásos támadások, a mesterségesen létrehozott befektetői közösségek, a kriptotárcákat célzó támadások, a rosszindulatú okosszerződések és az egyre fejlettebb adathalász kampányok alakítják.

A vizsgált esetek között szerepel egy deepfake videó, amelyben a csalók a ciprusi elnök, Nikos Christodoulides nevével éltek vissza, egy mesterséges intelligenciával létrehozott befektetési reklámkampány, amely svéd befektetők ezreit károsíthatta meg, a mintegy 90 fiktív befektetőből álló Truman Show szintetikus közösségi csalás, valamint a 2026 elején dokumentált Rublevka Team kriptotárca-leürítő művelet.

A jelentés nemcsak a csalási módszereket elemzi, hanem bemutatja az áldozatok pszichológiáját, a leggyakoribb belépési pontokat, az ellopott eszközök mozgását és a visszaszerzés nehézségeit is. Emellett gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan erősíthetik a felhasználók fiókjaik biztonságát, miként ismerhetik fel az AI által támogatott megtévesztéseket, hogyan értékelhetik tudatosabban a befektetési lehetőségeket, és mit tehetnek egy biztonsági incidens esetén.

A Bitget 2024-ben indította el az Anti-Scam Month kezdeményezést, amelynek célja, hogy biztonsági szakértőkkel, iparági partnerekkel és szervezetekkel együttműködve növelje a felhasználók tudatosságát az egyre összetettebb online fenyegetésekkel kapcsolatban. Az idei kampány során júniusban oktatóanyagokkal, biztonságtudatossági programokkal és iparági együttműködésekkel segítik a felhasználókat digitális eszközeik védelmében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!