Gazdaság

Így működik a gyakorlatban az agilis munkamódszer

Ne csak arról ismerjem meg a kollégámat, hogy ugyanolyan belépőkártya lóg a nyakában

Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

Lebontani a falakat

Sok falat felhasznál, még többet lebont az agilis módszertan szerint felépített iroda: egyes falakat rajzok, motivációs szimbólumok, metaforikus üzenetek borítanak, melyek nap mint nap emlékeztetik a dolgozókat arra, hogy mi is a munkavégzés tényleges célja. Sok fal viszont leomlik: nyitott terek és munkahelyek, még a megbeszélésekhez kialakított helyek sem erősen szeparáltak.

„A DXC Technology budapesti központjában tavaly óta működik Digital Transformation Unit (DTU), melynek célja egyrészt működő választ adni a piac gyorsan váltó igényeire másrészt, hogy áthidalja azokat a silókat, melyek korábban a cégnél felépültek”

– mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője.

„Ehhez a tudásmegosztást kellett előtérbe helyezni, azaz az agilis munkamódszer szerint nem a folyamat és a dokumentáció a cél, hanem az emberek közti párbeszéd és az a végeredmény, amit az ügyfél a kezébe kap.”

A DTU nem csak fizikailag, de filozófiáját tekintve is nyitott: a technológiai megoldásokat szállító, partnerei digitális átalakulását segítő DXC-hez gyakran érkeznek ügyfelek, akik betekinthetnek a napi megbeszélésekbe, az itt folyó munkába, képet kaphatnak arról, hogy miként dolgoznak együtt a csapatok tagjai napi munkájuk során.

„Ilyenkor nem valamiféle előadást kapnak, hanem csatlakoznak a rendszeres egyeztetésekhez, részt vehetnek a napi előre haladást áttekintő és problémákat átbeszélő megbeszéléseken”

– mondja Préger Lajos, Agile Coach.

Meeting-kultúra

Rengeteg multis és nem multis dolgozó mesélhetne arról, hogy miként telnek el teljes munkanapjai megbeszélésekkel, melyek nem vezetnek sehova. Az agilis munkamódszer gondolatmenete szerint vétek egymás idejét ellopni. Ezért szigorú idő- és rendszerkeretbe foglalt megbeszéléseket tartanak.

„Az agilis meetingek értéket jelentenek az abban résztvevőknek, nem azért tartják meg, mert muszáj, hanem mert értelme van és értéket teremt. Egy ilyen meetingrendszer akkor válik igazán agilissá, amikor a kollégák valóban érzik a meetingek hasznosságát. A visszajelzések és a tapasztalatok alapján rendszeresen rátekintünk a folyamatainkra és ahol szükséges, alakítunk rajta. Nemcsak az alkalmazásfejlesztésben dolgozunk agilisan, de a saját működésünkre is a módszer alapelveit használjuk”

– mondja Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.

Az agilis módszertan egyik jellemző eseménye a napi státuszmegbeszélés, közismert nevén Stand-up, amelyek nem tárgyalóteremben zajlanak: a maximum 15 perces napi meeting esetén az open office adott pontján állnak a résztvevők. Hosszabb megbeszéléseknél is előnyben részesítik az informális közeget. Külső tárgyalópartnerek, látogatások alkalmával is hasonlóan, nyitott térben fogadjuk őket, ezáltal csökkentve a formális távolságot egymás között. Ilyenkor közösen írnak a táblákra, lehet mozogni, közösen gondolkoznak a résztvevők.

Ilyen egy napi Stand-up a DXC-nél

A heti rendszerességgel tartott maximum 30 perces Wall Talk eseményen az egyes projektek, programok, területek scrum mastere (a csapat anyukája vagy apukája) beszámol arról pár percben, hogy mit végeztek egy hét alatt, mik a következő hét feladatai, illetve van-e elakadásuk, kérnek-e bármiben segítséget. Fontos, hogy a segítségnyújtás részleteibe nem itt mennek bele, rabolva a többiek idejét, hanem egyeztetik kiknek kell később beszélniük.

Wall Talk a DXC-nél

„A Scrum of Scrum meetinget a csapatunk nevezte el Wall Talk-nak, így ezzel is még inkább a sajátunknak érezzük. A Wall Talk neve valójában onnan ered, hogy minden csapat a falon található négyzethálós táblázatban, a saját rubrikájába jegyzi fel a legfontosabb heti feladatait. Itt látnak rá a csapatok egymás munkájára, itt tudnak kapcsolódni egymás projektjeihez – noha mindenki egyszerre csak egy csapat tagja lehet az agilis szerint kiemelt fontosságú fókuszált munkavégzés miatt, de segíteni egy-egy gondolattal, inspirációval is tudják egymást”

– mondja a szoftverfejlesztési igazgató.

Így működik az agilis módszertan

Az agilis működés jellemzően kéthetes periódusokra, úgynevezett sprintekre bontható. Ebben az időintervallumban zajlik az adott sprintben tett vállalások szállítása, emellett a következő sprintekbe kerülő követelmények tisztázása – amennyiben ezek nem teljesítik az előre rögzített minőségi elvárásokat, akkor a csapat visszautasíthatja az adott követelményt, amíg az elvárások nem lesznek teljesen egyértelműek számukra. Ezután megbecsülik a munka nagyságát: ezt nem önmagában, hanem más munkákhoz viszonyítva, relatívan teszik meg a csapatok és minden esetben konszenzusos megbeszélés tárgya. Ezután megtervezik a sprinteket, majd a követelményeket feladatokra bontják, amiket a csapattagok dinamikusan vesznek magukhoz és osztanak el egymás között. Ezután kezdődik a fejlesztési ciklus, melynek során naponta egyeztetik a 15 perces napi megbeszélés keretében a feladatok állását.

Az adott sprint végén áttekintik a megrendelővel a megvalósított követelményeket (Sprint Review), hogy valóban teljesíti-e a leszállított megoldás a megfogalmazott elvárásokat. Az esetleges hiányosságok visszakerülhetnek a követelménylista elejére, vagy a megrendelő dönthet azok későbbre sorolásáról vagy akár elhagyásáról, amennyiben más üzleti igényeket fontosabbnak ítél. A sprint lezárásakor a tagok egy visszatekintést tartanak (Sprint Retrospective), amikor értékelik a csapat eredményességét, kiemelik a jó, jövőben is megtartandó megoldásokat, valamint azokat, amelyeket javításra érdemesnek ítélnek – ha sok ilyen van, akkor közösen döntenek arról, hogy melyik hárommal fognak foglalkozni, hogy arra fordítsanak időt, ami a legtöbb eredményt hozza mind a csapat, mind a megrendelő számára.

Az agilis munkavégzés előnyei

A korábbi silószerű felépítésben az egyes üzletágak teljesen elkülönültek és nem használták egymás kompetenciáit, nem támogatta az együttműködést – nem is ismerték egymást a cégnél dolgozók, nem tudták kinek mik az erősségei. Mióta átálltak az agilis működésre, azóta tudják, hogy melyik csapatból, kitől, mire számíthatnak és szorosabbakká váltak az emberi kapcsolatok is.
Az agilis munkamódszer eredményeként megnőtt a cégnél a transzparencia, jól követhetővé váltak a munkamenetek, nőtt a csapatban végzett saját munka státusza, és a dolgozók is jó sorvezetőt kapnak a feladatok nyomon követésével és napi átbeszélésével.
„Az agilis működéshez biztonságos, támogató környezet szükséges: lehet bátornak lenni és ér hibázni, de nem ér nem tanulni hibákból – sőt hibázzunk minél előbb, hogy gyorsan tanulhassunk és egyre jobban működjünk” – mondja Préger Lajos, a DXC Technology módszertani tanácsadója. „A gyorsan változó üzleti környezetre ezzel a munkamódszerrel képesek gyorsan reagálni: ezt pont azért tudják megtenni, mert nagyon szervezetten, mindenki számára egyértelmű keretek szerint működnek.”
Időt takarít meg: csak azt csináld, ami üzleti értéket hoz, a többit felejtsd el! – szól az agilis egyik jelmondata.
Azt lehet jól elvégezni, aminek látjuk az értelmét: ezért hozzuk közel a fejlesztőkhöz az üzletet, lássák a munkájuk értelmét, ez a legfontosabb.
Lehetővé válik a ma oly ritka fókuszált munkavégzés: egy ember csak egy csapatban lehet, ez alól nincs kivétel, így nem aprózódik el a figyelmük és a kapacitásuk is koncentrált marad.
Nem a nyakukba kapják a feladatokat: nem egyvalaki osztja a feladatokat, hanem folyamatosan egyeztetnek ki melyik feladatokon fog dolgozni felmérve a saját és a csapat mindenkori kapacitásait.

Nem véletlen, hogy az IT-szektorban egyre több cég ismeri fel az agilis munkamódszer előnyeit és tér át erre a működésmódra. Alapvetően olyan cégeknél tud működni, ahol jól körül határolható területeken, csapatokban dolgoznak az emberek. Bár nem csodaszer, de a hatékonyságot növelő elemek más iparágakba is beépíthetők, az agilis munkamódszer sok eleme bármely cég számára alkalmas lehet, hogy egyszerűsítse folyamatait, fókuszáltabbá és ezáltal rövidebbé tegye a megbeszéléseket és elkötelezettebbé tegye a dolgozóit.

Related Topics:2019 agilis dxc emberek ismeretség módszertan munkavégzés

Up Next

1500 milliárd forintnyit fektet globális digitális stratégiájába a KPMG

Don't Miss

Optimistább cégvezetők, erősödő beruházási szándék

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik

A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.

Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.

Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.

A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.

A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.

Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.

„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”

– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon

Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.

A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.

„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”

– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.

„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”

– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.

A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!