Gazdaság
Hatékony kockázatmenedzsment világjárvány idején
Tavaly év végén a 11 milliós kínai nagyváros, Vuhan piacán a megszokott mederben folyt 2019. december 31-én is az élet. A helyiek körében népszerű piacon főleg élő állatokkal kereskedtek, nem is sejtve, hogy hamarosan egy olyan járvány kiindulópontja lesz a Kína központi részén fekvő metropolisz, amely az egyik napról a másikra az egész világon futótűzként terjedve több millió ember megbetegedését okozza.
A koronavírus járvány nyomán földrészek gazdasága bénult meg, dőltek be tőkeerős iparágak, egész szektorok, és emberek százezrei veszítették el munkájukat néhány óra alatt.
A gazdaságtörténetben szinte példátlan globális sokk következtében olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, melyek egyébként gyakorlottan képesek kezelni a gazdasági kríziseket. Az is nyilvánvaló, hogy nem 1-2 hónapos, hanem elhúzódó válságkezelésre kell felkészülni. Ahogy Allison McGeer a Torontói Egyetem kutatója fogalmazott: ”Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.” A szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése és betartása eredményeként a helyzet most lassan normalizálódni kezd. Az ázsiai országokban már újraindul a termelés, és az európai újrakezdés is küszöbön áll. A járvány azonban nem múlt el, és jó ideig velünk marad. De megfontolásra érdemes szempontokat már most bőven kínál, például a gazdaság területén.
Jól látható, hogy azok a vállalatok képesek sikeresen menedzselni a járvány nyomán előálló válsághelyzetet, amelyek több lábon állnak és nincsenek kitéve egyetlen iparág változásainak. További hozadék lehet, hogy a gyárleállások tapasztalatai nagyobb lendületet adhatnak a digitálizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 széleskörű térnyerésének. Arról, hogy egy globális nagyvállalat munkatársai hogyan kezelik a számukra is szokatlan helyzetet, Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató beszélt lapunknak.
Kockázatos egyetlen iparágra építeni
A Festo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a felsorolt tényezők már rövid távon is előtérbe fognak kerülni. “A koronavírus-járvány megmutatta a termelési rendszerek gyenge pontjait, ez pedig biztosan lökést ad számos vállalatnak folyamataik újragondolásához. A Festo az elmúlt évtizedekben tudatosan a több lábon állás stratégiáját követte, így nincs kiszolgáltatva egyetlen iparág változásainak – tette hozzá.” A globálisan 62 országban jelen lévő cégcsoport több ágazatnak szállítja termékeit. Így például a csökkenő autóipari megrendeléseket jól kompenzálják az élelmiszer- és gyógyszeripar megnövekedett igényei. A volumenre jellemző, hogy szinte néhány hét alatt kellene teljesíteni éves igényeket. “Természetesen azokban a régiókban, ahol éppen tartott a járvány, átmenetileg elmaradtunk a tervtől, de a számok alapján azt látjuk, hogy globális szinten nem esett vissza a Festo teljesítménye. Éppen a már említett több lábon állásnak köszönhetően terveinket nem kellett átírni, a hangsúlyok eltolódtak” – mondta a cégvezető.

Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója
Véleménye szerint a hatékony válságkezelésben meghatározó lépés volt, hogy a Festo a járvány kitörésekor szinte azonnal felállított egy döntéshozó központot – a magyar operatív törzshöz hasonló egységet – amely folyamatosan monitorozta az eseményeket, képes volt rendkívül gyorsan reagálni minden változásra és teljes kontroll alatt tudta tartani a folyamatokat. Például amikor Olaszországot érte el a járvány és minden helyi beszállító azonnal leállt, akkor a Festo globális jelenlétének köszönhetően sikerült más régiókból beszerezni a hiányzó alkatrészeket és pótolni a gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét. A németországi gyárban több ezren dolgoznak, így ott nem lehetett megoldás a gyártás leállítása. A Festo elsődleges célja családi vállalkozásként az alkalmazottak egészségének védelme volt, de ezt követte az operatív termelést mindenütt fenntartani. Ezt a szemléletet igyekezett valamennyi, így a budapesti vállalat is megvalósítani, hiszen ha valahol problémák adódtak, az végig hullámzott az egész cégcsoporton.
“Kétségtelen, hogy a vírusfertőzés nyomán járó válság számos kérdést vet fel. Ezek egyike a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjának további előtérbe kerülése. A járvány gyorsan elérte, amit a cégek maguktól csak komótosabb tempóban valósítottak volna meg. A Festo cégfilozófiájában eddig is kiemelt szerepet kapott e két szempont. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e olyan megoldásokat találni, melyek révén folyamataink hosszú távon, a környezet terhelése nélkül a jövőben is fenntarthatók lesznek. Az automatizálás – amiben szakértők vagyunk – a jövőben még hangsúlyosabbá válik. Ez számunkra újabb lehetőségeket jelent. A járvány kapcsán ismét előtérbe került a globalizáció kontra lokális termelés, illetve a beszállítói kör kérdése. Nálunk is számos országból vannak beszállítók, de az elmúlt években úgy szervezte meg a Festo a helyi operációt, hogy preferálja a regionális működtetést. Tipikusan most lehetett látni, hogy azok a gyárak vagy üzemek, amelyek beszállítói az elmúlt három hónapban Kínára vártak, nehéz helyzetbe kerültek. De ha a termeléshez közel próbáljuk meg elejétől a végéig kiszolgálni az igényeket, akkor egy ilyen helyzetben előnyhöz juthatunk. Ha Kínában bezár egy gyár, egyszerre bezárnak a beszállítók is. Így felértékelődik a geográfiailag lokális gyártás megszervezése.”- vont mérleget Szövényi-Lux Márton.
Gyártás Home Office-ban
“A járvány kitörésének első percétől munkafolyamatainkat az online és a digitális felületekre tereltük. A Festo számára ezek már bejáratott közeget jelentettek, mind a gyártásban az ipar 4.0 megoldások révén, mind pedig a vevői kommunikációban, a digitális vevői élmény kapcsán. Ezért nem volt nehéz átállni a teljesen digitális kapcsolattartásra. Már az első héten zökkenőmentesen tudtunk a vevőkkel kommunikálni. Webes konferenciákat szerveztünk, online vevői konzultációkat tartottunk. A mérnöki és támogató eszközök, az oktató videók, valamint a Festo Online Shop zavartalanul rendelkezésre álltak ügyfeleink részére. Ezeket a digitális megoldásokat korábban is használtuk, így nem a válsághelyzetben kellett kísérletezni – vevőinkkel egy pillanatra sem szakadt meg a kapcsolat. A Festo számára a vevők mellett munkavállalói is különösen fontos értéket jelentenek, ezért a járvány idején kiemelt törekvésünk volt, hogy megtartsuk munkatársainkat. Arra készülünk, hogy a vészhelyzet elmúltával, olyan mennyiségű megrendeléssel szembesülünk, aminek csak úgy tudunk eleget tenni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a szükséges létszámban. Ez az alapvető szemlélet minden Festo érdekeltségnél. A gyártásban is arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rugalmas foglalkoztatási formákat melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő megtartására.” – összegezte a legfontosabb szempontokat a Festo ügyvezető igazgatója.

Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója
Fazekas Árpád műszaki igazgató mindehhez hozzátette: “Tagadhatatlan, hogy ez egy különleges helyzet. Nem tudtuk minden munkatársunkat otthoni munkavégzésre küldeni, és bizonyos gyártástámogató funkciót ellátó kollégák egymást váltva minimális létszámban fizikailag is jelen vannak a gyár területén. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi gyártás összességében nem csökkent, a megrendelés állomány továbbra is kiegyensúlyozott. A termelés folyamatos, nem rendeltünk el leállást azért sem, mert a jelenlegi helyzetben olyan kritikus iparágaknak szállítunk komponenseket, mint az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, de említhetem a különböző lélegeztetőgép projekteket is. Nagyon sok megkeresésnek és speciális igénynek próbálunk megfelelni. Ezek a vírusjárvány pozitív hozadékai. Ugyanakkor a növekvő megrendeléseket a szokásosnál alacsonyabb dolgozói létszám mellett kell teljesíteni. Munkatársaink többségének, különösen a kisgyermekeseknek lehetővé tettük a rugalmas munkavégzést és olyan munkarendet vezettünk be, amely figyelembe veszi a dolgozók helyzetét.” A szakember szerint a járványhelyzet két komoly kihívás elé állította a gyártásért felelős vezetőket. Az egyik a szükséges emberi erőforrás biztosítása, és a folyamatos beszállítás megoldása. Ez utóbbi különösen az ázsiai járványhelyzet idején okozhatott komoly fejfájást számos cégnek. “A Festo esetében a kockázat menedzsment szerencsére megfelelően működött. Rugalmas beszállítóink vannak, emellett megfelelően gazdálkodtunk raktárkészletünkkel. A kisebb-nagyobb nehézségeket sikerült megoldani. Többször gyorsan kellett lépni és új beszállító után nézni egy-egy termék esetében, de általánosságban elmondható, hogy a Festo nem egyetlen beszállítóra építi beszerzéseit. Emellett arra törekszünk, hogy helybeli beszállítókkal, a gyártáshoz közeli cégekkel dolgozzunk.”
A járványhelyzettel kapcsolatban egy további tanulságra is felhívta a figyelmet Fazekas Árpád, amiről a Festo ügyvezetője is beszélt: “Akit a kommunikáció területén is felkészülten ért ez a helyzet, és rendelkezett már olyan működő megoldásokkal, amelyekkel gyorsan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal könnyebben vette az akadályokat. Ezért nem okozott számunkra problémát, hogy kollégáinkat Home Office-ba küldtük. Egyrészt rendelkeztünk már korábban egy erre vonatkozó szabályozással, amit most jól tudtunk alkalmazni, másrészt azokkal a szoftverekkel, amelyeket már rutinosan használtunk. Pár nap alatt alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz és gyakorlatilag problémamentesen tudtunk az otthon lévő kollégákkal együttműködni. Nem azzal telt az első egy-két hét, hogy kitaláljuk, milyen rendszert használjunk. Ebből a szempontból valószínűleg felkészültebben ért bennünket ez a helyzet, mint az átlag magyar vállalatot. A helyzetből adódóan vannak további terveink, hogy a digitális megoldásokat hol és hogyan tudnánk még szélesebb körben pl. a belső oktatások területén felhasználni. Úgy gondolom, hogy egy új időszámítás indul és a jó tapasztalatokat, megoldásokat mindenki igyekszik továbbvinni. Ilyen például, hogy nem kell mindenhol személyesen jelen lenni, és az online térben időt és pénzt lehet megtakarítani. “Jó volt azt is látni, hogy munkatársaink mindenben együttműködtek és értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyek és egészségük megőrzése érdekében tettünk ebben a váratlan és nehéz helyzetben.”
“Ezek egyike volt, hogy részben a német központunkkal egyeztetve és igazodva az általuk is kialakított irányelvekhez, megfogalmaztuk azokat az alapfeltételeket, melyek mentén dolgozni lehet mind az operatív területeken mind pedig az Office állományban. Létrehoztuk a helyi Covid-19 operatív törzset és elindítottunk egy napi szintű egyeztetést és helyzetértékelést annak érdekében, hogy a menedzsmentben mindenki rendelkezzen a legfontosabb információkkal, például, van-e egyáltalán aktív fertőzött a cégnél, hiszen először mindenkit váratlanul ért a vírusfertőzés mértéke és veszélyessége. Definiáltuk azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek segítettek a fertőzésveszély kiterjedtségének felismerésében, a rizikófaktorok azonosításában. Home Office-ba küldtük azokat a kollégákat, akik olyan munkakörben dolgoztak, ahol ez lehetséges volt. Ez az intézkedés elsősorban a logisztika, a pénzügy, az anyaggazdálkodás és a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat érintette. Ahol ezt nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, ott rendszeresen rotáltuk az üzemben és az otthon dolgozók létszámát. Természetesen arra is figyeltünk, hogy a rotáció során fizikailag lehetőség szerint ne keverjük a munkatársakat.” – sorolja az intézkedéseket Szabó Krisztián termelési igazgató

Festo Budapest
„Szerencsére vírusfertőzés miatt nem merült fel a termelés leállítása, kezdettől azon dolgoztunk, hogy folyamatos legyen a gyártás. Bizonyos műveleteknél, ahol fizikailag közel ülnek egymáshoz a munkatársak, fóliával, plexivel vagy a munkahelyek fizikai széthúzásával növeltük a kollégák közötti távolságot, hogy biztosítsuk az előírt 1,5-2 m-es védőtávolságot. Szétválasztottuk a műszakokat, és fizikailag is elkülönített helyen gyülekezik a következő műszak, hogy ne legyen keveredés. A maszk viselést már szinte az első perctől kötelezővé tettük. Akik a fertőzésveszély miatt távol kívántak maradni, azoknak felajánlottuk a fizetés nélküli szabadság lehetőségét vagy az éves szabadság felhasználását, illetve bevezettük az idő kontó lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a munkatársak meghatározott mennyiségű munkaóráig munkaidőt gyűjthettek, erre az időre megkapták az alapbért, majd ezt a kontót a későbbiekben dolgozzák le. A Festo globális előírásához alkalmazkodva mi is bevezettük, hogy egyszerre csak négy-öt kolléga csoportosulhat megfelelő távolságot tartva, akár a tárgyalóban is maszk viselés mellett. Nagyobb létszámú rendezvényeket nem tartottunk, külföldi utazásokat megszüntettük, azaz hozzánk sem jöttek vendégek és mi sem utaztunk külföldre. Online platformra tereltük át a kommunikációt többek között annak érdekében is, hogy a Home Office-ban dolgozó kollégák, akik közvetlenül támogatják a termelést, minél kevésbé essenek ki a napi rutinból. Ebben az időszakban a takarításra és fertőtlenítésre különös gondot fordítottunk.
“A már hónapok óta tartó világjárvány hatásai minden vállalatot érzékenyen érint, egyes iparágak esetében akár 60-80 százalékos visszaesésről is érkeznek hírek. Globális vállalatként természetesen a Festo sem független az európai piacoktól, de ha a budapesti Festo-AM Kft. kilátásairól beszélünk, szerencsére eddig nem tapasztaltunk kereslet csökkenést – jelenleg a körülményekhez képest pozitívak a kilátások erre az évre. Abszolút optimisták vagyunk, ugyanakkor óvatosak is. A több lábon állás nálunk a Festo-AM Kft-nél és cégcsoport szinten is beigazolódott, ez egy fontos és jó stratégia.”– összegezte Szabó Krisztián.
Gazdaság
Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben
Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.
A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.
Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.
Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.
A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).
Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.
Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény
Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.
A személyi hitelek piaca is szépen teljesít
A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.
Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.
Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből
Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.
A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.
Visszaesett a babaváró és a munkáshitel
Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.
Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tudnak az új Google Pixel mobiltelefonok és okosórák?





