Gazdaság

Jövőkutató: az 5G nélkül az emberiség elfelejtheti a jólétet

A Huawei szerint 2030-ban már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak a mobilhálózatok

Villámsebességgel terjednek az 5G-technológia alkalmazási területei a világon, Pekingben a minap hoztak létre egy 5G-alapú – teljes mozgásszabadságot biztosító – teleorvoslási és elsősegélynyújtó rendszert, de a technológiát a távorvoslás mellett a bányászat, a kikötői logisztika vagy a nyomdatechnika területén is bevetették már – hangzott el a Huawei Technologies Hungary budapesti és shenzheni online sajtótájékoztatóján.

A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékát adja. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája.

Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit). Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott. Csak a Huawei Technologies az elmúlt évtizedben 4 milliárd dollárt invesztált az 5G-be, a világon benyújtott 5G-szabadalmak ötöde kötődik a vállalathoz.

Az ötödik generációs mobilhálózati technológia messze túlmutat ugyanis a mobilkommunikáción és alapvetően változtathatja meg a gazdasági ágazatok szinte minden szegmensét a következő évtizedben. A Huawei előrejelzése szerint 2030-ben a mobilhálózatok – a jelenlegi 1,3 milliárd sokszorosát – több mint 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak majd, melynek legnagyobb részét az 5G adja, egyre inkább elmosva a fizikai és virtuális világ közötti kapcsolatot. 2035-re az 5G-által hajtott digitális gazdaság 12,3 billió dollárt (angolul 12,3 trillion USD) tesz ki, ezzel a világ GDP-jének 4,6%-át adja majd.

„Az infokommunikációs eszközök használata meghaladta azt, hogy pusztán számítógépekben, és emberi felhasználókban gondolkodjunk – hangsúlyozta a Huawei sajtótájékoztatóján dr. Rab Árpád információstársadalom-kutató. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a jövő szolgáltatásai, az egyre fejlettebb és olcsóbb szenzorokra, kamerákra, algoritmusokra alapozva létrehozzák az intelligens környezeteket, ahol egyre több gép, szolgáltatás és ember kerül kapcsolatba automatizáltan. Az információs társadalom egyre komolyabb környezeteinket fejleszti: előbb a kommunikáció, a média, és a szórakozás világát, ma már az üzlet, oktatás, közlekedés, egészségügy, kormányzás stb. szintén digitális platformon zajlik. „Ezen rendszerek összetettsége és sebességigénye elképzelhetetlen az 5G nélkül. Életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája”

hívta fel a figyelmet a technológia jelentőségére a kutató.

Az életünk egyre szervesebb részévé váló 5G-technológia legújabb ipari, egészségügyi és társadalmi alkalmazásai területeit virtuális kínai látogatás keretében mutatta be a Huawei Technologies Hungary Budapesten.

Májműtét 50 km távolságból – most még állatokon

Az 5G nagy sávszélessége és alacsony késleltetése új távlatokat nyit meg számos iparágban és szektorban, köztük az orvoslásban is. A távoli egészségügyi konzultáció, az elsősegélynyújtás, a műtéti útmutatás, de akár az operáció is megoldható úgy, hogy az orvos nem tartózkodik a helyszínen.

Idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból. Az operáció során aprólékos és precíz mozdulatokkal 0,2 mm vastag ereket vágtak át egy alig 0,025 mm mozgású szikével.  A műtétet 4K-s kamerák közvetítették, 120 Mbps sávszélesség mellett csupán 5 ezredmásodperces késleltetéssel.

Pekingben már sikeresen működik az 5G távorvoslási és elsősegélynyújtási projektje. A Városi Egészségügyi Bizottság által elindított szolgáltatás négy nagy szolgáltatási területet fed le, melynek része a helyszíni távoli elsősegélynyújtás, a távfelügyelet szállítás közben, a kórházi betegek állapotának értékelése és diagnózisa, valamint távműtéti útmutatás. Az orvosi és sürgősségi betegellátási követelményeknek megfelelő 5G-hálózatot a China Unicom építette ki a városi Expo Parkban, a park közelében lévő nagy kórházakban, valamint a parktól a kórházakig vezető főutak mentén. Ha a modell hosszútávon is beválik, a módszert más tartományokra is kiterjesztik.

5G – a bányászat jövője

A kínai Henan tartományban a világon elsőként indítottak be egy teljesen emberek nélküli bányát, a Yuehui vállalat távvezérlő rendszerét három évvel ezelőtt fejlesztették ki, de csak most, az 5G-hálózat kiépítését követően helyezték üzembe. Az 5G lehetővé teszi a bányagépek, például a kotrógépek táv- és automatikus vezérlését akár 1000 km távolságból is drasztikusan lecsökkentve ezzel az emberi sérülések veszélyét. Jelenleg egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak.

Szórakozás 4K-ban és 8K-ban

Dél-Korea világelső az 5G elterjesztésében és a felhasználók számában. Mindössze 69 nap alatt egymillió felhasználót kapcsoltak rá az 5G-re, ehhez a 4G korszakában még 150 nap kellett. Jelenleg a kiterjesztett- és a virtuális valóság, valamint a sport adja az 5G-szolgáltatások legnagyobb részét. A gyors terjedésben nagy szerepe van a kiváló minőségű 5G-hálózat mellett a felhasználók számára rendelkezésre álló számtalan remek tartalomnak is.

Az 5G sikeresen alkalmazható alternatíva 4K-s TV adások helyettesítésére, továbbá képes száloptikás kábel minőségben 8K felbontású tartalmakat továbbítani szórakoztató, vagy sporteseményekről. Nagy-Britannia mellett Kínában a világ egyik legnagyobb nézettségű eseményét, a Kínai Tavaszi Fesztivált közvetítették több millió embernek, jelentős költségeket megtakarítva ezzel. Az élő eseményeken használt közvetítőkocsik ugyanis hatalmas energiafogyasztásuk mellett rendkívül drágák is, míg az 5G-s megoldáshoz csak egy átjátszót tartalmazó hátizsákra van szükség. Egyedüli költségként az adatok továbbításának díját kell megfizetni.

A digitális fejlődés nem visszafordítható

A digitális társadalom fejlődése nem visszafordítható, ha így történne, az emberiség látná a kárát. A digitális kultúra ugyanis az a rendszer, amely biztosítja a hamarosan a világ lakosságának kétharmadának otthont adó városok és a városi élet működését. A működésüket digitális alapokra helyező közszolgáltatások és iparágak jövője – kezdve az oktatástól a közlekedésen át az az egészségügyig elképzelhetetlen az 5G nélkül a gyors információ iránti igény miatt – hangsúlyozta a kutató.

Dr. Rab Árpád a sajtókonferencián betekintést adott az információs társadalom működésébe, a digitális kultúra és az infokommunikációs eszközök pontos szerepére társadalmunkban. Kitért arra, hogyan működik a technológiai evolúció, milyen sikereket ért el az ember, és milyen kihívások előtt állunk? Milyen eszközrendszer segít megtartani jelenlegi életszínvonalunkat, és milyen szerepet játszik ebben a mindenhol jelenlévő technológia?

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss