Ipar

Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében

Bár az informatikai infrastruktúra üzemeltetése kapcsán az IT vállalkozások mintegy negyede már rendelkezik fenntarthatósági programmal, annak megvalósítását jóval kevesebben kezdték meg – többek között ez derült ki a Schneider Electric által a közelmúltban bemutatott kutatásokból.

Az adatközpontok kulcsszerepet játszhatnak az Energia 4.0 korszakba történő átlépésben, ezért fontos, hogy olyan rendszerek felügyeljék a működésüket, amelyek már a hatékony energiafelhasználás szempontjait is értékelik és támogatják, hogy az ilyen létesítmények közelítsenek a nettó zéró kibocsátás felé. A Schneider Electric az energiagazdálkodás és automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata.

Jókora eltérés figyelhető meg abban, hogy az IT vállalkozások és felhőszolgáltatók saját elképzeléseik szerint hol tartanak a fenntarthatósági célkitűzéseik teljesítésében és mi a valóság – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a három független kutatásnak, amelyet a Schneider Electric szakemberei mutattak be. A 451 Research, a Forrester és a Canalys egymástól függetlenül több mint 3000 globális résztvevőtől gyűjtött adatokat, köztük a legnagyobb telephely- és felhőszolgáltatók, IT-megoldásszállítók szakembereitől. A felmérések célja, hogy jobb képet alkothassanak az IT-szervezetek és az adatközpontok fenntarthatósági kezdeményezéseinek állapotáról, azon belül is arról, hogy hol tartanak az IT-ipar és az adatközpontok üzemeltetői a nettó zéró kibocsátás víziójának megvalósításában.

Az 1100 IT-szakembert megkérdező 451 Research megállapításai szerint a válaszadók 26 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik az egész infrastruktúrára kiterjedő, teljes életciklusú fenntarthatósági programmal, de csak 14 százalékuk valósítja meg ténylegesen ezeket a terveket. Az elemzés egyik eredménye szerint a megkérdezettek 22 százaléka még ma sem sorolja a fő célkitűzései közé a fenntarthatóságot, igaz vannak hatékonyságnövelő kezdeményezéseik a működés egyes területeinek javítására.

„Az adatközpontok kritikus szerepet játszanak az Energia 4.0 korszakra történő átállásban, amely véleményünk szerint kulcsfontosságú az éghajlatváltozás pályájának megváltoztatásához. Úgy vélem, az iparágunk felelősséggel tartozik azért, hogy rendkívül sürgősen előmozdítsuk a környezetvédelmi kötelezettségvállalásaink megvalósulását. Némi előrelépést már elértünk, de azért, hogy elkerülhessük a nagy energiaválságot, minden adatközpontnak – beleértve az edge adatközpontokat is – fenntarthatóbbá, hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá és rugalmasabbá kell válniuk. A kutatások üzenete egyértelmű – az iparág tudja, hogy a fenntarthatóságot prioritásként kell kezelni, de a cselekvés előtt még mindig vannak kihívások, amelyek leküzdéséhez közös erőfeszítésre lesz szükség. A jó hír az, hogy a fenntarthatósági intézkedésekhez szükséges technológia már ma is létezik. Most van itt az ideje a cselekvésnek”

– hangsúlyozta Pankaj Sharma, a Schneider Electric Secure Power üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

A klímavédelmi törekvések sikeréhez fontos a közös fellépés, ezért a Schneider Electric partnerek hálózatával dolgozik együtt, hogy hatékonyabb, fenntarthatóbb termékeket és megoldásokat nyújtson. A vállalat együttműködési megállapodást kötött például a Kyndryl IT-szolgáltatóval, mely stratégiai szövetség különböző programokon keresztül biztosítja a fenntarthatósági törekvések megvalósítását, többek között az újrahasznosítás, az elektromos mikrohálózatok, a lítium-ion akkumulátorok és az energiatároló rendszerek révén.

A Schneider Electric továbbfejleszti emellett IT Partner Programját, ami egyszerűsített programstruktúrával és a kulcsfontosságú ágazatokra, köztük az adatközpontokra, az IT-megoldásokra, a szoftverekre és a szolgáltatásokra vonatkozó változatos specializációkkal támogatja a cég partnereit.

A vállalat tovább bővíti emellett díjnyertes EcoStruxure IT DCIM (adatközpont infrastruktúra menedzsment) szoftverét. A változtatás továbblépést is jelent, hiszen már nem csak az egyes adatközpontok, de a teljes, hibrid IT-környezet menedzselésére alkalmas, és megfelel a rugalmasabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb IT-infrastruktúrára vonatkozó iparági követelményeknek. Az EcoStruxure IT korszerűsíti az informatikai fizikai infrastruktúra felügyeletét, kezelését, tervezését és modellezését, rugalmas telepítési lehetőségeket kínál, beleértve a helyi és felhőalapú megoldásokat is, hogy támogassa a hibrid, elosztott informatikai környezeteket, legyen szó akár néhány telephelyről, vagy több ezerről világszerte.

Related Topics:infrastruktúra IT lemaradás schneider Schneider Electric

Up Next

Hatékonyabb termelés és környezettudatosság: a digitális ikrek ezt is lehetővé teszi

Don't Miss

A MiR új szoftverével gördülékenyebbé, intelligensebbé és gyorsabbá válik az autonóm mobil robotok (AMR-ek) teljesítménye

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!