Tippek

7 kiberbiztonsági tipp a biztonságos nyaraláshoz

biztonsági

Elérkezett a fő nyaralószezon, ezért Szappanos Gábor, Sophos kiberbiztonsági szakértő megválaszolta a leggyakoribb utazással kapcsolatos kérdéseket, amelyek miatt az emberek aggódnak, ahelyett, hogy indulás előtt tájékozódnának róluk vagy egyáltalán nem gondolnak rájuk addig, amíg túl késő nem lesz.

1. kérdés: Készítsek biztonsági másolat indulás előtt?

  1. válasz: Igen. Az a gyanúnk, hogy utazás közben nagyobb valószínűséggel veszíted el vagy rongálod meg a telefonod, laptopod (vagy ami még rosszabb, ellopják), mint otthoni vagy irodai munka közben. Jegyezd meg ezt az egyszerű, de hatékonyságra sarkalló Sophos mondást: “Az egyetlen biztonsági másolat, amelyet megbánhatsz az, amelyet nem készítettél el.”

Ha mindenről megbízható biztonsági másolat készítesz indulás előtt, akkor szabadon csökkentheted az eszközeidre feltöltött digitális tartalom mennyiségét, ezzel redukálva azon adatok mennyiségét, amelyeket esetleg be kell jelentened vagy be kell mutatnod a határátkelőnél. (Lásd a 3. kérdést.)

2. kérdés: Titkosítsam a laptopomat és a mobiltelefonomat?

  1. válasz: Igen. A legtöbb modern mobiltelefon már előzetes titkosítással rendelkezik, de annak biztonsága függ a megfelelő zárkód meglététől, amelyet a mögöttes titkosító és visszafejtő kulcsok hozzáféréséhez használnak. Ne elégedj meg egy egyszerű biztonsági kóddal az utazáshoz, csak amiatt, hogy ha bajba kerülnél és azt gondolnád, hogy elfelejted.

Válassz egy szép, hosszú zárkódot (10 vagy annál több számjegyet ajánlunk és most nem olyasmire gondolunk, mint a 00000 vagy 12345 12345), és gyakorold rendszeresen a használatát néhány napig, mielőtt elindulnál, amíg könnyen vissza nem tudsz rá emlékezni!

3. kérdés: Kell aggódnom az országhatárok átlépése miatt?

  1. válasz: Az aggodalom nem vezet eredményre. Ne aggódj, készülj fel!

Számos határellenőrzéssel rendelkező ország fenntartja magának a jogot arra, hogy a belépés feltételeként elektronikus eszközei zárolásának feloldását és a betekintést kérje. Egyes országok akár úgynevezett “forensic copy” (“törvényszéki másolat”) készítését kérhetik, amely azt jelenti, hogy minden szektort lemásolnak az eszközről, még olyan lemez szektorokat is, amelyek általad korábban törölt adatokat tartalmaznak. (Ez elég sokáig eltarthat, így egy 10 perces határátkelés többórás késéssel járhat.)

Bizonyos országokban nem csak az otthoni címedet és telefonszámodat kell megadni, hanem az e-mail címeidet és közösségi média elérhetőségeidet is.

Szinte biztos, hogy jogodban áll megtagadni az ilyen jellegű részletek átadását, de cserébe feltételezned kell, hogy az ország, amelynek területére be akarsz lépni, megtagadhatja tőled az engedélyt – “az én konyhám, az én szabályaim” helyzet egyik jellemző példája.Tehát készülj fel indulás előtt és ellenőrizd a belépési követelményeket minden olyan helyre nézve, amelyet meg szeretnél látogatni. Ha nem tetszenek a feltételek, akkor vagy ne menj oda vagy ne vidd magaddal az összes elektronikus eszközödet, vagy minden adatodat.

4. kérdés: Használhatom a publikus wifit, amikor úton vagyok?

  1. válasz: Ha akarod. A nyilvános wifi veszélyeit gyakran eltúlozzák és javarészt elkerülhetők, ha ragaszkodsz a megfelelő titkosítással bíró alkalmazásokhoz és ha csak olyan weboldalakat használsz, amelyek URL-je https://-sel kezdődik, ami a “secure HTTP”, azaz “biztonságos HTTP” rövidítése. Ez kódolja az adatokat, mielőtt azok elhagynák a laptopodat vagy telefonodat és (elméletileg) csak azután alakítja vissza a kódolást, miután az adatok elérték a másik véget. A közöttük lévő számítógépek nem tudnak egyszerűen betekinteni vagy rejtve módosítani az oda-vissza haladó adatokat.

Ha azonban olyan szolgáltatásokhoz akarsz hozzáférni a felkeresett országban, amelyek speciális digitális tanúsítvány telepítését követelik meg (például “biztonsági vagy szabályozási okokból”), az azt jelenti, hogy a böngésző-tevékenységed biztosan lenyomozható, amíg ott tartózkodsz és még azután is kémkedhetnek utánad, hogy hazaértél.

Ha nem szereted a publikus wifi használatát, fontold meg egy feltölthető adatcsomaggal bíró helyi SIM-kártya vásárlását a látogatás idejére. De ne feledd, hogy a legtöbb ország megköveteli a telefonszolgáltatóktól, hogy rendelkezzenek úgynevezett törvényes lehallgatási lehetőségekkel, így a mobil adatcsomag nem “névtelen” csak azért, mert egy boltocskában vásároltál egy “eldobható”, “burner” SIM-kártyát.

5. kérdés: Használhatok kioszk számítógépeket a repülőtereken és hotelekben?

  1. válasz: Ne. Nyomatékosan javasoljuk, hogy ne tedd, hacsak nem tudod elkerülni azt. (Ha elkerülhetetlen, limitáld a bejelentkezéseid számát és a felfedett adatok mennyiségét, amennyire csak lehetséges. Ha például egy hotel kioszk számítógépét kell használnod a beszállókártya kinyomtatásához, mielőtt elindulnál a reptérre, ne nézz rá közben a Facebook fiókodra is!)

A kioszk számítógépekkel nem csak az a baj, hogy bíznod kell az üzemeltető cégben, például a szálloda vagy a repülőtér működtetőjében és minden technikai dolgozóban, aki a szervízelésüket végzi, hanem mindenki másban is, aki korábban használta ezeket a kioszk PC-ket és módosíthatott valamit rajtuk. Egy meghackelt wifi hozzáférési ponttal szemben, amely csak (remélhetőleg titkosított) adatokat tud megtekinteni közted és a célállomás között, egy feltört kioszk számítógép korlátlan hozzáférést kap az általad küldött és fogadott összes adathoz a még titkosítás nélküli időintervallum alatt. Nyomon követhet minden billentyűleütést, képernyőképet készíthet minden végzett tevékenységről és pontos másolatot őrizhet meg mindenről, amit csak kinyomtatsz.

6. kérdés: Mi a helyzet a hotelszobákban és Airbnb-kben elhelyezett kémkamerákkal?

  1. válasz: Ezt részben meg tudjuk válaszolni, de nem olyan egyszerűen és nem olyan pontossággal, mint amit valószínűleg szeretne az ember.

Sajnos a vendégek szobáiban elrejtett kémkamerák valós problémát jelentenek és a világjárványt megelőző 2019-es évben három különböző esetről is írtunk, amikor a vendégek kukkoló kamerákat találtak a szobáikban: egy ausztráliai farm dolgozói szállójában, egy írországi Airbnb házban és egy dél-koreai hotelben. (Örömmel tudatjuk, hogy az első és az utolsó esetben az elkövetőket letartóztatták és vádat emeltek ellenük.) Néha a rejtett kamerákat viszonylag könnyű észrevenni, ha gondosan átkutatod a szobát vagy szobákat. A kémkamerák azonban elég aprók lehetnek ahhoz, hogy szinte bárhol elrejtsék őket és nem mindig láthatóak az ingatlan nyilván wifi hálózatán.

Sajnos ez azt jelenti, hogy ha nem találsz kémkamerát, abból még nem következik, hogy nincs is.

Csak a következőket tudjuk tanácsolni:

  • Keress nyilvánvaló rejtekhelyeket! Furcsán elhelyezett órák, dupla füstjelzők, olyan helyeken lévő elektronikus kütyük, ahol nincs rájuk szükség, szellőzőnyílásokba helyezett digitális eszközök nyomai és így tovább…
  • Ha ilyesmit találsz, fényképezd le és fényképezd le az ingatlant is igazolásképpen, hogy nem okoztál olyan kárt, amelyeket az elkövető kifogásként vagy ellened felhozott vádként, “viszontkeresetként” használhatna fel!
  • Tartsd magadon a ruháidat és ha teheted, hagyd el az ingatlant!
  • Jelentsd az esetet a helyi rendőrségnek és a hotel főirodájának vagy a bérbeadónak!

A jelszavak vagy zárkódok begépelése közbeni felvétel rögzítésének csökkentése érdekében takard el a billentyűzetedet vagy a telefonod, amikor kritikus adatokat viszel be olyan helyen, amelyben nem teljesen bízol meg. Pont úgy, ahogy azt teszed (vagy tenned kéne), amikor bankautomatát vagy fizetési terminált használsz egy üzletben.

7. kérdés: Mi a teendő akkor, ha magammal szeretném vinni a munkahelyi laptopomat?

  1. válasz: Mi nem tudjuk megválaszolni ezt a kérdést. Csak a munkahelyed tudja, így az egyszerű válasz ez: “Kérdezd meg!” Ha nemet mondanak, akkor ennyi. Hagyd hátra a gépet, akár a munkahelyeden elzárva.

Ha igent mondanak, valószínűleg megkérdezik, hová mész, majd tanácsokat adnak (vagy konkrét követelményeket) a választott úticélodhoz. Fogadd meg a tanácsaikat! Elvégre is, ha a cég úgy gondolja, az adatai extra kockázatnak lehetnek kitéve az általad meglátogatott országban, akkor szinte biztos, hogy a személyes adataid is extra kockázatnak vannak kitéve. Így a munkahelyi tanácsokat pozitívumként kezeld, ne akadályként!

Összefoglalva

Röviden: érezd jól magad, de

  • ne vigyél magaddal több eszközt vagy adatot, mint amire szükséged van,
  • indulás előtt tájékozódj az úticélodra érvényes adatvédelmi és felügyeleti szabályokról és
  • légy tisztában a környezeteddel, amikor személyes adatokat adsz meg.

Emlékezz erre: Ha kételyeid vannak, ne adj ki semmit!

És: Ha az életed a telefonodon tárolod, miért nem hagyod inkább otthon?

Egy, a vakációdhoz még elegendő olcsó telefon vásárlása kevesebbe kerülhet, mint a tengerparti koktélok első köre, amelyekre alig vársz már a megérkezéskor…

Tippek

Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás

Országos kutatás: még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről

Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát – derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.

A Betadine oldat országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte, hogy felmérje, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.

Bántalmazottak és bántalmazók

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden 5. gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben”

– tette hozzá dr. Rácz Dominika.

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat.

„A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak”

– mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Legjobban a műszaki cikkeinket és a háztetőnket féltjük

műszaki

2024 márciusban felbolydult a lakásbiztosítási piac, először válthattunk lakásbiztosítást évfordulótól függetlenül.

Az esemény alkalmából a Genertel Biztosító átfogó kutatást* végzett, hogy megtudja, mik a magyar lakosság lakásbiztosítással kapcsolatos preferenciái. Mitől féltjük leginkább az otthonainkat? Milyen szempontok alapján választunk lakásbiztosítást? Hol és hogyan szeretünk lakásbiztosítást kötni? A kutatásból kiderült.

Budapesten a szomszédtól félünk, vidéken a vihar a legnagyobb aggodalom-faktor 

Budapesten – vélhetően a társasházak nagyobb aránya miatt – a válaszadók legnagyobb aggodalma, hogy leáztatja őket a szomszéd, de a régi készülék által okozott elektromos tűz vagy egy nagyobb esőzés okozta tető beázás is előkelő helyen szerepel az otthonunkkal kapcsolatos félelmeink listáján. Vidéken a nagyobb viharoktól és az esőzések okozta tető károktól tartunk leginkább, míg a régi készülék okozta elektromos kár itt is a második helyen szerepel. A kerti munka vagy főzés során bekövetkezett kisebb-nagyobb otthoni balesetektől való aggodalom itt felkerült a lista harmadik helyére.

Otthonunkkal kapcsolatos aggodalmaink az életkorral is változnak: a 40 év alatti megkérdezettek elsősorban azon szoktak aggódni, hogy bezárták-e az ajtót, vagy véletlenül bekapcsolva felejtették-e a vasalót vagy a tűzhelyet. Az 50 felettiek inkább a természeti károktól, viharoktól féltik otthonukat, és az elektromos tűz miatt aggódnak.

Mitől tartunk igazán jónak egy lakásbiztosítást?

Lakóhelytől és életkortól függetlenül az egyöntetű vélemény az, hogy egy jó lakásbiztosítás betörés, üvegtörés és vízkárok esetén is térít, akár a szomszéd, akár egy nagyobb vihar okozza. Lakásbiztosítást elsősorban a biztosító ismertsége és megbízhatósága alapján választunk, a megkérdezettek 22%-ának ez a legfontosabb szempont, de a top 3-ban van a kedvező ár és a biztosítás saját igényeinkre való alakíthatósága is.

A kutatás rávilágít, hogy a lakásbiztosítás kötésnél továbbra is fontos az emberi hang és a szakértői segítség: a kérdőív kitöltőinek fele állítja azt, hogy lakásbiztosítást legszívesebben személyesen vagy telefonon, biztosítási tanácsadó segítségével köt; 30%-uk online összehasonlító oldalakon kalkulálja ki a díját, és vagy ott, vagy a kiválasztott biztosító weboldalán köti meg a biztosítást.

A válaszadók körében lakóhelytől függetlenül a műszaki cikkeinkre köthető kiterjesztett garancia kiegészítő biztosítást övezi a legnagyobb érdeklődés. A vidéki válaszadók a garázsban tárolt gépjárműre köthető kiegészítő biztosítást és a vészelhárításra szolgáló assistance szolgáltatást tartják további hasznos kiegészítőknek, míg a budapestiek körében az assistance szolgáltatás és az okoseszközökre köthető kiegészítő biztosítás mutatkozik népszerű szolgáltatásnak a kiterjesztett garancia mellett.

A hűségnek ára van

A legtöbb biztosító kedvezménnyel jutalmazza, ha 2-3 év hűséget vállalunk szerződésünkre, így kíváncsiak voltunk, milyen mértékű kedvezményért köteleződnének el a megkérdezettek.  A válaszadók több, mint fele 20-30% vagy akár annál magasabb díjkedvezményért cserébe tenne ígéretet arra, hogy 3 évig nem vált lakásbiztosítást más biztosítóhoz. Hűségünkért cserébe a kedvezményeken túl vásárlási utalványoknak és egyéb termékekre beváltható kuponoknak is örülünk.

Egyre tudatosabbak vagyunk?

A lakásbiztosítással kapcsolatos olyan fontos fogalom jelentésével, mint az alulbiztosítottság, a kitöltők 65%-a tisztában van. A lakásbiztosítás fontos téma, ez abból is látszik, hogy a kitöltők 60%-a életkortól és lakóhelytől függetlenül évente minimum egyszer felül szokta vizsgálni lakásbiztosítását, legalább akkor, amikor a biztosító küldi az évfordulós értesítőt. A megkérdezettek 43%-a kifejezett érdeklődést mutatott az évfordulótól független lakásbiztosítás váltás lehetősége iránt. Ez a kiemelt érdeklődés a Genertel Biztosító 2024. márciusi kötési statisztikáiban is megmutatkozott.

Tanulságos első kampány volt, a Genertel jó ajánlattal, sikeresen, állománynövekedéssel zárta ezt az időszakot. Sok érdeklődő keresett bennünket közvetlenül és az alkusz partnereinken keresztül, érezhető volt a kampány mobilizáló hatása.  Az új ügyfeleink a kampány segítségével a szükségleteikre jobban szabott, teljesebb körű biztosítást tudtak kötni”

– mondta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Értékesítési és marketing területért felelős igazgatója.

A részvevők számokban

A lekérdezés egybeesett az első országos lakásbiztosítás kampánnyal, így ebben az időszakban kiemelten nagy érdeklődés mutatkozott a téma iránt: közel 8400 fő válaszai kerültek feldolgozásra. A megkérdezettek közel 75%-a rendelkezik lakásbiztosítással, az arányban nincs különbség a vidéki és a fővárosi lakosság között. Talán nem meglepő, hogy az életkor előrehaladtával egyre több kitöltőnek van lakásbiztosítása, a 30 év alatti megkérdezettek 28.6%-a rendelkezik lakásbiztosítással, míg a 60 év feletti kitöltők közel 90%-a óvja otthonát biztosítással.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

A szexi foglalkozásnevek csapdája

Tudja mi a különbség a sales maneger, a business development manager és account manager munkakörök között?

A gyakorlatban nem sok: az álláshirdetések többségében mindhárom megnevezés az értékesítő pozíciót jelenti, a különbség annyi, hogy másképp nevezik az egyes cégeknél. Ezt viszont az álláskeresők többsége nem tudja, így gyakran eszükbe sem jut jelentkezni az állásra. Ezzel pedig mindenki veszít.

A legtöbbet a munkáltató veszíti, mert kevesebb lesz a megfelelő jelölt, elhúzódik a toborzás ideje, nő a toborzás és a betöltetlen munkakör költsége (COV). Veszít a munkavállaló, mert kevesebb ajánlat közül választhat és elszalaszthatja a kedvező lehetőségeket. Veszít a társadalom is, mert rengeteg erőforrás, idő, pénz és tehetség megy így veszendőbe.

„Tömeges jelenség, hogy a vállalatok azért találnak kínkeservesen megfelelő jelöltet, mert rossz néven keresik, miközben tetemes összegeket fizetnek a tévesen megfogalmazott pozíciók hirdetésére”

– állítja Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.

A szakértő szerint a probléma abból ered, hogy az egyes pozíciók megnevezését az iparági sajátosságok mellett a vállalati méret és kultúra, és az éppen aktuális trend is befolyásolja. Máshogy nevezhetnek egy pozíciót az iparban és másképp a kereskedelemben. És megint másképp, ha a cég francia vagy ha amerikai, ha közepes cég, vagy ha globális nagyvállalat.

Az utóbbi évek trendje, a pozíciók minél hangzatosabb, izgalmasabb elnevezései, tovább bonyolítják az egyébként sem egyszerű helyzetet. A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek. Így lett az álláshirdetésekben az értékesítő pozícióból sales manager, majd brand manager, azután sales executive, business developer, business coordinator, végül business development executive. Imponáló titulus ide vagy oda, a gyakorlatban mindegyik pozícióra értékesítőt kerestek a hirdetést feladó cégek.

„Hozzá kell tenni, hogy ez egy természetes folyamat, ami alól a HR szakma sem kivétel. Kezdetben toborzót vagy fejvadászt kerestek a cégek. Ma többnyire ugyanezt a feladatot végzi a recruitment consultant, a talent acquisition, a people and culture manager vagy az executive recruiter”

– tette hozzá némi öniróniával Horányi-Kiss Annamária.

A baj az, ha az így meghirdetett pozíció által sugallt presztízs nem áll összhangban azzal a tudással, tapasztalattal és személyiséggel, amire a pozíció betöltéséhez szükség lenne. Emiatt például túl- vagy éppen alulkvalifikált jelöltekkel terheli meg a HR-t, míg az alkalmas jelöltek távol maradnak.

De nem csak az imponáló megnevezés okoz gondot. Van, amikor a jelentkezők nem ütik meg a mércét a pozíció hibás megnevezése miatt, mert a betöltéséhez összetettebb tudás, nagyobb tapasztalat szükséges, mint ami a jelentkezőknek valójában megvan. Egy pozíciónál lényeges az iparági különbség is – más egy ügyfélszolgálat egy SSC-ben (Shared Services Center, azaz Megosztott Szolgáltatási Központ). Ha nem megfelelően keresünk ilyen kollégát, az óriási csalódásokat fog maga után vonni, miután az első jelentkezők anyagait átnézik vagy belekezdenek az interjúkba.

A tartalom fontosabb, mint a pozíció neve

Horányi-Kiss Annamária szerint a jelöltek személyiségére, tudására és tapasztalatára kell összpontosítani, ahelyett hogy a munkakörök megnevezésére helyeznék a hangsúlyt. Kritikusan fontos, hogy a vállalatok meghatározzák a keresett munkakörök jellemzőit, beleértve a feladatokat, az elvárásokat, a pozícióhoz szükséges kvalitásokat, a hosszú távú célkitűzéseket, valamint azt, hogy ezek hogyan illeszkednek a szervezeti struktúrába.

Egyes esetekben a pozíció pontos elnevezése és a feladat betöltéséhez szükséges feltételek közötti eltérés áthidalásához tanácsadói közreműködésre is szükség lehet. Különösen a nem közismert munkakörök esetében lehet ez indokolt. Például a sales representative, sales support és sales after, fiatalok feladatkörök, ezért nem közismertek. Ha meghirdetésre kerül e pozíciók valamelyike, előfordulhat, hogy a jelöltek nem ismernek magukra a pozíció megnevezésében, ezért nem is jelentkeznek. A másik probléma, hogy bár vannak különbségek e pozíciók között, a hirdetők gyakran ugyanazt a hirdetést használják, ezért nem azt az önéletrajzot kapják, amilyen sales funkcióra célzottan munkatársat keresnek.

Az üres pozíciók gyors és hatékony betöltése érdekében elengedhetetlen a munkaerőpiac, az iparági trendek, naprakész ismerete, tisztában kell lenni a munkakörök alakulásával. Egy iparági tapasztalattal rendelkező HR szakember segíthet abban, hogy a vállalat a pozíció megnevezése helyett a jelöltek valós készségeire és tapasztalataira összpontosítsan a toborzási folyamatban.

Végül Horányi-Kiss Annamária megjegyzi, hogy a jól csengő pozícióelnevezések alkalmazása bizonyos esetekben természetesen indokolt lehet, de a vállalatoknak mindig tudatában kell lenniük annak, hogy a pozíció elnevezése önmagában nem elegendő a megfelelő jelölt megszerzéséhez. A sikeres toborzás érdekében a jelöltek valódi képességeire és a szervezet hosszú távú céljaira kell összpontosítani.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss