Ipar

Energiahatékonyság és fenntarthatóság a Siemensszel

A növekvő villamosítás miatt a valódi energiahatékonyság elérése sürgetőbb, mint valaha.

Legyen szó a szén-intenzív energiáról a megújuló energiaforrásokra való átállásról, az üzemek energiaigényének optimalizálásáról vagy energiahatékonyabb termékek tervezéséről. – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Mit tart a gyártói iparágak számára a legfontosabb feladatnak energetikai és környezetvédelmi területen?

S.A.: A villamosítás érdekében az elmúlt években számos vállalat lépett az energiahatékony termelés felé vezető útra, vagy legalábbis megvizsgálta termelési folyamatait felmérve azt hogyan tudja alkalmazni a piacon lévő megoldásokat és rendszereket. A rendszerek kiválasztása és annak a mérlegelése, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá az energiahatékony termeléshez nem kis feladat, de minden lépés számít. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő időben tudjon megfelelő döntéseket hozni, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az energiafogyasztást az egész vállalaton belül ezért korábbi cikkeinkben az adatgyűjtésre és annak szükségességére hívtuk fel a figyelmet. Az elmúlt évben az energetikai fejlesztések mellett a karbonlábnyom csökkentése is kiemelt szerepet kapott ezért a Siemens ökoszisztéma-alapú megközelítést fejlesztett ki. A SiGreen lehetővé teszi a termék szénlábnyomának megbízható nyomon követését az ellátási láncban. A nyílt Estanium hálózat hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási adatokat valódi ökológiai lábnyomban egyesítsék a vállalatok és arra használják az adatokat, hogy jobban kihasználják erőforrásaikat, előkészítsék az utat a környezetbarát és fenntartható gazdaság felé.

„A termékek ökológiai lábnyomának legnagyobb hányadát az ellátási lánc teszi ki, az ipar szén-dioxid mentesítése olyan kihívás, amellyel az összes érintett félnek együtt kell megbirkóznia.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

Az automatizálási technológia és az ipari szoftverek vezető szállítójaként a Siemens első alkalommal indított útjára olyan megoldást, amely hatékonyan lekérdezi, kiszámítja és továbbítja a tényleges termék szénlábnyomát (PCF). A SiGreen mostantól lehetővé teszi az emissziós adatok cseréjét az ellátási lánc mentén, és azokat a vállalat saját értékteremtéséből származó adatokkal kombinálva a termék valódi szénlábnyomának megállapítása érdekében. Ennek elérése érdekében a Siemens nyitott, ágazatközi Estainium hálózatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a gyártók, beszállítók, ügyfelek és partnerek számára a megbízható PCF adatok cseréjét. Azzal, hogy a SiGreen támogatja a vállalatokat termékük szénlábnyomának követésében, célzott csökkentési intézkedéseket tehetnek, amelyek számszerűsíthető hatást fejtenek ki. A CO2-gazdálkodás így támogatja a vállalatokat a szén-dioxid-semleges termelés felé vezető úton, és segíti őket abban, hogy a fenntarthatóságot meghatározó versenyelőnnyé alakítsák.

MM: Cégüknek vannak megvalósult energiahatékonysági beruházásai, terveznek a közeljövőben újakat?

S.A.: Összetett technológiai vállalatként a Siemens olyan megoldásokat fejleszt, amelyek az ipar digitális átalakulását, az intelligens infrastruktúrát és a fenntartható épületautomatizálást mozdítják elő, hogy szembe tudjunk nézni a globális kihívásokkal és fenntartható növekedést érjünk el. A Siemens hosszú évek, évtizedek óta folyamatosan végez energiahatékonysági beruházásokat gyártóhelyein szerte Európában, de lokálisan is felügyeli illetve karbantartja folyamatait, hogy azok elősegítsék a fenntarthatóság minél magasabb fokú elérését. Ügyfeleinknél számos projekten keresztül látjuk, mely energiahatékonysági beruházásokat választják előszeretettel vagy hogyan építenek fel egy témához kapcsolódó projektet. A beruházások összetétele, bonyolultsága függ az ágazati portfoliótól amit mi is szem előtt tartunk egyes megoldásaink összeállításánál.

Alapkövetelmény a fenntartható termelésre való törekvés, viszont ennek elérési útja változó, például más és más az üvegiparban, gumiiparban, fafeldolgozásban, intralogisztikában, élelmiszeripar területén.

Egy intralogisztikai folyamat során több villamos motort és hajtásmegoldást alkalmaznak, különböző méretű és nehézségű egységet emelnek és ilyen esetben a motorok energiahatékonysága és a hajtásmegoldásokon keresztül visszanyert energia eltárolása kerül előtérbe, viszont egy üvegipari vagy gumiipari cég jelentős hő megtermelésével gyártja le termékeit, ezért ott a gyártáshoz szükséges hőmennyiség-előállításra szolgáló energia visszaforgatására és ennek kimutatására kell fókuszálni, ide tartozik a bojlerek hőtárolók fejlesztése, felújítása. A Siemens nemzetközi területen számos projektben vesz részt, kikötők fejlesztésénél például digitális technológiákkal segíti a folyamatszimulációt és innovatív hajtásmegoldásokkal segíti az energiahatékony mozgatást, ami elengedhetetlen egy ilyen hatalmas projektben. Kiemelten kezeljük ezeket a területeket és folyamatosan egyeztetünk az egyes lépésekről az ágazati szereplőkkel.

MM: Újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás területén milyen jó vagy még fejlesztendő megoldásokat tapasztal idehaza és a világban?

S.A.: Rengeteg jó példa és fejlesztés áll rendelkezésünkre hulladékgazdálkodás területén ebből kettőt hoztam szemléltetésként amit gyártó vállalatként mi is sikeresen alkalmazunk a mindennapokban.

Első a tervezési fázis. Egy termék élettartama alatti környezeti hatásának közel 80 százaléka a tervezési fázisban kerül meghatározásra – milyen anyagokat használnak, hogyan gyártják, energiahatékonyság, és mi lesz belőle a hasznosság megszűnése után. Ahhoz, hogy a tervezési fázisban valóban fenntartható megoldást találjunk, a környezeti hatások széleskörű ismerete szükséges a fejlesztés korai szakaszában. Ennek eléréséhez azonban újra kell gondolni a terméktervezési folyamatot, hogy az valóban rendszerszemléletű legyen és a kapcsolódó ipari ökoszisztémára és a holisztikus fenntarthatósági mutatókra épüljön.

A megoldás ezekre a problémákra az, ha a fenntarthatóságot további üzleti mérőszámként alkalmazzuk, és a digitalizáció segítségével gyorsabban érjük a valóban fenntartható termék gyártást. A második a fenntartható termék életciklus amivel egy gyártó vállalat a legnagyobb szerepet tudja vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A világ összes hulladékának még mindig kevés (kb. 13%) hányadát hasznosítják újra. Hogyan javíthatunk ezen? Tartsuk az anyagokat és termékeket a lehető leghosszabb ideig használatban azáltal, hogy a holisztikus anyagkezelést integráljuk a termék életciklusába és prediktív karbantartással, retrofitek alkalmazásával, modern és újrahasznosíthatóságot támogató megoldásokkal meghosszabbítjuk a termék élettartamát.

A Siemens elkötelezett amellett, hogy 2020-hoz képest 2030-ra 20%-kal csökkentse ellátási lánc kibocsátását, és célja a CO2-semleges ellátási lánc elérése 2050-re, ezáltal portfóliónkkal segítjük ügyfeleinket kibocsátásuk csökkentésében, dekarbonizációs céljaik elérésében.

A témában bővebben a Siemens-podcastban: www.siemens.hu/podcast

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:Energetika energiahatékonyság interjú Siemens simon andrás

Következő hírünk

ABB: „Célunk, hogy a világ legzöldebb akkumulátorát gyártsuk”

Előző hírünk

Az építőipar nagy kérdése: lesz munka 2023-ban?

Tovább

Hirdetés

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább