Ipar

Német Logisztikai Díjat kapott a digitális ikerért a Dachser és a Fraunhofer IML

A Német Logisztikai Szövetség (BVL) zsűrije a Dachsernek és a Fraunhofer IML-nek ítélte oda a 2023-as Német Logisztikai Díjat az @ILO (Advanced Indoor Localization and Operations) nevű digitális iker technológiáért.

A két cég együttműködése során a DACHSER Enterprise Labnál kifejlesztett és már két telephelyen is tesztelt technológia automatikusan létrehozza és folyamatosan frissíti az átrakó raktárban valamennyi küldemény és munkafolyamat helyzetének és státuszának digitális ikerpárját. A munkatársak ezután elektronikusan követhetik nyomon ezeket a valós idejű információkat az irodai számítógépen vagy akár mobileszközön.

Az @ILO digitális iker növeli a raktárakban az átláthatóságot. A munka egyes lépései optimalizálhatók, és kevesebb időt vesznek igénybe. Az alkalmazás nemcsak a raktári dolgozók és a járművezetők, hanem az ügyfelek számára is előnyös, mivel a jövőben pontosabb információkat kaphatnak szállítmányaikról. Az @ILO digitális iker a DACHSER Enterprise Labnál végzett több mint hatéves kutatás eredménye. A laborban a logisztikai szolgáltató szakértői és a Fraunhofer Institute for Material Flow and Logistics IML kutatói kis létszámú csapatokban dolgoznak az európai gyűjtőszállítmányozási hálózat és az átrakó raktárak innovációin.

„Azért folytatunk közös kutatásokat a Fraunhofer IML-lel, hogy előmozdítsuk a logisztika digitalizációját, és tovább javítsuk az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatások minőségét”

– mondta Burkhard Eling, a Dachser vezérigazgatója a berlini díjátadón.

„Így biztosítjuk vállalatunk jövőbeni fejlődését. A közös munka egy olyan, a gyakorlatban használható innovációt eredményezett, amely a Német Logisztikai Díj zsűrijét is meggyőzte. Mindez igazolja törekvéseinket, és megerősíti motivációnkat.”

A Dachser most azt tervezi, hogy tovább lép innovációjának fejlesztésében. A családi tulajdonban lévő vállalat várhatóan 2024-ben kezdi meg az új technológia fokozatos bevezetését európai telephelyein.

„Digitális átalakulásunk döntő mérföldköve az @ILO digitális iker technológia, amely szinte kvantumugrásnak felel meg a logisztikában”

– mondta Eling.

„Átültetjük a kutatást a gyakorlatba, mégpedig egész Európában”

– mondta Prof. Michael ten Hompel, a Fraunhofer IML ügyvezető igazgatója.

„Ez még a Fraunhofer IML hosszú történelmében is kiemelkedő kutatási siker. Egyértelműen megmutatkozott, mennyire megéri összekapcsolni a tudományos kutatást a gyakorlati alkalmazással. Különösen igaz ez akkor, ha az interdiszciplináris együttműködés olyan intenzíven és fenntarthatóan zajlik, mint a DACHSER Enterprise Labben.”

Bizonyíték a gyakorlatban: előtérben a mesterséges intelligencia és az automatizálás

Az @ILO szoftverben található speciális MI-alapú algoritmusok értelmezik a raktár mennyezetén lévő több száz optikai szkenner által másodpercenként gyűjtött adatokat. Ezen adatok alapján automatikusan és azonnal azonosítják, illetve lokalizálják az összes csomagot. A jövőben a küldemények tényleges terjedelmét is mérni fogják ezzel a módszerrel. Így létrejön egy teljes, mindig naprakész kép a raktárról és az ott zajló folyamatokról – egy digitális iker.

Ez a technológiai innováció már a gyakorlati munkafolyamatokba integrálva is bizonyított a München melletti Unterschleißheimben és a Heilbronn melletti Öhringenben található @ILO kísérleti átrakó raktárakban. A bejövő és kimenő áruk között végrehajtott egyes folyamatok 15-35 százalékkal gyorsabban zajlottak le a tesztek során. Ezt olyan műveletek kiküszöbölésével sikerült elérni, mint a vonalkódok kézi beolvasása és a csomagok napi kézi leltározása. Ennek eredményeképpen a rövidtávú szállítójárművek a nap folyamán korábban megkezdhetik a kiszállításokat, ami a sofőröknek előnyt biztosít a reggeli csúcsforgalomban.

„A mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák alkalmazásával a gyűjtőcsomagok kezelésében magas minőséget tudunk biztosítani, miközben megfelelünk az ügyfelek összetett igényeinek is. Segít nekünk abban is, hogy leküzdjük a helyhiányból és a szakképzett munkaerő hiányából adódó kihívásokat”

– mondta el Alexander Tonn, a Dachser Road Logistics igazgatója.

„Az olyan új technológiák, mint az @ILO digitális iker, a számunkra szükséges a valós idejű adatokat biztosítják. A technológia azonban akkor teremt igazán értéket, ha támogatja és tehermentesíti a kollégákat a mindennapi munkában – az @ILO pedig a kísérleti telephelyeken lenyűgözően bizonyította, hogy pontosan erre képes.”

A következő innovatív lépés: mesterséges intelligencia által támogatott rakodás

Stefan Hohm, a Dachser fejlesztési igazgatója tisztában van az @ILO-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel:

„A csomagok teljes mértékben automatizált, folyamatos mérése jelenti a következő lépést a Logisztika 4.0 felé, amelyet a Fraunhofer IML-lel közösen teszünk majd meg kutatási partnerségünk keretében”.

A tesztek során, tette hozzá Hohm, a rendszer képes volt nagy pontossággal meghatározni a csomagok hosszát, magasságát és szélességét, mégpedig valós időben, mérőállomások bevonása nélkül. Amint a rendszer teljes mértékben készen áll a gyakorlati használatra, az egyes csomagokról kapott térfogatadatokat intelligens algoritmusokba lehet majd táplálni, hogy segítsék például a rakodást és az útvonaltervezést, és tovább növeljék a csereszekrények, pótkocsik és rövidtávú szállítójárművek kapacitáskihasználtságát.

„Ez csökkenti a szállítási kilométereket és a szén-dioxid-kibocsátást is.”

Ezen kívül a Dachser és a Fraunhofer IML jelenleg egy olyan, egyszerűsített @ILO rendszert fejleszt, amelyet az ügyfél a saját raktárának rakodási területére is felszerelhet, így növelve a szállítmány követhetőségét az indítás pontjától kezdve.

„Ám ezen a területen rengeteg kutatás vár még ránk”

– tette hozzá Hohm.

További részletek az @ILO működéséről

Online itt: https://www.dachser.com/en/mediaroom/How-ILO-works-Identification-localization-measurement-and-visualization-23176

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dachser díj ipar logisztika német

Up Next

A profittermelő FDM 3D nyomtatás

Don't Miss

Az E.ON által üzemeltetett naperőmű megújuló energiaforrást biztosít az AGC Glass Hungary számára

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar kutatók fejlesztik a jövő intelligens járműveit

Évente több millió közúti baleset történik világszerte, és ezek túlnyomó többségét – mintegy 94%-át – emberi hiba okozza.

Vajon mi lenne, ha a járművek előre látnák a kockázatokat és gyorsabban reagálnának, mint akár a legjobb sofőrök? Egy magyar kutatólabor, a HUN-REN SZTAKI SCL a világ vezető technológiai és mérnöki vállalataival együttműködésben éppen ezen dolgozik.

karambolokon túl torlódásokat, üzemanyag-pazarlást és késéseket is okoz.

Képzeljünk el egy olyan autonóm rendszert, amely nem csak a közlekedési szabályokat követi, hanem képes előre „látni” a busz mögül hirtelen kilépő gyalogost, és aszerint beállítani az útvonalát, hogy elkerülje a balesetet, mielőtt az bekövetkezne. Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Ezen akadályok leküzdése innovatív kutatást, fejlett algoritmusokat és a való világ sokféleségét megfelelően kezelő vezérlőrendszereket igényel – ezzel foglalkozik immár több mint 35 éve a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma (SCL).

Intelligensebb közlekedés, biztonságosabb utak

A HUN-REN SZTAKI SCL a matematikai rendszerelmélet és irányítástechnika egyik vezető hazai kutatóhelye. A laboratórium többek között a közlekedés valós kihívásainak megoldására összpontosít, olyan mesterséges intelligencia alapú vezérlő algoritmusok kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az autonóm járművek számára, hogy komplex környezetekben is jobban tudjanak előre jelezni, reagálni és tanulni.

„Az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük egy olyan világban navigálni, amely még mindig tele van emberi sofőrökkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel. Kutatásaink célja olyan modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető autók biztonságosabb döntéseket hozzanak az utakon”

– magyarázza Gáspár Péter professzor, az SCL vezetője.

A laboratóriumban olyan helyzeteket szimulálnak és modelleznek, amelyek túl veszélyesek vagy egyenesen kivitelezhetetlenek a való életben történő teszteléshez. Gondoljunk csak arra, hogyan lehet az önvezető autót megtanítani arra, hogy megfelelően reagáljon a hirtelen úttestre lépő gyalogosra – például egy parkoló busz mögül előugró gyerekre. Itt jön képbe az SCL különleges tesztpályája, az „AI MotionLab”, ahol az elméletben és számítógépes szimulációk során már bizonyított modelleket a virtuális, illetve kiterjesztett valóság (VR, AR) és a kevert valóság (MR) alkalmazásával teszik próbára. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek virtuális gyalogosokat, kerékpárosokat vagy akár kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat hozzanak létre, amelyek valós járművekkel – az eredeti autók kicsinyített változatával – lépnek interakcióba. A digitális elemek éppúgy viselkednek, mint a való világ veszélyforrásai, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egy autonóm rendszer reakcióit biztonságos, megismételhető és költséghatékony módon vizsgálják.

Ez a módszer különösen fontos a ritka, de kritikus helyzetek kezelésének tanításában. Az SCL kutatói nem csupán a valós adatokra támaszkodnak, hanem virtuálisan generálják és szimulálják ezeket az extrém helyzeteket, lehetővé téve az önvezető rendszerek számára, hogy gyorsabban tanuljanak és megbízhatóbbá váljanak, mielőtt a nyilvános utakon bevetik őket.

A fejlett modellezés és a valós tesztelés kombinálásával az SCL nemcsak biztonságosabbá teszi az autonóm járműveket, hanem fel is gyorsítja fejlesztésüket, miközben minimalizálja a kockázatokat. Ez az innovatív megközelítés az oka annak, hogy időnként a hazai és külföldi technológiai és mérnöki vállalatok is a magyar kutatólaborhoz fordulnak fejlesztési javaslatokért. Így lehetséges az, hogy az SCL a piaci szereplőkkel közösen tevőlegesen is formálja az intelligens mobilitás jövőjét.

A mobilitáson túl

Az SCL munkája túlmutat az autonóm autókon. A kutatólabor a szélesebb körű közlekedési hatékonysággal, a járművek összekapcsolhatóságával, valamint a repülésben, a vasúti hálózatokban és az ipari energetikai megoldásokban használt biztonságkritikus vezérlőrendszerekkel is foglalkozik.

„Olyan alapkutatásokon dolgozunk, amelyek közvetlenül befolyásolják a mobilitás jövőjét. Algoritmusaink nem csupán az egyes autók jobb vezetését segítik, de hozzájárulnak akár teljes közlekedési rendszerek újratervezéséhez, hogy biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék azokat”

– tette hozzá Gáspár professzor.

Bár az önvezető autók még nem lepték el tömegesen városainkat, a HUN-REN SZTAKI SCL-nél dolgozó hazai szakemberek egy olyan jövő felé építik az utat, amelyben az autonóm járművek biztonságosabbak, intelligensebbek és jobban felkészültek a kiszámíthatatlan vezetési helyzetekre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében

A GreenHESS Kft. fejlesztése, az ADA P1 Meter, rövid időn belül komoly népszerűségre tett szert a hazai piacon.

A villamosenergia-fogyasztás valós idejű monitorozására szolgáló okoseszköz elsősorban a napelemes rendszert üzemeltetők körében arat sikert, de egyre többen érdeklődnek iránta azok közül is, akik még csak most tervezik energiahatékony otthon kialakítását – vagy egyszerűen csak szeretnék jobban megismerni fogyasztási szokásaikat.

Intelligens energiagazdálkodás, valós időben

Az ADA P1 Meter a villanyóra P1 portjához csatlakozva 10 másodpercenként képes adatokat gyűjteni a háztartás energiafogyasztásáról és termeléséről. A mért értékek valós időben jelennek meg az okosvillanyora.hu webes felületen, ahol grafikonok, kimutatások és riportok segítik a felhasználókat az energiafogyasztás megértésében és optimalizálásában.

Fejlett integrációk, könnyű használat

Az ADA P1 Meter könnyedén integrálható olyan rendszerekbe, mint az MQTT, JSON API, Telegram vagy a Home Assistant. A telepítése egyszerű, az eszköz automatikusan felismeri a szabványos P1 portokat, és önállóan képes a mért adatokat továbbítani bármely kompatibilis eszköz vagy szolgáltatás felé.

Nem csak a napelemeseknek hasznos

Az eszköz nagy segítséget nyújt:

HMKE tulajdonosoknak, akik nyomon követhetik a termelés és fogyasztás arányát.
Leendő napelemeseknek, akik előzetes fogyasztási mintákat szeretnének megismerni a pontos rendszertervezéshez.
Bármely háztartásnak, amely tudatosabbá szeretné tenni energiafelhasználását.

Intelligens energiagazdálkodás, valós időben

Az ADA P1 Meter a villanyóra P1 portjához csatlakozva 10 másodpercenként képes adatokat gyűjteni a háztartás energiafogyasztásáról és termeléséről. A mért értékek valós időben jelennek meg az okosvillanyora.hu webes felületen, ahol grafikonok, kimutatások és riportok segítik a felhasználókat az energiafogyasztás megértésében és optimalizálásában.

Kapcsolt szolgáltatásként az okosvillanyora.hu lehetőséget biztosít arra is, hogy a felhasználó akár percenként mentse saját adatait, és hosszú távon visszakereshetővé tegye a fogyasztási és termelési mintákat. A platform teljes egészében magyar nyelvű, és kizárólag magyar felhasználók igényeire lett szabva, hogy mindenki könnyen és gyorsan eligazodjon benne – technikai tudás nélkül is.

Ez a rendszer nemcsak egy eszközt ad a kezünkbe, hanem egy komplex, mégis egyszerűen használható megoldást az energiatudatosságra törekvő háztartások számára.

Új szintre lép az energiamenedzsment – jön az ADA P1 Server is

A GreenHESS hamarosan bemutatja az ADA P1 Server eszközt, amely az ADA P1 Meter tökéletes kiegészítője. A P1 Server egy lokálisan működő, intelligens adatgyűjtő és automatizáló központ, amely:

SD kártyára menti az adatokat 10 másodpercenként,
hálózaton automatikusan megtalálja és követi az ADA P1 Meter adatait,
JavaScript-alapú szabályrendszert kínál, amely lehetővé teszi egyedi logikák létrehozását,
saját webes felülettel rendelkezik, amelyen keresztül a felhasználó menedzselheti és módosíthatja az automatizmusokat.

Konkrét példák az ADA P1 Server használatára:

Napelemes túltermelés figyelése: Ha a visszatáplálás meghalad egy megadott értéket, a rendszer automatikusan elindíthat egy Wi-Fi-s melegvíz-bojlert, ezzel optimalizálva az energiafelhasználást.
Túl magas fogyasztás esetén riasztás: Ha a háztartás energiafogyasztása hirtelen megugrik (pl. 5 kW fölé), a szerver automatikusan push üzenetet küld vagy bekapcsol egy vészvilágítást.
Dinamikus töltésvezérlés: Az ADA P1 Server a valós idejű fogyasztási adatok alapján képes vezérelni egy elektromos autó töltőjét, hogy az csak akkor működjön, amikor van elérhető szabad kapacitás.
Működési naplózás: A szerver naplózza a fontos eseményeket, és elmenti a hálózati zavarokat, megszakításokat vagy szokatlan terheléseket.

A cél: teljes kontroll és tudatosság

Az ADA P1 Meter és az ADA P1 Server együtt egy kompakt, költséghatékony megoldást kínál az otthoni energiagazdálkodás modernizálására. Az eszközök egyszerűen telepíthetők, helyi hálózaton működnek, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felhasználó valódi kontrollt szerezzen az energiafogyasztás felett – mindenféle bonyolult rendszerek nélkül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!