Egészség

Az alváshiány 48 százalékkal növelheti a szívroham kockázatát

alváshiány

Az alváshiány súlyos egészségügyi problémákat okoz: az átlagosan kevesebb, mint hat órát alvók halálozási kockázata 13 százalékkal magasabb, és akár 48 százalékkal megnőhet a szívroham esélye.

Noha az alvásmonitorozásban nagy segítséget nyújthatnak a viselhető okoseszközök, a Huawei tavalyi kutatása szerint az okosórák alvásfigyelő funkcióját csak minden negyedik válaszadó ismeri. Ugyanakkor az okosórával már rendelkezők majdnem mintegy 40 százaléka számolt be pozitív hatásról. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta szerint az okosórák hasznos visszajelzéseikkel segíthetnek a jó alváshigiénia kialakításában, felismerik az alvászavarok jeleit és motiválnak az életmódváltásra.

A közelmúlt kutatásai szerint az átlagosan kevesebb, mint hat órát alvó embereknek 13 százalékkal magasabb a halálozási kockázatuk, mint azoknak, akik hét és kilenc óra közötti időtartamot alszanak. A kutatások egyértelműen megmutatták azt is, hogy az alváshiány komoly veszélyekkel jár a szív- és érrendszer egészségére nézve: a szívroham kockázata 48 százalékkal, a stroke kockázata pedig 15 százalékkal nő alváshiány esetében.

A Huawei és az Ipsos tavalyi, nyolc európai országban végzett kutatása rávilágított a probléma súlyosságára: a megkérdezettek közül minden harmadik válaszadó küzdött alvási nehézséggel, és ugyanennyien szerettek volna változtatni rajta – ezzel az alvási problémák jelentették a vezető egészségügyi problémát a válaszadók körében.

Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta szerint a kék fényt sugárzó villanyvilágítás és kijelzők, a hektikus életmód – többek között a késő esti vacsora, a sok cukor, a kevés folyadék, a túlfűtött hálószoba és az esti edzés vagy a számítógépes munka – megzavarják a biológiai órát és hozzájárulnak az alvászavarok kialakulásához. Az okosórák alvásfigyelő funkciója ugyanakkor segíthet az alvási nehézség okainak feltárásában:

„Az okosórák segítenek felismerni, mely szokásaink rontják az alvásunkat, így motiválnak minket arra, hogy változtassunk. Ha látjuk, hogy egy késői vacsora vagy intenzív edzés miatt rosszabbul alszunk és gyakrabban ébredünk, több figyelmet fordítunk arra, hogy elkerüljük ezeket.”

A szakértő hozzátette:

„Klienseim körében rendkívül népszerű az alvásfigyelő funkció, sok esetben a terápiás sikerélmény legfőbb forrása. Képes arra, hogy átfogó képet adjon az alvásról, láthatjuk, mennyi idő telt mélyalvással, jelzi az éber alvást, a mikroébredéseket, és akár a légzés minőségét is. Nagyon sok kliensemnek okosóra segítségével állapítottuk meg, hogy alvási apnoéja van, és így tekintve az okosórák, noha nem orvosdiagnosztikai eszközök, életet is menthetnek”

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Bár az alvásmonitorozásban nagy segítséget nyújthatnak az okosórák, a Huawei felmérése szerint csak minden negyedik megkérdezett ismeri ezen eszközök alvásfigyelő funkcióját. Pedig számos okosóra rendelkezik olyan fejlett technológiákkal – például a Huawei nemrégiben megjelent WATCH FIT 3 okosórája, Band 9 okoskarkötője, a sokoldalú WATCH GT 4 vagy a prémium kategóriás WATCH 4 Pro Space Edition okoseszközök –, amelyek nemcsak részletes elemzést nyújtanak, hanem alvás közbeni légzésfigyelésre is képesek.

A Huawei és az Ipsos felmérése szerint az okosórát már használók jóval több mint fele, 61 százaléka használja az alvásfigyelő funkciót, és a válaszadók 39 százaléka állította azt, hogy eszközük hatására jobban odafigyelnek alvásukra.

„Az okosórák hasznos visszajelzései alapján mi elsősorban azzal támogathatjuk szervezetünket, ha ritmusokat, szokásokat alakítunk ki. A napirendet érdemes a természetes nappal-alkonyat-éjszaka ritmusához igazítani. Legalább másfél órával az alvás előtt használjunk kékfényszűrőt a monitorokon, minimalizáljuk a világítást, és akár speciális kékfényszűrő szemüveget is használhatunk”

– tanácsolja Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

  • Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
  • Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
  • Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
  • Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
  • A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
  • A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

  • A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
  • A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
  • Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
  • Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

  • A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
  • Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

  • Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
  • Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
  • Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
  • A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
  • Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
  • A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

  • Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
  • Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
  • Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
  • Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

  • KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
  • BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
  • TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
  • ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
  • ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Az egészséges étkezés akár évekkel meghosszabbíthatja az élettartamot

Évekkel tovább élhetnek azok, akik áttérnek az egészségesebb étrendre, erősítette meg egy friss kutatás, amelyben félmillió ember étkezési szokásait vizsgálták.

A Nature Foodban megjelent tanulmány szerint a legtöbb hasznot az hozza, ha a korábbinál több teljes kiőrlésű gabonát, a diófélét és a gyümölcsöt fogyasztunk, míg a cukrozott italokat és a feldolgozott húsokat érdemes elkerülni. Az egészséges életmód kialakítására az okosórák egyre innovatívabb megoldásokkal szolgálhatnak, amelyek hatékonynak bizonyulnak: a Huawei felmérése szerint az okosórát rendszeresen használók 87%-a legalább egy egészségesebb szokást vett fel és akár 71%-kal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket.

Az Egyesült Királyságban az egészségtelen táplálkozás évente több mint 75 ezer korai halálesetet okoz. Ennek felismerése ösztönözte a Nature Food munkatársait, hogy kidolgozzanak egy modellt, amely a fő élelmiszercsoportok fogyasztása alapján megbecsüli, hogyan befolyásolja az egészséges táplálkozásra való áttérés az élettartam növekedését vagy csökkenését.

Az eredmények alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik a legtovább élnek, sok tejet és tejterméket, zöldséget, dióféléket és hüvelyeseket fogyasztanak. Emellett mérsékelt mennyiségben esznek teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, fehér húst és halat is. A legkevesebbet pedig vörös húsból, tojásból, feldolgozott húskészítményekből, finomított gabonából és cukros italokból fogyasztják. Az egészséget és a várható élettartamot legjobban támogató ételeknek a teljes kiőrlésű gabonákat és a dióféléket találták, míg a leginkább károsnak a cukorral édesített italokat és a feldolgozott húsokat.

A tudatos táplálkozás elkezdését és megtartását ma már a technológia is hatékonyan támogatja. Számos alkalmazás, eszköz áll rendelkezésre. Ilyenek péládul az okosórák, amelyek közül vannak beépített kalóriaszámláló funkcióval rendelkező modellek is – ezek segítségével valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok és eredmények. A Huawei legutóbbi okosóra-modelljeiben, a WATCH FIT 3-ban és a WATCH GT 4-ben a Maradjon Fit kalóriakezelő alkalmazás és a Huawei Egészség app segítségével vezethetjük a napi kalóriabevitelt, majd a személyes információk és súlycélok alapján javaslatokat, trendeket készít.

A Huawei tavalyi felmérése szerint ráadásul az okosóra-használat ténylegesen támogathat az egészségesebb életmód kialakításában: a felméréséből kiderül, hogy az okosórát használók 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket. A válaszadók 87 százaléka pedig legalább egy új, egészséges szokást tudott bevezetni az eszközétől kapott információk vagy javaslatok eredményeként.

Márpedig a Nature Food tanulmánya szerint az egészséges táplálkozásra való áttérés bármely életkorban pozitív eredményekkel jár, és minél korábban történik a váltás, annál jelentősebb a hatás: akár tíz évvel is tovább élhetnek azok, akik egészségtelen étkezésükön jelentős változtatásokat hajtanak végre. Még az átlagos, nem kimondottan egészségtelen étkezési szokásokat követők esetében is három plusz évet jelenthet az étkezés finomhangolása.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A napi kalóriabevitel számolása fontosabb a fogyáshoz, mint az étkezések időzítése

A fogyásnál a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő – állítják egy friss tudományos kutatás készítői.

Varga Dóra dietetikus szerint a kalóriaszámlálás jó módszer a testsúlycsökkentésre, és segít abban, hogy jobban megismerjük táplálkozásunkat, ugyanakkor az étrend összetétele és minősége ugyanúgy lényeges, akárcsak a fizikai aktivitás. Az egészségtudatosabb életmódhoz az okosórák hatékonyan járulhatnak hozzá: a Huawei felméréséből kiderült, hogy az okosóra-tulajdonosok 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ráadásul általánosságban fittebbnek és egészségesebbnek érzik magukat.

Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő fogyás esetén, nem pedig az, hogy mikor fogyasztják el ezeket a kalóriákat – így a kalóriaszámoláson alapuló étkezés a tudomány jelenlegi állása szerint győzni látszik az időszakos étkezés fölött.

Varga Dóra dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kalóriaszámlálás alapvetően jó módszer a testsúlycsökkentésre:

„A kalóriák számolása segíthet az étrend kontrollálásában és pozitívan befolyásolja a táplálkozási döntéseket, de hosszú távon nem szabad, hogy uralja mindennapjainkat. A cél, hogy átmenetileg alkalmazva segítsen a testsúlycsökkentésben”

– mondta a szakértő.

Varga Dóra felhívta a figyelmet arra, hogy a kalóriabevitel figyelése ugyan fontos lehet a testsúly optimalizálásában, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a mikrobiom állapota, az anyagcsere-betegségek, a mentális állapot, az étkezési idő, az alvási szokások vagy a gyógyszerszedés.

„Nemcsak a kalóriák mennyisége, hanem az étrend összetétele és minősége is fontos. Alapvetően pozitív, ha tudatosabbá tesszük az étkezésünket, de nem csak a számokat kell nézni. Ráadásul a túl alacsony kalóriabevitel még le is állíthatja a fogyást, vagy akár testsúly gyarapodást is okozhat. Általános elvként elmondható, hogy ha a korábbihoz képest 500 kalóriával csökkentjük a napi energiabevitelt, az jellemzően egy fokozatos, tartható fogyást eredményez.”

A szakértő szerint nagyon fontos szerepe van a fizikai aktivitásnak, mert ha többet mozgunk, több energiára van szükségünk: „

A napi lépésszám nyomon követése már egy jó módszer lehet, mindenképp javasolt a minimum napi tízezer lépést elérni átlagosan naponta”

– mondta a szakértő.

A dietetikus szerint általános ajánlásként megfogalmazható mindenkinek heti szinten minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2×30 perc izomerőt növelő mozgás, amit szintén nagyon jól monitorozhatunk okoseszközök segítségével.

A Huawei legutóbbi okosóra-modelljei, a WATCH GT 4 és a WATCH FIT 3 jól példázzák, milyen sokrétűen támogathatja egy-egy okoseszköz az egészségtudatosabb életmódot. A gyártó legutóbbi okosórái a tudományos alapú edzésfigyelés révén mérik az elégetett kalóriákat, emellett már olyan kalóriamenedzsment-alkalmazással is rendelkeznek, amellyel valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (normál, gyors, leggyorsabb), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet, edzést is javasol a célsúly ismeretében. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

A Huawei tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége az elhízás (46 százalék) miatt aggódik, és a legtöbben a stressz csökkentése mellett a megfelelő testsúly megőrzését (40 százalék) és az egészséges táplálkozást (35 százalék) szeretnék elérni a közeljövőben. A Huawei felméréséből az is kiderült, hogy az okosórát használók sokkal tudatosabbak egészségi állapotukkal kapcsolatban. Többek között 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ami a testsúly megőrzésének kulcsa. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss