Egészség

Komoly változásokat hozhatnak az egészségügyben a L’Oréal és az UNESCO közös kutatásai

A „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottai olyan betegségek kezelésében hozhatnak tudományos áttörést, mint az ADHD vagy az Alzheimer-kór.

Dr. Bunford Nóra az érzelemszabályozásra koncentrálva azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a figyelemhiányos-hiperaktivitás okozta negatív következmények – például a társas kapcsolatokban megélt – károsodások megelőzésére.

Dr. Fülöp Lívia pedig az idegrendszeri betegségek hatékony kezelését tűzte ki célul, így azt vizsgálja, hogy az agysejtjeinket érő stresszhatások hogyan befolyásolják például az Alzheimer-kór kialakulását.

A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak. A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Related Topics:2019 alzheimer egészségügy figyelemhiány hiperaktivitás L'Oreal unesco

Up Next

Egészségügyi távfelügyelet jövője – a magyar Medistance rendszer nemzetközi támogatást kapott

Don't Miss

A hír igaz: Emberéletet mentett a WIWE

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A méhméreg ereje a bőrápolásban: újdonság vagy természetes megoldás?

A szépségápolás világában folyamatosan újabb és izgalmasabb anyagok kerülnek a figyelem középpontjába. Az utóbbi években a méhméregből előállított kenőcsök és krémek népszerűsége megnőtt, köszönhetően számos jótékony tulajdonságuknak.

Az emberi bőr számára nemcsak esztétikai szempontból, hanem egészségügyi szempontból is előnyös lehet egy-egy ilyen természetes készítmény. De vajon mitől ilyen különleges a méhméreg, és hogyan járul hozzá a bőr egészségéhez?

Miért különleges a méhméreg?

A méhméreg, amelyet a méhek alkalmaznak védekezés gyanánt, több olyan anyagot tartalmaz, amely a bőre gyakorolt pozitív hatásokért felelős. Kiemelkedik közülük a melittin, amely erős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, valamint képes stimulálni a bőr fényességéért és rugalmasságáért felelős kollagéntermelést. Egyesek ezt úgy említik, mint a természet botoxát, ami már önmagában is sokat elmondhat a méhmérges kenőcsök potenciáljáról.

A méhméreg jótékony hatásai

Gondolt már arra, hogyan hathat a méhméreg a bőrére? Az öregedés jeleinek csökkentése talán az egyik legismertebb hatás, amit ezek a krémek kínálnak. A kollagén és elasztin stimulálásával a bőr feszesebb, simább lehet, miközben a finom ráncok is csökkenhetnek. Emellett a méhméreg gyulladáscsökkentő képessége javítja a pattanásokra hajlamos bőr állapotát is. A méhméreg fájdalomcsillapító hatását pedig olyan krónikus állapotok kezelésére is alkalmazzák, mint például az ízületi gyulladások.

Méhmérges kenőcs a gyógyászatban

A méhméreg mind a szépségápolásban, mind a gyógyászati területen hódít. Az ízületi problémák és fájdalmak enyhítésére éppúgy alkalmazható, mint bőrproblémák kezelésére. Mit gondolnak erről azok, akik már kipróbálták? Számos pozitív visszajelzés érkezett már olyan felhasználóktól, akik az ízületi fájdalmaktól való megszabadulás mellett bőrük állapotának látványos javulását is megtapasztalták.

Kinek ajánlott a méhmérges kenőcs?

A természet erejével készülő méhmérges krémek széles körben hasznosak lehetnek különböző bőrápolási és egészségügyi problémák esetén. Azoknak ajánlott, akik öregedésgátló megoldást keresnek, vagy pattanásokkal, bőrgyulladásokkal küzdenek. Az ízületi fájdalmakkal élők számára is alternatívát nyújthat a hétköznapi fájdalomcsillapítók helyett.

A használat előtt fontos az elővigyázatosság

Mielőtt bárki nekilátna a méhméreg alapú kenőcsök használatának, javasolt egy egyszerű bőrpróba. Ez különösen fontos azok számára, akik allergiás reakciókat tapasztalhatnak méhcsípés esetén. Bár a méhméreg számos előnnyel bír, a biztonság mindig elsődleges.

Végül, de nem utolsósorban, érdemes kiemelni egy tapasztalt hazai gyártót is a szegmensben, ami már három évtizede szolgálja ki vásárlóit természetes alapanyagú termékeivel. A Bodó Méhészet által kínált méhmérges kenőcsök nemcsak a bőr fiatalos megjelenését őrzik meg, hanem segíthetnek különféle bőrproblémák orvoslásában is. Az ő filozófiájuk a természetes hatóanyagok kihasználása a modern bőrápolás szolgálatában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!