Connect with us

Egészség

Komoly változásokat hozhatnak az egészségügyben a L’Oréal és az UNESCO közös kutatásai

A „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottai olyan betegségek kezelésében hozhatnak tudományos áttörést, mint az ADHD vagy az Alzheimer-kór.

Dr. Bunford Nóra az érzelemszabályozásra koncentrálva azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a figyelemhiányos-hiperaktivitás okozta negatív következmények – például a társas kapcsolatokban megélt – károsodások megelőzésére.

Dr. Fülöp Lívia pedig az idegrendszeri betegségek hatékony kezelését tűzte ki célul, így azt vizsgálja, hogy az agysejtjeinket érő stresszhatások hogyan befolyásolják például az Alzheimer-kór kialakulását.

A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Bunford Nóra

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.

Fülöp Lívia

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.  A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

 A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

tavaszi

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Okoseszközök az orvosi rutinban: alvásfigyelőtől a sebészetig

orvosi okoseszközök fogászati CT
képek: Canva

Az okosórák, fitneszkarkötők és egészségügyi appok mára természetes részei lettek a mindennapjainknak. A technológia nemcsak az edzéseinket vagy az alvásminőségünket követi, hanem egyre komolyabb szerepet kap az orvosi diagnosztikában és kezelésekben is. Az IoT – azaz az internetre kapcsolt eszközök világa – csendben forradalmasítja az egészségügyi rutinokat, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük.

A fogorvostól a sebészetig – mindenhol ott vannak

Aki járt mostanában fogorvosnál, valószínűleg találkozott már a digitális képalkotás valamelyik formájával. A fogászati CT segítségével például részletes, háromdimenziós képet kapnak az orvosok a fogakról és az állcsontról. Ez különösen hasznos lehet egy bölcsességfog eltávolítás előtt, hiszen pontosan látható, hogyan helyezkednek el a fogak, és mekkora kockázattal jár a beavatkozás. Mindez nemcsak gyorsabbá, de jóval biztonságosabbá is teszi az eljárást, és ebben nagy szerepe van a technológiai háttérnek.

Alvásfigyelő szenzorokkal az egészség nyomában

Nem kell azonban fogorvoshoz mennünk ahhoz, hogy az IoT jelenlétét megtapasztaljuk. Az éjszakai alvásunkat monitorozó okoseszközök szinte már mindennaposak. Ezek a kis kütyük nemcsak azt tudják megmondani, hány órát aludtunk, hanem azt is, hogy mennyi időt töltöttünk mélyalvásban, mikor ébredtünk fel, sőt azt is jelzik, ha valamilyen rendellenességet észlelnek. Egy jól beállított rendszer akár azt is megjósolhatja, hogy milyen napunk lesz – legalábbis energiaszint tekintetében.

bölcsességfog eltávolítás fogászat

Digitális orvos a zsebünkben

Egyre több egészségügyi alkalmazás képes alapadatok (vérnyomás, pulzus, légzés) alapján megmutatni, mikor érdemes orvoshoz fordulni. Az adatokat sok esetben az okoseszköz automatikusan gyűjti, és az alkalmazás figyelmeztet, ha valami eltér az átlagtól. Nemcsak a pácienseknek könnyebbség ez, hanem az orvosoknak is, hiszen már az első találkozás előtt rengeteg információval rendelkezhetnek, amik segítik a gyorsabb és pontosabb diagnózist.

Okoseszközökkel támogatott műtétek

A sebészet világába is begyűrűzött az IoT. Egyes robotsebészeti rendszerek már képesek arra, hogy az interneten keresztül frissítsék a működésüket, vagy éppen megosszák az adatokat más rendszerekkel. Egy-egy összetettebb beavatkozás előtt a sebész már előre végig tudja „gyakorolni” a műtétet egy szimulációs eszközön, ami a beteg testének pontos digitális másolata alapján működik. Ez a fajta előkészület új szintre emeli a biztonságot és a pontosságot.

A jövő már itt van – csak természetesnek vesszük

Bár sokszor észre sem vesszük, mennyi technológiai eszköz vesz körül minket az egészségügyben, a változás érezhető. Az orvosi rutinok egyre inkább adatvezéreltek, személyre szabottak és előre tervezhetők – mindezt az IoT eszközök és rendszerek teszik lehetővé. Legközelebb, ha csak egy fogászati vizsgálatra vagy alvásmonitorozásra kerül sor, érdemes egy pillanatra belegondolni, hogy a háttérben egy teljes digitális ökoszisztéma dolgozik értünk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!

A hazai nyári sportprogramok elmaradhatatlan része a Balaton-átúszás, ami évente több mint tízezer embert mozgat meg.

Bár elsőre ijesztőnek tűnhet az 5,2 kilométeres távot úszva megtenni, nem kell versenysportolónak lenni ahhoz, hogy teljesítsük. De milyen vízitapasztalat szükséges hozzá, mikor érdemes elkezdeni az edzést és egyáltalán hogyan álljunk neki? Hogyan tarthatjuk meg a motivációnkat hónapokon keresztül? Még nem késő, hogy felkészüljünk az idei megmérettetésre: most megosztunk néhány hasznos tippet a tudatos tervezéshez.

Július 26., amikor megrendezik a 43. LIDL Balaton-átúszást, még távolinak tűnik, de az arra való felkészülést érdemes időben elkezdeni. Az átúszás teljes hossza 5200 méter, amit átlagosan 2-3 óra alatt tesznek meg a versenyzők. Ahhoz, hogy ezt a távot teljesítsük, a szervező Budapest Sportiroda szakértője szerint a nyár elejére el kell jutni arra a szintre, amikor magabiztosan le tudunk úszni legalább 3 kilométer távolságot. A felkészülést érdemes már tavasszal, először medencében elkezdeni, de idővel nyílt vízen (tó, tenger) is próbáljuk ki magunkat, mert nagyon más érzés, mint a medencében úszás – például a hullámzás, a látótávolság, a tájékozódás nehézségei miatt. A nagy Balaton-átúszásra jó felkészülés, ha addig rövidebb távú versenyen szerzünk tapasztalatokat, erre jó lehetőség például a június 21-i MOL Campus Öbölúszás, ami 4 különböző távban is teljesíthető.

Mennyi vízitapasztalat szükséges és hogyan álljunk neki a felkészülésnek?

  • A Balaton-átúszáshoz nem kell vízi élsportolónak lenni, de a magabiztos úszástudás elengedhetetlen.
  • Ha eldöntöttük, hogy nekivágunk, forduljunk rá a felkészülésre! Első lépésként döntsük el, hogy a fél (azaz 2,6 km) vagy a teljes távot (5,2 km) tűzzük ki célnak, ugyanis a felkészülés intenzitása is ettől függ.
  • Az edzést bármilyen úszásnemben el lehet kezdeni, sőt, azt akár idő közben lehet váltogatni is. Érdemes úgy választani, hogy melyik az a típus, amit hosszú távon is hatékonyan ki tudunk tartani, hiszen a megmérettetés során több órán keresztül fogunk úszni.
  • A kezdeti lépések részeként szerezzünk be olyan felszereléseket, amiben hosszabb távon is kényelmesen tudunk úszni: stabil tartású fürdőruhát, fürdőnadrágot, valamint kényelmes úszószemüveget. Ez utóbbinál válasszunk olyan verziót, ami kültéri úszáshoz is alkalmas, így például nem lesz zavaró az erősebb napsütés sem.
  • Az úszást egy pár perces szárazföldi bemelegítéssel kezdjük és a végén nem szabad elfeledkezni a lenyújtásról sem. Emellett a felkészülést támogathatja heti egy-két alkalommal egy erősítő vagy kardió edzés is. Jó iránymutatás lehet, ha egy kész edzéstervet követünk. Ehhez a Balaton-átúszás szervezői összeállítottak olyan ingyenesen, digitálisan elérhető edzésterveket, amik sorvezetők lehetnek ahhoz, hogy könnyedén felkészülhessünk a megmérettetésre.

Hogyan tartson ki a motivációnk?

Egy hosszabb munkanap, izgalmasabb programok vagy akár esős időjárás: gyakori tapasztalat, hogy a kezdeti lelkesedést hamar felváltja a demotiváltság, főleg akkor, ha még több hónap van hátra az átúszásig. Pedig a folyamatos felkészülés azért is fontos, hogy fokozatosan hozzászoktassuk a szervezetünket a hosszabb távok leúszásához, ezzel is csökkentve annak az esélyét, hogy túlzottan kimerüljünk vagy akár ennek következtében megsérüljünk.

Sokszor az is eltántorító lehet, ha egy-egy nap nem tudjuk teljesíteni az előre kitűzött célt. Érdemes folyamatosan figyelni és naplózni a teljesítményünket, így egy kevésbé sikeres nap esetén is láthatjuk a több héthez viszonyított folyamatos fejlődést. A naplózásban és a motiváció fenntartásában segíthetnek a digitális eszközök és alkalmazások is. A Yettel kínálatában is elérhető több olyan úszáshoz használható okosóra és sportóra is, amelyeken beállíthatjuk a medence hosszát, és automatikusan számolja a megtett távolságot. A legtöbb ilyen eszköz már felismeri az úszásnemet, emellett tudja mérni a tempót, a karcsapásszámot és a pulzust víz alatt is. A mérés segítségével könnyen követhetjük hétről hétre a fejlődésünket, és ez is segít a motiváció hosszú távú megtartásában, ráadásul megoszthatjuk az eredményeket a családtagjainkkal, barátainkkal is.

A 43. LIDL Balaton-átúszás kiemelt partnere a Yettel. A mobilszolgáltató egész évben fejleszti Balaton környéki hálózatát, a verseny idején pedig kiemelt készültséggel is biztosítja a gyors mobilhálózatot, hogy így mindenki azonnal elérhesse szeretteit, amint teljesítette a versenytávot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss