Minden második ember nagy eséllyel higiéniai problémákkal szembesül a nyilvános mosdókban – derül ki az Essity-hez tartozó Tork felméréséből¹ .

A világ vezető professzionális higiéniai márkájának kutatásában a nyilvános mosdókban szerzett tapasztalataikról kérdeztek több mint tízezer válaszadót közel tucatnyi országban. A Tork célja, hogy a mosdóhelyiségekben lévő problémákat azonosítása és megoldást kínáljon a higiénia javítására.

 A középületek és munkahelyek esetében gyakran előfordul, hogy csak fizikai állapotukban korlátozott lévő emberek, például kerekesszéket használók számára biztosítanak „akadálymentességet” – ugyanakkor akár a fizikai vagy a kognitív nehézségekkel élő emberek 95 százaléka nem kerekesszékesként kerül szembe a problémával. Számos speciális igény pedig nem kap kellő figyelmet a mosdók  kialakítása során – derül ki a Tork Insight Survey című friss felméréséből.

Szenzoros túlérzékenység és vizelési szorongás: sokan inkább nem mennek mosdóba

A kutatás szerint minden második embernek gondot okozhat a nyilvános mosdók használata, mert sokszor nincs összhang az emberek igényei és a mosdókban található környezet között. Az olyan tényezők, mint a szorongás, a fokozott érzékenység a zajokra és szagokra, a „vizelési szorongás”, vagy akár a tisztasággal kapcsolatos aggodalom is oda vezethet, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán ne tudja használni a nyilvános mosdót. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezen problémákkal élő emberek számára is megoldást kínálhat egy illemhely.

„Tízből nyolc ember aggódik a nyilvános mosdók állapota miatt – ez az arány még magasabb azok körében, akik valamilyen fizikai vagy kognitív nehézséggel élnek

– mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója.

– Ha pedig egy mosdó nem képes megfelelni a különféle igénynek, az közvetlenül kihat az adott vállalkozás megítélésre, hosszabb távon hírnevére és így bevételére is. Ezért is alapvető eleme fenntarthatósági stratégiánknak a Higiénia mindenkinek elv. Az inkluzív higiénia előtérbe helyezésével olyan higiéniai élményt próbálunk teremteni, amely mindenki számára hozzáférhető – beleértve a takarítókat is, akik ezeket a fontos helyiségeket tisztán tartják.”

 Higiénia mindenkinek – a Tork filozófiája.

A Tork szerint az inkluzív higiénia megvalósításához elengedhetetlen a csendes, érzékszervileg nem túlterhelő környezet kialakítása, a nagy kapacitású adagolók használata a higiéniai termékek folyamatos elérhetőségéért, valamint a mosdók állandó tisztán tartása. Fontos, hogy a papírtörlő-, WC-papír- és szappanadagolók csökkent kézerősséggel is könnyen használhatók legyenek, a szappan pedig bőrbarát, bőrgyógyászatilag tesztelt összetételű legyen.

Ha nem tiszta a mosdó, negatív értékelést ír a vendég: leginkább a szagokra vagyunk érzékenyek

 A 11 országban 11 500 fős mintán elvégzett felmérés alapvető tanúsága, hogy az embereknek magas elvárásaik vannak a nyilvános mosdók tisztasága terén. A válaszadók 74 százaléka legalább közepes, de inkább magas szintű higiéniát vár el – ugyanakkor mindössze a mosdók 20 százaléka felel meg ennek. A lakosság 40 százaléka „nagyon aggódik” a közösségi terek higiéniája miatt, ez az arány 60 százalékra nő azok körében, akik kóros tisztaságmániával (germofóbiával) küzdenek.

A válaszadók a leggyakrabban azért kerülik a nyilvános mosdókat, mert azokat „higiéniailag kifogásolhatónak” tartják (ez az első számú ok), kellemetlen szagokat éreznek (a második leggyakoribb ok), hiányzik a szappan vagy a toalettpapír, illetve nem biztosított a megfelelő intimitás. A negatív mosdóélmény erős érzelmi reakciókat válthat ki, és konkrét üzleti következményekkel járhat. Ha a tisztaságra vonatkozó elvárások nem teljesülnek, a felhasználók undort (27%), kényelmetlenséget (26%) vagy frusztrációt (22%) éreznek – és ennek megfelelően cselekednek:

• a válaszadók 28%-a kevesebb időt töltött egy helyszínen a mosdó állapota miatt,
• 23% visszafogta az evést-ivást, hogy elkerülje a mosdóhasználatot – ez közvetlenül csökkenti a vállalkozás bevételét,
• 11% figyelmeztette ismerőseit, hogy kerüljék a helyet, 7% negatív online értékelést is írt,
• minden negyedik ember kevesebb időt töltött a munkahelyén a mosdó állapota miatt, ami rontja a dolgozói elégedettséget és a termelékenységet,
• 15% gyakrabban dolgozott otthonról, mint egyébként tette volna, mert a munkahelyi mosdókat nem találta megfelelőnek – ez hátráltatja az irodai visszatérési törekvéseket.

Fókuszban a takarítók: sokan kiégnek, nem érzik magukat megbecsültnek

A kutatás azokat a kihívásokat is vizsgálta, amelyekkel a takarítók szembesülnek³. A megkérdezett dolgozók 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája mentális egészségügyi problémákat okozott számára; közülük 46 százalék gyakran érez stresszt, és tízből heten elégtelen munkáltatói támogatásról számoltak be.

Kiderült az is: a válaszadók 38 százaléka már hagyott ott takarítói állást amiatt, hogy nem érezte magát elég megbecsültnek, vagy pedig kiégett – tehát nem anyagi okokból. Az alkalmazottak jóllétének romlása és a fluktuáció befolyásolja a létesítmények tisztaságát, a mosdóhasználat élményét, a folytonos toborzás, betanítás pedig extra költségekhez vezethet. A takarító személyzet igényeinek figyelembevétele – például könnyen utántölthető adagolók biztosításával – nemcsak az inkluzív higiéniát segíti, hanem a vállalkozások eredményességét is javítja.

 ¹ A Tork Insight Survey 2025 felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban végezték, összesen 11 500 lakossági válaszadó és 1 000 takarító bevonásával.

² A válaszadók különféle diagnosztizált vagy önállóan azonosított fizikai és kognitív állapotokról számoltak be, például ekcémáról, krónikus fájdalomról, általános szorongásról vagy klausztrofóbiáról.

³ A Tork Insight Survey 2025 felmérés 1 000 takarító megkérdezésével készült az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Először is tisztázzuk: a fizikoterápia nem csupán egy divatos szó vagy hóbort, hanem egy természetes és jól működő gyógymód, amelyet egyre többen fedeznek fel napjainkban. Pedig már évtizedek óta az emberiség szolgálatában áll. Sőt, az ókorban is alkalmaztak különféle módszereket a test regenerálására, az izmok és ízületek karbantartására, csak éppen másként, a modern technológia hiányában. A fizikoterápiás eljárások alapelve ugyanaz maradt: a test természetes működésének helyreállítása, a fájdalom csillapítása és a mozgásképesség javítása.

Mi az a fizikoterápia?

Ha érdekel, hogy mi a fizikoterápia, érdemes tudni, hogy a módszer célja nem csupán a már kialakult problémák kezelése. A fizikoterápia számos technikát ötvöz, ideértve az elektroterápiát, a lézeres és ultrahangos kezeléseket is. Mindegyik eszköz és technika a test különböző részeit célozza, legyen szó izomrendszerről, ízületekről vagy a vérkeringés serkentéséről, ezzel biztosítva a teljes regenerációt.

A fizikoterápia múltja és fejlődése

A fizikoterápia története hosszú és gazdag. Már az ókori görögök és rómaiak is alkalmaztak hideg-meleg kezeléseket, továbbá az angolnák erejét, hogy fenntartsák a testi erőnlétet és csökkentsék a sérülések hatásait. Az ipari forradalom után, a modern orvostudomány és gépészet fejlődésével megjelentek a különböző elektro- és mechanoterápiás eszközök, amelyek hatékonyabbá tették a kezeléseket. A mai napig a módszer alapelve nem változott, és a test gyógyításának és karbantartásának természetes módját kínálja a fizikoterápia.

Felhasználási területek és jótékony hatások

A fizikoterápiát ma már széleskörűen alkalmazzák a mozgásszervi problémáktól kezdve a sportsérüléseken át a krónikus fájdalmak kezeléséig. Segít a gerincproblémák, a porckorongsérv, az ízületi kopások és az izmok, valamint szalagok és más kötőszövetek sérüléseinek kezelésében. A rendszeres fizikoterápiás kezelés javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást, fokozza az izomerőt és helyreállítja a mozgástartományt. Emellett a testtartás korrigálásában is kulcsszerepet játszik, ami hosszú távon megelőzi a további problémák kialakulását.

Miért fontos a nyitott szemlélet?

Az egyik legnagyobb előnye a fizikoterápiának, hogy lehetőséget invazív beavatkozások elkerülésére, azaz a műtéti eljárásokat megúszhatjuk, ha időben elkezdjük alkalmazni. Sok esetben a műtétek, injekciók vagy gyógyszerek alkalmazása helyett a megfelelő fizikoterápiás program önmagában is jelentős javulást hozhat. A nyitott szemlélet és a rendszeres kezelések kombinációja lehetővé teszi, hogy a test regenerációja természetes módon történjen, miközben minimalizáljuk a kellemetlenségeket és a hosszú felépülési időt.

A fizikoterápia tehát nem egy újkeletű divat, hanem egy évszázadok óta bizonyított, hatékony és természetes gyógymód, amely különösen hatékony a mozgásszervi panaszok kezelésére. Aki nyitott rá és rendszeresen alkalmazza, az nemcsak a fájdalomtól szabadul meg, hanem hosszú távon javítja testének mozgékonyságát és életminőségét is. Egy jól megtervezett fizikoterápiás program valóban életminőség-javító befektetés mindenki számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is.

A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. A TritonLife magánkórház közleményében továbbá kiemelik, hogy intézményükben van a magánegészségügyben egyedüliként elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum (PIC II).

A kismamák legnagyobb része ma már sokkal tudatosabban készül életének egyik legboldogabb élményére. A kórházi körülmények magas színvonala mellett elengedhetetlen, hogy a születés – a családdá válás boldog időszaka olyan helyen történjen, ahol magas szakmai felkészültség párosul a családbarát szemlélettel. Éppen ezért tartanak minden évben nyílt napot a TritonLife Róbert Magánkórház Szülészeti Osztálya.

Hihetetlenül értékes az aranyóra és rooming-in ellátás

Az idei rendezvényen a házigazdák ismét bemutatták az érdeklődőknek családbarát szemléletüket, a természetes szüléshez való pozitív hozzáállását, a baba-barát kórház jellegzetességeit. Bemutatták, hogy a legmodernebb szakmai szabályok messzemenőkig való követése, a betegbiztonság messzemenőkig való maradéktalan betartása mellett, hogyan biztosítható a családbarát szülésélmény, az „aranyóra”, a rooming-in ellátás és hogyan lehet sikeres az anyatejes táplálás.

Szülésznők vezetésével a látogatók megtekinthették a szülőszobákat, ahol közvetlenül is bemutatásra kerültek az intézetben használt vajúdást segítő eszközökkel (pl.: bordásfal, gumilabda). A kismamák megtekinthették, hogyan vajúdhatnak majd az általuk választott testhelyzetekben és különlegességként bemutatót kaphattak a vízben vajúdás-szülés folyamatáról is. A nyílt nap során a vajúdás alatt alkalmazható egyéb fájdalomcsillapítási lehetőségek /EDA, N₂O, egyéb gyógyszeres fájdalomcsillapítás ismertetésére is sor került.

A hüvelyi szülés lehetséges akár két császármetszés után is

Dr. Siklós Pál, az intézet szülészeti részlegének vezetője kiemelte azt is, hogy a természetes szüléshez való szakmai szemléletüket bizonyítja, hogy lehetőség van az intézményben medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzatnál külső fordítás elvégzésére. Szakmailag megfelelő esetekben követheti az előzményben szereplő császármetszést hüvelyi szülés (akár két császármetszés után is) és nem ritka az ikrek hüvelyi úton történő születése sem – tette hozzá a szülés főorvos.

Noha a kórház nagyon büszkén hirdeti, hogy azon kismamák között, akik természetes úton szeretnék világra hozni az újszülöttjüket nagyon magas a sikeres hüvelyi szülések aránya (közel 80%), természetesen nyitott a lehetőség szakmailag indokolt esetekben, illetve akár a várandós kérésre tervezett császármetszésre is.

Támogatják a dula jelenlétét

Az Intézet, amennyiben a várandós szeretné támogatja dula jelenlétét a szülés során.

Fontos kiemelni, hogy az állami egészségügyi rendszerhez képest, a magánellátásban választható az egészségügyi szakszemélyzet. Nem szükségszerű, de lehetőség van személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is. A legmodernebb szakmai irányelvek szerint a komplikáció mentes természetes szüléseket a szülés jelentős részében szülésznők kisérik, a szülészorvos szülőszobai jelenlétével elsősorban az esetleges kóros helyzetek megoldását, illetve a betegbiztonságot erősíti.

A magánegészségügyben egyedüliként itt van koraszülött intenzív centrum (PIC II)

Az újszülöttek szempontjából a betegbiztonság további különleges elemmel bír a TritonLife szülészetén. Magyarországon, magánellátásban immár 2023 óta csak itt van elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum, mely II-es  progresszivitású perinatális intenzív centrum (PIC II.). Ez rendkívüli és teljes biztonságot nyújt a Szülők számára, hiszen nem csak azt jelenti, hogy a megszületést követően azonnali a legmagasabb szintű segítséget kapják a méhen kívüli élethez gyengébben alkalmazkodó újszülöttek, késői koraszülöttek, hanem lehetőség van arra is, hogy az újszülött, vagy koraszülött gyermek ellátása az intenzív osztályon tovább folytatódjon a teljes  gyógyulásukig.

Dr. Kocsis István PhD az Újszülött és a PIC II Osztályvezető  neonatológus főorvosa kiemelte, hogy a magyarországi magánszülészetek közül, egyedül itt láthatók el olyan késői koraszülöttek, akik a 35-36. várandóssági hétre születtek. A PIC ellátási körébe beletartoznak  még a kóros várandósságban miatt esetleg érintettek (pl. terhességi cukorbetegség) vagy a fertőzésben, anyagcsere eltérésekben, fejlődési rendellenességben szenvedő újszülöttek is.  A PIC-en a koraszülötteken túl, kezelünk még átmenetileg légzéstámogatásra szoruló, illetve más okból intenzív ellátást, pl. szoros megfigyelést, vénás táplálást, antibiotikum kezelést, fénykezelést igénylő újszülötteket és kis súlyú újszülötteket is.

„A legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya szeretete”

A TritonLife újszülött- és koraszülött intenzív részlege a legmodernebb technológiákkal felszerelt: korszerű inkubátorok, központi és telemetriás monitorrendszerek, non-invazív lélegeztető gépek, ágy melletti véranalizáló  berendezések és ágy melletti képalkotó eszközök, sürgősségi laborvizsgálatok és mikrobiológiai vizsgálatok, valamint természetesen a magasan képzett és folyamatosan hazai, és külföldi továbbképzéseken részt vevő szakszemélyzet mind-mind a magas fokú szakmai munkát segítik.

Ugyanakkor a biztonság mellett legalább ilyen fontos a családközpontú szemlélet. A TritonLife PIC részlege azért is kiemelkedő, mert minden lehetőség adott, hogy a beteg újszülött/ koraszülött mellett valóban ott lehessenek a szülők a nap 24 órájában, és szerető gondoskodással részt vehessenek gyermekük ápolásában, és ezt mind a központi PIC részlegen, mind az intenzív osztály kritériumai alapján berendezett saját szobájukban  megtehetik. Hiszen egyértelműek a tudományos adatok arra vonatkozóan, – emeli ki Dr. Kocsis István, az Újszülött és a PIC II. osztályvezető főorvosa, -,hogy gyorsabban gyógyulnak és fejlődnek, ezáltal hamarabb kerülnek haza azok az újszülöttek és koraszülöttek, valamint jobb a későbbi fejlődésneurológiai kimenetelük is, akik mellett a szülők ott lehettek, mint azok, akiknél az édesanyjuk nem lehetett jelen.

“Mert akármennyire is jó eszközeink vannak, és akármilyen jó szakemberek dolgoznak az újszülött és PIC II. Osztályon, az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, és a legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya és édesapa szeretete.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!