A technológia fejlődése számtalan izgalmas kérdést vet fel, ilyen az okosotthon, a közösségi járműmegosztás, a telekommunikáció, úgyhogy adódik a kérdés, milyenek lesznek a jövő kórházai? Miután ezek most születnek meg az építészek számítógépein, az egyik legnevesebb, patinás múlttal és az egészségügyi fejlesztések terén is előremutató szakmai referenciákkal rendelkező Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei vázolták fel a jövőt.
A kórháztervezés az építészet talán legszigorúbb technológiai követelményekkel terhelt ágazata. Meglepő módon egy XXI. századi kórház fő célja a minél kevesebb beteg minél rövidebb ideig való ellátása. Ennek az az oka, hogy ideális esetben a fejlett alapellátás a jelenlegi betegszám 40-50 százalékát felveszi, tehermentesítve ezzel a kórházakat.
Követendő példák
Dániában az elmúlt évtizedekben a reformoknak köszönhetően átlagosan 4 alá csökkent a kórházban töltött napok száma és követendő építészeti példákat is ott találunk. Ilyen például az új Aarhusi Egyetemi Kórház vagy a Koppenhágához közeli Hvidovre kórház. Ezek esetében az építészeti alkotótevékenység fókuszában a betegek állnak, akik számára a tervezők humánus környezetet teremtenek a stresszhelyzet ellensúlyozására. A modern kórház ma már nem feltétlenül specializált betegosztályokra szerveződik, a kiságyszámú kórtermek folyamatos teltházzal gazdaságosan működtethetőek, és az otthoni ápolás is egyre inkább előtérbe kerül.
Konténerkórháztól az átriumos kórházakig
Napjaink új, gyorsépítési kísérlete a konténerekből összeállított kórház, melynek természetesen ugyancsak megvoltak történelmi előképei (pl. a dzsungelkórházak). Az átriumos kórház, mint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert klinikai tömbje, vagy a budapesti Uzsoki utcai kórház izgalmas átriumfüzére szállodaszerű érkeztetésével, légterével, és a szennyes-tiszta forgalmak konzekvens szétválasztásával, tartós, igényes anyaghasználattal igyekeznek enyhíteni a beteg és a látogató hozzátartozók kórháztól való félelmét.
Izolálhatóság és szakaszolhatóság
Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzetben és ettől függetlenül is egyértelműen tapasztalható, hogy rendkívül fontos kórházépítészeti és üzemeltetési kérdés lett és lesz a jövőben az épületek szakaszolhatósága és izolálhatósága. Fontossá válnak a mobil diagnosztikai eszközök és különösen fontos a gyógyászati gázellátás, valamint a steril szellőzés, ami a rekonstrukciós beruházások fő kihívását jelenti. Csökkenteni kell a szállítási útvonalakat is, és lehetővé kell tenni a nagy terek rugalmas használatát a KÖZTI építészei szerint.
Kényszerítő körülmények, bravúros válaszok
A tervezők gyakran szembesülnek olyan nehezen kivitelezhető feladatokkal, melyek során egy századfordulós, műemléki védettségű épületben kell(ene) egy 21. századi egészségügyi programot megvalósítani. Az építésznek megoldást kell találnia olyan kihívásra is, amely a meglevő kórházépületek speciális elosztásából adódik. A Soproni Erzsébet Oktató Kórház-Diagnosztikai Központja esetében, a meglévő pavilonokból földalatti, zárt kapcsolattal érhető el a központi elhelyezkedésű diagnosztikai épület. Hasonlóan eklatáns példa a Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház új épülete, ami a meglévő struktúrához illeszkedik, és az építészek az új H alakú épületet – mint egy puzzle hiányzó darabját – a meglévő szerkezethez illesztették helyet adva így az addig hiányzó sürgősségi betegellátásnak is. De olyan különleges feladatok is adódnak, mint a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Centrum bővítése keretében létrejövő mentőfelhajtó és helikopterleszálló-torony, ami a klinika folyamatos működése mellett valósult meg.
Jövő a jelenben
Az automatizált rendszerek, robotok egyre fontosabbak, mert a betegek és a személyzet életét is megkönnyítik, valamint a kórházvezetésnek is hatalmas segítséget jelentő adatokat tudnak automatikusan generálni az üzemeltetés tényezőiről.
Az épített környezet pszichés és szomatikus hatásai miatt előtérbe kerülnek a természetes anyagok, ám figyelembe kell venni ezek tisztíthatóságát is, különös tekintettel a multirezisztens baktériumokra. Ez utóbbiak számítanak ugyanis a jelen és a jövő egyik legnagyobb kihívásának a kórházi ellátások terén, amely újra előtérbe helyezi a felületek sterilitását. Várhatóan a technikai tudományok kitermelik majd azokat az építőanyagokat, amelyek képesek lesznek a kívánt esztétikai igények kielégítése mellett biztosítani az elvárt sterilitási követelményeket. A jövő kórházai tehát elsőként vonultatnak fel olyan építészeti megoldásokat és belsőépítészeti anyagokat, amelyek akár a mi konyhánkban vagy a fürdőszobánkban is megjelenhetnek majd.
Hol tartunk az evolúcióban? – Alkalmazkodik a testünk a modern technológiához?
Kép forrása: Freepik
Az emberi test folyamatosan változik, és az evolúció még napjainkban is zajlik. Az elmúlt néhány évezredben a modern technológia és életmód gyökeresen megváltoztatta mindennapjainkat, és ezzel együtt új kihívások elé állította testünket. De vajon tényleg alkalmazkodik a testünk a technológiai forradalomhoz, vagy az evolúciós folyamatok lassúsága miatt a modern környezet káros hatásainak vagyunk kitéve?
Követi a testünk a technológia változásait?
Az evolúció kutatói szerint bizonyos változások már most megfigyelhetők az emberi testben. Például egyeseknél megjelent a csuklóban található kis artéria, amely korábban csak a magzati fejlődés során volt jelen. Ez arra utalhat, hogy a finomabb kézmozgásokat igénylő modern tevékenységek, mint a gépelés vagy a mobiltelefon-használat, hatással vannak az emberi anatómia fejlődésére. Azonban az is egyértelmű, hogy a mai életmód sok olyan terhet ró ránk, amelyhez testünk nem tudott még megfelelően igazodni. A mozgásszervi problémák, mint a hát- és derékfájás, egyre gyakoribbak, különösen a hosszú ülőmunkát végzők körében. Ezek megelőzéséhez és kezeléséhez fontos lehet szakértői segítség igénybevétele, például gyógytorna alkalmazása. Ha érdekel, hogyan segíthet a gyógytorna ezekben az esetekben, itt található további információ.
Hogyan hat a modern életmód az emberi testre?
Az ülő életmód gyökeresen eltér attól az aktív életformától, amelyre az emberi test eredetileg kialakult. Az izmok és ízületek nem a hosszú órákig tartó ülésre vannak tervezve, ezért gyakoriak a rossz testtartásból és az inaktivitásból eredő problémák. Emellett a képernyők túlzott használata a szem izmait is megterheli, ami a látás romlásához vezethet.
Az olyan technológiai újítások, mint az okostelefonok, megváltoztatták a kézhasználati szokásainkat is. Az állandó görnyedt testtartás, amit a készülékek használata közben felveszünk, a nyak és váll körüli izmok túlterhelését eredményezi. Ezek a problémák hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak, ezért fontos, hogy már most tudatosan foglalkozzunk testünk karbantartásával, és például gyógytornára járjunk.
Az evolúció és a mozgásszervi egészség kapcsolata
Bár az evolúció idővel alkalmazkodik a környezet változásaihoz, a modern életmód által generált problémák gyorsabban jelentkeznek, mint ahogyan a testünk képes lenne alkalmazkodni hozzájuk. Ezért van szükség tudatos beavatkozásra, például rendszeres testmozgásra és célzott gyógytornára. A mozgásmintáink optimalizálása segíthet megelőzni a krónikus mozgásszervi panaszokat, és hozzájárulhat az általános közérzet javításához.
Fontos, hogy proaktívan tegyünk a testi egészségünkért, és olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek segítenek az új helyzetekhez való alkalmazkodásban. A testünk tehát fejlődik, de az evolúció lassúsága miatt nekünk kell tenni annak érdekében, hogy egészségesek maradjunk ebben a gyorsan változó világban. Az önmagunkkal való törődés, a rendszeres mozgás és a megfelelő szakértői támogatás segíthet abban, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is a technológia nyújtotta lehetőségeket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.
A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.
Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A kopaszság és a hajhullás számos okra visszavezethető, így nem feltétlenül csak az idősebb korosztály problémája. Számos megoldás létezik a dús hajkorona visszanyerésére, de az utóbbi időben egyre kíméletesebb módok kerültek kifejlesztésre.
A technológiai újítások ezt a területet sem hagyták ki, így a lézeres kezelések mellett számos precíziós műszerrel végzett beavatkozásra is vállalkozhatunk a tartós siker érdekében. Sokan választják a forradalmi FUE hajbeültetést, mely speciális mikrosebészeti eszközökkel végzett fájdalommentes megoldás. A Hair Up Clinic a kezelés menetét részletesen leírja, így bárki előre tájékozódhat mi vár rá a beavatkozás során. És hogy mi történik az eljárást követően? Ezt mutatjuk be cikkünkben.
Miért a FUE technika?
A FUE technika egy olyan módszer, mely során speciális gépi graft eltávolítást alkalmaznak, amihez punch tű nyújt segítséget a sebésznek. Az átlagosan 0,7 és 1 mm átmérővel rendelkező, hengeres kialakítású tű használatával egyenként veszik ki a donor területről a graftokat, vagyis az átültetésre kerülő hajhagymákat és azokat körülölelő szövetdarabokat. Mivel igen aprólékos és miniatűr elemekről van szó, így a biztos sebész kéz mellett lupe (nagyítós) szemüveget is használnak az orvosok.
Bár a beavatkozás elég hosszadalmas, hiszen mondhatjuk, hogy több órán át tart, mégis megéri a fáradtságot. Több előnye is van ugyanis a FUE technikával történő hajpótlásnak. Az egyik, hogy apró, pontszerű sebeket ejtenek csak a fejbőrön, nem szükséges vágni, így látványos hegesedés nélkül gyógyul a kezelt terület. Másrészt jóval természetesebb hatás érhető el az egyenkénti beültetéssel. A gyorsabb gyógyulási idő mellett óriási előny, hogy a műtét fájdalommentes.
A beavatkozás után
Ahhoz, hogy az eredmény tartós legyen, bizony be kell tartanunk az orvosi utasításokat, melyeket a beavatkozást követően kapunk. A műtét után sebtisztítás történik, majd a donor területet bekötik, amely kötést hazaérve el kell távolítania a páciensnek. Otthon a fejbőr ápolására a klinikán kapott steril fiziológiás sóoldatot kell alkalmazni, továbbá antibiotikumot kell szedni adott időn át.
Az alvás egy ideig kényelmetlen lehet, hiszen a párnára nedvszívó lepedő kerül és függően a beültetés helyétől hason, vagy félig ülő helyzetben szükséges az éjszakát tölteni.
A tartós eredmény érdekében
Mint minden műtét ez a beavatkozás is hozhat váratlan helyzeteket, így szükséges minden rendellenesség tapasztalásakor a kezelőorvoshoz fordulni. Ritkán előfordulhat, hogy a beavatkozást követően erőteljes duzzanat, utóvérzés, magas láz, erős fájdalom alakulhat ki, melyek kezelésre szorulnak.
A beavatkozást után 10 nappal minden esetben kontroll vizsgálat történik, melyen ellenőrzik a gyógyulás mértékét. Amennyiben a páciensek betartják az ápolási útmutatóban foglaltakat, biztos siker vár rájuk, így hamarosan és hosszú távon ismét dús frizurával élhetik mindennapjaikat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!