Connect with us
Hirdetés

Egészség

Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.

Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező

A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.

Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”

– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Mit lehet tenni?

A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”

– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.

A techcégek már ringbe szálltak

Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.

A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.

Ki lehet a nyertes?

A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.

Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.

A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”

– mondta Fábián Dorottya.

Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Egészség

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

2030-ban búcsút inthetünk a fogimplantátumoknak?

A fogászati kutatások egyik legizgalmasabb területe a fogregeneráció, ahol a japán tudósok jelentős áttörést értek el. Kifejlesztettek egy olyan készítményt, amely az USAG-1 nevű gén ellenanyagát tartalmazza, amely természetes körülmények között gátolja a fogak növekedését. Állatkísérletekben – egerek és görények esetében – sikeresen indukálták új fogak képződését a szer alkalmazásával, jelentős mellékhatások nélkül. A kutatás új fázisba lépett 2024 szeptemberében, amikor elindultak az első humán klinikai vizsgálatok 30 fős, 30-64 év közötti férfiakból álló csoporttal, akiknél legalább egy őrlőfog hiányzik. A sikeres klinikai eredmények esetén a terápia várhatóan 2030 körül válhat elérhetővé a páciensek számára. Emellett figyelemre méltó a CheekAge nevű diagnosztikai eljárás kifejlesztése is, amely szájüregi kenetvizsgálattal elemzi a DNS epigenetikai jellemzőit, információt nyújtva az egyén biológiai koráról és várható élettartamáról. Hazai vonatkozásban a Debreceni Egyetem kutatói értek el jelentős eredményeket a bölcsességfogból nyert őssejtek fogászati alkalmazásában, ami a jövőben új lehetőségeket nyithat a csontpótlás és potenciálisan a fogregeneráció területén.

„A Clinident fogászati központban kiemelt figyelmet fordítunk a bizonyítékokon alapuló innovatív technológiák alkalmazására. A japán fogregenerációs kutatások eredményei különösen ígéretesek, hiszen alapvetően új megközelítést kínálnak a fogpótlás terén. Célunk, hogy pácienseink számára elsők között tegyük elérhetővé a korszerű terápiás lehetőségeket, amint azok klinikai validációt nyernek és rendelkezésre állnak a gyakorlati alkalmazáshoz”

– mondta Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.

Modern technológiák a fogászatban

A fogászat területén jelentős technológiai fejlődés zajlik, amely alapjaiban változtatja meg a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. A brit kutatók 2025 áprilisában bejelentett áttörése, a laboratóriumban növesztett emberi fogak új alternatívát kínálnak a hagyományos fogpótlási eljárások mellett. Az autológ sejtekkel létrehozott fogak tökéletes biokompatibilitást és anatómiai illeszkedést biztosítanak. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták az első teljesen automatizált fogászati beavatkozást, ahol robotasszisztált technológia segítette a precíz kivitelezést, minimalizálva az emberi tényezőből adódó hibalehetőségeket.

A diagnosztikában az Overjet nevű mesterséges intelligencia alapú rendszer forradalmasítja a fogászati röntgenképek értelmezését, kvantitatív elemzéssel és színkódolt vizualizációval segítve a korai szuvasodás felismerését. A digitális fogászatban a 3D nyomtatás technológiája lehetővé teszi egyedi fogászati implantátumok gyors és pontos előállítását, javítva a beültetések sikerességi arányát és csökkentve a gyógyulási időt. Az intraorális szkennerek alkalmazása kiváltja a hagyományos lenyomatvételi eljárásokat, növelve a pontosságot és a páciens komfortérzetét. A Pennsylvaniai Egyetem által fejlesztett mikrorobotok mágneses irányítással távolítják el a fogfelszíni plakkot és baktériumokat, míg az új típusú fotobiomodulációs implantátumok a vörös fény terápiás hatását kihasználva segítik elő a peri-implantáris szövetek regenerációját.

Ez csak néhány példa volt arra, hogy milyen fejlesztések láthatóak, és a technológia további fejlődésével újabb és újabb innovációk várhatóak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság

Berlini nemzetközi sajtóeseményén mutatta be a Huawei legújabb termékeit és úttörő technológiáit a „Fashion Next” tematika jegyében. A HUAWEI WATCH 5 prémium kategóriájú okosóra-modellek mellett számos további zászlóshajó-termék bemutatkozott a rendezvényen, köztük a HUAWEI WATCH FIT 4 okosóra-sorozat, a HUAWEI FreeBuds 6 nyitott kialakítású vezeték nélküli fülhallgató, valamint a HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes tablet.

Berlini termékbemutatóján tovább bővítette okoseszköz-portfólióját a Huawei. A bemutatott újdonságok – köztük a HUAWEI WATCH 5 és WATCH FIT 4 okosórák, a HUAWEI FreeBuds 6 vezeték nélküli fülhallgató és a HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes tablet – a legújabb technológiai megoldásokat ötvözik a letisztult dizájnnal. Az okosórák az egészségtudatos, stílusos életmód támogatására készültek, a fülhallgató a prémium hangzás élményét kínálja, míg a tablet a hatékony munkavégzést szolgálja fejlett kijelzőtechnológiájával és intelligens kiegészítőivel.

Az IDC legfrissebb jelentése szerint a Huawei 2024-ben a világelső volt a viselhető eszközök éves növekedési üteme alapján, és immár hat éve vezeti a kínai piacot. Az új termékek tovább erősítik a vállalat globális pozícióját, miközben a technológia és esztétikum harmonikus ötvözésével formálják a viselhető eszközök jövőjét.

HUAWEI WATCH 5: fejlett érzékelőrendszer és prémium kidolgozás

A vadonatúj HUAWEI WATCH 5 olyan újításokkal érkezik, amelyek új távlatokat nyitnak az okosórák világában. A továbbfejlesztett HUAWEI TruSense rendszerrel felszerelt okosóra egy vadonatúj, elosztott szuperérzékelő modulra épülő X-TAP technológiát kínál. Az új megoldás többféle érzékelőt kombinálva lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen érintéssel megközelítőleg pontos, gyors egészségügyi betekintést kaphassanak. Emellett a gesztusvezérlést is továbbfejlesztették: mostantól támogatja a „kettős húzás” és a „kettős koppintás” mozdulatokat is, például hanghívás vagy a kamera távoli kioldása esetén.

A WATCH 5 megőrzi a sorozatra jellemző letisztult, elegáns formavilágot: a sima vonalvezetésű, fényes külső héj egybeolvad az óratesttel, így alkotva egységes, áramvonalas megjelenést. Az új modell két új színben – ibolyalila és homokarany – kapható lesz, és most először két méretben is elérhető lesz: 46 mm-es és 42 mm-es kivitelben, igazodva az eltérő stílusigényekhez. A HUAWEI WATCH 5 prémium anyaghasználatával is kitűnik: a repüléstechnikai minőségű titánötvözet, a 904L rozsdamentes acél óratok, valamint a gyémánt után a legkeményebb anyagnak számító zafírkristály üveg együttesen gondoskodnak a tartósságról, a korrózió- és kopásállóságról, miközben a precíziós kidolgozás minden részletben megmutatkozik.

HUAWEI WATCH FIT 4: fejlett érzékelők, profi sportmódok és elegáns kialakítás

A HUAWEI WATCH FIT 4 okosóra-sorozat prémium anyaghasználata új szintre emeli a tartósságot és a viselési élményt: a zafírüveg kijelző, a repüléstechnikai minőségű alumínium ház a titánötvözetből készült kerettel fokozott védelmet és kopásállóságot biztosít. A sorozat Pro modellje mindössze 9,3 mm vékony, kialakítása rendkívül könnyű és kényelmes, így egész napos viselésre is ideális. Az óra vízi sportokhoz fejlesztett edzéskövető funkciókkal és új légnyomás-érzékelővel is bővült, így a szabadtéri sporttevékenységek mérése még pontosabbá vált az elődmodellhez képest. A HUAWEI WATCH FIT 4 Pro professzionális sportmódokat is támogat, többek között a terepfutást, a búvárkodást akár 40 méteres mélységig, valamint professzionális szintű golf mód is található a készülékben. Ezeket a funkciókat a továbbfejlesztett HUAWEI TruSense rendszer egészíti ki, átfogó és intelligens egészség- és teljesítménymenedzsmentet szolgáltatva. Az óra a mindennapokban is megbízható társ: nincs szükség napi töltésre – a hosszú üzemidőnek köszönhetően ideális társ utazáshoz, edzéshez vagy bármilyen spontán programhoz.

HUAWEI FreeBuds 6 és MatePad Pro 12,2” (2025): stílus, technológia és hatékonyság

A HUAWEI FreeBuds 6 vezeték nélküli fülhallgató új szintre emeli a nyitott kialakítású hangélményt: egyedülálló funkciókat, élvonalbeli technológiákat és kiemelkedő hangminőséget kínál. A fülhallgató dupla hangszóró-egységgel rendelkezik, amely erőteljes, dinamikus basszust, tiszta magas hangokat és nagyfelbontású zenei élményt biztosít. A FreeBuds 6 ergonomikus, vízcsepp formájú dizájnt kapott, amely tökéletes egyensúlyt teremt a kényelem és a stílus között. Az olyan innovatív megoldások, mint a Stabil és Tiszta Hívás funkció, gondoskodnak róla, hogy a kommunikáció mindig zavartalan és problémamentes legyen.

A legújabb HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes (2025) tablet innovatív Tandem OLED PaperMatte kijelzővel érkezik, amely jelentősen növeli a fényerőt, miközben hatékonyan csökkenti a tükröződést és a visszaverődéseket. A produktivitás jegyében a készülék Huawei Glide billentyűzettel érkezik, amely PC-szintű gépelési élményt és kényelmes hordozhatóságot kínál. A billentyűzetben helyet kapott egy töltőrekesz, ahol a stylus kényelmesen tárolható és tölthető. Továbbá az új generációs HUAWEI Notes alkalmazás továbbfejlesztett funkcióival a MatePad Pro 12,2″ minden eddiginél hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.

Elérhetőség és ár

A WATCH 5 és a FIT 4 széria tagjaira egyaránt 1 év extra gyártói garancia jár, valamint 3 hónap ingyenes hozzáférés a Health+ alkalmazáshoz, amelyben számos edzésprogram, meditációs zene, gyakorlat és egyéb hasznos, az egészségtudatos életmódot segítő program található.

Mindezek mellett a HUAWEI WATCH 5 2025. május 15. és 25. között rendelhető elő, az értékesítés május 26-án kezdődik.

A HUAWEI FIT 4 Fekete, Fehér, Lila és Ezüst verziójának értékesítése május 15-én kezdődik, 64.990 Ft ajánlott fogyasztói áron. A készülékek az alábbiak szerint érhetők el:

  • Fekete színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Yettel és a Telekom üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.
  • Fehér színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Yettel üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes
  • Lila színben a MediaMarkt üzleteiben és online felületein, az Euronics online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Telekom üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.
  • Ezüst színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.

A HUAWEI FIT 4 Pro Fekete, Kék és Zöld verziója május 15. és 25. között rendelhető elő, az értékesítés május 26-án kezdődik.

A HUAWEI FreeBuds 6 65.990 Ft ajánlott fogyasztói áron lesz elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Állandó nassolás – megszokás vagy betegség?

Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?

Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!

Mi számít nassolásnak?

A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.

A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése

1.Éhség-jóllakottság hormonjai

A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.

Ghrelin – az „éhséghormon”

A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása.  Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.

Leptin – a „jóllakottsághormon”

A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.

  1. A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint

Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.

  1. A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres

Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.

A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.

  1. A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata

Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.

További tényezők

Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.

Alvás és cirkadián ritmus

A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.

Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia

Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.

Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?

Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.

TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.

Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?

Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:

  • Állandó éhség, röviddel étkezés után is
  • Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
  • Hízás főleg has–derék tájékon
  • Rendszertelen menstruáció
  • Fáradékonyság, hangulati ingadozások

Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.

Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?

  • Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
  • Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
  • Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
  • Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
  • Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
  • Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.

Összefoglalás a nassolásról

Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.

Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss