Connect with us
Hirdetés

Egészség

Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.

Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező

A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.

Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”

– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Mit lehet tenni?

A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”

– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.

A techcégek már ringbe szálltak

Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.

A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.

Ki lehet a nyertes?

A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.

Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.

A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”

– mondta Fábián Dorottya.

Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.

Egészség

Újból szükség van az ország összefogására Sági Dominik megmentésért

Sági Dominik karácsony

A kisfiú egy ritka, halálos lefolyású genetikai betegségben, gyermekkori izomsorvadásban szenved, melynek gyógyítása 1,3 milliárd forintba kerül. Az ügynek új lökést adhat, hogy felajánlottak egy, a magyar fociválogatott által dedikált labdát.

Sági Dominik 2020 júniusában született Pécsett. Nem sokkal az első születésnapja után, egy rutin vérvétel során derült ki, hogy Duchenne-féle izomdisztrófiában szenved. A kór fokozatos izomelhalással jár, átlagosan 10 éves kor körül kerekesszékhez, majd a légző- és szívizmok érintettsége miatt tragikus kimenetelhez vezethet.

Egy vagyonba kerül a gyermekkori izomsorvadás gyógyítása

2023-ban azonban reményt hozott egy egyszeri génterápia, amely képes megállítani az állapotromlást. A kezelés ára azonban szinte felfoghatatlan: Dominik személyre szabott terápiája 1,3 milliárd forintba kerül.

A család ezért hozta létre a Sági Dominik – Harc a Duchenne-nel Alapítványt, és azóta jótékonysági rendezvényekkel, licitekkel, médiamegjelenésekkel próbálják összegyűjteni az életmentő összeghez szükséges támogatásokat. A család célja egyértelmű: Dominik még a járásképesség elvesztése előtt megkaphassa a kezelést.

Nem akármilyen focirelikviák kerülnek kalapács alá

Most több különleges jótékonysági felajánlás újabb lendületet adhat Dominik ügyének: egy, a magyar futballválogatott – köztük Szoboszlai Dominik és Marco Rossi – által aláírt labda. Valamint a paksi csapat jóvoltából egy különleges Böde Dániel mez lesz megszerezhető a Sági Dominik Harc a Duchenne-nel licitcsoport-on.

A labda korábban 600 000 forintért kelt el a Barta Csoport alapítványának eseményén, amelynek bevételéből rászorulók kaptak ételutalványokat. A tárgyat most magánemberként újra felajánlották Dominik megsegítésére. A szervezők célja legalább a korábbi összeg elérése, de hangsúlyozzák: „Bármekkora támogatás hatalmas segítség – Dominik számára minden forint számít.”

Dominik állapotáról, az aktuális egyenlegről és a közelgő jótékonysági eseményekről folyamatosan friss információk találhatók Facebook-oldalukon és Sági Dominik honlapján.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A konyhánkon is múlik, hogy stresszmentes lesz-e a karácsony – Az LG tovább bővíti beépíthető konyhai eszközeinek kínálatát

Az alapanyagok gondos megválasztása, a tudatos tervezés és persze a beépíthető eszközeink minősége és funkcionalitása is segíthet abban, hogy az ünnepek alatt megnövekedett konyhai időtöltés ne nyűg, hanem valódi örömforrás legyen

– emelte ki Tóth Szilárd, a budapesti SALT étterem Michelin-csillagos séfje, a Konyhafőnök zsűritagja az LG új, beépíthető eszközeit bemutató eseményen.

Az LG beépíthető mosogatógépei 2022 óta elérhetők Magyarországon, most azonban a termékpaletta egy komplett beépíthető konyhai termékcsaláddá bővül: beépíthető sütők, indukciós főzőlapok és beépíthető mikrohullámú sütők érkeznek a kínálatba. A dél-koreai gyártó az emberek hétköznapi igényeit középpontba helyező filozófiája a hazai piacon frissen bemutatott termékcsalád esetében is megmutatkozik. A magas műszaki minőséget képviselő termékek esetében nem kell kompromisszumot kötni a teljesítmény, a kényelem, a biztonság és a higiénia terén, hiszen minden fő funkció arról szól, hogy időt spórol, könnyebb használatot, kényelmesebb főzést és mosogatást biztosít.

A Konyhafőnökből is ismert Tóth Szilárd, aki az elsők között próbálhatta ki a hazai piacon újonnan megjelenő konyhai eszközöket, természetesen néhány otthon is alkalmazható trükköt is megosztott Michelin-csillagos konyhájából az ünnepek átvészelésére.

Az első és legfontosabb, hogy legyen meg a menünk terve már legalább két héttel az ünnepek előtt

– emelte ki elsőként a séf. Hozzátetette: bármennyire is pártolja a konyhai kreativitást, de épp karácsonykor próbáljunk meg kevés új dolgot kipróbálni egyszerre.  Szilárd szerint sokat segít, ha végiggondoljuk, mire képes a konyhánk, és alaposan megismerjük a konyhagépeinket, illetve kihasználjuk a rendelkezésre álló funkciókat.

Szilárd az ünnepi fogások elkészítése közben nagy hasznát vette az InstaView™ beépíthető sütő Air Sous-Vide funkciójának, hiszen az egyre népszerűbb konyhai technológia lehetővé tette, hogy a húsok lassú, alacsony hőfokú sütése alatt a többi elem elkészítésével haladjon. Ahogy Szilárd elmondta: mivel ez egy hosszú órákon át tartó folyamat, így nyugodtan elindíthatjuk akár éjszakára a programot, hogy reggelre kész legyen, majd elég csak a tálalás előtt kb. 20 percet, fél órát a hús készre pirítására szánni. Ezzel időt tudunk magunkak spórolni.

Több idő, kevesebb stressz

– tette hozzá a séf.

A további különböző sütési módokkal – például Air Fry, gőzsütés vagy pizza programmal – puha süteményeket, ropogós sült krumplit, szaftos húsokat és “pizzériás” pizzát készíthetünk anélkül, hogy külön olajsütőt vagy egyéb plusz profi felszerelést tartanánk otthon. A -sütő tisztántartása is roppant egyszerű az EasyClean™ funkcióval: pár perc alatt gőzzel fellazítjuk a szennyeződéseket, majd egyszerűen áttöröljük a belsőt, ha pedig igazán zsírosra sikerült egy sütés, ott a gyors, körülbelül egyórás pirolitikus tisztítás. A 76 literes sütőtérben kényelmesen elférnek az ünnepi tepsik és a nagyobb fogások, a Wi-Fi kapcsolat és az LG ThinQ™ alkalmazás segítségével pedig a kanapéról vagy akár útközben is ellenőrizhetjük a sütést, és értesítést kapunk, amikor elkészült az étel vagy ideje kitisztítani a sütőt.

Az indukciós főzőlap esetében mind az instant nagyobb főzőfelületet eredményező Flex Zone, mind a gyors felfűtést elősegítő Boost funkció kapóra jött a bemutató során. A gyors és egyszerű kezelést segíti, hogy minden főzőzónához külön csúszkás érintővezérlőt kapunk: egyszerűen „felhúzzuk” az ujjunkkal a kívánt teljesítményszintre, vagy egyetlen érintéssel azonnal kiválasztjuk a szükséges melegítési szintet, így nem kell fokozatonként léptetni a beállítást. A Schott kerámia üveg tartós, prémium érzetet ad, fekete felülete pedig tökéletesen illeszkedik az LG beépíthető sütőhöz és a mikróhoz, így egy letisztult, modern, egységes konyhai összképet kapunk.

Az LG beépíthető mikrohullámú sütője túlmutat a kategóriában megszokott melegítő funkciókon. A 25 literes belső tér elég tágas ahhoz, hogy ne csak tányérokat, hanem kisebb tepsiket és tálakat is betehessünk, a grill és a kombinált üzemmód segítségével pedig akár rápiríthatunk a sajtokra, megpiríthatjuk a rakott ételek tetejét, vagy elkészíthetünk egy gyors, ropogós fogást anélkül, hogy a nagy sütőt bekapcsolnánk. A 8 automata programnak köszönhetően elég kiválasztanunk, mit szeretnénk elkészíteni – például pizzát, húst, zöldséget, tésztát, burgonyát, halat, italt vagy popcornt –, a készülék pedig hozzáigazítja az időt és a teljesítményt. Az egyérintéses nyitás és a gyermekzár mind elengedhetetlen elemei egy gyors, kényelmes és biztonságos mikrónak, amely letisztult tónusú designjával harmonikusan illeszkedik az LG sütőhöz és az indukciós főzőlaphoz, így a konyhánk nemcsak praktikus, hanem vizuálisan is egységes, rendezett képet mutat.

Az együtt elfogyasztott finom fogások és az értük bezsebelt dicséretek örömét nem fogja elhalványítani a mosogatás ránk nehezedő súlya, mivel a QuadWash™ beépíthető gőzös mosogatógéppel valóban elfelejthetjük a kézi mosogatást, és néhány perc alatt újra rendet teremthetünk a konyhában. A TrueSteam™ gőz funkció forró gőzzel segíti a mosogatást, fellazítja a makacs szennyeződéseket, és segít abban is, hogy a poharak és edények kevesebb vízfolttal száradjanak meg. A Smart Rack+™ rendszerrel rugalmasan rendezhetjük el az összegyűlt edényeket: a felső kosarat 3-féle magasságban állíthatjuk, így a nagyobb lábasok és a magas poharak is könnyedén elférnek. Az alsó kosárban a párosan lehajtható edénytartóknak köszönhetően könnyebben helyezhetjük el a tálkákat, tálakat, míg az állítható mélységű evőeszköztálcán a merőkanalak és kis csészék is kényelmesen elhelyezhetők. Az automatikus ajtónyitásnak köszönhetően a ciklus végén a gép résnyire kinyitja az ajtót, beengedi a friss levegőt, és ezzel természetes módon segíti a szárítást. A Dual Zone mosogatással egyszerre tehetünk be erősen szennyezett edényeket az alsó kosárba és kényesebb poharakat felülre, mivel kosaranként igény szerint módosíthatjuk, vízsugár erősségét kímélőbb vagy erősebb fokozatra. A Wi-Fi kapcsolat és az LG ThinQ™ alkalmazás segítségével távolról is nyomon követhetjük a mosogatást, értesítést kapunk a program végéről, és további okos funkciókat is használhatunk.

Az LG beépíthető konyhai készülékei mind egy-egy lépéssel közelebb visznek az emberközpontú, élmény-alapú konyha felé, ahol a főzés nemcsak kellemes időtöltés, de akár egyéni vagy családi örömforrás is lehet”

– mondta Kékesi Martin az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.

A beépíthető készülékek azok számára is magas minőségű választást nyújtanak, akik nemcsak az innovatív technológiai megoldások és a teljesítmény felől közelítenek a konyhai gépekhez, hanem az is fontos számukra, hogy konyhájuk egységes, rendezett megjelenést nyújtson, és a rendelkezésre álló teret a lehető legjobban kihasználják

– tette hozzá.

Hazánkban 2025 év végén az LG webáruházban kezdődik meg az új, beépíthető konyhai készülékek értékesítése, ezt követően pedig fokozatosan a hazai kereskedelmi partnerek kínálatában is megjelennek majd. A vállalat célja, hogy néhány éven belül egy egymásra épülő, széles beépíthető palettát kínáljon, amely a sütők, főzőlapok, mikrók és mosogatógépek mellett idővel további beépíthető konyhai készülékeket – többek között beépíthető hűtőket – is magában foglal, és a meglévő kategóriákon belül is bővülő modellszámmal minél többféle vásárlói igényre tud komplett, összehangolt konyhai megoldást adni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Országos program indult: Az ÉletPlusz gyakorlati útmutatással segíti a magyarokat az aktív és tudatos öregedéshez

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon együttműködésében elindult ÉletPlusz program célja, hogy új korszakot nyisson Magyarországon a tudatos öregedés és az öngondoskodás témájában.

A kezdeményezés válasz a társadalmi és demográfiai változásokra: a KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz – azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek.

Az ÉletPlusz program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. A program országos képzéseken, workshopokon és partnerségi együttműködéseken keresztül támogatja az önkormányzatokat, egészségügyi és szociális intézményeket, civil szervezeteket és szakembereket abban, hogy helyi szinten is működőképes, tudatos öregedést segítő rendszereket alakítsanak ki. A cél, hogy az öngondoskodás ne csupán egyéni, hanem közösségi ügy legyen.

„Az ÉletPlusz program egy közös gondolkodás kezdete. A tudatos öregedés nem csupán az idősek, hanem mindannyiunk ügye, hiszen az életút minden szakaszában felelősek vagyunk magunkért és egymásért”

– hangsúlyozta Milánkovics Kinga a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.

„A célunk, hogy a szektorok közötti együttműködés révén tartós és látható társadalmi változás induljon el az (ön)gondoskodás terén.”

Hosszú távú kezdeményezés

A program elindítását egy országos attitűdkutatás is megelőzte, amely 2025 elején készült a Haleon „ A kor nem határ” kampányának részeként. A felmérés rámutatott, hogy a negatív sztereotípiák és a saját magunkra szabott korlátok jelentősen rontják az életminőséget.

„A Haleon számára az egészség és az öngondoskodás támogatása mindig is kiemelt érték volt”

– mondta Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere.

„Az ÉletPlusz program célja, hogy ne csak szemléletet formáljon, hanem gyakorlati tudást, eszközöket és kapcsolatokat adjon mindazoknak, akik aktívan szeretnének részt venni a változásban.”

A program következő szakasza már vidéki területekre is kiterjed, így egyre több ember számára válik elérhetővé a tudásbázis.

Az októberi konferenciától a decemberi indulásig: a program új szakaszba lép

A program első szakmai és sajtónyilvános eseményét októberben, az Idősek Világnapjához kapcsolódva tartották Budapesten, az Eötvös10 Művelődési Házban. A rendezvényen szakértők, döntéshozók, civil és akadémiai szereplők, valamint az üzleti szféra képviselői gyűltek össze, hogy közösen rajzolják fel a tudatos öregedés és az (ön)gondoskodás jövőbeli együttműködéseinek térképét. A szakértői panelbeszélgetésen részt vett Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere, Zentai Violetta, a CEU professzora, Bócsi Rita, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára, valamint Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere. A rendezvény házigazdája Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója volt.

Milánkovics Kinga (Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány, társalapító), Kis Jenni (Haleon Magyarország, senior brand manager), Eszes Béla (Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere), Zentai Violetta (CEU professzor), Bócsi Rita (Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára).

 

A program decemberben lép új szakaszba: Sóly községben szervezik meg az első helyi workshopot, amely gyakorlati eszközöket ad a tudatos öregedés támogatásához, és elérhetővé teszi a program tudásanyagát vidéki közösségek számára is.

Bővebb információ az eseményekről és magáról a programról az eletplusz.hu oldalon található.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss