Egészség
Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért
A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.
Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.
Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező
A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.
„Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”
– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.
Mit lehet tenni?
A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.
„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”
– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.
A techcégek már ringbe szálltak
Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.
A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.
Ki lehet a nyertes?
A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.
Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.
„A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”
– mondta Fábián Dorottya.
Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.
Egészség
Mozgásban az egészség: a Xiaomi okoseszközei kreatívan támogatják az aktív életmódot
A rendszeres testmozgás az egyik legjobb befektetés, amit egészségünk érdekében tehetünk.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése, a jobb életminőség, a testi és szellemi egészség, valamint a hosszabb élettartam mind olyan előnyök, amelyeket a fizikailag aktív és tudatos életvitel nagy mértékben támogat. Ebben lehetnek kitűnő társaink a Xiaomi viselhető okoseszközei – élükön a Xiaomi Smart Band 10-zel és a Xiaomi Watch S4-gyel – amelyek segítenek abban, hogy tudatosabban és motiváltabban építsük be a fizikai aktivitást mindennapjainkba.
Az aktív életmód kialakításába nem érdemes fejest ugrani, célszerű inkább lépésről lépésre haladni. Mint ahogy a terhelést is fokozatosan kell növelni, hiszen kinek hiányzik egy sportsérülés mindjárt az elején? Egy okosóra vagy aktivitásmérő beszerzése ideális kezdet, hiszen már maga az eszköz is motivál, ráadásul megfelelő használatával könnyen kontrollálható és optimalizálható a mozgás, fizikai terhelés, vagy épp a pihenőidő, emellett pedig láttatja a fejlődésünket.
Séta, kerékpározás, jóga, vagy tánc?
Nem kell mindenkinek maratonra készülni, már egy gyors séta, biciklizés, úszás, torna, tánc vagy jóga is hozzájárul az egészséghez, a lényeg sokkal inkább a rendszeresség – és persze az, hogy örömünket leljük benne. Van, aki az elejétől kezdve tudja, miként szeretne napi rendszerességgel mozogni, de annak sem kell elkedvtelenednie, aki még keresgél. Nekik is segítnek a Xiaomi viselhető okoseszközei, amelyek több mint száz különböző edzésmód követését teszik lehetővé, mérve az edzés időtartamát, a pulzust és akár a vér oxigénszintjét is. Ezek az adatok segítenek, hogy megtaláljuk a számunkra legideálisabb mozgásformát és lássuk saját fejlődésünket.
Mozogj minden nap!
A napi mozgáscélok teljesítése nemcsak a testnek, hanem a léleknek is jót tesz, elég csak belegondolni abba, hogy egy fárasztó irodai munkanap után milyen jól tud esni egy kiadós séta. A Xiaomi aktivitásmérői pontos képet adnak a megtett lépésekről, az elégetett kalóriákról és a fizikai aktivitás intenzitásáról, így fokozatosan növelhetjük a terhelést és fenntarthatjuk a motivációnkat is.
A szervezetünk jelez
Kulcskérdés, hogy mi is az optimális terhelés, ami személyenként egyedi és eltérő lehet, függően az életkortól, testalkattól, testsúlytól, az aktuális kondíciónktól, vagy épp attól, hogy milyen egészségügyi problémáink voltak, vannak. A pulzuskövetés funkció ma már szinte minden viselhető okoseszközben megtalálható, nem véletlenül: hasznos visszajelzést ad arról, hogyan reagál a szervezetünk az edzésre, és mikor van szükség pihenésre. A folyamatos pulzusmérés révén könnyen kontroll alatt tarthatjuk a fizikai terhelésünket és optimalizálhatjuk edzéseinket.
Regenerálódás okosan
Az egészséges életmód része a táplálkozás, valamint a megfelelő pihenés és alvás is. A Xiaomi eszközei képesek a kalória leadását épp úgy, mint az alvás különböző szakaszait is követni, így segítenek abban, hogy jobban megértsük, mennyire pihentető az éjszakánk, és hogyan javíthatunk rajta. Mindez nemcsak a mozgás és pihenés közötti egyensúly megteremtése miatt fontos, de azért is, mert pihenésünk optimalizálásával javíthatunk szellemi teljesítményünkön is, egy-egy munkanap végén kevésbé érezhetjük fáradtnak, kimerültnek magunkat.
„A rendszeres és kontrollált testmozgás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy javítsuk életminőségünket, csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és akár évekkel meghosszabbítsuk életünket”
– fejtette ki Dr. Toldy-Schedel Emil, kardiológus, a Szent Ferenc Kórház igazgatója.
„A modern viselhető okoseszközök hasznos visszajelzésekkel szolgálnak a felhasználóknak, hiszen segítenek abban, hogy jobban megismerjük a szervezetünk működését, tudatosabban tervezzük meg a terhelést, és fenntartsuk a motivációt a rendszeres mozgás iránt”
– tette hozzá. A kardiológus szerint bár ezek az eszközök nem helyettesítik az orvosi vizsgálatokat, nagyszerű partnerei lehetnek az egészségesebb életmód kialakításának.
Xiaomi Smart Band 10: stílusos társ az aktív életmódhoz
A Xiaomi Smart Band 10 a legújabb generációs aktivitásmérő, amely a divatot és a funkcionalitást ötvözi. A 1,72 hüvelykes AMOLED kijelző, 150+ edzésmód, fejlett pulzus- és véroxigénszint-mérés, valamint professzionális alvásfigyelés mind azt szolgálja, hogy felhasználója tudatosabban és motiváltabban éljen aktív életet. Az 5ATM vízállóságnak köszönhetően úszás közben is megbízható társ, míg a 21 napos üzemidő gondoskodik arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük egészségi állapotunkat. A készülék továbbá képes valós idejű értesítéseket és naptárszinkronizálást biztosítani, így a mindennapokban is praktikus kiegészítő.
A divatos anyaghasználat, a pontos egészségügyi funkciók és a zökkenőmentes okoseszköz-integráció révén a Xiaomi Smart Band 10 ideális választás edzéshez, pihenéshez és útközbeni kapcsolattartáshoz egyaránt.
Xiaomi Watch S4: Társ az egészség és a teljesítmény szolgálatában
A legfrissebb generációt képviselő Xiaomi Watch S4 kiemelkedő megoldást kínál azoknak, akik a legmodernebb technológiát keresik elegáns, mégis praktikus formában. A Watch S4 – amellett, hogy Xiaomi Pay funkcióval a felhasználók egyetlen csuklómozdulattal fizethetnek érintésmentesen, kényelmesen, gyorsan és biztonságosan – 1,43”-os AMOLED kijelzővel, testreszabható óraszámlapokkal, több mint 150 sportmóddal, hosszú üzemidővel és rendkívül precíz egészségkövetési funkciókkal szolgálja ki a felhasználókat.
Az eszköz a fitnesz és egészségkövetés érdekében, a továbbfejlesztett, saját fejlesztésű algoritmusának köszönhetően, folyamatosan monitorozza a szívritmust, a vér oxigénszintjét, a stressz szintjét és az alvási mintázatokat. A szívritmus-monitorozás pontossága eléri a 98%-ot, megbízható, többdimenziós egészségügyi elemzést kínálva. A Xiaomi Watch S4 egyetlen érintéssel elérhetővé teszi az egészségügyi adatokat, részletes egészségügyi jelentést generál körülbelül 60 másodperc alatt, emellett légzési tréning kurzusokat is kínál. Az avanzsált L1+L5 GNSS technológia biztosítja a pontos helymeghatározást és tempófigyelést szabadtéri edzésekhez. Az 5ATM vízállóságnak köszönhetően pedig úszás közben is megbízható társ, míg a 15 napos akkumulátor-élettartama gondoskodik arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük egészségi állapotunkat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Július 24-én van az Öngondoskodás Világnapja
Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7).
Ez a tudatosság manapaság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.
Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.
Nem akarunk idősek lenni
A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.
Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.
Van hova fejlődni az öngondoskodás terén
Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. Bár az ötvenes éveikben járó magyarokat zavarják az öregedés fizikai jelei, a felmérés ellentmondásos képet fest arról, hogyan vélekednek fizikai állapotuk megőrzéséről. A válaszadók 80%-a állítja, hogy „rendszeresen sportol”, ugyanakkor más kutatások szerint a magyar társadalom fele egyáltalán nem végez testmozgást. A válaszadók 60%-a szerint „rendszeresen jár fogorvoshoz”, azonban célzott kutatások azt mutatják, hogy nagyon kevesen mennek el félévente fogászati ellenőrzésre, ahogyan azt a szakértők ajánlják. Van tehát hova fejlődni a valódi öngondoskodás terén.
Közös gondolkodás a tudatos öregedésért
„Az Öngondoskodás Világnapja alkalmából arra is lehetőség nyílik, hogy a társadalom szereplői, intézmények, cégek, civilek, egyének közösen gondolkozzunk arról, hogy a jelen korunk változó kihívásaira, öregedő társadalmunkban milyen megoldásokat és kereteket szükséges létrehoznunk. Mindezt annak érdekében, hogy az emberek minél jobban és hatékonyabban tudjanak saját magukról, szeretteikről és közösségeikről gondoskodni”
– tette hozzá Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.
Az alapítvány és a Haleon egészségügyi vállalat közösen indított szemléletformáló kampányt azzal a céllal, hogy a magyar lakosság pozitívabban viszonyuljon az öregedéshez, felismerje az öngondoskodás jelentőségét, és eloszlassa az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat. A két szervezet arra ösztönöz, hogy kortól függetlenül aktívan, magabiztosan és örömmel éljünk, hiszen a kor nem határ, hanem lehetőség. A kampányról az alábbi oldalakon található bővebb információ:
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Így készíthetsz isteni pisztáciás dubai fagyit otthon
A dubai pisztáciás csokoládé népszerűsége 2022 óta folyamatosan nő, de igazán közkedveltté 2024 végén vált a TikTok-ra feltöltött videóknak köszönhetően.
Ha valaki szeretné, akkor akár otthon is elkészítheti hűsítő változatban.
„A pisztáciás fagylalt igazi luxus lehet az ízlelőbimbóknak. Számos közel-keleti kultúrában a diófélék, különösen a pisztácia felszolgálása a vendégszeretet és nagylelkűség jelképe”
– emelte ki Fazekas Imre, a Sage termékmenedzsere. Hozzátette:
„mindez annak is köszönhető, hogy egy pisztácia fának legalább 5-8 évig kell fejlődnie, hogy termőre forduljon.”
Ez a dióféle már régóta ismert az emberiség előtt. Történészek szerint eredetileg Ázsiából származik, de időszámtásunk előtt hétezer évvel már a mai Irán területén is termesztették. Ez a növény alapvetően nagyon érzékeny a fagyra, de három évvel ezelőtt Magyarországon is elindult a pisztácia hazai termesztése. Megjelenése izgalmas lehetőségeket rejt a hazai mezőgazdaság számára.
Minőségi alapanyagokból
A pisztáciás fagylalt titka a minőségi hozzávalókban rejlik. „A szicíliai pisztáciát az élénk színe és gazdag íze miatt gyakran tartják arany sztenderdnek. Akár nyers, akár pirított pisztáciára esik a választás, mindenképpen érdemes sótlan változatot felhasználni” – hangsúlyozta a Sage termékmenedzsere.
Ehhez a fagylalthoz alapvetően pisztáciamasszára, tehéntejre, tejszínre, vaníliára, egy tojásra, cukorra sóra, apróra vágott pisztáciára és reszelt csokoládéra van szükség. A fagylaltos alap elkészítéséhez először közepes hőmérsékleten fel kell melegíteni a tejet, majd egy kis időre félre kell húzni és hozzá kell adni a tojássárgáját, a tejszínt, a vaníliát és a cukrot. Ez követően vissza helyezzük a főzőlapra, majd lassú kevergetés mellett hozzáadjuk a pisztácia masszát.
„Ezután belehelyezzük a masszát a fagylaltgépbe, majd körülbelül 30-35 percen át keverjük a gépben. Fontos kiemelni, hogy olyan fagylaltoknál, ahol az alapanyagok melegítésére van szükség, a Sage azt javasolja, hogy felszolgálás előtt legalább egy nappal készítsük el az alapmasszát, tegyük hűtőbe, majd a tálalás napján helyezzük be a fagylalt gépbe”
– tette hozzá Fazekas Imre.
A Sage BCI 600 tizenkét programmal rendelkezik (fagylalt, sorbet, gelato, fagyasztott joghurt), emellett automatikusan felismeri a fagylalt sűrűségét és azt a felszolgálásig a kívánt konzisztencián tartja.
„A pisztáciás fagyit csoki-, valamint pisztácia reszelékkel díszítjük, a gyerekek pedig biztosan örülni fognak egy-egy roládnak is”
– tette hozzá a Sage termékmenedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Okoseszközök2 hét ago
ZTE Watch K1 Pro: gyerekekre szabott okostechnológia – biztonság az iskolakezdéshez
-
Gazdaság2 hét ago
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
-
Okoseszközök2 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Tippek2 hét ago
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
-
Mozgásban1 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról
-
Gazdaság2 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel