Connect with us
Hirdetés

Egészség

Techcégek és gyógyszergyárak versengenek a jövő betegeiért

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz.

Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

Egyre nagyobb üzlet, ami egyre kevésbé jövedelmező

A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan. Egy másik beszédes adat: gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt.

Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy ez korántsincs így. Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent”

– hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság. Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül. Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot. Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny. 2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181, ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Mit lehet tenni?

A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki. Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára. Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás”

– mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.

A techcégek már ringbe szálltak

Az idő azonban sürget. A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő. Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával. Egy másik beszédes adat: a life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt), valamint a 2,9%-os éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.

A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket. 2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be. Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.

Ki lehet a nyertes?

A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről. Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra. Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet, ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak. Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást, amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.

Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet.

A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel”

– mondta Fábián Dorottya.

Mint láthattuk, sok múlik a klinikai tesztek pontosságán, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítése kulcsfontosságú. Az US National Institutes of Health (NIH) adatai alapján ugyanis a klinikai tesztek kétharmadában a résztvevők átlagos életkora nem érte el azt az átlagéletkort, akiknek a gyógyszert, vagy kezelést kifejlesztették. 20-ból átlagosan kevesebb, mint 1 felnőtt rákos beteg vesz részt a rákkutatással kapcsolatos klinikai tesztekben. Ezzel az adatok általánosíthatósága szenved csorbát, így különösen fontos, hogy mindenféle szegmens képviselje magát a tesztelésen – etnikai kisebbségek, idősebbek, nők stb. Ez azonban nem könnyű. Egy 2019-es kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka számolt be valamilyen strukturális vagy klinikai akadályról, amik meggátolták, hogy tesztekben vegyenek részt.

Egészség

Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.

Az Opella büszke rá, hogy Algoflex márkájával bronz díjban részesült a 2025-ös Effie Awards Hungary Big Marketing Idea kategóriájában.

 A fájdalom a videojátékok világában mindennapos jelenség: a nem játszható karakterek (NPC-k) újra és újra elszenvedik a játékosok döntéseinek következményeit, legyen szó csatában összekaszabolt orkokról, a lábuknál fogva a prérin végigvonszolt cowboyokról esetleg az autójukból kirángatott sofőrökről. Ez a humoros megfigyelés adta az alapját az Algoflex legutóbbi marketingkampányának, amely a fiatalok számára releváns kulturális közegben, a gaming világán keresztül beszélt a fájdalomról, annak megelőzéséről és az egészségügyi öngondoskodásról. A kampány célja a tájékozottabb, tudatosabb gyógyszerhasználat erősítése volt.

A 18–24 éves korosztály számára a fájdalom mindennapi tapasztalat – elsősorban a stressz, a kialvatlanság, a képernyő előtt töltött hosszú órák és a rossz testtartás következményeként. Az Opella felismerte, hogy hitelesen és hatékonyan csak akkor tudja ösztönözni a tudatosabb gyógyszerhasználatot, ha olyan terepen is megszólal, ahol ez a generáció tömegesen jelen van. A kampány Twitch-aktivációkkal, YouTube-megjelenésekkel, gaming podcastokkal és a legnagyobb hazai gamer portál bevonásával jutott el a fiatalokhoz.

Monika Banaś-Jankowska, CEE Brand & Innovation Head at Opella:

“A kampány sikere annak köszönhető, hogy nem kioktató módon beszéltünk a fiatalokhoz, hanem az ő kulturális közegükben, az ő nyelvükön szólaltunk meg. A gaming ma közösség és kultúra, ahol a túlterheltség, a feszültség és a fájdalom is része a mindennapi élménynek. Fontos volt számunkra, hogy ebben a világban hitelesen jelenjünk meg, humorral és önreflexióval beszéljünk a fájdalom megelőzéséről és csillapításáról. Az Effie-díj azt jelzi számunkra, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók telített kategóriájában is lehet új, érthető és releváns hangot találni.”

Az Opella már korábbi versenyeken is elismerést szerzett a Publicis Groupe Hungary által megvalósított kampánnyal: az Arany Penge versenyen négy díjat vihetett haza, a Hipnózis reklámfesztiválon pedig Grand Prix-t és három további díjat nyert.

Majosi Judy, Chief Business Officer, Publicis Groupe Hungary:

“Ez a kampány az Opella nyitottsága nélkül nem születhetett volna meg. Egy olyan kampányt szerettünk volna létrehozni, ami ki tud törni a kategória által megszokott kommunikációs sémákból, ez pedig még nagyobb szabadságott adott nekünk. Ez az Effie is bizonyítja, mekkora ereje van a bátor ügyfeleknek és az igazi partnerségnek, és hálásak vagyunk, hogy mindezt az Opellával együtt építhettük fel.”

Az Effie idei mezőnyében az Opella két másik kampánnyal is jelen volt. A No-Spa „Nők egymásért” programja a menstruációs görcsök megértését és a női közösség erejére épülő edukációt állította középpontba, és szintén döntős lett a vény nélküli gyógyszerek kategóriájában. Az Algoflex megelőzésre épülő, többcsatornás „Felelősségteljes Fájdalomcsillapítás platformja” pedig szintén a finalisták közé került.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Erre a tartozékra fokozott figyelmet fordíts porszívózásnál

Az otthoni porszívók vásárlásánál célszerű figyelmet fordítani arra, hogy olyan fejlett szűrőrendszerrel legyenek felszerelve, amelyek megakadályozzák a leapróbb pollenek, baktériumok, vagy vírusok visszajutását a kitakarított helyiség levegőjébe.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a szűrő rendszeres takarításáról és cseréjéről sem!

A porszívóknál – kialakítástól függetlenül – a készülékből kiáramló levegő szűrésére van szükség. A Sencor SVC 1080TI esetében például a Multi Cyclone rendszer és a Clean Air HEPA H13-as szűrő biztosítja, hogy legapróbb porszemcsék, valamint allergizáló hatással bíró pollenek se jussanak vissza a helyiség levegőjébe.

Kevéssé ismert tény, de a HEPA H13-as szűrő 99,95%-os hatékonysággal távolítja el a PM10 méretű részecskéket a kibocsátott levegőből (a mérési pontnál – MPPS).  Ezek közé tartoznak a poratkamaradványok, a fékpor, vagy a homokszemek. A PM 2,5 méretű szemcséket is képes megszűrni, amelyek gyakran korom- és koromrészecske, vagy különféle aeroszolok formájában vannak jelen a levegőben. A 2,5 nano mikrométernél kisebb szemcsék már le tudnak jutni a tüdő léghólyagocskáiba és onnan közvetlenül a véráramba is bekerülhetnek, növelve ezáltal bizonyos érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

„Egy nappaliban, vagy hálószobában számtalan olyan apró részecske fedezhető fel, ami az emberi szem számára vagy láthatatlan, vagy nehezen észrevehető. Ilyen a por, a pollen, a penészspóra, a házi kedvencek szőrszálai, az esetlegesen előforduló bőrpikkelyek, vagy baktériumok”

– figyelmeztetett Lucza András, a Sencor SDA Divíziójának termékmenedzsere.

„Ahhoz, hogy a HEPA H13-as szűrő megőrizze a hatékonyságát, nem szabad megfeledkezni a rendszeres tisztításról. Amennyiben csak kis mértékben szennyezett, akkor elég, ha a szabad ég alatt kirázzuk belőle a port. Erősebb szennyezés esetén azonban érdemes a szűrőt gyenge vízárammal és langyos vízzel kiöblíteni úgy, hogy a hajlatokból a víz ki tudja mosni a szennyeződéseket. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a gyártó javasolja a szűrő vízzel történő öblítését a használati utasításban”

– hangsúlyozta a szakember. Ezt követően elegendő, ha hagyjuk szobahőmérsékleten megszáradni, majd miután ez megtörtént a szűrő visszahelyezhető a gépbe.

Fontos, hogy a HEPA H13-as tartozékra rendszeres használat esetén javasolt félévente cserélni. Az eltömődött szűrő miatt a készüléknek többet kell dolgoznia a kívánt légáramlás fenntartásához, ami hangosabb működést és nagyobb energiafelhasználást eredményezhet. Az elhanyagolt szűrőn idővel felhalmozódnak a por- és pollen szemek, a korom és egyéb részecskék, ami csökkentheti a szűrés hatékonyságát.

Mindezekre ügyelve biztosítható, hogy otthonunk levegője mindig friss és egészséges maradjon, hiszen „jobb félni, mint megijedni”, ha egészségünkről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Közel 100 ember egészségügyi szűrését végezték el egy nap alatt a Prologis parkjában

A Prologis Park Budapest-Gyál parkba egy nap erejéig egészségügyi szűrőbusz költözött – a logisztikai ingatlanfejlesztő vállalat ugyanis ingyenes szűrővizsgálatot szervezett a parkban található ügyfelek alkalmazottai számára.

A dolgozók háromféle szűrésre jelentkezhettek: dermatoszkópos anyajegyszűrésre, InBody készülékkel végzett fittségi állapotfelmérésre, illetve szívstressz meghatározásra. A MediTeam orvosai által végzett vizsgálatokra majdnem 100-an regisztráltak, betöltve az összes szabad helyet a napra.

Több kutatás is igazolja, hogy Magyarországon rendkívül kevesen járnak egészségügyi szűrővizsgálatokra, pedig minél korábban ismernek fel egy betegséget, annál nagyobb a valószínűsége a hatékony kezelésnek. Két évtized alatt például megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége.  Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás képezi a leggyakoribb halálokot, az erre irányuló rizikószűréseken azonban alacsony a lakossági részvétel, ezért az ilyen szűrésekben rejlő lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva.

A parkjainkban dolgozó munkatársak egészsége kiemelten fontos számunkra

– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási és ügyfélélmény igazgatója.

Tudjuk, hogy egy-egy szűrővizsgálatra mennyire nehezen találnak időt az emberek, ezért házhoz hoztuk a lehetőséget ügyfeleink munkatársai számára. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészség megőrzésének fontosságára: szeretnénk, ha a mindennapi gondolkodásba is beépülne ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése. Nagyszerű volt látni, hogy ilyen sokan vettek részt a szűréseken, és szeretnénk köszönetet mondani az orvosi csapatnak az áldozatos munkájukért.

Ez a különleges nap az egészségen és a közösségen kívül a segítségnyújtásról is szólt: az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok mellett a Prologis gyűjtést is szervezett, minden résztvevő magával hozhatott egy új vagy jó állapotú plüssjátékot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat juttat el a rászoruló gyermekekhez.

Nagyon szép kezdeményezésnek tartom ezt is

– mondta Szegedi Réka, a CooperVision toborzási specialistája.

A kollégák sok plüssállattal készültek, örülünk, hogy olyan gyerekekhez kerülnek, akik szívesen játszanak majd velük.

A parkokban dolgozók vizsgálata zökkenőmentes volt, csupán egy gyors és egyszerű szünetet igényelt a munkanapjukban.

Szeretném megköszönni a Prologisnak, hogy egészségmegőrző programokat szervez a parkunkban

– mondta Szegedi.

A mai napon én is részt vettem két vizsgálaton: a fittségi állapotfelmérésen és a melanómaszűrésen. Fontosnak tartom, hogy a dolgozóink könnyen részt tudjanak venni az ilyen jellegű egészségügyi szűrővizsgálatokon a munkaidő keretein belül is. A munkavállalóink nagyon hálásak az ilyen jellegű szűrésekért, sőt, külön jelezni is szokták, milyen vizsgálatokra kerüljön sor a jövőben.”

Az egészség és a jólét biztosítása is része a Prologis azon széles körű törekvésének, amellyel a parkok a munkavégzés kellemes terévé válhatnak.

A PARKlife kezdeményezésünk lényege, hogy többet nyújtsunk, mint egy egyszerű munkahely, mint csak egy logisztikai park. Közösségeket szeretnénk építeni. Teret, időt és lehetőséget adunk a közösségeknek, hogy együtt tölthessenek időt a parkjainkban, akár szabadtéri rendezvényeken, akár sporteseményeken, vagy efféle egészségmegőrző programok keretein belül. Ezzel szeretnénk hozzájárulni partnereink és dolgozóik fizikai jólétéhez, és arra ösztönözni a parkokban dolgozókat, hogy sokat mozogjanak, és aktív közösségi életet éljenek

– mondta Gárdonyi Lóránd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss