Egészség

Ha ma élne Semmelweis, valószínűleg genetikus lenne

semmelweis

Minden év július 1-e a magyar egészségügy ünnepe, a Semmelweis-nap, ugyanis 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.

Az azóta eltelt közel kétszáz évben számos tudományos felfedezés és eredmény járult hozzá ahhoz, hogy a gyermeket vállaló nők biztonságban érezzék saját és kisbabájuk egészségét a várandósság és a szülés során. Ahogy Semmelweis a XIX. században korát megelőző módszert vezetett be, ma a genetika az a terület, ahol a folyamatos tudományos áttöréseknek köszönhetően újabb és újabb úttörő eljárások teszik lehetővé a nyugodt babavárást.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője

Semmelweis kórbonctan tanár barátja halálának körülményeit vizsgálta ki, amikor rájött, hogy az a betegség, amely a férfi halálát okozta, a gyermekágyi lázzal azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák, amikor boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és a várandós nőket vizsgálják. Világossá vált számára, hogy ezért sokkal ritkább gyermekágyi láz azoknál a szülő nőknél, akiknél bábák segédkeztek, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezelt kismamák között.

Több vegyszert is kipróbált fertőtlenítésre, végül a klórmeszet találta legmegfelelőbbnek. Semmelweis kötelezte az általa vezetett kórházban dolgozó orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet klóros kézmosásra, mielőtt beléptek a szülészeti osztályokra, később pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti könyékig, körömkefével történő klóros kézmosást is, ami összességében egy negyedórás procedúra volt. Rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhunytak aránya 1% alá csökkent. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló volt, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.

Semmelweis munkásságával rengeteg édesanya életét mentette meg, eredményei tulajdonképpen a mai orvoslás higiéniai feltételeinek alapjait fektették le.

Ian Donald, a babák fejlődésének felügyelője

A XIX. században a technológia még nem tette lehetővé, hogy a magzat egészségi állapotát is ellenőrizhessék az orvosok, Semmelweis után csaknem 100 évet kellett várni az ultrahangvizsgálatra. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a II. világháború idején a tengerben úszó ellenséges tengeralattjárókat próbálták megtalálni. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a háborús technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.

Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végigkövessék, lássák a baba fejlődését.

Czeizel Endre, a magzatok megmentője

Semmelweis korában ismeretlen fogalom volt a tudatos családtervezés vagy a várandósgondozás.

Semmelweis után kétszáz évvel egy másik magyar orvos, Dr. Czeizel Endre volt az, aki kidolgozta a magzatok védelmének korszerű módszerét. Fő tudományos területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt és őt tekinthetjük a genetikai kutatási eredmények alkalmazásának egyik úttörőjének. Tudta, hogy az 1962-ben Nobel-díjjal elismert eredmény, a DNS felfedezése hozta meg azt az áttörést, amire a korszerű családtervezést és terhesgondozást építeni kell.

Már az 1970-es évektől genetikai tanácsadást végzett, kidolgozta a genetikai tanácsadás úgynevezett magyar módszerét, majd az 1980-as években a három lépésből álló Optimális Családtervezési programot. Módszere három szakaszra bontja a tudatos családtervezést. Elsőként az alkalmasságot kell tisztázni, hogy a leendő szülők megfelelő egészségi felkészültséggel lássanak a családtervezéshez. A második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülést jelenti, a harmadik lépésben – a fogantatás után – a középpontba a kora-terhesség fokozott védelme kerül.

Dr. Czeizel Endre 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai világítottak rá arra, hogy a magzati fejlődési rendellenességek egy harmadát meg lehet előzni megfelelő összetételű vitaminkészítmény szedésével. A kutatási eredményei alapján kifejlesztett magzatvédő vitaminok nemcsak a nyitott gerinc és a koponyahiány 90 %-ának kialakulását képesek megakadályozni, hanem a szív és a hugyúti rendellenességek jelentős hányadát is, ezért is nevezték Czeizelt a magzatok megmentőjének.

A tudomány és ezen belül a genetika olyan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb genetikai vizsgálatokat, terápiás megoldásokat fejlesztettek ki a tudósok. Már lassan 10 éve rendelkezésre áll a magzati diagnosztikában új fejezetet nyitó molekuláris genetikai vizsgálat, amelyaz anyai vérből a magzat teljes kromoszómaállományát képes ellenőrizni, de a PrenaTest® mellett az Origin hordozóság szűréssel azt is megtudhatjuk, hogy milyen genetikai rendellenességeket hordozunk rejtetten, melyeket gyermekeink tőlünk örökölhetnek. A következő nagy áttörés az epigenetika területén várható, itt a kutatók azt próbálják meg felderíteni, hogy életmódunk, a minket érő környezeti hatások hogyan hatnak leendő gyermekeink és unokáink genetikai állományára.

A rövid kis áttekintésből jól látható, hogy az elmúlt 200 évben mennyit fejlődött a szülészet és maga az orvostudomány. Ha Semmelweis Ignác most élne, nemcsak büszke lenne utódaira, hanem korszakalkotó orvosként biztosan genetikával (is) foglalkozna.

Mi is legyünk büszkék orvosainkra, ápolóinkra, és ünnepeljük őket július elsején, a Semmelweis-napon!

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

uniklinik szájsebészet
Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a  páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

uniklinik fogászat

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss