Minden év július 1-e a magyar egészségügy ünnepe, a Semmelweis-nap, ugyanis 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.
Az azóta eltelt közel kétszáz évben számos tudományos felfedezés és eredmény járult hozzá ahhoz, hogy a gyermeket vállaló nők biztonságban érezzék saját és kisbabájuk egészségét a várandósság és a szülés során. Ahogy Semmelweis a XIX. században korát megelőző módszert vezetett be, ma a genetika az a terület, ahol a folyamatos tudományos áttöréseknek köszönhetően újabb és újabb úttörő eljárások teszik lehetővé a nyugodt babavárást.
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője
Semmelweis kórbonctan tanár barátja halálának körülményeit vizsgálta ki, amikor rájött, hogy az a betegség, amely a férfi halálát okozta, a gyermekágyi lázzal azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák, amikor boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és a várandós nőket vizsgálják. Világossá vált számára, hogy ezért sokkal ritkább gyermekágyi láz azoknál a szülő nőknél, akiknél bábák segédkeztek, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezelt kismamák között.
Több vegyszert is kipróbált fertőtlenítésre, végül a klórmeszet találta legmegfelelőbbnek. Semmelweis kötelezte az általa vezetett kórházban dolgozó orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet klóros kézmosásra, mielőtt beléptek a szülészeti osztályokra, később pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti könyékig, körömkefével történő klóros kézmosást is, ami összességében egy negyedórás procedúra volt. Rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhunytak aránya 1% alá csökkent. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló volt, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.
Semmelweis munkásságával rengeteg édesanya életét mentette meg, eredményei tulajdonképpen a mai orvoslás higiéniai feltételeinek alapjait fektették le.
Ian Donald, a babák fejlődésének felügyelője
A XIX. században a technológia még nem tette lehetővé, hogy a magzat egészségi állapotát is ellenőrizhessék az orvosok, Semmelweis után csaknem 100 évet kellett várni az ultrahangvizsgálatra. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a II. világháború idején a tengerben úszó ellenséges tengeralattjárókat próbálták megtalálni. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a háborús technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.
Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végigkövessék, lássák a baba fejlődését.
Czeizel Endre, a magzatok megmentője
Semmelweis korában ismeretlen fogalom volt a tudatos családtervezés vagy a várandósgondozás.
Semmelweis után kétszáz évvel egy másik magyar orvos, Dr. Czeizel Endre volt az, aki kidolgozta a magzatok védelmének korszerű módszerét. Fő tudományos területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt és őt tekinthetjük a genetikai kutatási eredmények alkalmazásának egyik úttörőjének. Tudta, hogy az 1962-ben Nobel-díjjal elismert eredmény, a DNS felfedezése hozta meg azt az áttörést, amire a korszerű családtervezést és terhesgondozást építeni kell.
Már az 1970-es évektől genetikai tanácsadást végzett, kidolgozta a genetikai tanácsadás úgynevezett magyar módszerét, majd az 1980-as években a három lépésből álló Optimális Családtervezési programot. Módszere három szakaszra bontja a tudatos családtervezést. Elsőként az alkalmasságot kell tisztázni, hogy a leendő szülők megfelelő egészségi felkészültséggel lássanak a családtervezéshez. A második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülést jelenti, a harmadik lépésben – a fogantatás után – a középpontba a kora-terhesség fokozott védelme kerül.
Dr. Czeizel Endre 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai világítottak rá arra, hogy a magzati fejlődési rendellenességek egy harmadát meg lehet előzni megfelelő összetételű vitaminkészítmény szedésével. A kutatási eredményei alapján kifejlesztett magzatvédő vitaminok nemcsak a nyitott gerinc és a koponyahiány 90 %-ának kialakulását képesek megakadályozni, hanem a szív és a hugyúti rendellenességek jelentős hányadát is, ezért is nevezték Czeizelt a magzatok megmentőjének.
A tudomány és ezen belül a genetika olyan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb genetikai vizsgálatokat, terápiás megoldásokat fejlesztettek ki a tudósok. Már lassan 10 éve rendelkezésre áll a magzati diagnosztikában új fejezetet nyitó molekuláris genetikai vizsgálat, amelyaz anyai vérből a magzat teljes kromoszómaállományát képes ellenőrizni, de a PrenaTest® mellett az Origin hordozóság szűréssel azt is megtudhatjuk, hogy milyen genetikai rendellenességeket hordozunk rejtetten, melyeket gyermekeink tőlünk örökölhetnek. A következő nagy áttörés az epigenetika területén várható, itt a kutatók azt próbálják meg felderíteni, hogy életmódunk, a minket érő környezeti hatások hogyan hatnak leendő gyermekeink és unokáink genetikai állományára.
A rövid kis áttekintésből jól látható, hogy az elmúlt 200 évben mennyit fejlődött a szülészet és maga az orvostudomány. Ha Semmelweis Ignác most élne, nemcsak büszke lenne utódaira, hanem korszakalkotó orvosként biztosan genetikával (is) foglalkozna.
Mi is legyünk büszkék orvosainkra, ápolóinkra, és ünnepeljük őket július elsején, a Semmelweis-napon!
Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére
A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.
A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.
Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.
Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.
Hosszú távú együttműködés Debrecenben
„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”
Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”
„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.
Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.
A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága
A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.
A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Duchenne-féle izomsorvadás – amely az idővel való harcot is jelenti
A Duchenne-féle izomsorvadás (DMD) egy súlyos, öröklődő izombetegség, amely elsősorban fiúgyermekeket érint.
A betegség a disztrofin nevű fehérje hiányából adódik, amely az izmok védelmében játszik kulcsfontosságú szerepet. A disztrofin hiánya következtében az izomsejtek fokozatosan leépülnek, ami mozgásképtelenséghez és akár halálhoz vezethet.
A betegség hatásai:
A DMD tünetei általában 2-3 éves kor körül jelentkeznek, és fokozatosan súlyosbodnak. A beteg gyermekek gyakran később kezdenek járni, nehezen kelnek fel, és ügyetlenek. Az izomgyengeség a végtagoktól a törzs felé haladva érinti az egész izomzatot, beleértve a szívizmot és a légzőizmokat is. A betegség következtében a betegek kerekesszékbe kényszerületnek, és végül akár légzési elégtelenség is felléphet.
A DMD előfordulása:
A DMD egy ritka betegség, amely világszerte átlagosan 3500-5000 újszülött fiúból egyet érint. Magyarországon a pontos előfordulási adatok nem ismertek.
A kezelés lehetőségei:
Jelenleg a DMD-nek nincs gyógyírja, de a kutatók folyamatosan dolgoznak új terápiák kifejlesztésén. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a génterápiában, amely a betegség genetikai okát célozza. Az Egyesült Államokban már engedélyeztek néhány génterápiás kezelést, amelyek ígéretes eredményeket mutatnak.
Micskó Benji
A magyarországi Micskó Benji is a DMD-ben szenved. A kisfiú és családja példája jól mutatja, hogy ez a betegség milyen mértékben korlátozza a betegek életét. Benji szülei minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy gyermekük a lehető legjobb ellátást kapja, és támogatják a DMD-kutatásokat.
Amerikában kifejlesztettek egy innovatív génterápiát, amely megállíthatja a betegség előrehaladását, és akár vissza is fordíthatja a károsodásokat. Ez a kezelés azonban rendkívül költséges, és sajnos Magyarországon még nem elérhető.
Benji szülei mindent megtesznek, hogy gyermeküknek a legjobb ellátást biztosítsák! Egy alapítványt hoztak létre, hogy összegyűjtsék a szükséges összeget a génterápiás kezeléshez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egy meglepő tény a kollagénről, amit nem biztos, hogy tudtál
Nagyon szerencsés az, akinek a technológia jelenti a hobbit és az érdeklődési területet, ugyanis ez egy kézzelfogható, adatokkal könnyen alátámasztható terület. Ezek által könnyebb megérteni, miért jobb például egy új szériás számítógép a réginél, és ez a tendencia a többi részterületre is tökéletesen igaz.
Azok, akik inkább az egészség és szépségápolás iránt érdeklődnek, kissé nehezebb helyzetben vannak, ugyanis itt több utánajárás szükséges ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket. Az egyik sztárhatóanyag manapság a kollagén, ám kevesen tudják, hogy nem minden készítmény működik olyan hatékonyan, mint azt elsőre gondolnánk. A QMS Medicosmetics Hungary kollagénes termékeinek előnyeire is fényt derítünk, tarts te is velünk!
Mitől olyan népszerű a kollagén?
A téma részletes tárgyalása előtt érdemes tisztáznunk, mire is jó igazából a kollagén, ugyanis ez az anyag nem csak szépségápolás szempontjából fontos.
A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szöveteink egyik fontos építőkövét jelenti: különböző formái jelen vannak a bőr szöveteiben, hajban, ízületekben és csontokban, továbbá a kötőszövetek szerkezetében is.
Különleges tulajdonsága, hogy képes az adott szövetet szilárdabbá tenni úgy, hogy közben mégis biztosít bizonyos mértékű rugalmasságot – ez a kombináció elengedhetetlen az ellenállósághoz. Kollagén hiányában a szövetek merevek, sérülékenyek lesznek, és a regenerációs folyamatok sem működnek kellő hatékonysággal.
A kollagén szerepe a szépségápolásban
A kollagén segít visszanyerni a szövetek rugalmasságát, feszességét, valamint rendkívül hatékony a meglévő ráncok láthatóságának csökkentésében, és az újabb barázdák kialakulását is segít megelőzni.
A bőrápolásban rendkívül elterjedtté vált ez a hatóanyag, ami nem is csoda, hiszen külsőleges alkalmazással célzottan a kezelni kívánt területre juttathatjuk, ahol rendkívül látványos hatást érhetünk el vele.
Kevesen tudják viszont, hogy számos kozmetikum nem a megfelelő formában tartalmazza a kollagént, ugyanis ez a molekula alapvetően túl nagy ahhoz, hogy hatékonyan felszívódjon a hámrétegen keresztül.
Látványos eredményeket csakis minőségi kozmetikumokkal érhetünk el
Ahogy fentebb is írtuk, sajnos nem minden kollagénes termék alkalmas arra, hogy megfiatalítsa bőrünket, ugyanis a mélyebb rétegekbe csakis speciális formában juthat el.
Az igazán magas színvonalat képviselő kozmetikumokban például a kollagénmolekula triplahelikális szerkezetét szálakra bontják, ugyanis így a méret nem jelent akadályt a felszívódás során. Az alkotóelemek a bőrben újra összeállnak, így pontosan oda sikerülhet bejuttatni vele a kollagént, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Ez a tény csupán egy kevésbé elterjedt információ volt a szépségápolás, egészségmegőrzés kapcsán, pedig számtalan ilyen létezik még. Ebből is látszik, hogy sokkal könnyebb dolguk van azoknak, akik a technológiai háttérrel is szívesen foglalkoznak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!