Minden év július 1-e a magyar egészségügy ünnepe, a Semmelweis-nap, ugyanis 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.
Az azóta eltelt közel kétszáz évben számos tudományos felfedezés és eredmény járult hozzá ahhoz, hogy a gyermeket vállaló nők biztonságban érezzék saját és kisbabájuk egészségét a várandósság és a szülés során. Ahogy Semmelweis a XIX. században korát megelőző módszert vezetett be, ma a genetika az a terület, ahol a folyamatos tudományos áttöréseknek köszönhetően újabb és újabb úttörő eljárások teszik lehetővé a nyugodt babavárást.
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője
Semmelweis kórbonctan tanár barátja halálának körülményeit vizsgálta ki, amikor rájött, hogy az a betegség, amely a férfi halálát okozta, a gyermekágyi lázzal azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák, amikor boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és a várandós nőket vizsgálják. Világossá vált számára, hogy ezért sokkal ritkább gyermekágyi láz azoknál a szülő nőknél, akiknél bábák segédkeztek, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezelt kismamák között.
Több vegyszert is kipróbált fertőtlenítésre, végül a klórmeszet találta legmegfelelőbbnek. Semmelweis kötelezte az általa vezetett kórházban dolgozó orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet klóros kézmosásra, mielőtt beléptek a szülészeti osztályokra, később pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti könyékig, körömkefével történő klóros kézmosást is, ami összességében egy negyedórás procedúra volt. Rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhunytak aránya 1% alá csökkent. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló volt, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.
Semmelweis munkásságával rengeteg édesanya életét mentette meg, eredményei tulajdonképpen a mai orvoslás higiéniai feltételeinek alapjait fektették le.
Ian Donald, a babák fejlődésének felügyelője
A XIX. században a technológia még nem tette lehetővé, hogy a magzat egészségi állapotát is ellenőrizhessék az orvosok, Semmelweis után csaknem 100 évet kellett várni az ultrahangvizsgálatra. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a II. világháború idején a tengerben úszó ellenséges tengeralattjárókat próbálták megtalálni. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a háborús technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.
Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végigkövessék, lássák a baba fejlődését.
Czeizel Endre, a magzatok megmentője
Semmelweis korában ismeretlen fogalom volt a tudatos családtervezés vagy a várandósgondozás.
Semmelweis után kétszáz évvel egy másik magyar orvos, Dr. Czeizel Endre volt az, aki kidolgozta a magzatok védelmének korszerű módszerét. Fő tudományos területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt és őt tekinthetjük a genetikai kutatási eredmények alkalmazásának egyik úttörőjének. Tudta, hogy az 1962-ben Nobel-díjjal elismert eredmény, a DNS felfedezése hozta meg azt az áttörést, amire a korszerű családtervezést és terhesgondozást építeni kell.
Már az 1970-es évektől genetikai tanácsadást végzett, kidolgozta a genetikai tanácsadás úgynevezett magyar módszerét, majd az 1980-as években a három lépésből álló Optimális Családtervezési programot. Módszere három szakaszra bontja a tudatos családtervezést. Elsőként az alkalmasságot kell tisztázni, hogy a leendő szülők megfelelő egészségi felkészültséggel lássanak a családtervezéshez. A második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülést jelenti, a harmadik lépésben – a fogantatás után – a középpontba a kora-terhesség fokozott védelme kerül.
Dr. Czeizel Endre 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai világítottak rá arra, hogy a magzati fejlődési rendellenességek egy harmadát meg lehet előzni megfelelő összetételű vitaminkészítmény szedésével. A kutatási eredményei alapján kifejlesztett magzatvédő vitaminok nemcsak a nyitott gerinc és a koponyahiány 90 %-ának kialakulását képesek megakadályozni, hanem a szív és a hugyúti rendellenességek jelentős hányadát is, ezért is nevezték Czeizelt a magzatok megmentőjének.
A tudomány és ezen belül a genetika olyan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb genetikai vizsgálatokat, terápiás megoldásokat fejlesztettek ki a tudósok. Már lassan 10 éve rendelkezésre áll a magzati diagnosztikában új fejezetet nyitó molekuláris genetikai vizsgálat, amelyaz anyai vérből a magzat teljes kromoszómaállományát képes ellenőrizni, de a PrenaTest® mellett az Origin hordozóság szűréssel azt is megtudhatjuk, hogy milyen genetikai rendellenességeket hordozunk rejtetten, melyeket gyermekeink tőlünk örökölhetnek. A következő nagy áttörés az epigenetika területén várható, itt a kutatók azt próbálják meg felderíteni, hogy életmódunk, a minket érő környezeti hatások hogyan hatnak leendő gyermekeink és unokáink genetikai állományára.
A rövid kis áttekintésből jól látható, hogy az elmúlt 200 évben mennyit fejlődött a szülészet és maga az orvostudomány. Ha Semmelweis Ignác most élne, nemcsak büszke lenne utódaira, hanem korszakalkotó orvosként biztosan genetikával (is) foglalkozna.
Mi is legyünk büszkék orvosainkra, ápolóinkra, és ünnepeljük őket július elsején, a Semmelweis-napon!
Digitális felügyeleti megoldás biztosítja a finn kórház áramellátásának kifogástalan állapotát
A Helsinki Egyetemi Kórház kevesebb, mint egy óra leforgása alatt tért át transzformátorainak időigényes, fizikai ellenőrzéséről az ABB felhőalapú digitális megoldására.
Jari-Pekka Korhonen, a kórház üzemeltetési vezetője elmondása szerint: „Egyaránt használunk száraz- és olajtranszformátorokat, amelyeket rendszeresen ellenőrizni és felügyelni kell. Az olajtranszformátorok esetében ehhez teljes leállsára van szükség a mintavételezéshez – ez óriási kihívást jelent egy olyan nagy forgalmú kórházban, ahol évente 87 000 sebészeti beavatkozást hajtanak végre, és sok beteget gépekkel tartanak életben.
„Ezen a hatalmas területen belül transzformátoraink sok különböző helyen találhatók” – mondja Korhonen. „Lehetetlen, hogy csapatom tagjai mindenhol ott legyenek, ezért nagyon fontos, hogy az ellenőrzést és felügyeletet távolról is elvégezhessük.”
A nemrégiben bevezetett ABB Ability™ transzformátor monitorozó rendszer segítségével – amelyet az ABB a dán Oktogrid startup céggel közösen fejlesztettek ki – Korhonen és csapata felhőn keresztül férhet hozzá a transzformátorok működésének legfontosabb teljesítményadataihoz és valós idejű tendenciáihoz. Ez nemcsak az időigényes fizikai felülvizsgálatok és a költséges leállások szükségességét csökkentette, hanem a transzformátorok teljesítményével és hatékonyságával kapcsolatban is rengeteg hasznosítható adatot biztosított a kórház vezetőségének.
A megoldás bármilyen típusú, gyártmányú vagy régebbi transzformátornál alkalmazható: a hangok és rezgések, a hőmérséklet és a mágneses mező mérésével leállás vagy redundancia nélkül valósítható meg a valós idejű, távoli állapot- és teljesítményfigyelés.
A Helsinki Egyetemi Kórház (HUS) Finnország legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. A 24 település 2,2 millió lakosának egészségéért felelős HUS évente közel 700 000 beteget lát el, miközben 27 500 szakembert foglalkoztat, amivel az ország második legnagyobb munkáltatójának számít.
A HUS egy kisváros fogyasztásának megfelelő villamos energiát használ. Mindezt transzformátorok hálózata segíti, amelyek rendszeres felülvizsgálatot és időnkénti leállásokat igényelnek– ami szinte lehetetlen feladat egy olyan kórházban, ahol a betegek életének védelme érdekében 100 százalékos rendelkezésre állást kell biztosítani.
„Ma már megszakítás nélküli, valós idejű adatokat kapunk a transzformátorokról, ami nem volt lehetséges szemrevételezéssel, mert annak során csak azt lehetett megállapítani, hogy van-e szivárgás, vagy változás a transzformátor hőmérsékletében vagy az üzemelés során keletkező hangjában” – teszi hozzá Korhonen. „A transzformátorokat a hét minden napján, 24 órában ellenőrizhetjük, és azonnal értesülünk minden olyan problémáról, amelyet kezelnünk kell.”
Sixten Holm, az ABB Energetikai Szerviz divíziójának üzletfejlesztési vezetője a következőket mondta: „Örülünk, hogy forradalmi transzformátor-monitorozó készülékünkkel segítettünk megoldani a HUS számára problémát jelentő felügyeletet. Jelentősen csökkentettük a szükséges fizikai ellenőrzések számát és az olaj vizsgálatának szükségességét. A villamosenergia-rendszer állapotára vonatkozó kulcsfontosságú adatok most már könnyen hozzáférhetők, lehetővé téve a hiba korai felismerését és a még tökéletesebb, az állapotnak megfelelően végzett karbantartást.
„A piacon sokféle transzformátor kapható, amelyek ellenőrzése fizikai beavatkozás és esetleges leállás nélkül nehezen végezhető el. Egyes készülékeket 15 – 20 év alatt egyszer sem ellenőriztek a magas költségek és a művelet bonyolultsága miatt. Az ABB Ability™ transzformátor-monitorozó rendszer, mint a hálózat modernizálásának egyszerű és költséghatékony módja, ezeket az akadályokat győzi le.”
Ha többet szeretne megtudni az ABB Ability™ transzformátor-monitorozó rendszerünkről, kattintson ide.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A menstruációs ciklus minden nő egészségének szempontjából alapvető fontossággal bír. Testünk működésének megértése segíthet abban is, hogy érzelmi, valamint fizikai szükségleteinkre is sokkal jobban odafigyeljünk.
A ciklus ritmikusságának megértése, a megfelelő egészségügyi betét vagy tampon használata segíthet abban, hogy sokkal harmonikusabban éljünk és tudatosabban kezelhetjük testünk természetes folyamatait.
A Shoperia egészségügyi betét kínálatában ezeknek a termékeknek a széles választéka áll rendelkezésünkre, így bátran válogassunk kedvünkre. A mai modern technológiáknak köszönhetően a menstruációs időszakban szükséges női higiénia termékek minősége egyre jobb, így ne idegenkedjünk új dolgok kipróbálásától sem.
Pontosan mi is az a menstruációs ciklus?
Egy igen bonyolult folyamatról van szó, amelyet a női nemi hormonok szabályoznak. Egy egészséges hölgy reprodukciós működése csak úgy lehet teljes, ha ezek a hormonok aktívan működnek.
Egy ciklus 28 napig tart, de természetesen lehetnek eltérések. Mivel a ciklus során végig hormonális változások zajlanak le testünkben, ezért ez hatással van a testünkre, a hangulatunkra és az energiaszintünkre is.
Első szakasz (1-5. nap)
Az első napon leválik a méhnyálkahártya és ez okozza a vérzést. A tisztulási folyamat teljesen természetes, de sok esetben fáradtságot, levertséget érzünk. Az sem kizárt, hogy görcsöket idéz elő, ami elég kellemetlen lehet. Az érzelmi hullámzásokat ilyenkor a partnernek is el kell viselnie, így a türelemre ebben a szakaszban nagy szükség lesz.
Follikuláris szakasz (1-13. nap)
Már a legelső naptól kezdve testünk folyamatosan készül fel az ovulációra. Megérnek a tüszők a petefészkekben, és emellett az ösztrogénszintünk is megemelkedik. Ilyenkor már sokkal energikusabbnak érezhetjük magunkat és szellemileg is sokkal frissebbek leszünk. A fizikai és kreatív munkákat erre az időszakra érdemes időzíteni.
Ovulációs szakasz (14. nap környékén)
Az ovuláció során a petesejt útra kel a méh felé, így ez tekinthető a legtermékenyebb ciklusnak. A méhnyaknyák megváltozik és enyhébb hőemelkedést is tapasztalhatunk. Ebben az időszakban minden nő sokkal vonzóbbnak és kívánatosnak érzi magát.
Luteális szakasz (utolsó szakasz, 15-28. nap)
A progeszteron hormon szintje emelkedni kezd, és szó szerint felkészíti testünket egy esetleges terhességre. Sikertelen megtermékenyítés esetén a hormonszint csökken, ellenkező esetben pedig nő. Ebben a szakaszban nem ritka a PMS szindróma, azaz hangulatingadozásokat, puffadást is tapasztalhatunk.
Ezeket a ciklusokat ma már sokkal könnyebben nyomon lehet követni, mint régebben, így a nőknek is sokkal egyszerűbb dolguk van. Mobiltelefonos alkalmazásokkal, illetve a természetes jelekre figyelve bárki egyszerűen meg tudja határozni, hogy éppen melyik ciklusba lépett.
A megfigyelésekkel segíthetjük egy terhesség megtervezését, és emellett a hormonális változásokra is időben felkészülhetünk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden
Kép forrása: Freepik
Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek hosszú távon rontják az életminőséget és a munkateljesítményt. A modern irodai környezetekben azonban egyre több cég ismeri fel a rendszeres mozgás fontosságát. Nézzük, hogy milyen panaszoktól szabadulhatsz meg, ha kicsit többet mozogsz a munkahelyeden is, tudatosan felépített gyakorlatok alkalmazásával.
Miért fontos a rendszeres mozgás munka közben?
Az ülőmunka során az izmok merevvé válnak, a helytelen testtartás pedig további terhelést ró a gerincre és az ízületekre. A nagyvállalatok, például a Google vagy a Microsoft, már ösztönzik a dolgozókat a gyógytornász által összeállított nyújtógyakorlatok végrehajtására munka közben. Ha viszont a munkahelyeden erre nem helyeznek elég hangsúlyt, akkor kövesd a profik tancásait. A gyógytorna Budaörs szívében remek lehetőségeket kínál ahhoz, hogy elsajátítsd a szükséges mozdulatokat, hogy utána elvégezhesd azokat a munkahelyeden.
10 mozgásszervi panasz, amit elkerülhetsz
A hátfájás az egyik leggyakoribb probléma, amely az ülő életmód következménye. Egyszerű nyújtógyakorlatok, mint például a macska-tehén póz, segítenek csökkenteni a feszültséget. Másik gyakori panasz a nyakfájás, ami az előre billentett fej- és válltartás miatt alakul ki, pedig könnyen elkerülhető, ha óránként végzünk nyakfordításokat és vállkörzéseket munka közben. A nyaki izmok feszessége miatt gyakran jelentkezik fejfájás, amelyet a nyaki izmok nyújtásával és a légzőgyakorlatokkal enyhíthetünk.
Derék és csípő panaszok
A hosszú ideig tartó ülés túlzott nyomást gyakorol a deréktáji porckorongokra. Az oldalsó törzshajlítások és a derék körzése segítenek enyhíteni a fájdalmat. Mivel a folyamatos ülés csökkenti a csípőízületek mozgásterjedelmét. A csípőemelés és az ülve végzett lábemelések szintén hatékony gyakorlatok.
Végtagfájdalmak és panaszok
A számítógépes munka gyakori mellékhatása a csuklótáji alagút szindróma. A csukló hajlítása és nyújtása enyhíti a feszültséget. De nemcsak a kezekkel kíméletlen az ülőmunka, hanem az ülő helyzetben tartott térdekkel is. A merev lábak nyújtogatása vagy térdkörzés hatékony megoldást jelenthet.
A vérkeringés lassulása miatt gyakori probléma az ödéma. Rövid séták és lábkörzések serkentik a keringést, így az ízületek kevésbé veszítenek rugalmasságukból. Az amerikai irodákban például egyre népszerűbb az úgynevezett „álló meeting,” amely mozgásra készteti a résztvevőket.
Mit tesznek a nagyvállalatok a dolgozók egészségéért?
Számos multinacionális cég felismerte, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége közvetlenül hat a produktivitásra. Az amerikai cégeknél az irodai számítógépek gyakran figyelmeztetik a dolgozókat, hogy álljanak fel és végezzenek egyszerű gyakorlatokat. A Google irodáiban pedig rendszeresen szerveznek gyógytornász által vezetett foglalkozásokat.
A rendszeres mozgás munka közben nemcsak a fájdalmak megelőzését szolgálja, hanem növeli az energiaszintet és a koncentrációt is. Egy-két perces nyújtás vagy rövid séta óriási különbséget jelenthet a mindennapi életminőségünkben. A tudatos odafigyeléssel hosszú távon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!