Egészség

Az Európai Gyógyszerügynökség új vakcinát vizsgál

Európai Gyógyszerügynökség

A francia Vidprevtyn vakcina ugyanazt a technológiát alkalmazza, mint a gyártó influenza elleni egyik oltóanyaga.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a francia Sanofi gyógyszeripari vállalat koronavírus ellen kifejlesztett, fehérjealapú, Vidprevtyn névre keresztelt vakcinája folyamatos felülvizsgálatát –  közölte a hatóság.

A közlemény szerint az ügynökség döntése a szakvizsgálat megkezdéséről a laboratóriumi kutatások és a felnőtteken végzett klinikai vizsgálatok előzetes, kedvezőnek mutatkozó eredményein alapul.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a vakcina olyan antitestek termelését váltja ki, amelyek a koronavírust támadják meg, és elősegíthetik az általa okozott koronavírus-betegség elleni védekezést. Az EMA értékelni fogja a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát, valamint a minőségére vonatkozó adatokat, hogy megbizonyosodjon róla, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják-e az esetleges kockázatokat.

Az Európai Gyógyszerügynökség közölni fogja a vakcináról kialakított véleményét, illetve azt, ha a gyártó benyújtja az oltóanyag forgalomba hozatali engedély iránti kérelmét.

A Sanofi a brit GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari vállalattal közösen fejlesztette ki az oltóanyagot, amely ugyanazt a rekombináns fehérjealapú technológiát alkalmazza, mint a francia vállalat influenza elleni egyik oltóanyaga. A vakcina a SARS-CoV-2 koronavírus felületén található tüskefehérje laboratóriumban tenyésztett változatát tartalmazza.

Forrás: HVG

Egészség

Krónikus sebek ellátása mesterséges intelligenciával

krónikus

A krónikus sebek ellátását segíteni hivatott, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát alkották meg a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói. A klinikai próbák után, előreláthatóla a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.

Az NKFIH által finanszírozott „A mesterséges intelligencia matematikai alapjai” című hároméves kutatás eredményeképpen a közelmúltban a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. együttműködésében bemutatták, hogy hogyan lehet alkalmazni gyakorlatban, egészségügyi területen mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat.

Dr. Farkas Péter, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagja, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetője a kutatás kezdete után nem sokkal kapcsolódott a munkába.

„A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve.”

A krónikus sebbel élő betegek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, mivel a körülbelül 200,000 ezzel küzdő honfitársunk folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre szorul. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia, amelynek prototípusát most mutatták be. A klinikai próbák után, vélhetően a jövő év során lesz elérhető e termék az ápoló szakszemélyzet számára.

„A kutatáshoz szükséges 5,500 páciensről készült 220,000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI, mint országos intézmény, egy tucat kórház, és több, mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is.”

– mondta el Szoldán Péter, a MedInnoScan Kft. ügyvezetője a bemutatón.

Tovább

Egészség

32 év után állt lábra újra a híres metálénekes

jeff becerra

Jeff Becerra egy fegyveres támadás után bénult le még 1989-ben.

Robotikus műlábaknak segítségével 32 év után először sikerült felállnia, és néhány lépést megtennie Jeff Becerrának, a Possessed énekesének – jelentette be a Loaded Radio.

Becerrát még 1989-ben lőtték meg egy fegyveres rabláskor és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy lebénult. Az eset után a metálkörökben legendásnak számító zenekara feloszlott. A bandát 2007-ben hozta össze újra, a koncerteken kerekesszékben vesz részt.

A sétáról a Possessed az Instagram-oldalán tett közzé videót:

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

Közösségimédia-függők a magyarok, nem kicsi a baj

közösségimédia

A közösségi média kritikus fontosságú kapcsolattartási lehetőséget biztosított a pandémia alatt az embereknek, különösen a fiataloknak.

A Kaspersky kutatásából* az derült ki, hogy a magyar közösségimédia-használók 40%-a többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. Miután azonban sokan napi több órát töltünk a közösségi oldalakon, különösen oda kell figyelnünk arra, hogy ne éljenek vissza a személyes adatainkkal.

A kutatás szerint a 18–34 év közötti korosztályban tízből több mint hat ember (63%) számára a közösségi média jelenti a kapcsolatot a világgal. A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül tízből több mint egy felhasználó (13%) akár napi négy–hat órát tölt a hálózaton. A TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el a YouTube-on 1,7 órát, az Instagramon pedig napi 1 órát.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy sokan közösségimédia-függővé váltunk. Az ok pedig a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy „szórakoztatja” őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a „kapcsolatot a világgal”. Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman (29%) gondolja úgy, hogy a „negatív” hatása van, míg 21% véli „pozitívnak” a közösségi média hatását.

A felhasználók ismerik a közösségi média sötét oldalát

Amikor aktívak vagyunk a közösségi oldalakon, folyamatosan információkat árulunk el magunkról, amelyeket a közösségi hálózatok arra használnak, hogy az egyes márkák célzottabban találhassanak meg bennünket a reklámjaikkal. Ilyenkor azonban az ártó szándékú személyek előtt is megnyílunk, akik a személyes adatainkat vagy trollkodásra, vagy személyiséglopásra használhatják fel.

A közösségimédia-függőség a felhasználók mentális egészségére is káros hatással lehet, bár a kutatásunkból az derült ki, hogy a legtöbb közösségimédia-használó tisztában van azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak a közösségi oldalaknak. A válaszadók több mint fele (51%) fel tud idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68% változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás 50%-uk esetében ez azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40%-uk pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.

Hogyan lehetünk biztonságban a közösségi média használata során

Ahhoz, hogy biztonságos módon, maradéktalanul kiélvezhessük a közösségi média előnyeit, a mentális egészségünk mellett az adataink védelmére is oda kell figyelnünk. A virtuális interakciók eltérnek a való élet interakciótól, és az emberek – különösen az influenszerek – által a közösségi oldalakon posztolt tartalmak többnyire gondosan megszerkesztett formában adnak pozitív pillanatképet az életükről. Igen sok közösségimédia-használó hasonlítja a saját életét mások tökéletesnek látszó életéhez, ami ártalmas lehet az önbecsülésükre és a mentális egészségükre.

„A közösségi média sok esetben hamis képet ad embertársaink életéről. Hajlamosak vagyunk saját sikereinket és boldogságunkat a mások által megosztott történetekhez mérni, miközben eltekintünk attól, hogy ezek rendszerint túlzott pozitív fényben vannak feltüntetve. Egy-egy ismerősünk (vagy az általunk követett influenszerek) profilja azt az érzést keltheti, hogy az illető tökéletes életet él, ami – összehasonlítva a mi problémáinkkal – negatív érzelmeket idézhet elő bennünk. Ilyenkor fontos emlékeznünk arra, hogy a látszat csal.”

– tette hozzá Damsa Andrei, pszichológus.

Nagyon fontos tudatosan kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk. A kutatásunk megállapította, hogy a közösségi média egy elenyésző kisebbség számára kelt igazán negatív érzéseket; hát százalék „mérgesnek” érezte magát, öt százalék „szomorúnak”, négy százalék pedig „frusztráltságról” és „izoláltságról” számoltak meg. Tízből egy magyarnak pedig cyberbullyinggal is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.

Akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül. Gondoskodni kell arról, hogy az adatvédelmi beállításaink a lehető legszigorúbbak legyenek, használjunk jelszókezelő szoftvert, és ügyeljünk arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg a közösségi oldalakon.

A Kaspersky elindította a ShareAware Hubot, hogy segítsen a közösségimédia-használóknak megérteni, hogyan lehetnek biztonságban az online térben, és hogyan élvezhetik a közösségi média nyújtotta hihetetlen összekapcsoltságot a lehetséges hátulütők csökkentése mellett.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss