Egyéb kategória

A legjobb öt európai csapat közé kerültek a magyarok a lányok matematikai diákolimpiáján

Kép: Penn Today

A Morgan Stanley támogatásával először rendezték meg Magyarországon az EGMO-t.

A múlt héten véget ért Egerben az Európai Leány Matematikai Diákolimpia (EGMO), amelyen idén 57 országból 222 versenyző mérte össze az erejét. Magyarország első alkalommal szervezte meg a nagyszabású versenyt, amelyen a legeredményesebb az Egyesült Államok csapata lett. Az európai nemzetek sorában a magyar csapat az ötödik helyen végzett, és összesen 1 arany, 3 ezüst, 3 bronzérmet hozott el a versenyről. Az EGMO idei, hazai megrendezését – és 2018 óta a magyar csapat felkészülését – a Morgan Stanley budapesti irodája támogatja, amely a globális bank egyik vezető informatikai és elemző központjaként célul tűzte ki, hogy növekedjen a természettudományos, informatikai, műszaki és matematikai (STEM) pályát választó lányok száma.

Az Európai Leány Matematikai Diákolimpiát (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO), 2012-ben rendezték meg először Cambridge-ben azzal a céllal, hogy minél több lány kapjon támogatást és kedvet a matematika műveléséhez. Idén először Magyarország volt a házigazda, Egerben 222 diák mérte össze a tudását, immár nemcsak Európából, hanem a világ minden tájáról. A két versenynap során a fiataloknak 3-3 feladatot kellett megoldaniuk, mindkétszer 4,5 óra alatt.

Magyarország két, egyenként négyfős csapattal képviseltette magát, és összesen 1 arany, 3 ezüst, 3 bronzérmet hozott el a versenyről. A válogatott legeredményesebb tagja Fülöp Csilla, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja volt, aki aranyérmes lett, az európai indulók között az egyéni osztott 3-4. legjobb eredményt érte el. Magyarország 57 ország közül a 8. helyen zárt (az európaiak között 5. helyen).

„Büszkék vagyunk a lányok eredményeire”

A tornát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Bolyai János Matematikai Társulat és A Gondolkodás Öröme Alapítvány szervezte. A Morgan Stanley platina fokozatú szponzorként támogatta a verseny megrendezését, a magyar csapat felkészülését pedig immár 2018 óta támogatja a globális bank budapesti informatikai és elemző központja.

„Büszkék vagyunk a magyar lányok eredményeire, és hogy Magyarország kiváló házigazdája volt az EGMO-nak. A versenyen látott kiváló megoldások újra bebizonyították, hogy a lányoknak érdemes a legmagasabb szinten művelni a matematikát, és érdemes tovább támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek révén több fiatal lány indulhat el a STEM tudományok felé”

– mondta el Molnár-Sáska Gábor, a magyar csapat egyik felkészítője, aki matematikusként az egyik kvantitatív részleg vezetője a Morgan Stanley budapesti központjában.

A lányok versenyéből a vegyes csapatba

Az EGMO lehetőséget biztosít, hogy a matematikát szerető és abban tehetséges lányok mind az országukon belül, mind nemzetközi szinten találkozzanak egymással, kapcsolatokat építsenek, barátságokat köthessenek és építsék szakmai önbizalmukat is. A tapasztalatok szerint azokban az országokban, amelyek rendszeresen részt vesznek az EGMO-n, egyre több lány kerül a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára kijutó vegyes csapatokba is. Így van ez hazánkban is, ahol számos, köztük az egri EGMO-n most szereplő lány is tagja annak a keretnek, amelyből kikerül majd a végleges magyar csapat.

„A matematika műveléséhez szükséges készségek nemtől függetlenek, korábban mégis kevesebb lány mérettette meg magát a legmagasabb szinten. Fontos mérföldkő volt az EGMO létrehozásával egy olyan keretrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy nemtől függetlenül minden tehetséges fiatal felfedezhesse a matematika csodáit, és a legkiválóbbak nemzetközi szinten is próbára tehessék tudásukat. Azt szeretnénk, hogy nemtől függetlenül minden tehetséges fiatal elindulhasson a STEM tudományok felé, és az EGMO-n való részvétel nagy lökést adhat ehhez”

– emelte ki Molnár-Sáska Gábor.

Matematikai és programozó szakkör középiskolás lányoknak

A Morgan Stanley budapesti központjának kapcsolata a matematikával azért is különleges, mert 15 éve éppen egy kisebb létszámú matematikai modellező csoporttal nyitotta meg kapuit a mára már a globális pénzintézet egyik legfontosabb technológiai és elemző központjává bővülő hazai iroda. A vállalat magyar irodáiban több mint 2500 szakember dolgozik elsősorban az informatika, a pénzügyi és matematikai modellezés, a kockázatmenedzsment és az adatelemzés területén támogatva a bank globális működését.

A Morgan Stanley eltökélt abban, hogy a nők arányát még tovább növelje a STEM területeken. A vállalat hosszú távú célja, hogy inspirálja a lányokat ezeken a területeken is a pályaválasztásban, és felhívja figyelmüket a STEM területeken kínálkozó karrierlehetőségekre. Ezt a célt szolgálják az EGMO támogatása mellett az olyan kezdeményezések is, mint a Nők a Tudományban Egyesülettel közösen meghirdetett matematikai és programozási oktatási program, a Smartiz, amelynek során középiskolás lányok mélyíthetik el matematikai tudásukat, és elsajátíthatják a kódolás rejtelmeit egy alapszintű programozási nyelvben.

Kapcsolódó cikkek:diákolimpia egmo matematika morgan stanley stem

Következő hírünk

Tinédzserek törték fel a T-Mobile rendszerét

Előző hírünk

Egyre sürgetőbb probléma az arcfelismerés a globalizált világban

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább