Egyéb kategória

Exkluzív biliárdterem az Office Garden egyik irodájában

Van egy iroda a 11. kerület új üzleti negyedében, ahol a „nappaliban” egy biliárdasztal áll.

Ezen csak a BCA Hungary alkalmazottai játszhatnak, akik ugyan nem biliárdőrültek, azonban új irodájuk belsőépítészeti tervezését gond nélkül elölről kezdték, amikor felmerült a fúziós biliárdasztal ötlete.

Az exkluzív kivitelű, néhány mozdulattal tárgyalóasztalból biliárdasztallá varázsolható „kétéltű” asztalokat készítő Fusiontables weboldalán hamarosan eléri a tízmilliót a lejátszott biliárdpartik számlálója. Ennyi alkalommal játszottak a cég által forgalmazott fúziós asztalokon szerte a világon. Az álomhatár átlépésére irányuló törekvésekből nyár óta a BCA Hungary munkatársai is kiveszik a részüket.

Ahol a hibrid régóta megszokott

Az üzleti és IT tanácsadással, informatikai megoldások szállításával, tesztelésével, robotizált folyamatautomatizálással foglalkozó BCA Hungary azon kevés hazai cégek egyike, ahol nem a pandémiával honosodott meg a hibrid munkavégzés. „Mivel munkatársaink részben az ügyfeleinknél, részben otthonról dolgoznak, ezért az iroda legalább annyira találkozóhely, közösségi tér, mint amennyire az elmélyült munka helyszíne” – mondja Deák András ügyvezető igazgató. Emiatt már az előző irodájukban is nagy hangsúlyt fektettek azokra a terekre, ahol kötetlenül lehet beszélgetni vagy akár játszani, hiszen ezek, ahogy az ügyvezető fogalmaz, „elengedhetetlen kellékei a kreativitás felpörgetésének”. Így aztán amikor felmerült az új iroda gondolata, biztosak voltak benne, hogy azt a korábbihoz hasonlóan alakítják majd ki, de arányaiban nagyobb közösségi térrel és több kikapcsolódási lehetőséggel.

„Az új iroda kiválasztása és tervezése egybeesett a világjárvány lecsengésével”

– meséli Deák András.

Akkor még nem látszott, hogy vége lesz-e, az pedig még kevésbé, hogy mi lesz az „új normális”. Ezért több csoportot alakítottak ki a kollégákból, és velük közösen gondolkodtak arról, hogyan fognak a jövőben dolgozni. És persze arról, hogy ehhez milyen irodára lesz szükségük, amihez a munkatársak érdeklődését, hobbiját is figyelembe vették: például azt, hogy melyek a kedvenc játékok a csapatépítőkön és egyéb munkahelyi eseményeken.

Közösségi térből biliárdszalon

Természetesen arra is tekintettel kellett lenniük, hogy mi fér el az új irodában és mi egyeztethető össze az irodai léttel, de mindenképpen szerettek volna valami egyedi, igazán trendi dolgot az irodába.

„Mivel a rendelkezésre álló hely korlátos volt, ezért sok mindent elvetettünk. Aztán rátaláltunk a kétfunkciós biliárdasztalra: ez nem vesz el az alapfunkcióból, étkező- vagy tárgyalóasztalként is remekül működik, és néhány mozdulattal vagány játékteremmé alakítja át az irodai nappalinkat”

– sorolja a nagy találkozás sarokpontjait Deák András.

„Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a teljes irodai koncepciót újragondolták, beleértve a tavasszal már javában zajló belsőépítészeti tervezést, amikor a fúziós biliárdasztal ötlete felmerült”

– emlékszik vissza Hajós Márta, a különleges és egyedi irodabútorokat, így a Fusiontables exkluzív biliárdasztalait forgalmazó Fusion Tables Design tulajdonos-ügyvezetője. Azt is kifejezetten szimpatikusnak találta, hogy a tárgyalásokhoz használt asztalfelület üveg asztallapjaira elkészített grafikai tervek közül a végső változatot belső szavazással választották ki a BCA Hungary-nél dolgozók.

„A bevonódás érzése egészen magas szintre emeli a lojalitást a dolgozókban, akik így még inkább a sajátjuknak érzik a cég ügyeit, projektjeit”

– szögezi le Hajós Márta.

Szerinte nem véletlen, hogy a hazai vállalatvezetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi jóllétre, amolyan dolgozói juttatásként tekintve erre, és egyfajta versenyelőnyként a legkiválóbbak megnyerésében és megtartásában.

Mi teszi igazán vonzóvá a munkahelyi miliőt?

Hajós Márta szerint az értékes munkaerő megtartásában a munkahelyi közösségépítés mellett hasonló hatása van az ízléses, igényes, átgondolt irodai enteriőrnek is. A Zyntern.com állásportál 2021-es országos munkaerőpiaci kutatása is azt igazolta vissza, hogy a pozitív munkahelyi légkör egyre meghatározóbb szemponttá válik a munkahelyválasztásban. Különösen érvényes ez a fiatalabb korosztályokra. Mindez kihat az irodák kialakítására is: míg korábban az egyéni munkahelyek, az íróasztalok az irodatér mintegy 70 százalékát foglalták el, a trend az, hogy ez az arány jelentősen eltolódik a közösségi és a közös munkavégzést szolgáló terek irányába.

Erre a célra ideális a 10-12 fős tárgyalások lebonyolításához vagy éppenséggel étkezőasztalként is használható fúziós biliárdasztal. A 7’-es méretű, 250 kg tömegű, professzionális poolasztalt a lábakba integrált, szabadalmazott Easy-Lift rendszerrel két mozdulat egyik funkciójából a másikba „fordítani” – és ezzel egyidőben a standard étkező- vagy tárgyalóasztalok, valamint a biliárdjátékhoz előírt magasság közti 7,5 cm-es különbség is könnyedén áthidalható. Az asztal és az üveg asztallapok mellett formatervezett padok és zsámolyok, kétfunkciós FUSION LED világítás és egyéb biliárd kiegészítők is érkeztek a BCA Hungary irodájába, amely a Pivot270 tervező és kivitelező stúdió belsőépítészeti tervei alapján nyerte el új formáját. A megtervezett konfiguráció minden elemében egyedi: az asztal Iwan Simonis posztója burgundi színt kapott, az egyedi üveglapok nyomtatott grafikájában a BCA Hungary térhatású logója köszön vissza, így válik a Fusion Tables Design teljeskörű megoldása egy hamisítatlan esztétikai élménnyé.

Kapcsolódó cikkek:biliárd garden Office terem

Következő hírünk

Így omlik össze a divatos technológiák népszerűsége

Előző hírünk

Megkerült a Twitch bántalmazott szépsége

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább